A múlt év novemberében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 563 600, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset pedig 387 800 forint volt – jelentette a KSH. A bruttó átlagkereset 16,8, a nettó átlagkereset 17,6 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban. Az átlagkereset növekedéséhez főként a 2022-ben végrehajtott minimálbér és garantált bérminimum emelése, valamint a már előre ütemezett és a pótlólagos béremelések járultak hozzá – derül még ki a KSH összefoglalójából.
Pénzpiaci szakértőket kérdeztünk a bérdinamika alakulásáról.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője
Annak ellenére, hogy első ránézésre úgy tűnik a bérnövekedés lassult 2022 novemberében Magyarországon, a részletes adatok alapján egy teljesen más kép rajzolódik ki. A bruttó bérek egy év alatt átlagosan 16,8 százalékkal emelkedtek a KSH friss jelentése szerint. Mindez komoly lassulásnak és egyben negatív meglepetésnek számít az előző hónapban kimutatott 18,4 százalékhoz képest. Felületesen szemlélve azt is mondhatnánk, hogy ez egy újabb bizonyíték arra, hogy a vállalatok nem bírják tovább emelni a béreket a munkavállalói igények ellenére – hangsúlyozta Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője.
Ezzel szemben elég csak ránézni a rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bérek alakulására: ez a statisztika 20,2 százalékos éves bérnövekedésről számol be. Ez azt jelenti, hogy a vállalatok a tavalyi évhez képest a prémiumok egy jelentős részét rendszeres bérré konvertálták át – mutatott rá a közgazdász, aki szerint ezért tűnik úgy, hogy a bérnövekedés lassult. Ugyanakkor csupán annyi történt, hogy a 2021-es novemberi bónuszfizetéshez képest jóval kisebb lett a 2022-es bónuszösszeg, miközben a rendszeres juttatásokat igen jelentős mértékben tovább emelték a cégek. Októberben egyébként a rendszeres keresetek még csupán 18,5 százalékkal emelkedtek éves alapon. Mindez azt sejteti, hogy erősödik az ár-bér spirál a magyar gazdaságban.
A részletes adatok is ugyanerre világítanak rá. A versenyszférában a bruttó keresetek (bónusszal együtt) dinamikusabban nőttek novemberben, mind októberben. Vagyis szemben a nemzetgazdasági átlaggal, itt a bónuszokkal együtt számolt mutató is gyorsult. A medián bérek pedig valamivel több mint 20 százalékos bérnövekedést mutatnak a vállalkozások körében. Ez azt jelzi, hogy elsősorban az alacsonyabb keresetűek fizetését korrigálták a vállalatok a magas, sőt erősödő infláció fényében. A nemzetgazdaság egészében kimutatott bérdinamika lassulásához komolyan hozzájárult az is, hogy a költségvetési szférában 2021 decembere óta nem látott tempóra – 10,5 százalékra – lassult a bérdinamika a korábbi állami bérrendezések kifutásával.
Mivel az állami szféra és a bónuszkifizetések együttes teljesítménye a fő bérmutatókat lefelé húzta, így nem meglepő módon a nettó reálkeresetek is komorabb képet festettek novemberben. A KSH adatai szerint már 4,7 százalékkal csökken a bérek vásárlóereje éves összevetésben, folytatva a szeptember óta tartó zsugorodást. Ez azt jelenti, hogy az árak általános emelkedése már jócskán felülmúlta a keresetek bővülését, vagyis a munkavállalók fizetésének vásárlóereje már érdemben csökkent. A következő hónapokban várhatóan folytatódik majd a reálbérek zsugorodása – mondta a szakértő.
Látva azonban az ár-bér spirál jeleit, könnyen előfordulhat, hogy a zsugorodás mértéke a most látottnál már nem lesz nagyobb, sőt némileg kedvezőbb képet is láthatunk. Mivel néhány szektor továbbra is munkaerőhiánnyal küzd, így ott extra motivációval találkozunk a dolgozók megtartása és bevonzása érdekében.
Mindez a gazdaság növekedése szempontjából pozitív fejlemény, ugyanakkor egyre komolyabbá válik az a veszély, hogy az infláció tartósan magasan ragad. A vállalatok átárazási ereje tovább maradhat fent, ha úgy látják, hogy nem esett össze drasztikusan a vásárlóerő, ráadásul ezt a lakosság a megtakarításaik felélésével még pótolja is. Összességében a mai adatok megerősítették azon képünket, hogy 2023-ban meglehetősen erős bérnövekedésre számíthatunk, és bár a reálbér változása éves átlagban negatív lehet, ez jóval csekélyebb mértékű lesz, mint korábban vártuk. Mindez plusz terhet rak a Magyar Nemzeti Bankra is. Mindezek fényében aligha meglepő, hogy a januári kamatdöntő ülésen is a szigorú hangnem és a infláció elleni küzdelem volt hangsúlyos. Ebben aligha várhatunk változást a következő hónapokban – tette hozzá végezetül.
Regős Gábor, a Makronóm Intézet makroelemzési vezetője
Az előző hónapok folyamatos növekedésével szemben novemberben mérséklődött a keresetek dinamikája: míg az átlagkereset az előző 3 hónapban rendre 16,6, 17,8, illetve 18,4 százalékkal bővült, addig novemberre 16,8 százalékra lassult az emelkedés üteme. A mérséklődő dinamika azonban nem a vállalkozások oldaláról adódik, ott további kismértékű gyorsulás történt, vagyis tovább folytatódott a trend, hogy a vállalkozások évközi béremelésekkel igyekeznek kompenzálni az inflációt – emelte ki a közgazdász.
A lassulás teljes egészében a költségvetési szférához kötődik, ahol a növekmény az előző havi 18,6 százalékról 10,5 százalékra csökkent, amelynek kisebb részét magyarázhatja a bázishatás. Ezen belül is a mérséklődés leginkább a közigazgatáshoz köthető, ahol az éves béremelkedési ütem 17,3 százalékról 4,7 százalékra módosult. Ennél kisebb mértékben ugyan, de több más nemzetgazdasági ágban is csökkent a béremelkedés üteme: az építőiparban, a szállítás-raktározás ágazatban, illetve az egészségügyben. Érdemi gyorsulás látható ugyanakkor a bányászatban és az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységek esetében – húzta alá Regős Gábor.
A lassabb átlagbérnövekedéssel, illetve a fokozódó inflációval az előző havinál erőteljesebb mértékben csökkentek a reálbérek novemberben – átlagosan 4,7 százalékkal, miközben az első 11 hónapot tekintve 3,4 százalékos növekedés figyelhető meg.
A decemberi adat leginkább csak az év végi bónuszok szempontjából lesz érdekes, a hosszabb távú folyamatok szempontjából a januári adat lesz fontos, hiszen ez ad képet arról, hogy a munkaadók milyen mértékű béremelést hajtanak végre 2023-ban. A magas infláció mindenképpen érdemi béremeléseket tesz szükségessé, ám még nem látható, hogy ezek éves átlagban mennyire tudják megközelíteni az infláció mértékét. A havi adatokat tekintve a reálbér éves növekedési üteme a második félévben térhet vissza a pozitív tartományba az infláció fékeződésével – fűzte hozzá.
Fotó: Figyelő
