– Német állampolgárként „magyar multit” tulajdonol és menedzsel. Hogyan került hazánkba?
– Először is hadd mondjak köszönetet a megtisztelő címért, különösen ha belegondolok, kik kapták meg ezt az elismerést korábban. Nagyon sajnálom, hogy már nem volt lehetőségem találkozni közülük például Demján Sándorral, aki egy Tungsram-kötődésű alapítványt hozott létre a kilencvenes évek elején, amely az Aschner Lipót-díjat ítélte oda. Ugyanitt hadd fejezzem ki köszönetemet a cég csapatának is, amelynek a tagjai a saját területükön szintén „az év emberei”. Erőfeszítésük nélkül ez a jelentős transzformáció nem történne meg. A kérdésre válaszolva: tanultam Bonnban, Kölnben, Oxfordban és Budapesten. A magyar fővárosban a Közgazdaságtudományi Egyetemen. Magyarországon korábban nagyvállalatoknál töltöttem be vezetői pozíciókat, a feleségem pedig magyar. Mindent összeadva több mint 16 esztendeje élek itt, ez felnőttéletem több mint fele, és második hazámnak tekintem ezt az országot, kedvelem az itteniek mentalitását. Ha lehet így fogalmazni: félig már magyar vagyok.
– Ugyanakkor angolul beszélgetünk, más fórumokon pedig németül értekeztünk. Holott kiválóan tud magyarul. Mikor „vált át” teljesen?
– Az üzleti életben angolul tárgyalok, miként a legtöbb magyarországi, külpiacokra termelő és szállító cég vezetője. Fontosnak tartom azonban, hogy magyarul is jól tudjak. Tanfolyamokat végeztem el többek között Debrecenben, és középfokú nyelvvizsgát tettem magyar nyelvből. Otthon a fiaimmal németül és magyarul beszélek, a feleségemmel pedig – annak ellenére, hogy megtanult németül – angolul – merthogy így ismerkedtünk meg – és magyarul. Van, hogy három nyelven folyik a szó a vacsoraasztalnál.
– Miként definiálná a „magyar multi” fogalmát, amelyet előszeretettel használ a Tungsramra?
– Több mint 120 éves, négyezer dolgozót foglalkoztat és öt gyáregységgel működik a társaság, amely 2018-ban született újjá, hiszen megalakult a Tungsram-csoport. A világ 110 országában találkozhatnak a termékeinkkel. Főbb piacaink: Európa, a Közel-Kelet és bizonyos ágazataink számára Észak-Amerika. Első körben most azon piacokra koncentrálunk, ahol a Tungsram még mindig ismert márka, és ahol Magyarországnak, valamint a magyar termékeknek nagy a presztízse – ilyen például a Közel-Kelet. A vállalatunk 95 százalékban exportra termel, ebben nem várható változás, legalábbis ami a világítástechnikát, a hagyományos és a LED-izzókat illeti, de Magyarország szerepe kiemelten fontos abban, hogy tradicionális és új megoldásainkat bemutassuk a világnak. Külföldi tárgyalásaink során ugyanis mindig eljön az a pont, amikor a referenciáinkra lesznek kíváncsiak. A gépkocsiiparnak történő beszállítás továbbra is elsődleges az autólámpa-üzletágunk számára.
Másfelől fontosnak tartom, hogy vállalatunk öröksége az innováció. Ez a jelmondatunk is. Büszkén tekintünk vissza elődeinkre, például Aschner Lipótra vagy Bay Zoltánra, akik alapítóként óriási tudáspotenciállal láttak el bennünket. Idetartozóan pedig rengeteg pénzt fektetünk kutatásba, fejlesztésbe. S ez nem a jövő, hanem a jelen!
– Mintegy két esztendeje került a GE-től hazai tulajdonba a Tungsram: ez a vezetői kivásárlás és tranzakció hatalmas hírveréssel járt. Jó üzletet csinált? Hogyan zárták a 2019-es évet?
– Vállalkozó szellemű menedzser-vezető vagyok, így akkor, amikor adódott a lehetőség, természetesen éltem vele. Ez volt egyébként a GE történetének első és egyetlen menedzsmentkivásárlása. A GE Hungary korábbi elnökeként vettem meg a GE Lighting európai, közel-keleti, afrikai és törökországi üzletágait, valamint a globális autólámpa-ágazatát. Még nem állnak rendelkezésre a 2019-es számok, de annyit elárulhatok, hogy a várakozásainknak megfelelők. A 2020-as évet valószínűleg már moderált profittal tudjuk lezárni, amire nagyon büszkék leszünk, mert bizonyítja stratégiánk sikerét, és lehetővé teszi, hogy folytassuk utunkat a világszínvonal felé. Ehhez azonban óriási összeget kellett költeni beruházásokra, mintegy 50 millió dollár értékben. Teljes átalakuláson esik át a Tungsram, ez azonban időigényes folyamat: például minden önálló vállalati funkciót fel kellett építenünk, miközben a vevők irányába változatlan színvonalú kiszolgálást kell nyújtanunk.
– Ha már magyar multiról van szó, mennyire építenek a kis- és közepes vállalkozásokra? Miként alakul a beszállítói hányad?
– Azon cégek táborába tartozunk, amelyeknél az átlagnál jóval nagyobb a magyar beszállítói hányad: a társaság átvételekor harmincszázalékos volt, most több mint ötven. Hozzávetőleg 750 magyar kis- és közepes vállalkozással vagyunk üzleti kapcsolatban.
– Szavak szintjén mindenki a kkv-kat akarja felkarolni, azonban a szektor nem tudja átlépni a saját árnyékát. Hol látja a problémákat?
– Kicsik a magyarországi vállalatok, a közepesek is száz-kétszáz dolgozót foglalkoztatnak. Nem nagyon költenek marketingre, az innováció nem ér el kritikus tömeget, és a generációváltás is most zajlik, hiszen sok, a rendszerváltáskor létrejött cég alapítója egy hullámban megy nyugdíjba. A kreativitás terén nem látok hiányt. Javítani kell azonban a termelékenységüket, nemzetközi szintre felhozni, s proaktív módon szükséges tisztában lenni a technológiai trendekkel, majd hamar lépni – egy jó példa az elektromobilitás és a robbanómotorok ellentéte, amely sok autóipari beszállítót érint majd.
Fotó: Móricz-Sabján Simon
– Egy startupfórumon azt mondta, a multiknak is foglalkozniuk kell az induló vállalkozásokkal. Kivinnék őket a külpiacokra is?
– Mivel a Tungsram üzleti szellemisége a partnerségre épül, a startupok között szintén keresünk partnereket. A múlt év végén kötött hétoldalú megállapodással a Startup Campus Hungary powered by HEPA programban mi is jelentősen hozzájárulunk a hazai startup-ökoszisztéma fejlesztéséhez – itthonról. Az ajánlatunk különleges: egy jó ötlettel érkező startupper kaphat irodai segítséget (pénzügy, IT), gyártási támogatást (prototípus-előállítás és ipari termelés), majd árusíthatjuk a terméket globális értékesítési hálózatunk révén, sőt irodát is kínálhatunk neki. Jelenleg öt startuppal dolgozunk, és még többel folytatunk megbeszéléseket. Örülök annak, hogy a magyar főváros nemzetközi értelemben is rangos hely ezeknek a vállalkozásoknak. Úgy látom, az úgynevezett okostechnológiák terén van jelenük és jövőjük.
– Említette, hogy ebben a cégben rengeteg a potenciál. Az üzleti tervei mellett van társadalmi-szociális missziója is?
– Úgy gondolom, ez is a munkám része. Nem pusztán jó termelési eredményeket kell felmutatnom, hanem vezetőként a társadalom számára szintén jót kell cselekednem, az üzleti partnerekkel win-win szituációkat szükséges létrehoznom, hogy mindenki nyerjen, mindenki jól járjon. A Tungsram megvétele és átalakítása is túlmutat egy szimpla tranzakción. A társaság a múltban a magyar innováció zászlóshajója volt, és erre a szerepre törekszünk most is. Öt gyárunk városaiban is igyekszünk megvalósítani a vállalati felelősségvállalást: díjnyertes Future Talents programunkban például üzleti angolnyelv-tudáshoz és vállalati ismeretekhez segítjük a középiskolásokat, hogy versenyképessé tegyük őket a globális piacon.
– Minden szektorba berobbant a digitalizáció és az okosszisztéma. Mennyire formálja át ez a Tungsram fő tevékenységi területét, a világítástechnikát?
– Kétirányú a jövőnk: egyrészt adott a világszínvonalú, a legszigorúbban kvalifikált ellátási láncunk, másfelől összetett megoldásokon dolgozunk állami és magánvevőink legfontosabb problémáinak a megszüntetése végett – ezek adatra épülnek. A világítástechnika továbbra is fontos, kevésbé önálló termékként, inkább egy-egy megoldás részeként. Okosvárosokkal, épületkezelési szoftverekkel is foglalkozunk immár. Megvásároltuk például az ArchiFM nevű szoftver gyártóját, hogy együtt találjunk új felhasználási módokat. A világítástechnika éves forgalmunk nyolcvan százalékát adja. Ennek mintegy harmada autó-, ötven százaléka általános világítás, amely mostanra fele-fele arányban LED-es és hagyományos izzókat jelent. Ugyanakkor egy-egy új szegmensbe történő belépés hosszú előkészítést igényel, de nálunk a szellemi tudás mellett az új típusú produktumok – például elektromos autók akkumulátorai – gyártásához szükséges anyagok (üveg, fém, kerámia, műanyag) komplex ismerete is adott – ezeket az anyagokat mind igényli a világítástechnika.
– A kutatás-fejlesztés terén mire fókuszálnak?
– Küldetésünk, hogy a bolygó legnagyobb kihívásaira találjunk válaszokat: élelmiszer-ellátás, élhető gigavárosok, intelligens, fenntartható épületek, települések. Világszínvonalú magyar és globális partnerekkel együtt komplex megoldásokat kínálunk sok területen: víz/szennyvíz, megújuló energia, városi élelmiszer-termelés, oktatás, egészségügy – mindezt pedig intelligens platformként köti össze a bel- és kültéri okosvilágítás. A Tungsram szerepe az, hogy a magyar metódusok integrátora legyen mérete és globális hálózata révén. Magyarország fontos lehet e nehézségek kezelésében. Kiemelném egyik új irányunkat, ez az indoor farming (beltéri mezőgazdaság). Ennek érintettje a gyógyszeripar és a termények előállítói. Világszintű probléma, hogyan táplálunk majd tízmilliárd embert, és az alkalmatlan időjárási viszonyok között miként lehet megvalósítani a növénytermesztést. Az erre szakosodott agrármérnökök ma már azt kutatják, hogy az egyes növények a fénynek mely sugarait hasznosítják leginkább, amelyeket mesterséges fény segítségével is elő lehet állítani. Az így termesztett növények adottságai ugyanolyanok vagy jobbak, mint a szabadföldieké. Egyfajta hidat szeretnénk képezni a tudomány és a piac között.
– Öt százalékkal bővülhetett tavaly a magyar gazdaság. Milyen hátteret biztosít ez egy itteni multinak?
– Nagyon fontos, hogy a váltás a Made in Hungary típusú gondolkodásról az Invented in Hungaryra (magyar találmány) megvalósuljon: az olyan sikerállamok, mint Dél-Korea vagy Írország, mind az innovációra épültek. Jó úton halad a magyar gazdaság, amelyet nem pusztán makrogazdasági oldalról lehet érzékelni, hanem a mindennapokban is. Elég csak arra utalnom, hogy soha ennyi autót nem láttam még Budapest utcáin, mint most. Lényegesnek tartom kiemelni, hogy teljesen támogatható az a kormányzati cél is, miszerint az EU átlagát két százalékkal meghaladó ütemben kell még évekig növelni a magyar GDP-t, hogy beérje a nyugat-európai átlagot. Ezen a téren a versenyképességet, termelékenységet elősegítő kormányzati intézkedéseknek lehet jelentős szerepük. Az országnak és a Tungsramnak is ugyanaz a kihívása: azokra a területekre kell koncentrálnunk, ahol tényszerűen erősek vagyunk, s azokra a piacokra, amelyekre hatást gyakorolhatunk. Ha együtt, partnerségek révén kétmilliárd ember szükségleteit el tudjuk látni, akkor mind a 10-15 millió magyar, mind a cég sorsa rendben lesz.
– Apropó! Stratégiai megállapodást is kötöttek a kormánnyal. Ennek diplomáciai vagy praktikus okai is voltak?
– Igen, 2019 januárjában. Természetesen a jó kormányzati kapcsolatok mellett gyakorlatias okai is vannak ennek a dokumentumnak. A magyar külgazdaság további sikereiben számíthatnak ránk. A megállapodás egyik fontos része, hogy a diplomáciai hálózat és a kormányzati intézmények – mint a HIPA, a HEPA vagy az Exim – segítenek betörni a külföldi piacokra. Törekszünk például arra, hogy az ország iparának a külföldi hídfője legyünk. Elképzelésünk szerint létrehoznánk egy Tungsram vezette magyar szabad övezetet, ahol magyar cégek használhatják az épületeket és az infrastruktúrát, hogy együtt piacra lépjenek egy adott országban, ahol a Tungsram már kijárta az utat kormányzati szereplőkkel együttműködve. Egyedül esélyük sem lenne.
– Már a téli ünnepek után vagyunk. Elárulja, mit kaptak ajándékba a dolgozók? Netán izzókat?
– Mind a négyezer dolgozónk kapott ajándékcsomagot, amelybe főleg háztartási termékeket és természetesen izzókat is tettünk.
.
NÉVJEGY
Jörg Bauer, a Tungsram Group elnök-vezérigazgatója.
Korábban a GE Magyarország Kft. elnöke, ügyvezető igazgatója volt, több mint tízezer, tizenkét gyáregységben dolgozó alkalmazottal képviselve a hazai GE-t.
E pozíció előtt a GE Healthcare pénzügyi vezetője volt a kelet-közép-európai térségben. Korábban nyolc éven át az Audi, majd a Mettler-Toledo cégcsoportnál dolgozott különféle vezetői szinteken, részben Magyarországon.
2017-ben az év külföldi vállalatvezetője lett, az Ame-rikai Kereskedelmi Kama-rától elnyerte a Dr. Völgyes Iván-díjat, valamint a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével is kitüntették. Társadalmi posztjai között szerepelt az AmCham innovációs munkacsoportjának társvezetői pozíciója és a Corvinus Egyetem Business School tanácsadói testületének tagsága. A Magyar–Egyiptomi és a Magyar–Szaúdi Üzleti Tanács társelnöke.
A Testnevelési Egyetem konzisztóriumának elnöke, nemrégiben pedig a Debreceni Egyetem mestertanára lett, ott innovációt és vállalkozási ismereteket tanít.
Német anyanyelve mellett magyarul és angolul is beszél.
.
Borítófotó: Móricz-Sabján Simon
