Elnéptelenedő városok

Print rovatok
A lakosság elöregedése, a munkaerőpiaci helyzet, a kereset és a megélhetési költségek, a jobb oktatás iránti igény, az életminőség javulásának a reménye miatti elköltözés okozza leginkább egyes lengyel kis- és közepes városok elnéptelenedését. A jelenség egyre nagyobb ütemben zajlik – jelentette a Gazeta.pl hírportál a Lengyel Gazdasági Intézet (PIE) kutatása alapján.

LENGYELORSZÁG

A tanulmány szerint a lengyel városok 45 százaléka küzd az elnéptelenedés problémájával, azonban ennek súlyossága eltérő az ország különböző részein. A Lubusi és a Łódźi vajdaságban jóval átlagon felüli az arány (65, illetve 64 százalék), de a kárpátaljai, opolei, sziléziai kis és közepes méretű váro-soknak is több mint a fele (54-58 százaléka) néz szembe a lakosságcsökkenéssel. A tengerparti vajdaságok (Nyugat-Pomeránia és Pomeránia) települései érzékelik a legkevésbé a jelenséget. Ott a PIE szakértői szerint a városi lakosok számának apadásával egyidejűleg enyhén növekszik a környező falvak népessége.

népességCSÖKKENÉS

A szuburbanizáció, azaz a peremkörzetekbe való kiköltözés folyamata egyébként általában az egész országban érzékelhető. A falvak népességének mérsékelt növekedését a lengyel központi statisztikai hivatal (GUS) jelentése is megerősíti. Az adataik alapján a városiak elvándorlása folytatódik, s a kirajzók egy jó része nem a nagyvárosokat, hanem a vidéket választja. Ennek eredményeképpen míg tavaly a lengyelországi lakosság 40 százaléka élt falun, 2050-ben 45 százalékra nő ez az arány.

Ami a demográfiai alapmutatók állását illeti, 2012 és 2018 között az ország lakosainak a száma több mint 127 ezer fővel csökkent, s a GUS előrejelzései szerint a tendencia folytatódik: huszonöt év múlva a lengyelek 2,8 millióval kevesebben lesznek. (Tavalyelőtti adatok alapján akkor 38,43 milliós volt az ország népessége.)

Visszatérve a szuburbanizációra, a Lengyel Tudományos Akadémia (PAN) kutatása szerint a városok háromnegyedét veszélyezteti az elnéptelenedés. „Łódź évek óta az egyik leggyorsabban fogyó népességű nagyváros Európában. Néhány lengyel település – például Ostrołęka, Bytom, Tarnów – hosszú távon lakosainak akár a felét is elveszítheti” – mondta Przemysław Śleszyński professzor, a PAN Földrajzi és Területi Intézete urbanisztikai részlegének a vezetője.

MENTŐCSOMAG

A népességvesztés olyan közepes méretű városokat is veszélyeztet, amelyek kiterjedt infrastruktúrát építettek ki, s a múltban nagyobb jelentőségre tettek szert egy-egy vajdaságban. Radom, Piła, Krosno és Wałbrzych számára a lakosok újabb ezreinek elvesztése komoly válságot jelenthet – állítja a szakértő.

Eközben a kevésbé versenyképes városokat elhagyók a sokkal jobb lehetőségeket kínáló Varsóba, Krakkóba vagy Wrocławba mennek – főként a fiatalok. Csak az idén mintegy 13 ezren települtek le a fővárosban, de a jóval kisebb, mintegy 180 ezres Rzeszównak is nőtt a lélekszáma.

Az elnéptelenedés kockázatának kitett közepes méretű lengyel városok számára a beruházási és fejlesztési tárca egy speciális támogatási csomagot készített, amely a több mint húszezer lakosú településekre vonatkozik, valamint azokra a tizenötezer felettiekre, amelyek powiatok (járások) székhelyei. Azok az önkormányzati központok számíthatnak finanszírozásra, ahol a PAN által 2017-ben elvégzett elemzés szerint a legnagyobb a társadalmi-gazdasági funkciók elvesztésének a veszélye, illetve a lakosok kiáramlása. A csomag segít a kisebb centrumoknak a nagyvárosokkal való versenyben, például európai uniós és hazai fejlesztési alapok megszerzésében. Kétféle módon működik: támogatja az önkormányzatokat az állami beruházások végrehajtásában, ugyanakkor feltételeket teremt a magántulajdonon alapuló kezdeményezéseknek.

Ezek is érdekelhetnek

További híreink