Magyarország zöld úton jár! címmel indított online konzultációt a kormány, hogy kikérje a társadalom véleményét olyan égető környezetvédelmi kérdésekben, mint például az illegális hulladéklerakás, az egyszer használatos csomagolóanyagok újrahasznosítása vagy éppen a zöldtechnológia mielőbbi alkalmazása a közösségi közlekedésben. A Figyelőnek nyilatkozó szakmai szervezet szerint a hétköznapi környezetvédelem fontosságára kell rámutatni.

Az államfő már leírta a szerb kőolajmezőket, a jelentések és az elemzők szerint azonban – a jelentős import mellett – még legalább másfél évtizedig kitermelhető hazai „folyékony aranyra” számíthat a gazdaság.

A szigorodó európai agrárszabályozás kicsapta a biztosítékot Washingtonban. 

Erdőterületének arányát tekintve déli szomszédunk európai viszonylatban is jól áll. Az ország 49,3 százalékát erdők borítják, de a kormány célja az, hogy 2030-ig ez a mérték meghaladja az 50 százalékot.

A globális tőkepiacokat is átrendezi a pekingi irányváltás.

Egymilliárd forintos uniós támogatást nyert el Magyarország a Nyugati és a Kelenföldi pályaudvar között tervezett vasúti alagút környezeti hatásvizsgálatára. Október elején konferenciát is szerveztek a fővárosi fejpályaudvarok teljes átalakítását is eredményező új földalattivonal megvalósíthatóságának a témájában.

Nem pusztán a földgáz hiánya okozza a problémát, hanem az is, hogy a korábbi uniós energiastratégiát Brüsszel nem aktualizálta. Például a zöldátállásra sincs átgondolt terve Európának – jelentette ki a Figyelőnek adott interjújában Nagy Márton, a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója, megjegyezvén: ha a jelenlegi rezsicsökkentés által nyújtott kedvezmények megszűnnének, akkor egy átlagos magyar családnak mintegy 386 ezer forinttal kellene többet fizetnie évente.