AMERIKAI GAZDASÁG
A január–márciusi GDP olyan, mintha látnál egy spéci izomautót, amelyben a motorháztető alatt egy egyhengeres motor szerénykedik – fogalmazta meg véleményét egy elemző. Az első negyedévben a bruttó hozzáadott érték 3,2 százalékkal nőtt az USA-ban, ez négy esztendeje a legerősebb adat ebben az időszakban. Az export bővült, az import csökkent, a készletek is gyarapodtak – ezek kompenzálták a szerény fogyasztási kiadást és az üzleti beruházások gyengélkedését.
Donald Trump elnök és a Fehér Ház örömteli Twitter-üzenetekkel kommentálta a GDP-eredményt. „Hihetetlen szám” – írta az Egyesült Államok első embere. Trump kampánya során azt ígérte, hogy háromszázalékos vagy a fölötti tartós növekedési pályára állítja a gazdaságot. A piaci elemzők azonban sokkal óvatosabban kezelik az adatot. Felhívják a figyelmet arra, hogy a kiugróan jó szám mögött egyszeri tényezők húzódnak meg.
A NAGY KÉSZLETKÉRDÉS
Az elnök által kirobbantott vámháború jót tett az exportnak és visszaszorította az importot – legalábbis ebben a negyedévben. Az előzőekben viszont felhajtotta, mint ahogy a mostaniban a készletállomány nőtt meg ennek következtében. A cégek a vámok további emelkedésére számítva megnövelték importbeszerzéseiket és a készletállományukat. Ez visszaüthet a második negyedéves GDP-ben, ha a vállalatok készletről értékesítenek, és nem bővül az új megrendelések állománya. A Morgan Stanley befektetési bank pesszimista: várakozásai szerint a második negyedéves növekedés mindössze 1,1 százalékos lesz.
Az amerikai statisztikusok úgy vélik, az első három hónapban 32 milliárd dollár értékben halmozódtak fel készletek. Ez nagyjából 0,7 százalékponttal húzta fel a GDP-t, jócskán hozzájárulva a vártnál jobb adathoz. Viszont rejtélyes, hogy honnan származik ez a készletállomány. Két forrása lehet: vagy import, vagy hazai gyártás. Ugyanakkor a behozatal és az ipari termelés egyaránt csökkent az első negyedév során. (Előbbi 3,7, utóbbi 0,3 százalékkal.) Ennek hátterében az húzódhat meg, hogy a belső kereslet esett vissza olyan mértékben, hogy ekkora felesleg halmozódott fel a cégeknél. A tartós fogyasztási cikkek iránti igény 5,3 százalékkal zuhant, amire tíz éve nem volt példa. Az üzleti szektor beruházásai is lassultak valamelyest: az előző negyedéves 5,4-ről 2,7 százalékra.
A Boeing-botrány szintén szerepet játszhat a készletek felhalmozódásában. A repülőgépgyártó óriás 737 Max 7 típusával kapcsolatos problémák miatt maradhatott készleten néhány légi jármű. Ezek darabja azonban százmillió dollár körül van.
Larry Kudlow, a Fehér Ház gazdasági főtanácsadója szerint a készletállomány főleg autókból áll. Úgy véli, ez nem probléma, mert a következő negyedévben a lakosság kinyitja a pénztárcáját. Alátámasztani látszik ezt a verziót Mark LaNeve, a Ford Motor értékesítési vezetője. A cég eladásai 1,6 százalékkal estek az első három hónapban, ugyanakkor a szakember szerint a lakossági kereslet jó passzban van: az embereknek van munkája, a jövedelmek nőnek. Megvan a hajlandóság az autóvásárlásra.
Optimista Jamie Dimon, a JPMorgan Chase vezérigazgatója is: „Egyre többen állnak munkába, a társaságok tele vannak pénzzel. Az üzleti és a lakossági bizalom szintje magas… ez még évekig eltarthat.”
Egy másik fehér házi közgazdász, Kevin Hassett úgy véli, hogy a tavaly létesített új kapacitások kezdtek el termelni, ezekből halmozódott fel a nagy tartalék.
Ennek alapján úgy látszik, hogy minden rózsás, csak a lakosok vásárlási kedvére várnak a piacok. Ez pedig nagyon fontos, hiszen a GDP nagyjából kétharmadát a lakossági fogyasztás adja. Az első negyedévben ez a tétel mindössze 1,2 százalékkal bővült az előző három hónap 2,5 százaléka után. Trump láthatóan mindent elkövet, hogy 2020-as újraválasztása érdekében szinten tartsa a gazdasági növekedést és elkerülje az ajtón kopogtató recessziót. A tavalyi adócsökkentések hatása lassan elenyészik, így az állami kereslet növelésével próbálja meg tartani a gyarapodási szintet. Ilyen például a védelmi kiadások folyamatos bővítése. (Kiszivárgott hírek szerint szerint az elnök a jövő évi büdzsében 750 milliárd dollárt költene védelemre, a Pentagon csaknem ötszázalékos kiadásnövelést kért.)
ALACSONY SZINTŰ INFLÁCIÓ
Trump abban is bízik, hogy hamarosan megállapodik Kínával a vámháborúban, ami szintén átmeneti lendületet adhat az USA gazdaságának. Valószínű továbbá az is, hogy folytatja a Fedre irányuló nyomásgyakorlást annak érdekében, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő intézmény még az idén csökkentse irányadó kamatát. Ezzel egyébként nehéz helyzetbe hozza a Fedet, hiszen ha meg is lenne benne az erre való hajlandóság, úgy tűnne, mintha engedne a politikai nyomásnak.
Az első negyedéves GDP gyors reálnövekedésében az alacsony szintű inflációs környezetnek is szerepe volt. Az árdrágulással nem kiigazított bővülés mindössze 3,8 százalékot ért el, ami 2016 harmadik negyedéve óta a leglassabb tempó. (2018 második negyedében például 7,5 százalékos volt.) Ennek alapján nem a gazdasági aktivitás erősödött az első három hónapban, hanem az infláció üteme lassult. Ha ez valóban így van, az megteremti a lehetőséget a Fednek arra, hogy lazább monetáris politikával élénkítse a gazdaságot.
Borítófotó: Taylor Swift-koncert Las Vegasban. Egyelőre tart az amerikai gazdaság csillogása
