– A konvergenciaprogramhoz képest kissé eltérő makropályát mutat a 2020-as, héten benyújtott költségvetési törvényjavaslat. Mi az oka a változásoknak?
– Magyarországnak jelentős a külgazdasági teljesítménye, exportáló gazdaságként pedig számolnunk kell azzal, hogy lassulás várható a főbb piacainkon, valamint a világgazdaság egészében: erre az OECD friss jelentése is felhívja a figyelmet. Ilyen helyzetben az egyensúlyi szempontokra nagyobb figyelmet érdemes fordítani. A kockázat kívülről jön, de fel lehet rá készülni. Az említett külpiaci kitettség kapcsán a GDP-arányos államháztartási hiányt egy százalékra mérsékeljük, és ugyancsak egyszázalékos lesz a GDP arányában a költségvetési tartalék. Ez utóbbi számszerűen 490 milliárd lesz a jövő évi büdzsében. Közben változatlanul azzal kalkulálunk, hogy a gazdasági növekedés üteme nem esik vissza, középtávon továbbra is megmarad az évi négy százalék körüli bővülési ütem.
– Mire fókuszál a 2020-as költségvetés? Hogyan definiálná?
– Ha szülőként lehet nevet adni a gyereknek, akkor most a családok támogatásának költségvetése kifejezést használnám. Az idén júliusban induló családvédelmi akcióterv intézkedései jövőre egy teljes évet fognak át. Számos intézkedés – babaváró program, négygyermekes családanyák kedvezménye – nyújt majd segítséget a családoknak, a gyermeket vállalóknak és nevelőknek. Hangsúlyos eleme lesz a következő évi büdzsének az is, hogy segít a kistelepüléseken élőknek: az ingatlanok felújítása, bővítése, építése után – a számlával igazolt rész – ötmillió forintos áfatartalma visszaigényelhetővé válik. Mindez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a kistelepülési családi otthonteremtési kedvezményben, vagyis a falusi CSOK-ban érintett területeken mintegy 30 millió forintos építési költségig vissza tudják igényelni az áfát az érintettek.
– Ismét úgynevezett korai költségvetése lesz Magyarországnak. Ezek szerint „rendszer lett” belőle?
– Sokadik alkalommal nyújtjuk be az Országgyűlés tavaszi ülésszakán a költségvetési törvényjavaslatot, s a jelek szerint ez a konstrukció bevált. Ennek mindig van kockázata, hiszen csak később állnak rendelkezésre pontosabb adatok, de a piaci elemzők által rendszerint optimistának minősített büdzsében szereplő makrogazdasági pálya a tervezettnél is jobban alakult. Az idén is így van, nem a Pénzügyminisztérium, hanem a szakértők korrigálják az előrejelzéseiket.
– Hol van már a tavalyi hó? Mondjon egy friss példát!
– Például az összes szakértő lassulást jelzett 2019-re, ehhez képest lendületben van a magyar gazdaság. A növekedési ütem az első negyedévben 5,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a negyedéves növekedés 1,5 százalékos volt. Olyan teljesítmény ez, amelyre nem nagyon akadt még példa: éves alapon csak egyszer láthattunk ennél impozánsabb bővülést, s az említett negyedéves mutató is a legjobbak között van 1996 óta, amióta léteznek összehasonlítható számaink. További jó hír, hogy a hagyományosnak számító húzóágazatok (ipar, építő- és feldolgozóipar, szolgáltatások) mellett minden gazdasági részterület dinamikusan bővült. Nem csoda, hogy egyre több kutatóintézet módosítja felfelé 2019-es GDP-várakozását. A gazdaság erősödik, a növekedés szerkezete stabilabb. Előfordulhat, hogy a 4 százalékos prognózisunkkal az év hátralévő részében mi leszünk pesszimisták.
– Ha ilyen kirobbanó formában van a gazdaság, miért kellett bevetni a gazdaságvédelmi akciótervet?
– A kormány célja, hogy a felzárkózás érdekében az eurózóna átlagát 2 százalékkal meghaladó ütemben bővüljön a magyar gazdaság. Miközben hazánkban még nyoma sincs a lassulásnak, addig a régióban, például a cseheknél már érezhető a német gazdaság megtorpanása. Szeretnénk ezt elkerülni. Számításaink szerint az 500 milliárd forintos hatású akcióterv impulzust ad a gazdaságnak arra, hogy lendületben maradjon.
– Azzal kalkulálnak, hogy az akcióterv elegendő lesz a folyamatos növekedési „boomhoz”?
– A gazdaságvédelmi akcióterv a kiindulási pont. De említhetem még a kormány által tavaly novemberben jóváhagyott, a Nemzeti Versenyképességi Tanács (NVT) által készített programot is, amelynek megkezdődött a megvalósítása. Az NVT természetesen folytatja a munkáját, további javaslatokat fogunk tenni. Az elindult programnak köszönhetően évente 0,7 százalékos növekedési többlet érhető el.
– Mi volt előbb: az akcióterv, vagy a költségvetési törvényjavaslat?
– A kettő összefügg, és örömmel mondhatom, hogy az érintett tárcák – ITM, KKM, agrár- és vidékfejlesztés – kivették a részüket az akciótervből, csakúgy, mint a szociális és gazdasági partnerek. A hosszas előkészítés után elkészült akcióterv célzott intézkedéseket jelent, meghatározott területre koncentrálva kíván eredményt elérni. Kiemelném a járulékcsökkentést, a most induló speciális lakossági állampapír-értékesítést vagy a hitelgarancia-intézmény és a kutatás-fejlesztés megerősítését. A döntések leginkább a vállalkozások működési környezetének javítását szolgálják, ezen a téren nagyot lépünk előre, mármint ami az adóegyszerűsítést, az adókönnyítést, a célzott támogatásokat vagy a hitelösztönző intézkedést jelenti.
– Van itt egy érdekesség is: a jelenlegi adófeltöltés rendszerét mintha elnyelné az állam. Honnét lesz ennyi pénze „kis hiány” mellett a büdzsének?
– Természetesen a kormány nem szórja a pénzt, s ebben az esetben sincs szó erről. A 100 millió forint feletti forgalmú cégeknél az adófeltöltés december 20-i határideje módosul: vagyis az érintett társaságoknak csak májusban, az adóbevallásuk elkészítésével egy időben kell megfizetniük a teljes adójukat. Most van lehetőségünk arra, hogy az adófeltöltésből származó mintegy 170 milliárd forintot további öt hónapig a vállalkozásoknál hagyjuk. Hasonlóan fontos tétel lesz a fejlesztési célú adókedvezmény, amely lehetőséget teremt arra, hogy ne csak az 500 millió forintot meghaladó beruházásokat végrehajtó cégek, hanem három év alatt az 50-100 millió forintot fejlesztő kis- és közepes vállalkozások is hozzájuthassanak ilyen típusú kedvezményhez.
– Közben megszüntetik a valaha legkedveltebb adózási formát, az evát. Ezt már nem bírta volna el a büdzsé?
– Az evánál kedvezőbb adónemeket vezettünk be az elmúlt időszakban, a katát és a kivát. Előbbit több mint 310 ezren, utóbbit 40 ezren választották, ezzel szemben az evát alig 10 ezren. A kivezetésére lehetett számítani: a tavaly benyújtott adócsomagból már kiderült, hogy az evát mint adónemet már csak a 2019-es adóévre lehetett választani.
– Az imént 500 milliárdos hatást említett az akcióterv kapcsán. Nem fog ez fájni a költségvetésnek?
– A gazdaságvédelmi akcióterv nem borítja fel a büdzsét: egyfelől a remélt gazdasági növekedés a bevételi oldalt is erősíti, másfelől óvatosan terveztük a központi költségvetést.
– Adóból, adminisztrációból azonban még mindig sok van. Mit tervez ezen a téren a ciklus végére?
– Szeretném, ha a ciklus végére 50 alá csökkenne az adónemek száma, az adócentralizáció mérséklése pedig folyamatosan napirenden van. Itt jegyezném meg, hogy míg 2010-ben Magyarországon volt a legmagasabb az adócentralizáció, addig mostanra a visegrádi országok élmezőnyébe kerültünk.
– Ha időközben beüt egy világgazdasági krízis – egyre többen kiáltanak farkast –, az Magyarországot miként fogja elérni?
– A Pénzügyminisztériumban azzal számolunk, hogy egy esetleges krízis hatásai mérsékeltebbek lesznek a 2008-as globális válságéinál. Azért dolgozunk, hogy úgy „járjunk”, mint annak idején a lengyelek. Az ottani gazdaság a válság ellenére 2009–2010-ben is növekedési tartományban maradt.
– Erős gazdaság, erős forint – ezt vallotta régen, kormányra kerülése előtt a Fidesz. Mintha az árfolyam most nem különösebben számítana.
– Az árfolyamhatás egész másképp hat a gazdaságra, mint korábban: egyrészt az államadósság döntő része forintalapú, másrészt tavaly bebizonyosodott, hogy a forint árfolyam-alakulása kedvezően hatott az exportra. Az exportáló cégek persze további ösztönzést remélnek az árfolyamtól.
– Pénzügyminiszterként 325-ös euróárfolyam láttán mit tanácsol honfitársainknak: mikor vegyenek valutát külföldi nyaralásukhoz?
– Izgalmas egy külföldi kirándulás, de egyáltalán nem baj, ha honfitársaink itthon töltik a szabadságukat, itthon pihennek és költenek. Annyi szép és érdekes látnivaló van Magyarországon.
– A következő évtizedekben Magyarország is bevezeti az eurót – mondta Matolcsy György a jegybank februári konferenciáján. Ön is osztja ezt az álláspontot?
– Ennél talán valamivel optimistább vagyok. Azt az álláspontot vallom, miszerint értékelni kell az euróövezet és az eurót használók tanulságait. Emellett az euróövezet 2008 óta folyamatos átalakuláson megy keresztül, számtalan új kezdeményezés van, amelyekről a tagok között is nagy vita zajlik. Ezzel együtt Magyarországot már euróérettebb országnak tartom, mint néhány dél-európai, eurót használó államot. A csatlakozási feltételek szinte mindegyikét elértük, mérlegeljük, mi hasznosabb a gazdaság szereplőinek, az országnak.
– Magyarország mikor teljesíti a maastrichti kritériumokat?
– Azok teljesítésével nincs gond, az államadósság arányát kell még tovább csökkenteni a GDP-arányos 60 százalékos szintre. Ez összejöhet 2022-re, vagyis a mostani kormányzati ciklus végére.
– A jegybank már tavaly közzétette, hogy hogyan közelíthetjük meg 2030-ra Ausztriát. A Pénzügyminisztérium koordináta-rendszerében ez az elemzés nem létezik?
– Legyünk ambiciózusabbak! Hosszú távon meg is szeretnénk haladni az osztrák teljesítményt, rövid távon azonban még tengernyi a tennivaló. A kormány azért is tűzte ki célul a fenntartható, négy százalék körüli folyamatos bővülési ütemet, hogy behozzuk az előttünk járókat. Időpontot nehéz mondani, hiszen ilyen változásokhoz évtizednyi folyamatos, átlag fölötti növekedés kell.
– Az osztrák életszínvonal eléréséhez a jegybank a bérek megduplázását ajánlja: jelenleg például Németországban háromszor annyit lehet keresni, mint itthon. Pestiesen szólva: miről beszélünk? Kik jönnek így haza dolgozni?
– A kormány eredményesnek tartja azt a hatéves bérmegállapodási programot, amelyet a szociális partnerekkel kötött. Ennek az egyezségnek köszönhetőn nőtt a magyar gazdaság – kollégáim számításai alapján – tavaly 1,5 százalékkal jobban. Kétségtelen, hogy a német bérek beérése időbe telik, de egy másik statisztika szerint egyre többen jönnek vissza Nagy-Britanniából és Németországból is. Ha az ember mindent összevet, ma már megéri Magyarországon dolgozni. Ne feledjük: a képzett munkaerőért egyre nagyobb verseny zajlik, és rekordalacsony a munkanélküliségi ráta.
– Ősszel megkezdődik az alkudozás a következő, hétéves uniós büdzséről. Jelen állás szerint vesztésre állunk, ráadásul kimaradunk az eurót bevezető programból is. Mit tehet a kormány?
– Várjuk ki a végét! Új Európai Parlamentünk lesz, és az Európai Bizottságnak is új vezetőt választanak. Természetesen minden erőnkkel tiltakozunk az ellen, hogy a kohéziós, vagyis a felzárkóztató alapokból és az agrártámogatásból kevesebbet kapjunk a mostaninál. Ebben partnereink lesznek a V4-tagállamok is, erre törekszünk. Ami pedig az euró bevezetéséül szolgáló projektet illeti, pontosabban a külön eurózónás költségvetést az unióson belül, diszkriminatív lépésnek tartom, de ez a meccs sem ért még véget.
NÉVJEGY
1965-ben született Karcagon.
Diplomáját a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen szerezte 1989-ben.
2013. március 7-től nemzetgazdasági miniszter, majd 2018-tól pénzügyminiszter.
Korábban egyes nemzetközi pénzügyi szervezetekkel való kapcsolattartásért felelős tárca nélküli miniszter, ezt megelőzően pedig a második Orbán-kormány Miniszterelnökséget vezető államtitkára volt.
Nyelvismeret: angol
Nős, négy gyermek édesapja
Borítófotó: Váradi Iván
