Az Állatkertek Éjszakája augusztus 30-án 13 bemutatóhelyen várja a látogatókat. Budakeszin, a Budakeszi Vadasparkban egy „fénycsapda” segítségével az éjjeli rovarvilágot is bemutatják. A Pangea Egyesület pedig a természetvédelem, valamint az éjszakai állatvilág rejtett és érdekes összefüggéseit világítja meg. A Fővárosi Állat- és Növénykertben az épületekre, a sziklafelszínre és a fák lombkoronájára vetített fényfestésben lehet majd gyönyörködni, a pálmaházban az est folyamán kétszer is lesz trópusi vihar, látványetetést tartanak a cebui disznóknál, a komodói sárkányoknál, az aldabrai óriásteknősöknél és a kis tigrispitonoknál is. Több helyszínen lesz „éjszakai Tapi-zoo”, ahol tapintható „állati alkatrészeket”, madártojásokat, különleges állatcsontokat vehetnek kézbe a látogatók. Nem marad el a látványetetés a Tropicariumban sem. A Debreceni Állatkertben és Vidámparkban testközelből találkozhatunk az állatkert nemrég született és kézből nevelt bébisztárjaival, többek között Beriszlóval, a pápaszemes pingvinnel, Daahirral, az ifjonc zsiráffal vagy Simonnal, az újszülött mosómedvével. Győrött, a Xantus János Állatkertben bátorságpróbát tehetnek az erre vállalkozó látogatók, a „Tapizoo láda” kincsein kívül a „nem szeretem” állatokkal, kígyókkal és csótányokkal is találkozhatnak. Az este folyamán sejtelmes hangulatú állatbemutatóval készülnek az érdeklődőknek, ahol testközelből meg lehet ismerkedni a zoo show sztárjaival. A Jászberényi Állat- és Növénykertben megleshetjük a vadállatokat éjszaka, a Kecskeméti Vadaskertben az állatgondozók többek között a tigrisek, a majmok, a lámák, az oroszlánok etetését mutatják be, sőt a lámákat és a csacsikat a látogatók maguk is megetethetik.
Mi az a didzseridu?
A kérdésre bárki választ kaphat, aki ellátogat 23-a és 25-e között Paksra, a Nemzetközi Fúvós Napok Fesztiválra. Ezt a programsorozatot ugyanis éppen azzal a céllal hozta létre Kovács Zalán László tubaművész, hogy megmutassa a fúvós kultúra értékeit. Az érdeklődők a fuvolától a tubáig számos fúvós hangszerrel találkozhatnak, köztük olyan érdekességgel, mint a didzseridu. A hazai kiváló művészek mellett külföldi vendégek is érkeznek, többek között Horvátországból, Luxemburgból, Németországból és Japánból. A magyar fúvósok kiemelkedő szerepet töltenek be a nemzetközi zenei életben. A koncerteken túl pedig ismeretterjesztő előadások, kiállítások is várják a látogatókat.
A festékesektől a patachitráig
Az indiai patachitra nem csupán egy vizuális népművészeti forma. A szankszrit „pata”, ruhadarab és a festésre utaló „chitra” szó összetételéből származó kifejezés egyedülálló bengáli néphagyományt jelöl. A növényi festékekkel gyakran 2-3 méter hosszú tekercsekre festett történetekhez énekek is társultak, amiket faluról falura járva adtak elő. A magyar paraszti hagyományban a székely festékes szőnyegek gyapjúfonalának festése maradt fenn a legtovább. A másik, a Kárpát-medencében általánosan fennmaradt növényi festéses eljárás a húsvéti tojásfestés. A két nép hagyományait párhuzamban bemutató kiállítás a Hagyományok Háza Kallós Zoltán Galériájában tekinthető meg. A tárlaton egy indiai és két magyar népművészeti tárgykultúrát választottak, hogy az ősi eljárást, annak újraéledését és mai használati formáit bemutassák.
A rögtönzők fesztiválja
A Voicingers Fesztivál ötlete Lengyelországban született meg azzal a céllal, hogy betekintést nyújtson az előremutató zenei projektekbe. Központi motívuma az improvizáció, amely a zenélés folyamatosan virágzó és megújuló formáinak kulcsa. A szeptember 16–22. között a Fonóban zajló programsorozat fontos részét adják Harcsa Veronika, Dés András és az alapító, Grzegorz Karnas workshopjai. A légzéstechnikák, az improvizációs és ritmusgyakorlatok, a relaxációs gyakorlatok, a testtudatfejlesztés, valamint a csapatmunka a résztvevőkből és a fesztivál előadóművészeiből, oktatóiból álló zenekarok tagjaként is tapasztalatszerzésre adnak alkalmat. Az esemény ideje alatt folyamatosan zajló közös zenélésekbe és jam sessionökbe bekapcsolódhatnak mindazok a hangszeresek és énekesek, akik részt szeretnének venni a nyitott, közös muzsikálásban.
Elismert alkotók
Szeptember 22 -ig látogatható a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Képzőművészeti Tagozata díjazottjainak alkotásaiból rendezett tárlat a Pesti Vigadóban. Az V. emeleti kiállítóteremben megtekinthetjük az MMA ösztöndíjában részesült Bogdándy Zoltán Szultán és Drabik István munkáit, illetve Ámmer Gergő és Mátrai Erik Fiatal művészeti ösztöndíjat elnyert alkotóművészek műveit, valamint a magyar új avantgárd jeles képviselője, Molnár Sándor, az MMA Képzőművészeti Tagozat 2017. évi díjazottja festményeit. A Magyar Művészeti Akadémia feladatának tekinti a hazai alkotóművészek megbecsülését, támogatását és ösztönzését mind a már számottevő életművel büszkélkedő középgeneráció, mind a fiatal, pályájuk elején álló tehetségek körében.
Az örök barokk
A Barokk Randevú a hagyományos fesztiválokkal szemben olyan kivételes komolyzenei koncertsorozat, amelyen a korabeli társasági élet hangulatát is felidézik. A rendezvény célja, hogy minőségi klasszikus zenei élményt nyújtson látogatóinak főúri módon berendezett helyszíneken, igényesen összeállított barokk zenei programmal. A különleges élményre vágyókat 24-én és 25-én várják a Gödöllői Királyi Kastélyban. Színre kerül Bach kevéssé ismert világi kantátája, a Phoebus és Pán párviadala. A Megérthető zene című sorozat gödöllői állomásán Hollerung Gábor a zenetörténet egyik legismertebb és legnépszerűbb művében, Vivaldi Négy évszak című alkotásában keveredő három művészet – az irodalom, a képzőművészet és zene – felől tárja fel a zenemű titkait. Közben rámutat lelkünk egyik legtalányosabb mechanizmusára, a természethez, az évszakokhoz és az elemekhez való viszonyára. Emellett fellép a Swing à la Django zenekar és a Talamba Ütőegyüttes Sárik Péter közreműködésével.
Az ősi és a magyar kultúra elegye
Szeptember 1. és 9. között rendezik meg Budapest legnagyobb zsidó művészeti programsorozatát, a 22. Zsidó Kulturális Fesztivált. A számos különböző szellemi hatásból táplálkozó, kivételesen gazdag magyar zsidó kultúra bemutatása a fesztiválnak nemcsak a feladata, hanem a szívügye is, hiszen a közös kultúra köti össze a zsidókat és a nem zsidókat, vallásosokat és nem vallásosokat, fiatalokat és időseket, anyaországi és határon túli magyarokat. A fesztivál kiemelt helyszíne szokás szerint a Dohány utcai zsinagóga. A Budapest Klezmer Band két különleges vendéggel, Jordán Adéllal és Fesztbaum Bélával egészül ki. Illényi Katica és a Sárik Péter Trió rendhagyó koncertre készül. A nemzetközi hírű Vujicsics együttes, a Söndörgő és a VIGaD zenekar külön-külön és együtt is színpadra állnak, vendégük pedig a hazai zenei élet egyik kiválósága, Tolcsvay László lesz. Balázs Fecó olyan nagyszerű muzsikusokkal tesz időutazást, mint Keresztes Ildikó, Gerendás Péter és Szűcs Antal Gábor. A Budapest, te csodás című operettgálán Bársony Bálint és zenekara kiváló hazai énekesekkel a mai hangzást vegyíti az operettek csodálatos, legnépszerűbb slágereivel. A Hegedűs Gyula utcai zsinagógában olyan trió áll össze, amelynek három tagja közösen még soha nem lépett színpadra: Zsédényi Adrienn Zséda énekes, Darvas Ferenc zeneszerző és Müller Péter Sziámi előadóművész, költő.
A Goldmark teremben az Itt és Most Társulat improvizációs estjén a tízparancsolat témáját járja körbe.
Közép-európai művészeti kavalkád
Századok a kultúra tükrében Rákóczi udvarától napjainkig, ezt ígéri a Klebelsberg Kultúrkúriában augusztus 29. és szeptember 1. között 21. alkalommal megrendezendő Pesthidegkúti Művészeti Fesztivál. A határokon átívelő programsorozaton fellépnek zenészek, táncosok, bábosok és utcaszínházi művészek. A Sebő együttes tárogatómuzsikával idézi a nagyságos fejedelmet. A gyerekeket az Álomzug Bábszínház és a Zentai Magyar Kamaraszínház előadása, illetve Ruttkai Bori – Űrdöngölők interaktív mesekoncertje szórakoztatja. Vendégül látják a nagyváradi Ady Endre Emlékmúzeum kiállítását a költő halálának 100. évfordulója tiszteletére. Lesz Cseh Tamás-
emlékgála. Az ikonikus dalokat Für Anikó, Udvaros Dorottya, Kálloy Molnár Péter, Nagy Dániel Viktor, Hrutka Róbert és Szegezdi Róbert adják elő. Olasz testvérvárosi bemutatkozásként a Rómához közeli Rieti barátsága jelképeként négy olyan operaénekest küld a fesztiválra, akik a híres Santa Cecilia Konzervatóriumban szereztek diplomát.
Kortárs tánc
Az L1 Független Művészek Közhasznú Egyesület 18. alkalommal rendezi meg Budapesten az L1danceFest nemzetközi szemlét szeptember 1. és 4. között. Minderre több helyszínen kerül sor, például a Bakelitben, a Magyar Táncművészeti Egyetemen, az RS9 Színházban, a Cseh Centrumban és a Szlovák Intézetben. A szervezők az idén is nagyon fontosnak tartják, hogy a külföldiek mellett a nemzetközi fesztivál szövetében magyar alkotók is megjelenhessenek, így különös figyelmet szentelnek az L1 Egyesület tagjainak és rezidens művészeinek munkáira. Az események főbb tematikái; showcase-programok – rövid darabok seregszemléje, stúdióbemutatók, workshopok, kiállítások, Add bele magad! konferenciasorozat. Összességében lesz 10 előadás, 3 workshop, 2 kiállítás és -megnyitó akció, 10 önkéntes segítő, emellett 9 országból 11 külföldi vendég érkezik Magyarországra.
A férfikar szárnyai
A mostanság megjelent Wings című lemezén a Szent Efrém Férfikar megpróbál a saját hangvételével és stílusában csatlakozni az angyali kórushoz. A lemezcím a test nélküli mennyei erők „legföldibb” attribútumát, a szárnyukat idézi föl, amelyekkel oly gyorsan és hatékonyan viszik el a segítséget mindenfelé a nagyvilágba. Afrika, Amerika, Ázsia és Európa szakrális dallamai visszhangozzák ezen a lemezen az emberi választ, köszönetet: az esendő hívőnek hol bensőséges, hol ujjongó, hol imádságos, hol örömteli, hol áhítatos lelkületű zenéi. A kórus a Budapest-Gazdagréti Szent Angyalok-plébániát találta legalkalmasabbnak a felvétel elkészítésére, az énekeket pedig néhány nappal november 8-a után kezdték el rögzíteni, ami a keleti egyházban Szent Mihály és Gábor arkangyal, valamint az összes égi erők nagy ünnepe. A korongon angol, arámi, egyházi szláv, görög, hindi, latin, magyar, galikoportugál, sotho, szárd, szerb és ukrán nyelven találunk imákat.
