Itt a gáz, hol a gáz

Mátrix
Megrekedni látszanak a román kormány és az ExxonMobil között folytatott tárgyalások a fekete-tengeri földgáz kitermeléséről. Az amerikaiak jelét is adták annak, hogy kivonulnak a projektből, miután Bukarest olyan feltételeket akart lenyomni a beruházók torkán, amelyek elvették a kedvüket attól, hogy kitermeljék a 42–84 milliárd köbméteresre becsült földgázmezőt.

BUKARESTI JÁTÉK

A Fekete-tenger Neptun elnevezésű kontinentális talapzatában rejlő nyersanyagot az ExxonMobil és az osztrák OMV Petrom fedezte fel. Ők végeztek próbafúrásokat, aminek a következtében megállapították a tekintélyes mennyiségű gáztartalék létezését. A két vállalat összesen több mint 1,5 milliárd dollárt fektetett be a feltárásba, s ez magabiztossá tette a román kormányt, amely úgy gondolta: ekkora üzlettől nem hajlandók elállni a beruházók, főleg, miután ilyen tekintélyes összeget költöttek a kutatási, feltárási munkálatokra.

Bukarest bekeményített, és tavaly – némi késlekedés után – elfogadta a tengeri (offshore) olajipari műveletekre vonatkozó jogszabályt (röviden: offshore-törvényt). Ebben leszögezték, hogy a Fekete-tenger mélyéről kibányászott gázmennyiség felét csak Romániában értékesíthetik, megemelték a kitermelés adóját, továbbá meghosszabbították a belföldi kitermelésű nyersanyag értékesítési árának a szabályozását, amivel lényegében elodázták a lakossági gázár-liberalizációt.

 

CINKELT LAPOK

Sem az amerikaiaknak, sem az osztrákoknak nem tetszettek a korlátozó feltételek, amelyek csökkentenék a kitermelés nyereségességét. Azt is nehezményezték, hogy a kormány nem játszik tiszta lapokkal, és nem ad garanciát a beruházóknak arra, hogy hosszú távon változatlan feltételek mellett bonyolíthassák le a befektetést. Romániára egyébként igencsak jellemző a bizonytalan jogi környezet, a kormányok pártösszetételtől függetlenül gyakran szokták módosítgatni a jogszabályokat, az adótörvénykönyvet is, ezzel rendszerint sok bosszúságot okoznak az üzleti élet szereplőinek. Bukarest ezúttal sem hazudtolta meg magát, s a tárgyalások annyira félresiklottak, hogy július közepén olyan hírek jelentek meg, miszerint az ExxonMobil kivonul a projektből. A G4media.ro hírportál értesülését később némileg árnyalta az az Agerpres állami hírügynökség birtokába jutott információ, hogy az amerikaiaknak nem áll szándékukban kihátrálni, a fúrásokat továbbra is ők végzik, de bevonnának az üzletbe egy harmadik partnert is az OMV Petrom mellé.

 

MÉGIS KIVONULNÁNAK

A román gazdasági média kétkedve fogadta a hírt. Nem hisznek abban, hogy az amerikaiak egy harmadik partner mellett hajlandók a beruházásban maradni. Úgy vélik, az ExxonMobil valójában a kilépését készíti elő. Feltételezések szerint már februárban eldöntötték ezt, amikor Cipruson jelentős mennyiségű offshore gázvagyont fedeztek fel, amely háromszor nagyobb a fekete-tengerinél. Az sem túlságosan biztató, hogy az évente 25 milliárd dollár értékű befektetéseket végző és 20 milliárd dollár nyereséget termelő óriásvállalat a romániai projektet tartja a legdrágábbnak a portfóliójában lévő negyven szénhidrogén-kitermelési beruházás közül. Az amerikaiak távozási szándékáról szóló hírt – amelyet a társaság hivatalosan nem erősített meg, de nem is cáfolt – fogadkozások előzték meg a felek részéről. Viorica Dăncilă kormányfő, valamint a stratégiai beruházásokért felelős miniszterelnök-helyettes minduntalan arról biztosította a közvéleményt és az USA adminisztrációját, hogy mindent megtesznek a stabil jogi környezet kialakításáért. De úgy tűnik, a közvetlen feltételekről szóló tárgyalásokon leszögezett konkrétumok nem győzték meg sem az amerikaiakat, sem az osztrákokat arról, hogy a bukaresti kabinet valóban kiszámítható befektetői környezetet kínál nekik.

A fekete-tengeri földgáz kitermelésében hazánk is érdekelt, miután magyar cégek kötötték le a fejlesztés alatt álló, a két ország gázhálózatát összekapcsoló interkonnektor teljes, évi 4,4 milliárd köbméteres szállítási kapacitását. A fekete-tengeri földgáznak a Bulgáriát, Romániát, Magyarországot és Ausztriát összekötő, úgynevezett BRUA-vezetéken keresztül kellene eljutnia hozzánk. Ez a beruházás folyamatban van. Tavaly nyáron kezdték el az Európai Bizottság által anyagilag is támogatott cső megépítését, amelynek első, romániai szakaszát 2019 végére kellett volna befejezni az eredeti tervek szerint, de július elején a beruházást végző, a román gázhálózatot kezelő Transgaz állami vállalat bejelentette: csak egy évvel később, 2020 végén lesz kész.

 

MEGHIÚSULHAT A DIVERZIFIKÁCIÓ

Emellett az sem biztosít reménykeltő kilátásokat Magyarország és közvetlen környezete számára, hogy a román hatóságok is mintha már elkezdték volna a körvonalazódó kudarc kimagyarázását, a helyzet mentését. Niculae Bădălău gazdasági miniszter a múlt héten bejelentette, hogy izraeli befektetőkkel tárgyalt, akik érdekeltek még ki nem termelt izraeli offshore gázmezőkből származó nyersanyagot szállítani a Fekete-tenger partjára, majd onnan a BRUA-vezetéken keresztül értékesítenék Európában. A tárcavezető egyébként úgy nyilatkozott: nem tudja cáfolni azt a hírt, miszerint az ExxonMobil kiszállna a Neptun talapzatban rejlő energiahordozó kitermeléséből. Ebből a román gazdasági sajtó arra a sommás következtetésre jutott, hogy rövid és középtávon meghiúsult a fekete-tengeri földgázvagyon kinyerése. Az amerikaiak optimalizálni akarják a portfóliójukat, mi több, azzal számolnak, hogy a következő időszakban a térséget elárasztja az orosz gáz, így a tengeri beruházások költségei ugrásszerűen nőnek majd, hiszen a nyersanyag értékesítése is nehezebb lesz a bővülő kínálat miatt.

Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter többször tárgyalt amerikai illetékesekkel, hogy hassanak oda a romániai beruházás mielőbbi elkezdése érdekében, különben Magyarország nem tudja diverzifikálni gázellátási forrásait, és továbbra is ki lesz szolgáltatva az oroszoknak. Éppen ezért hazánk olyan megállapodást kötött Moszkvával, hogy 2020-ban biztosított lesz az ország ellátása, hosszú távon azonban újabb szállítási útvonalakra és szállítási forrásokra van szükség. Mivel a romániai fekete-tengeri földgáz kitermelése és a horvátországi LNG-kikötő megépítése egyaránt késik, számunkra alternatívaként kínálkozik a déli szállítási útvonal fejlesztése. Ezen szintén orosz gáz érkezhet majd a térségbe Törökországon, Bulgárián és Szerbián keresztül. Ennek érdekében a magyar–szerb határt keresztező vezeték építésével, illetve üzemeltetésével kapcsolatos együttműködésről június közepén megszületett a kormányközi megállapodás.

Ezek is érdekelhetnek

További híreink