Energiaellátás: Ausztria és Németország is veszélybe kerülhet a szankciók miatt

Hírek Halaska Gábor
Az európai energiapiacon már az orosz-ukrán háború kirobbanása előtt fontos változás kezdődött, ami 2022. február 24. után csak tovább gyorsult. Ugyanakkor míg a háború előtt a dekarbonizáció volt az elsődleges cél, ez mostanra kiegészült az energiafüggetlenedéssel. Az Európai Unió országai nemcsak abban különböznek, hogy milyen mértékben függenek az orosz energiahordozóktól, hanem abban is, hogy az egyes erőforrások milyen arányban vannak jelen az energiamixben. Mindezeknek megfelelően az egyes államok szinte az összes lehetőséget számba veszik annak érdekében, hogy az országuk és lakosaik, valamint vállalkozásaik energiaellátása biztosított legyen – derül ki a Makronóm Intézet által készített nemzetközi körképből.

Hogyan készül Nyugat-Európa a télre? Mi várható az energiapiacon az év végéig?

Ausztria

Az orosz-ukrán háború hatására az egyik legnagyobb – Haidach városában található – földgáztároló maradhat üresen Európában. Az Ausztriában található, de csak a német hálózatra csatlakozó tároló valószínűleg nem fog megtelni idén osztrák szakemberek szerint, tekintettel a Németország és Oroszország közötti konfliktusra (orosz szankciók a Gazprom Germania ellen). Éppen emiatt kezdték el az osztrákok azt vizsgálni hogyan tudnák a földgáztárolóhoz legközelebb található Penta West gázvezetékre rácsatlakoztatni a tárolót, amely egyébként az osztrák tárolókapacitás negyedét jelenti. Ugyanakkor az engedélyeztetés és a beruházás évekig eltarthat, ráadásul a Penta West kapacitás már teljesen le van foglalva. Az osztrákok azért is vizsgálnak minden lehetőséget, mert az országba érkező földgáz 80 százaléka Oroszországból származik és ha ez nem teljesül, akkor recesszióba csúszhat az osztrák gazdaság. A felkészülés jegyében Ausztria május 24-én 45 százalékos felárat fizetett az európai irányadó árakhoz képest az első tenderen, amely a fűtési szezon kezdete előtti stratégiai gáztartalék létrehozását célozta.

Egyesült Államok

Bejelentették, hogy Louisianaban az USA legnagyobb LNG exportlétesítményét építik fel, amelynek kapacitása 13 millió tonna lesz évente, mindez az USA teljes LNG exportkapacitásának 15 százalékát is jelenti. Az építkezés egyébként titokban már 2021 augusztusában elkezdődött, az első szállítmány 2024-ben fog tudni kifutni innen. A Venture Global vezetője elmondta, hogy már most azon dolgoznak, hogy előteremtsék a fedezetét az infrastruktúra további fejlesztésének. A vevők között tudhatják már most Lengyelországot és Kínát (utóbbi már a világ legnagyobb LNG importőre), valamint a Shell, EDF és ExxonMobil vállalatokat.

Olaszország

Az Edison közműszolgáltató (amely a francia EDF tulajdonában van) a fent említett Venture Global társasággal együtt értékesítési és adásvételi szerződést kötött éves 1 millió tonna LNG-re, amely körülbelül 1,4 milliárd köbméter földgázzal egyenértékű.

Franciaország

A Financial Times egyik cikke azzal a felütéssel kezd, hogy míg Európa számos országának szorongást okozhat az orosz energiahordozókról való leválás, addig van egy ország, amelynek kevésbé szükséges aggódnia: az atombarát Franciaország, amely 2021-ben a villamosenergia-termelésének 69 százalékát atomenergiából állította elő.

Ezt azonban jelentősen árnyalja az infrastruktúra állapota. Karbantartási problémák, elöregedő reaktorok, az EDF pénzügyi problémái és az új beruházások évek óta húzódó hiánya mind kétségbe vonják azt, hogy Franciaországnak valójában kevésbé van oka aggódni. Tovább tetézi a problémákat, hogy az ország 56 reaktorának fele offline állapotban van, ebből 12 reaktort korróziós problémák miatt le is állítottak. Az egyik reaktornál a korrózió javítása évekig is eltarthat, összességében elemzők szerint a korróziós problémák miatt egyébként a teljes francia reaktorflotta teljesítmény 10 évvel csökkenhet. Az atomreaktorok által előállított energia már egyébként is évek óta csökkenő tendenciát mutat (2. ábra), az idei évben májusig már háromszor csökkentette az EDF a 2022-es kibocsátási előrejelzését.

Mindezek már nemcsak a belföldi ellátást érintik, hanem a nemzetközi, leginkább európai ellátást is, amelynek a jelenlegi körülmények között az lehet a legnagyobb hatása, hogy sokkal nehezebbé teheti az orosz energiáról való leválást. Az EDF „normál időkben” olcsó energiát exportál télen, amelynek egyik legnagyobb vevője Németország. Ugyanakkor a jelenlegi kibocsátási előrejelzések mellett ez erősen kérdésessé válhat, így Németországnak várhatóan több gázt kell felhasználnia, amelynek eddig a legjelentősebb részét Oroszországból szerezte be. Egy francia elemzőcég szerint az egész európai egyensúly veszélybe kerülhet ezen folyamatok miatt.

Egyesült Királyság

Az EDF jelentős szerepet játszik az Egyesült Királyság energiaellátásában is. A Hinkley Point B atomreaktort (amelyben kettő reaktor működik) az EDF működteti, amely 2020 novemberében bejelentette, hogy 2022. augusztus 1-től elkezdi az erőmű leszerelését. A háború és az emelkedő energiaárak mellett a brit kormány minden eszközzel megpróbálta ezt elhalasztani, a kérés túl későn jött, az EDF bejelentette, hogy mindenképpen elkezdi a leszerelést. A reaktor leállítása 1 gigawattos kapacitáscsökkenést fog jelenteni a brit atomenergia előállításban, amely így 5,9 gigawattra csökken.

Jól mutatja a jelenlegi viszonyokat az, hogy bár az Egyesült Királyság gázszükségletének 4 százaléka érkezik Oroszországból, mégis vészterveket készítenek és „worst-case” szcenáriókra készülnek fel, tekintettel arra, hogy a többi európai országban az orosz energiahordozók importja magasabb, így ezek az országok beléphetnek arra a piacra, ahol eddig az Egyesült Királyságnak nem voltak versenytársai.

Összefoglalva

Az Nemzetközi Energiaügynökség vezetője szerint Európában számos ország esetében fent áll annak a veszélye, hogy az idei télen olyan intézkedéseket kell bevezetni, amelynek célja az energiatakarékosság elérése. Az energiaadagolás akkor következhet be, ha a hideg tél egybeesik a kínai kereslet növekedésével (az újranyitást követően) és ez elsősorban az ipari gázfelhasználókat érintené.

Németország és Ausztria is ezen országok közé tartozik, előbbi esetében márciusban el is hangzott az, hogy gázhiány esetében az ipart levágják a gázhálózatról annak érdekében, hogy a háztartások energiaellátása biztosított legyen.

A Makronóm Intézet teljes elemzése itt érhető el.

Ezek is érdekelhetnek

További híreink