A KSH a héten két adattal jelentkezik. Csütörtökön jelennek meg a szeptemberi kereseti, míg pénteken az októberi foglalkoztatási és munkanélküliségi adatok. Regős Gábor, a Makronóm intézet szakmai vezetője a figyelo.hu megkeresésére elmondta, a bruttó átlagkeresetek augusztusban átlagosan 16,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, míg a nettó kereset átlagosan 17,3 százalékkal emelkedett. Ez azt jelentette, hogy a béremelkedés üteme gyorsult az előző hónaphoz képest, a munkáltatók egy része pótlólagos juttatást (nem feltétlenül alapbéremelést) adott munkavállalóinak a magas inflációs környezet ellensúlyozására – mutatott rá.
Továbbra is 4,7 millió felett a foglalkoztatottak száma
fotó: Kozma István KI Észak-Magyarország
Ennek eredményeként a reálbérek változása augusztusban még a pozitív tartományban maradt, 0,9 százalékot tett ki. A csütörtöki adat alapján látható lesz, hogy történt-e további rendkívüli béremelés a gazdaságban. Várakozásunk szerint a reálbér éves változása a tovább gyorsuló infláció miatt most először fordul át a negatív tartományba egy hosszú ideig tartó növekedés után – ismertette Regős Gábor.
A szeptemberi adatok alapján a foglalkoztatottak száma már elérhette maximumát, hiszen az elmúlt 1-2 hónapban a mutató már minimális csökkenést mutatott, azonban így is kiemelkedően magas szinten, 4,7 millió fő felett tartózkodott. A munkanélküliségi ráta bár továbbra is alacsony, júniusi 3,3 százalékos mélypontjához képest fél százalékponttal növekedett. Regős Gábor szerint a következő hónapok adatai képet adnak a vállalkozások válságállóságáról: kiderül, hogy a vállalkozások mekkora része kell, hogy beszüntesse tevékenységét az elszabadult energiaárak miatt, és hogy ennek milyen munkaerőpiaci következményei lesznek. Tekintettel azonban a jelentős munkaerőhiányra, nem számítunk a munkanélküliség drámai emelkedésére, azonban kismértékű növekedés elképzelhető, hiszen akik a felrobbanó energiaár okozta piaci változások nyomán elveszítik állásukat, azoknak egy része lehet, hogy csak nehezen talál újat – magyarázta a szakértő.
Kedden ülésezik a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa. A Makronóm Intézet várakozása szerint a korábbi kommunikációval összhangban az alapkamat nem változik, továbbra is 13 százalék marad.
Amennyiben a jegybank reagálni kíván a gyengülő forintárfolyamra vagy a növekvő inflációra, azt az egynapos betéti kamattal teheti meg, amely jelenleg az effektív kamat szerepét tölti be.
Ennek mértéke 18 százalék, azaz az alapkamatot ötszáz bázisponttal haladja meg. Alapesetben ugyanakkor nem számítunk ezen kamatláb emelésére sem, erre csak akkor kerülhet sor, ha az árfolyammozgások azt kikényszerítik.
Szerdán a Pénzügyminisztérium bocsát ki részletes tájékoztatót az államháztartás október végi helyzetéről. Az előzetes adatokból tudjuk, hogy októberben a központi alrendszer 101,3 milliárd forint többletet ért el, amelyben szerepe lehetett annak, hogy a kormányzat a kifizetések egy részét befagyasztotta. Mindezzel együtt az első 10 havi pénzforgalmi hiány 2590,4 milliárd forintot tett ki. A szerdai adatközlésből kiderülnek az októberi költségvetési folyamatok részletei. Várakozásaink szerint a bevételek növekedése az év tizedik hónapjában is folytatódott, így az egyenleg alakulását továbbra is a kiadási oldal határozza meg.
Az Eurostat a héten nem jelentkezik fontosabb adattal.
