A láthatatlanok
Talán nem kell kifejteni, hogy e fen-ti történet teljes képtelenség. Vagy mégsem az? Összeállítottunk egy író és egy költő ismerősömmel, a teljesség igénye nélkül, egy 42 fős listát. A névsorban található szerzők jórészt a Magyar Napló Kiadóhoz kötődnek, és csak töredékét adják ki a baloldal világán kívül mozgó szerzők sokaságának. A Libri könyvesbolthálózatot választottam ki tesztünk alanyaként. Az eredményen magam is meglepődtem: listánkról mindössze kettőt találtam meg két kiválasztott, nagy alapterületű könyváruházban. Összeállításunkban azt a kérdést próbáljuk körüljárni, hogy miért láthatatlanok ma ezek az alkotók.
Mi az oka, hogy szinte lámpással kell keresni a baloldalhoz nem kötődő, nagyszámú, tehetséges kortárs alkotó műveit? A választ Mezey Katalin Kossuth- és József Attila-díjas prózaíró, költő, műfordító, Zsiga Kristóf, a Magyar Napló Könyvkiadó ügyvezető igazgatója és Urbán Péter író segítségével kerestük.
– Ön szerint a forgalmas helyeken fekvő, nagy alapterületű könyvesboltok kínálata mennyiben tükrözik vissza kortárs irodalmunk valós rétegzettségét?
Zsiga Kristóf: Mivel szinte minden magyarországi könyvesbolthálózatnak vannak saját könyvkiadói is, inkább azoknak a köteteit teszik előtérbe. Sajnos nagyon sok olyan könyv jelenik meg igen nagy példányszámban, amely külsőre impozáns, tetszetős, de a szellemi értéke csekély. Ezekkel a könyvnek látszó tárgyakkal kell a maradandó értéket is hordozó, irodalmilag is értékes kiadványoknak versenyezniük a könyvesboltokban.
Mezey Katalin: Nagykereskedő cégek, könyvkiadók adják ki a magyar nyelven születő, de a globális tudatipar ideológiáját tükröző irodalmi alkotásokat. A többi új, magyar irodalmi alkotás a kis, független, minőségi kiadóknál jelenik meg évről évre. Sok esetben nem jutnak el az olvasókhoz és a szélesebb szakmai közönséghez sem, mert a könyvkereskedők nem érdekeltek a terjesztésükben, a könyvtárak pedig nem fogadják be őket.
Urbán Péter: Meggyőződésem, hogy ma a terjesztők kínálatában túlsúlyban vannak a liberális szerzők, jól felépített támogatási rendszerrel a hátuk mögött, erős marketinggel, nagy példányszámú kötetekkel, befuttatott imázzsal. A nagy terjesztők címek százait, sőt ezreit kínálják, így bejutnak a könyvraktárakba a nemzeti írók művei is, de a polcokra jelentéktelen mennyiségben kerülnek csak fel.
– Ha a média, a közélet legkülönfélébb csatornáin, a közbeszéd színterein meghívják, megkérdezik „az írót”, az véletlenül soha nem kerül ki máshonnan, mint a baloldali és liberális politikai, hatalmi tömbhöz közel álló alkotók közül. Mi az oka a kialakult helyzetnek?
Zs. K.: A régóta megmerevedett struktúrákon nagyon nehéz változtatni. Külföldről is legtöbbször a már ismert, bejáratott szerzőket hívják, látják szívesen, vagy akiket bizonyos emberek javasolnak. Nehezíti a helyzetet az is, hogy a nemzeti oldalon tevékenykedő kiadók nem tőkeerősek, a nemzetközi jelenléthez pedig sok pénz kell.
U. P.: Mivel a negyven évig tartó szocialista kísérlet során egy teljes kulturális rendszer – iskolák, könyvkiadók, tanszékek – működött az ideológia alátámasztására, így szinte az egész apparátus ennek a rendszernek az embereiből, híveiből épült fel. Dühítő, amikor ezt a negyven plusz harminc éven át épített rendszert hasonlítják össze a konzervatív vagy nemzeti írók számára nyitva álló kiadási lehetőségekkel. Nem tisztességes érv, hogy a jelenlegi kurzus nekik kedvez, hiszen nyolc év alatt nem lehet behozni az említett hetven év hátrányt.
M. K.: Az író, költő első és legfontosabb dolga, hogy megírja a műveit. Alapvetően nem az ő feladata lenne elérni, hogy a nyilvánosság biztosítson lehetőségeket számára, hogy gondolatai, művei kifejthessék a hatásukat. Mégis az. Immár túl a szocialista három T rendszerén, megjelent a nagytőke befolyása az alkotói sorsok alakulására.
– Lát-e kiutat, s ha igen, mi lenne az?
Zs. K.: Oláh János 2014-ben azért is hozta létre a Magyar Napló Könyvesboltot, hogy legyen egy olyan könyvesbolt, amelyben a hangsúly az értéket hordozó, színvonalas, ugyanakkor a nemzeti gondolatot felvállaló kötetekre helyeződik. A Magyar Napló Kiadó azóta is működteti könyvesboltját a budapesti József körúton. Segítene a helyzeten, ha létrejönne egy magyar nemzeti irodalmi ügynökség, amely ellátná a magyar szerzők és kiadók képviseletét nemzetközi szinten, Szükség lenne egy átgondoltabb és a jelenleginél nagyobb forrással rendelkező fordítástámogatási rendszerre is.
M. K.: Maga az elnevezés, a nemzeti könyvesbolthálózat Oláh János, a nemrég elhunyt kitűnő költő, író és főszerkesztő nevéhez kötődik, de Granasztói György történész-író, Kodolányi Gyula költő, főszerkesztő és én magam is részese voltam a koncepció kidolgozásának.
U. P.: Hallani egy nemzeti könyvterjesztő vállalat felállításáról, ami nagy lépés lenne a megoldás felé, de ez a kezdeményezés tudomásom szerint még nem öltött konkrét formát. A politikai akarat hiányát is érzem ebben a kérdésben.
– Mi a véleménye arról, hogy egy olyan listán, amely a kortárs magyar nemzeti és konzervatív, leginkább a Magyar Napló Kiadóhoz kapcsolódó szerzők közül 42 nevet tartalmazott, összesen két alkotót találtam meg a polcokon? – kérdeztük Kovács Pétert, a Libri-Bookline vezérigazgatóját.
– Az ön listáját végignézve látható, hogy nagyon sok olyan könyvet tartalmaz, ami már kifogyott, és csak „antikvárban” kapható, tehát azért nem elérhető a boltjainkban, mert fizikailag nincs belőle, nem érhető el. Egy év alatt 8 ezer új kereskedelmi forgalomba kerülő könyv jelenik meg Magyarországon. Egy átlagos Libri-bolt befogadóképessége 10 ezer cím. Fizikai képtelenség minden, ma a piacon elérhető könyvet kitenni a polcainkra. Nagyon kicsi a lehetőség arra, hogy a teljes választékot bemutassuk.
– A fenti lista nevei közül sokan megtalálhatók az online kínálatban, ám ez nem „látszódik” a boltba betérő számára.
– Szerencsére a mai digitális világban megvalósítható, hogy a jelenleg Magyarországon elérhető kötetek nálunk hozzáférhetők legyenek. Könyvkereső szolgáltatásunk pedig lehetővé teszi, hogy a boltjainkban, illetve online felületünkön nem található könyveket is beszerezzük a vásárlóknak.
– Milyen szempontok határozzák meg, hogy mi kerül ki a Libri hálózat polcaira?
– Nem csak a könyvpiacra igaz, hogy a gyártó határozza meg a tartalmat, a kereskedő azt adja el, amit kap. A Libri-Bookline kereskedőcég; a Libri kiadó önállóan működik, mi ott csak társtulajdonosok vagyunk. Kereskedőként a tartalomba, a minőségbe, de az árba, a színvonalba, a kinézetbe beleszólásunk nincs. Ezt a kiadók döntik el. Másrészt ezen a piacon rengeteg cím van. A Libri online rendszerében csak magyar nyelvű, új könyvből van kb. 80 ezer, antikvárból több mint félmillió.
– Mégis, ha Döbrentei Kornél, Czakó Gábor vagy Csoóri Sándor köteteit kutatjuk a Libri polcain, hogy ne csak a Magyar Napló köreit említsem, hanem élő vagy elhunyt „klasszikusokat” is, nem járunk sikerrel.
– Czakó Gábornak a Libri.hu oldalán több mint 40 munkája érhető el, a legtöbb antikvár kiadványként. A szerző esetében hasonló a helyzet, mint a Magyar Naplónál, művei kis példányszámban jelennek meg, magánkiadásban. Czakó újabb könyveiből 100-100 példányt kaptunk, ezzel kell gazdálkodnunk. Ez a példányszám sajnos nem elég a bolti forgalmazáshoz. Ugyanez igaz Döbrentei Kornél munkáira, akinek a műveit alapvetően a Püski Kiadó jelenteti meg, hasonlóan alacsony példányszámban. Száraz Miklós György a Scolar kiemelt szerzője, minden új könyve támogatást kap a Libriben. Csoóri Sándornak tavaly indult az életműsorozata, elérhető a Libriben, sajnos a régebbi címei elfogytak nálunk. Szőcs Gézának évek óta nem jelent meg új könyve Magyarországon, emiatt nem érhető el nálunk sem. Oberczián Géza két kötete is rendelhető nálunk. Ezt tudnám elmondani a listán szereplő könyvekről. Hozzáteszem: ha holnap valaki fölkeresne engem, hogy íme, itt van 2000 példány ebből és ebből a Czakó-műből, az holnap kint lenne a polcokon. De nincs belőlük, nem gyártanak a kiadók. Ezek jó része vagy magánkiadvány, vagy kapunk belőlük például 100 példányt bolti kihelyezésre, s ez 60 könyvesbolt között oszlana meg, amit a darabszám nem tesz lehetővé.
– Mekkora a kiadott könyvek átlagpéldányszáma?
– Címenként 2-3 ezer példányról beszélhetünk, ebben a pár százas kiadásoktól a több 10 ezer példányig nagy a szórás. De a piac nagyon széles, így például tavaly 70 ezer fajta könyvből adtunk el példányokat. Ebből 40 ezer különféle könyv volt, ami a 60 boltban 10 darab alatt fogyott. Tehát 40 ezer fajta kötetből adtunk el egy év alatt 10 példánynál kevesebbet. A választék nagy, viszont az egy tételre eső fogyás alacsony és folyamatosan csökkent a rendszerváltás óta.
Magyar Naplóhoz köthető szerzők
Ács Margit
Berta Zsolt
Borbély László
Cselenyák Imre
Csender Levente
Csoóri Sándor
Fekete Vince
Bertha Zoltán
Bíró Gergely
Csender Levente
Czakó Gábor
Dobozi Eszter
Fecske Csaba
Falusi Márton
Ferdinandy György
Filip Tamás
Győrffy Ákos
György Attila
Horváth (EÖ) Tamás
Iancu Laura
Jakab-Köves Boglárka
Jánosi Zoltán
Kabdebó Lóránt
Kalász Márton
Karácsonyi Zsolt
Király Farkas
Király Zoltán
Kiss Benedek
Kiss Gy. Csaba
Kontra Ferenc
Kovács István
Ködöböcz Gábor
L. Simon László
Lázár Balázs
Lezsák Sándor
Madár János
Mezey Katalin
Mirtse Zsuzsa
Monostori Imre
Nagy Gábor
Oláh András
Oberczián Géza
Papp-Für János
Pósa Zoltán
Rózsássy Barbara
Sarusi Mihály
Serfőző Simon
Sturm László
Sutarski Konrad
Szalai Attila
Szakolczay Lajos
Szálinger Balázs
Száraz Miklós György
Szentmártoni János
Szőcs Géza
Urbán Péter
Zsille Gábor
Vasy Géza
Vári Fábián László
Amerikai rémálom: agymosáskönyv 9 éveseknek
Rejtsd el a gyermekedet akár egy számítógépmentes barlangba Idaho mélyén, és a legkeményebb balos dogmák hatása alá kerül az amerikai tömegkultúra szimpla besugárzása miatt – tréfálkozik a Wall Street Journalben közölt véleménycikkében Dave Seminara. Példaként a Barnes & Noble kiadót említi, egy kifejezetten a tanuló ifjúság számára ajánlott könyvük okán. Az Első generáció: 36 úttörő bevándorló és menekült, akik naggyá tették Amerikát című könyv példaképként ünnepli az első divatmodellt, aki hidzsábot (muszlim női fejkendőt) hordott. Az egyik fikciós történet egy olyan gyermekről szól, akit letartóztatnak a Bevándorlási és Határvédelmi Hivatal ügynökei, mert folyamatosan gúnyolja osztálytársait, akik Tedd újra naggyá Amerikát! feliratú sapkát viselnek. Olvashatnak még a gyermekek Genesis Palacióról is: a Vegan Power feliratú pólót hordó kislány hároméves kora óta (!) vegetáriánus. Ez a könyv Egyesült Államok-szerte kapható, ám a konzervatív témájú gyermekkönyvek eltünedeztek a boltokból. Az újságíró megemlíti példaként a magyar Helyes-nem helyes című gyermekkönyv amerikai megfelelőjét. A könyv címlapján amerikai zászlóval feszít a kis főhős: Stumpy, a mókus. Olyasmiket tanít, hogy „sült galambra várni rossz, keményen dolgozni jó”. Ám manapság ilyen felforgató címeket keresni egy könyvesboltban olyan, mint amikor pornót kért az ember ugyanott, még az internet előtti korban – összegzi szellemesen tapasztalatait az újságíró.
Kinek sípol az SAP?
Utánakérdeztem a decemberi sikerlistáknak: csupa olyan könyv ment, amelyeket 5-10 ezer, sőt 20-30 ezer példányban jelentettek meg – számol be Gál Katalin, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnöke. – Nem azt mondom, hogy ennyiben kell kinyomni egy olyan könyvet, amelyről még nem tudjuk, hogyan fog „muzsikálni”, de az átlagpéldányszámot legalább el kéne érni. Ez a magyar könyvkiadásban most címenként 1,7-1,8 ezer példány körül van. Ötszáz megjelentetett példány arra elég – teszi hozzá –, hogy a kiadót lefedezze, hogy kapott támogatást és megjelentette a művet. De ebből nem lehet könyvsikert csinálni.
Gál Katalin kérdésünkre válaszolva cáfolta, hogy „politikai” szempontok érvényesülnének jelenleg a nagy bolthálózatok kínálatában.
– Én azt látom, hogy a nagy terjesztők, így a Libri is, halálosan technokrata módon, algoritmusokkal számolgatják, hogy a rendelkezésükre álló helyen mennyi idő alatt hány könyv fordul meg. Nézik a számokat, sípol az SAP-rendszer (korszerű rendszerelemző szoftver – a szerk.), ha a kritikus mennyiség alá megy egy cím – hangoztatta.
