Újratervezés a MOK-nál

Print rovatok Frajna Imre
November végén tisztújítás zajlott a Magyar Orvosi Kamarában. A javarészt a Facebookon szerveződő orvoscsoport jelöltjei nemcsak a 16 éve regnáló elnököt, Éger Istvánt győzték le, hanem kettő híján az összes választott pozíciót elnyerték. Egyes vélemények szerint politikailag motivált puccs történt, a volt vezető pedig a kormány tétlenségét látja bukásának hátterében. Kincses Gyula, az új elnök visszafogottan ígér az orvosoknak.

Aki hisz a karmában, elmerenghet azon, hogy Éger Istvánt 16 éve az az elégedetlenség emelte a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöki székébe, amely azzal összefüggésben alakult ki, hogy az akkori szocialista kormány nem tartotta be az ígéretét az orvosok különleges jogállásáról szóló törvény kapcsán, s nem kizárt: bukását az okozta, hogy a kormányzattal történő többszöri megállapodása ellenére nem látszik a jelentős bérrendezés időpontja. Valószínűleg ez lehet a távozó vezető véleménye is, mert nyilatkozatában azt mondta: ő mindent jól csinált, letárgyalta a béremelésről szóló javaslatot a kormányzattal, többet nem tehetett.

A valóságban persze bizonyosan több oka volt annak, hogy a kamara teljes vezetését menesztették a küldöttek. Az elmúlt éveket folyamatosan botrányok árnyékolták be, aminek a csúcspontja az volt, amikor 2014-ben a testület etikai eljárást kezdeményezett a saját etikai bizottsága ellen, mert az gazdálkodási visszaélések miatt büntetőfeljelentést tett. Innentől már kezdett látszódni a támogatás csökkenése. Éger a múlt esztendőben tagdíjemelést próbált megszavaztatni a közgyűléssel, ám nem sikerült átvinni az akaratát.

Minden orvosnak, aki orvosi tevékenységet akar folytatni Magyarországon, kötelezően be kell lépnie a MOK-ba, s tagdíjat szükséges fizetnie. A szakemberek elsöprő többsége ezt adóként éli meg, amiért semmilyen értékelhető ellenszolgáltatást nem kap, „cserébe” a tagdíj itt a gazdasági társaságokra kivetett hozzájárulás többszöröse.

Ezért az az egyébként hamis állítás, amellyel Kincses Gyulát támadták a kampányban, miszerint részese volt a kötelező tagság megszüntetésének államtitkár korában, a kamarai aktivisták körében bírhatott valami taszítóerővel, a doktorok többségénél viszont vélhetőleg népszerűség-növelő hatása volt.

A jelenségből csak igen nagy óvatossággal lehet az orvostársadalom egészére vonatkozó következtetéseket levonni, hiszen a választási folyamat teljességében az érintettek elenyésző hányada, nagyjából öt százaléka vett részt. Ez nem a mostani megmérettetés jellemzője, mindig így volt. Az orvosok inkább lábbal szavazással jelzik elégedetlenségüket: külföldre, mostanában a magánszektorba emigrálással.

A választás annyiban teljesen unikum volt a kamara történetében, hogy most először indultak platformszerűen küldöttek, közös programszerűséggel, a hovatartozásukat felvállalva. 218 jelöltet sikerült állítani, közülük 186-an jutottak be különböző testületekbe, 140-et pedig megválasztottak országos küldöttnek a területi szervezetek. Ebből a számból már sejthető volt, hogy nem lesz egyszerű dolga Éger Istvánnak az újraválasztása tekintetében, de a többséghez nem lett volna elegendő ennyi mandátum az Újratervezés nevű csoportnak.

Ez a szervezet az 1001 orvos hálapénz nélkül elnevezésű Facebook-csoport talaján alakult, s az ellenzéki lapok újságíróival ápolt szoros viszony miatt, valamint néhány tag, támogató szereplése kapcsán folyamatosan körüllengte a gyanú, hogy a balliberális pártok újabb szakpolitikai köntösbe burkolt csapata.

A kamarai választási kampány ennek nem sok jelét mutatta. Az elnökjelöltjüknek választott Kincses Gyula kanyargós egészségpolitikai pályafutása valóban SZDSZ-es államtitkári poszttal végződött, ám végigkísérte a területet az elmúlt harminc évben. Korábban az MDF színeiben volt országgyűlési képviselő, az első Orbán-kormány idején kormányfő-tanácsadóként is tevékenykedett. S bár a két SZDSZ-es egészségügyi miniszter nehezen felejthető emlékeket hagyott maga után az ágazat szereplőiben, a fiatal orvosok jelentős része akkor még középiskolás volt.

Az új elnök lapunknak elmondta: meg akarja újítani a kamara működését. Meglátása szerint az orvosok távolságtartása a MOK-tól annak is az eredménye, hogy a korábbi vezetés elszigetelődött, nem vonta be a tagokat a róluk szóló döntésekbe. Interaktív működést szeretne, ahol elektronikus úton folyamatosan tájékoztatják a tagságot a tárgyalásokon felmerült kérdésekről, és kikérik a véleményüket, hogy milyen álláspontot foglaljon el a kamara. Hozzátette: tisztában van azzal, hogy tárgyalópartneri súlyát nem a közjogi pozíció adja, hanem az orvosok támogatása. A szakemberek súlyát pedig a betegek támogatása tudja megadni.

Szeretné kimozdítani a MOK-ot a „kvá-ziszakszervezeti” pozícióból, mert ugyan a bérviszonyok rendezése nélkül minden, az ágazatot jobbítani szándékozó intézkedés kudarcra ítélt, de csak a fizetések rendezése nem vezet jobb egészségügyhöz. Ezért – fogalmazott – erőteljesebbnek kell lenni e követelések terén, és sokkal nagyobb együttműködés szükséges a reformokban.

A legfőbb célnak a hálapénz rendszerének a felszámolását tartja, mert az kifejezetten káros struktúrákat tart fenn. Ehhez a tisztességes béreken kívül az egészségügy működésének az átláthatósága kell, világos és betartható szabályok, továbbá társadalmi kampány. Felhívta a figyelmet, hogy az utóbbi időben minden baj forrásaként emlegetett „orvosbárók”, akik a hierarchia csúcsán állnak, a szakma legjobbjai, akiknek a tudására elengedhetetlen szükség van, ezért bűnbakkeresés helyett olyan megoldásokat kell találni, melyek révén ezek a szakemberek a tudásuknak megfelelő munkával, legálisan kereshetik meg az elvárt jövedelmet.

Hogy a kamara új vezetése elnyeri-e az orvosok tetszését és növeli-e az aktivitásukat, nem tudható. Kevéssé biztató, hogy a MOK fennállásának három évtizede alatt nem nagyon volt erre példa. Az az ígéret viszont, hogy a szervezet a pénz követelése mellett a szakmai kérdésekre helyezi a hangsúlyt, valamint a szerkezeti reformok támogatásában is partner lehet, kimozdíthatja a helyzetet a holtpontról.

.

Borítófotó: Új szellemiség. Kincses Gyula határozott célokkal áll bele a munkába (Figyelő-archív)

Ezek is érdekelhetnek

További híreink