Nyoma sincs a lassulásnak

Való Világ
A várakozásokat meghaladva, 4,9 százalékkal bővült a hazai GDP a második negyedévben. Szezonálisan és munkanaphatással a bővülés 5,1 százalék volt, míg az első negyedévhez képest 1,1 százalékkal izmosodott a hazai teljesítmény. A növekedéshez az ipar, az építőipar és a piaci alapú szolgáltatások járultak hozzá a legnagyobb mértékben.

GDP

A második negyedévben a magyar gazdaság teljesítménye – szezonálisan és munkanaphatással igazítva 5,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet – jelentette a múlt héten a KSH, hozzátéve, hogy az előző negyedévben még 5,2 százalékos volt a GDP-növekedés üteme. A kiigazítatlan GDP-index 4,9 százalék lett, az erre vonatkozó piaci várakozás konszenzusa 4,7 százalék volt. Miközben a szakértők lassulást vártak, ami „kissé” be is jött, összességében kellemes meglepetést okozott a hazai gazdaság teljesítménye. 

„Eredményesek a kormány gazdaságélénkítő intézkedései, amelyeknek köszönhetően a második negyedévben is dinamikusan nőtt a magyar gazdaság teljesítménye” – így értékelte Varga Mihály a KSH számait. A pénzügyminiszter rámutatott: az elemzői várakozásokat ismételten meghaladó bővülés mögött egyebek mellett a foglalkoztatás és a bérek emelkedése, a növekvő beruházások és lakossági fogyasztás, valamint az export teljesítménye áll.

A rendelkezésre álló adatok szerint hazánk a mostani produkcióval az EU élmezőnyében van, az európai tagállamok 1,3 százalékos átlagát közel négyszer meghaladva – emelte ki a Pénzügyminisztérium vezetője. Kifejtette: míg az Európai Unió országait tekintve változatlanul a lassulás jelei mutatkoznak, a magyar gazdaság bővülését több tényező is támogatja. Emögött pedig – a szocialista kormányzás időszakával ellentétben – nem az eladósodás, hanem stabil és kiegyensúlyozott fundamentumok állnak. 

„A meghozott kormányzati intézkedések, ezen belül is kiemelten a hatéves bérmegállapodás, a kormány versenyképességi programja, a magyar családok otthonteremtésének elősegítése, valamint a beruházásösztönző gazdasági környezet együttesen 1,6 százalékponttal járultak hozzá a mostani növekedéshez” – hangsúlyozta. Mindezek mellett termelési oldalról az ipar, az építőipar, illetve a szolgáltatói szektor is támogatta a bővülést. Így az idei év első felében 5,2 százalékkal, 2010 óta mintegy 30 százalékkal nőtt a magyar gazdaság teljesítménye.

Az elmúlt időszakban mind a nemzetközi intézmények, mind a hazai pénzügyi szervezetek sorra javították a magyar gazdaságra vonatkozó növekedési előrejelzésüket, így a kormány várakozásaival összhangban már 4 százalékot meghaladó bővüléssel számolnak – emlékeztetett rá Varga Mihály. Ugyanakkor a pénzügyminiszter hangsúlyozta azt is: az elkövetkezendő hónapokban egyszerre kell tekintettel lenni a világgazdasági folyamatok alakulására, ezen belül a brit kiválásra, valamint a termelői kapacitás bővítését nehezítő tényezőkre. „Ezekre a kihívásokra kíván választ adni a gazdaságvédelmi akcióterv, amellyel a magyar gazdaság a jövőben is dinamikus, az uniós átlagot legalább két százalékponttal meghaladó, továbbra is kiegyensúlyozott és fenntartható növekedést érhet el” – zárta mondandóját a pénzügyminiszter. 

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője így kommentálta a GDP-számokat: a gazdasági növekedés motorja a két számjegyű bérdinamika miatt növekvő fogyasztás, valamint a szinte minden területen jelentkező beruházási boom volt. A beruházásokat nem csupán az uniós források húzzák, hanem a lakás-, iroda-, szálloda-, ipari, logisztikai beruházások, valamint a soha nem látott mértékű működőtőke-beáramlás. Az idén eddig mintegy 1220 milliárd forintnyi beruházásról született döntés a tavalyi 1380 milliárd után – tette hozzá. Ennek apropóján aláhúzta: az év első felében a hazai ipar teljesítménye látványosan elvált a német, valamint általában az európai iparétól, köszönhetően a folyamatosan üzembe lépő új egységeknek, valamint az új gépkocsimodellek hazai gyártásának, amelyek ellensúlyozták a kifejezetten gyenge külső keresletet. 

Az építőipar kibocsátása a második negyedévben jelentősen lassult, részben a magasabb bázis, részben pedig az igen kedvezőtlen időjárás hatására. Ez csupán átmeneti lehet, így az építőipar ismét lendületet kaphat a kifejezetten magas szerződésállományoknak és a következő években is várhatóan érkező, akár tízezermilliárd forintos megrendeléseknek köszönhetően. A csapadékos időjárás azonban érdemben javíthatta a mezőgazdaság kilátásait az év eleji borús előrejelzésekhez képest – fűzte hozzá a közgazdász, aki szerint a második fél évben a családvédelmi és a gazdaságvédelmi akcióterv is lökést adhat a gazdaságnak, és ellensúlyozhatják a külső környezet kedvezőtlen hatásait. Ezáltal csak fokozatos lassulás várható, éves átlagban pedig a GDP növekedése elérheti a 4,8 százalékot – a tavalyi 4,9 százalék után. Bázishatások, lassuló, de továbbra is magas bérdinamika, valamint a romló külső kilátások miatt a növekedés jövőre 3,7 százalékra lassulhat, amit támogat a szökő- és munkanaphatás is, mivel jövőre négy munkanappal lesz több az idei évhez képest.

Várakozásaink szerint az év második negyedében folytatódhat a lassulás, amely elsősorban a külső környezet romlásával magyarázható – derül ki az ING elemzéséből. A kereskedelmi háború eszkalálódása, a globális lassulás, a német ipar gyengélkedése és a brexit körüli bizonytalanságok hatása egyre inkább érződik majd a magyar gazdaság teljesítményében. Prognózisunk alapján 2019 egészében 4,5 százalékkal bővülhet a GDP, amely mind a kormány (4 százalék), mind pedig az MNB (4,3 százalék) várakozásainál is optimistább – olvasható ING Bank összefoglalójában.

Ezek is érdekelhetnek

További híreink