NÉMET–KÍNAI GAZDASÁGI KAPCSOLATOK |
Berlin szeretné, ha az EU egységesen, radikálisabban lépne fel a német, európai ipar érdekeit fenyegető, új irányban haladó Kínával szemben. „Németországnak, miként az egész uniónak, jelentősen többet kellene beruháznia a kutatás-fejlesztésbe, az oktatásba, az infrastruktúrába és a jövőt meghatározó technológiákba.”
EURÓPA VERSENYKÉPESSÉGE A TÉT
Ez a Német Iparszövetség (BDI) által megfogalmazott követelés már az új EU-vezetést célozza meg. Mint ahogy a hasonló célokat kitűző, de a felvetett problémát nem csak Kínára leszűkítő 18 EU-s állam, köztük Magyarország és a többi V4-tag tavaly december 18-i párizsi közös nyilatkozata is, amely kiemeli: „Európa ipara válaszúthoz érkezett. Gyors cselekvés szükséges, hogy megőrizze versenyképességét…”
Ez a dokumentum is kevésbé bürokratikus, rugalmasabb, a piaci helyzethez, a versenyhez jobban alkalmazkodó iparpolitikát vár az idén a közösség vezetését átvevő új csapattól. A 18-ak felülvizsgáltatnák az állami támogatásokhoz való jelenlegi merev uniós hozzáállást, és szorgalmaznák a nemzetközi versenyfeltételekhez jobban idomuló, szabadabb megközelítést. Ez a Németországra vonatkozó kínai kihívást is kezelné.
PEKING BEELŐZÖTT
Már négy évvel ezelőtt, a Made in China 2025 stratégia keretében Kína elindult az irányváltás útján, az eddigi tömegtermelésről elmozdulva a jövő ágazatai, a nagyobb hozzáadott értéket képviselő, csúcstechnológiájú termékek, berendezések (elektromos autók, alkatrészek, informatika, mesterséges intelligencia, biokémiai termékek, a környezet megóvásával kapcsolatos eszközök) irányába. Az eddigi munkamegosztás – melynek keretében az ázsiai óriás alapvetően olcsó tömegárukat állított elő, míg a Nyugat, a németek csúcstechnológiájú gépeket, berendezéseket gyártottak – felborult.
A kínai törekvések mögött óriási tőke, állami támogatás, hosszú, húsz-harminc éves ágazati stratégiai tervek sora – és nem utolsósorban a Kínai Kommunista Párt Hszi Csin-ping elnök alatt tovább erősödő vezető szerepe – áll. Ami kimondatlanul is átsüt a BDI felhívásán: a német ipar szándéka, hogy élére álljon ennek a kezdeményezésnek, felvegye a kínai változások által az öreg kontinens elé dobott kesztyűt, és egy egységes EU-val a háta mögött kialakítson egy új, a versenyre és az együttműködésre, a kihívás és a piaci érdekek harmonizálására épülő Németország (Európa)–Kína-viszonyt. Ennek tapasztalatai hasznosnak bizonyulhatnak az EU más partnereivel, mindenekelőtt az USA-val kialakítandó új kapcsolatrendszer megvalósításában.
Tüntetés Frankfurtban,
a Deutsche Bank székháza előtt.
Változásra vár a német gazdaság
