A monetáris politikai eszköztár két újabb taggal bővül – jelentette be Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke. Az egyik a zöld jelzáloglevél-vásárlási program, ennek keretén belül legalább 5 éves eredeti futamidejű, zöld minősítésű, fix kamatozású jelzálogleveleket vásárol az MNB. A program augusztusban indul 200 milliárd forintos felülvizsgálati keretösszeggel. A zöld minősítést nemzetközi standardok biztosítanak – olvasható a VG cikkében.
Mint írták, elsődleges és másodlagos piacon is vásárolhat a jegybank jelzálogleveleket.
A Növekedési Hitelprogramon (NHP) belül Zöld otthon programot indít az MNB.
A zöld szempontok nem érvényesülnek a lakáshitelek piacán, pedig a hazai lakásállomány energiahatékonysága alacsony. A refinanszírozási hitelkamat nulla százalék, az ügyfél maximum 2,5 százalékot fizethet. A maximum hitelösszeg 70 millió forint lehet – 25 éves futamidő mellett – és csak új lakás építésre, vásárlásra lehet költeni. A program szintén 200 milliárd forintos kerettel indul októberben. Csak lakossági ügyfelek vehetik fel, végig fix kamatozású, a hiteligénytől függ, meddig elég a keret.
Az MNB alelnöke a lap kérdésére hangsúlyozta:
A fenntarthatósági preferencia a zöld otthonok építését ösztönzi,
míg a kormányzati otthonteremtési programok demográfiai szempontokat érvényesítenek, vagyis a programok más szempontokat tartanak szem előtt.
Miért jött létre a két zöld program?
Kis lépés ez egy jegybanknak, de nagy lépés lesz az emberiségnek
– utalt Neil Armstrongra a jegybank alelnöke. A cél fenntartható pályán tartani a gazdaságot. Az éghajlatváltozásra és a környezeti változásokra mindenkinek reagálnia kell.
A kamatemelési ciklus mindaddig folytatódik, ameddig az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak.
- A monetáris politikát nem érinti a zöld célok elérése.
- Az MNB fellép az inflációs kockázatokkal szemben a kamatemelési ciklussal.
- A havi emelések mértékét a júliusi döntés határozza meg.
- Az új zöld eszköztár célja a pénzügyi közvetítés zöld irányba terelése.
A zöld növekedési modellhez sok új, infrastrukturális beruházásra lesz szükség. 2030-ig körülbelül 9 ezer, 2050-ig 25 ezer milliárd forint fejlesztési pénzre lehet szükség.
Minden jegybanki mandátummal szoros kapcsolatban áll a fenntarthatóság, a környezet változása szoros kapcsolatban van az inflációval (élelmiszerárak). A bankok mérlege jelentősen függ a klímaváltozástól. A fenntartható felzárkózási pálya nemcsak gazdasági, hanem környezeti szempontból is lényeges.
Az Országgyűléstől fenntarthatósági mandátumot kapott az MNB elsőként Európában. Az árstabilitás céljának veszélyeztetése nélkül támogatja a jegybank a zöld célokat. A régióban, Európában is szeretnénk fenntarthatóbbá válni. A jelenlegi zöld tendenciában az MNB szeretne az élen járni, ezzel segíteni a karbonátmenetet. A zöld gazdaságra áttérés egy új fogalom, ami mögé kritériumrendszert kell felállítani.
(Borítókép: Denphumi, PuzzlePix/Shutterstock)
