A magyar buszgyár a napokban az utolsó járműveket is leszállította a még korábban 12 darab Ikarus 120E elektromos buszt vásárló Székesfehérvár számára. Széles Gábor, az Ikarus elnök-tulajdonosa szerint az 1 milliárd 760 millió forint összértékű üzlet újabb referenciaként is szolgál a további megrendelések érdekében – mondta el a Trend FM budapesti rádió műsorában.
Tavaly 40 elektromos buszt helyeztek forgalomba Budapest elővárosaiban, de mivel az orosz-ukrán háború gazdasági hatásai miatt a magyar állam letiltotta a beruházásokat és az újabb beszerzéseket, ezért az új elektromos buszok piaca megtorpant. Miközben itthon tagadhatatlan, hogy a BKV-nál és a Volánnal is öregszik a járműállomány. A gyártók számára a lehető legrosszabbkor ütött be az energiaválság, hiszen most Nyugat-Európában is minden a spórolásról, az energiatakarékosságról szól, így az üzemeltetők kevésbé gondolkodnak a dízeljárművek cseréjében.
„Másfélszer-kétszer többe kerül egy elektromos busz a dízeljárművekhez képest. Nagyjából 140 millió forint egy új elektromos, míg a dízelért 75-80 millió forint közötti összeget kell fizetni. Az üzemeltetési költség viszont alacsonyabb az elektromosoknál” – magyarázta Széles Gábor.
A cégtulajdonos szerint nehéz megmondani, hogy Paks 2 mikorra lesz kész az orosz-ukrán háború miatt. Ha viszont az új paksi blokkok meglennének, akkor is probléma maradna, hogy az energiahálózat ekkora mennyiséget nehezen tudna szétosztani. Néhány gerincvezeték-szakaszt felújítottak, de Magyarországon ezen a területen is jelentős beruházásokra lenne szükség.
Közben felmerültek új energiaforrások is, például az LNG és a hidrogén. „Viszont kiderült, hogy az Egyesült Államok és Katar például nem tud olyan mértékben cseppfolyósított földgázt szállítani Európának, hogy az teljes mértékben kiválthatná az orosz gázforrást. A hidrogéncellák az üzemanyagkérdést csak a teherautók és a vonatok esetében tudnák megoldani, már a buszok esetében sem jelentenének valós alternatívát, nem beszélve a személyautókról” – mondta az Ikarus vezetője.
Hozzátette, hogy gyártás tekintetében az Ikarus biztosan nem tér vissza a dízel technológiához, de az előfordulhat, hogy Ikarus márkanév alatt értékesítenek majd ilyen meghajtású buszokat, például afrikai országoknak. Legutóbb katonai buszokat gyártottak dízelmotorral a magyar kormánynak.
A műsorban szó volt arról is, hogy az eredeti tervek szerint 60 elektromos busz gördült volna le idén a gyártósorról, de valószínűleg csak 40-et tudnak elkészíteni a szállítási láncok akadozása miatt kialakult alkatrészhiány következtében.
A megrendelők anyagi lehetőségeinek ingadozása miatt az Ikarus bérleti konstrukció kidolgozásában is gondolkodik – olyan vevők számára, akik rendelnének buszokat, de nem tudják egy összegben kifizetni a számlát.
Fotó: Nagy Zoltán Péter – Mediaworks
