Becsukták előtte az ablakot, berúgta az ajtót – a Párizs környéki repülőterek eladása ügyében a népakarat nyomásának nem vagy nehezen tud ellenállni, mi több, annak áramába kerül a tisztelt Ház a francia fővárosban. A Paris Aéroport (Aéroports de Paris – ADP)-csoport privatizációját Bruno Le Maire gazdasági és pénzügyminiszter kezdeményezte 2018 nyarán; a magánosítást a Pacte néven ismert törvénycsomagban fogadták el. Az állami vállalatnak számító ADP felelős 2016-tól a két nagy nemzetközi repülőtér, a Charles de Gaulle és a Paris Orly, valamint a Le Bourget kereskedelmi légikikötő (mindhárom a francia főváros ötven kilométeres körzetében fekszik) üzemeltetéséért és fejlesztéséért. A repterek üzemeltetőit abban az évben egyesítette a kormány egy cégcsoportban. A Financial Times információja szerint a társaságot most 9,5 milliárd euróért értékesítenék. A lap gazdaságilag hasznos, politikailag kockázatos lépésnek véli az eladást. Az FT is emlékeztet Emmanuel Macron köztársasági elnök tervére, a tízmilliárd eurós befektetési alap
létrehozására – ez a szándék, egyben választási ígéret most valóra válhat.
„ELSZABADULT KAPITALIZMUS”
Az ADP eladásának a híre országos felzúdulást keltett. A sárga mellényesek azonnal a felháborodásukat fejezték ki, és kis híján sikerült is közvetlen tárgyalásokat folytatniuk a törvényhozással. Catherine Fournier szenátor (Boulogne-sur-Mer küldötte) támogatta a mozgalom Éric Drouet vezette ötfős küldöttségének a meghallgatását a francia törvényhozás felsőházában. A sárga mellényesek nemcsak a repterek értékesítését, hanem az egész Pacte törvénycsomagot ellenzik, így a szerencsejátékokat üzemeltető Française des Jeux vagy az EDF közműcég eladását is. Kijelentették: a „gátlástalanul elszabadult kapitalizmus” végül semmit sem hagy a franciák kezében.
Bruno Le Maire viszont nyíltan ellenezte a küldöttség fogadását: „Nem rejteném el a meglepetésemet, sőt megdöbbenésemet, hogy a szenátus meghallgatná, mi Éric Drouet véleménye az Aéroports de Paris-ról.
Specialistája vajon a témának?” A mozgalommal való szenátusi egyeztetést végül bizonytalan időre elnapolták.
Az alsóházban ugyanakkor bejelentették, hogy az ADP értékesítését szintén ellenző Szocialista Párt április 9-ig elegendő aláírást gyűjtött össze az ezzel kapcsolatos referendum kiírásához. Az 1958 októbere óta fennálló V. köztársaság történetében most kezdeményeztek először „egyötödös” népszavazást. A francia alkotmány 11. cikkelye mondja ki, hogy a parlamenti képviselők ötöde referendumot kezdeményezhet a
választópolgárok tizedének a támogatásával. Utóbbi, tehát a választói támogatás megléte nem feltétele a népszavazás megtartásának. Ha az előterjesztés átmegy a szükséges szűrőkön, 4,5 millió francia polgár
egyértelmű voksára van szükség ahhoz, hogy blokkolják a repterek magánosítását. Az indítványhoz 185 képviselő aláírására volt szükség, végül 197-en álltak a referendum mögé. A konzervatív LR soraiból több mint ötven fő támogatta a népszavazás kiírását.
ESÉLYESEK
Mindeközben a privatizációs aktusra készülődve az ADP-csoport előreláthatólag megduplázza a párizsi repterekkel kapcsolatos befektetéseinek az összegét; 2025-ig a cég hatmilliárd eurót szán rájuk. Például megépítenék a Charles de Gaulle negyedik terminálját. A légikikötők hasznosításának a joga a TourMaG.com információi szerint hetven évre illetné meg az új tulajdonosokat. Jó pozícióban van a vételi esélyeket illetően a francia Vinci Airports, amely tavaly vásárolt huszonöt éves koncessziót a belgrádi Nikola Tesla reptér üzemeltetésére, és szintén 2018 végén kötött megállapodással 50,01 százalékot szerez a második legnagyobb brit légikikötőben, a londoni Gatwick Airport Ltd.-ben, 3,2 milliárd euróért. Jelenleg a Vincinek 46 reptere van világszerte, ez 2017-ben 180 milliós utasforgalmat jelentett. Szintén komoly esélyes lehet az ADP
megvásárlására az amszterdami repülőtér, mely az ADP részvényeinek a nyolc százalékát jegyzi – írja a La Tribune, amely emlékeztet: a holland állam néhány hete bevásárolta magát az Air France-KLM-csoportba, 12,7 százalékosra növelve részesedését.
Léteznek megoldások! címmel tiltakozott a repterek eladása ellen Maxime des Gayets, Párizs II. kerületének szocialista párti polgármester-helyettese a Twitteren terjesztett videójában. „Tíz év. Ez elegendő a privatizációs csoportoknak az osztalék megemelésére, hogy teljes egészében törlesszék azt a tizenötmilliárd eurót, melyet feléltek” – érvel a felvételen megszólaló politikus. A párizsi utcákon megjelenő feliratokkal, a tüntetők által hangoztatott felvetésekkel összhangban ő is
összefüggést lát az autóipari beruházások és a reptérvásárlás szerinte mutyigyanús ügylete között. Úgy véli, az állami gépkocsiágazatban is „visszaszereznék részesedésüket a beruházók”. Úgy fogalmaz: „Jó üzlet a cégeknek, de nem az a polgároknak! Ők még emlékeznek – erről szól a sárga mellényesek mozgalma is –, hogy a haszon bezsebelése mellett úgy emelték meg az útdíjat, hogy nem végezték el a szükséges fejlesztéseket.” Des Gayets nem látja biztosítottnak, hogy az új tulajdonos is a környékbeli lakosok közül toborozza majd a munkavállalókat, jelenleg ugyanis az ADP többségében az Île-de-France (a Párizs könyéki régió) dolgozóit alkalmazza. Szintén elborulhat szerinte a környezeti ártalmak kiküszöbölésére létrehozott
eddigi együttműködések rendszere.
PUSKAPOROS HORDÓ
Alexis Corbière, a La France Insoumise (Engedetlen Franciaország) nevű szélsőbaloldali párt képviselője a Nemzetgyűlésben élénken támadta Bruno Le Maire „csökönyös szándékát”, és fölvetette: „Mindenki azt kérdezi majd: miért tettétek ezt? Csak nem azért, hogy hasznot húzzatok egy magáncégből, amely az állam háta mögött gazdagodik?” A sárga mellényesekre utalva figyelmeztetett, hogy „az eleve nagy feszültségeket rejtő, sorozatos megmozdulások puskaporos hordóján ez lehet az eldobott gyufa”. Kivételesen a parlamenti patkó másik feléről is a baloldallal egyetértő, támogató hozzászólások hallatszottak – derült ki a Libération tudósításából. Az LR és a centristák is támogatták a baloldal fenntartásait. Éric Woerth, a parlament gazdasági bizottságának elnöke, Nicolas Sarkozy volt munkaügyi minisztere is ellenezte az ADP eladását, nem látva meggyőzőnek az ügylet gazdasági hatékonyságát. A kormány álláspontja szerint a privatizációból befolyt összegek erősítenék meg a tervezett tízmilliárdos állami befektetési alapot. Woerth és más képviselők is értelmetlennek tartják viszont a 250-300 millió eurós ráfordítást, mellyel az állam a cégátalakítások költségeit fedezné, és irreálisnak, áttekinthetetlennek vélik a tervezett alapok létrejöttét, működését.
Borítófotó: A repülőterek privatizálása ellen tüntető dolgozó Párizsban. Népszavazás jöhet a privatizációról
