Bezár ×

2019/08/08

Drága-e hát a kötelező?

A hírfogyasztók reakciói persze bizonyos szempontból érthetők: a gépjárműfenntartás költségei folyamatosan emelkednek Magyarországon (is), így nem túl felemelő élmény rendre arról olvasni, hogy az egyik fontos elemnél is folyamatos és viszonylag erőteljes ütemű a növekedés. Alaposabban a számok mögé nézve viszont be kell látni, hogy a kgfb-tarifák emelkedése egyrészt elkerülhetetlen, másrészt feltehetően tartós is lesz, mert egész egyszerűen nincs olyan körülmény, amely az ellenkező irányba mutatna, viszont számos tényező fűti a drágulást.

Az első, a tarifák növekedését hozó elem az átlagos kárérték növekedése: a járművek alkatrészei ma egyre bonyolultabbak, így drágábbak is, ezek nyomán egy közúti baleset bekövetkeztekor jóval nagyobb átlagos költséggel kell számolniuk az érintetteknek. Ehhez szorosan kapcsolódik a második tényező, a munkaköltség növekedése: a szervizek rezsióradíjai gyors ütemben nőnek, jelentős részben az egyre égetőbb szakemberhiány miatt. Nem elhanyagolható emellett az sem, hogy maguknak a szolgáltatóknak – a biztosítóknak – is egyre nagyobb működési költségekkel kell számolniuk, részben a növekvő bérköltségek, részben az egyre szigorúbb szabályozói előírások miatt. Ezekhez adódik még az év végi kgfb-kampány – egyébként nagyon helyes – eltörlésének az árfelhajtó hatása: miután a járműpark egyre nagyobb hányadánál évközi a szerződés fordulója, jóval kevesebben fordítanak figyelmet a szerződésük felülvizsgálatára.

Mindezek nyomán egyáltalán nem lehet csodálkozni azon, hogy változó ütemben ugyan, de szinte folyamatosan emelkednek a kgfb-tarifák, amelyek egyébként nemzetközi összehasonlításban még így sem tekinthetők nagyon magasnak: Olaszországban például egy robogó éves biztosítási díja is 170 euró környékén mozog. Persze ezt nehéz belátnia annak, aki havi jövedelme egyre nagyobb hányadát kénytelen egyetlen, és egyre korosodó autója fenntartására költeni. Ettől viszont még nem változik meg az alaphelyzet: az idő előrehaladtával a gépjárműfenntartás egyre nagyobb luxus lesz, amit a tulajdonosoknak finanszírozniuk kell. És ez nemcsak a kötelező biztosításra, hanem minden más költségelemre is vonatkozik. 

Legyőzte a kánikulát a magyar búza

A minőséggel helyenként már lehetnek gondok, s a termést a gombabetegségek is megtalálták. Ez némileg befolyásolhatja majd az árakat, amelyek eddig nemigen alakultak ki, minőségtől függően 48-50 ezer forintos árakról hallani egyelőre. A kereskedők ugyanis jellemzően inkább még kivárnak, a malmok azonban már vásárolják a kenyérnek valót.

Hőségálló a magyar agrárium

ÉRTÉKELÉS

Magyarországon az Agrárminisztérium (AM) tájékoztatása szerint az előirányzott 952 ezer hektár 85 százalékáról 4,2 millió tonna búzát takarítottak be a gazdálkodók július 24-ig. Lapunk megjelenésekor pedig az idei aratást lényegében befejezettnek is lehet nyilvánítani. Az őszi búza aratásának a készültsége már a múlt héten is 97 százalékos volt. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) jelentése szerint hektáronként 5,26 tonnás országos termésátlagot értek el a betakarítás során.

Ezzel számolva a Figyelő előzetes becslése szerint mintegy 4,95 millió tonna búzatermés várható az idén. A múlt heti termésátlagot ronthatja a maradék le nem aratott területek hozama, így a szakemberek hektáronként 5,25 tonnával számolnak. A többéves tapasztalatok szerint pedig körülbelül 5 millió tonna búza általában megterem az országban úgy, hogy sikerül is betakarítani a raktárakba.

 

SOKKAL JOBB A VÁRTNÁL

Az Európai Bizottság előrejelzési rendszere, a MARS jelentése is alátámasztja, hogy Magyarország – Romániával, Bulgáriával és Ukrajnával együtt – kivételesen jól bírta az idei hőséget. Pedig július első felében a napi hőmérsékleti átlag itthon is 4-6 Celsius-fokkal magasabb volt, mint a sokéves átlag. Csehországban, Szlovákiában, Franciaországban és Spanyolországban ugyanakkor a búza fejlődését ebben az évben eléggé hátráltatta a nagy meleg és a szárazság, az utóbbi két országban 40 Celsius-fok feletti hőmérsékleteket is mértek.

A búza hektáronkénti eredménye a tavaszi várakozásokhoz képest pozitív lett – mondta lapunk érdeklődésére Csősz Tibor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) a tanácsosa. Mint kifejtette, menet közben egyre jobb adatok jelentek meg erről a kalászosról, így nem volt meglepetés, hogy a termény bírta a kemény nyarat. Meglepő viszont a repce hozama, pedig ennél a növénynél ősszel nagyobb kiesést vártak a termelők, mint a gabonánál. A minőség ugyan vegyesnek tűnik, de a viszonylag csapadékszegény tél és az aszályos tavasz eleji időszak miatt a mostaninál (lassan itt is elkezdődik a betakarítás) gyengébb termésre számítottak, ahogyan a kalászos gabonák esetében is.

Az árpa aratása például mostanra befejeződött, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) az adatai szerint 5,3-5,4, a NAK és az AM számai alapján egyaránt 5,49 tonnás hektáronkénti termésátlaggal, ami meghaladja a tavalyi 4,92 tonnás hozamot, és sokkal jobb annál, mint amit a szakértők korábban becsültek. Véget ért az őszi káposztarepce és a magborsó betakarítása is mostanra. A repcéé nyolcvan százalékon állt a legutóbbi szemlézés idején. Akkor a termésátlagok megyénként 2,1 és 3,5 tonna között alakultak hektáronként, az országos hozam 2,9 tonna volt. Utóbbi a NAK már említett jelentése szerint 2,95-ra javult. Az AM tájékoztatása szerint az előre jelzett 296,4 ezer hektár 96 százalékáról 840,3 ezer tonna repcemag került a tárolókba július 24-ig.

A tavaszi takarmányborsó betakarítása is 95 százalékosra nőtt a kamarai jelentés alapján, tehát gyakorlatilag befejezettnek tekinthető. A hektáronkénti termésátlag 2,53 tonna volt, ez valamelyest romlott a 80 százalékos készültségnél tapasztalt 2,6-hez viszonyítva. A hozama Bács-Kiskun megyében volt a legkisebb, Tolnában pedig a legnagyobb. A zöldborsó betakarítása a terület 83 százalékán, 16 ezer hektáron fejeződött be július közepéig, a termésátlaga 4,1 tonna volt hektáronként, csaknem 6 százalékkal nagyobb, mint 2018-ban.

A rozs területének a 31, a tritikáléénak a 35 százalékát aratták le a kamarai jelentés előtti legutolsó összesítésig, ami azt jelenti, hogy szűk két hét alatt előbbinél 86, utóbbinál 94 százalékos készültségre javították a betakarítási arányt a gazdák. A tritikálé termésátlaga országosan négy tonna volt hektáronként ilyen készültség mellett a NAK jelentése szerint, pedig már az alacsonyabb betakarítási szintnél mért 3,8 tonnás hozam is 4 százalékkal jobb volt a tavalyinál. A rozs hektáronkénti termésátlaga 3,5 tonna volt még a kisebb betakarítási készültség idején, ami 3 százalékkal alacsonyabb az egy esztendővel korábbihoz képest.

A tavaszi árpa 97 és a zab 84 százalékát is learatták július végére a gazdálkodók. Utóbbi 12 százalékos betakarításnál háromtonnás hektáronkénti termésátlagot produkált. Július második felére a tarlóhántást a tervezett terület ötödén is elvégezték már a gazdák. A másodvetést pedig a tervezett 69,7 ezer hektár harmadán, 22,4 ezer hektáron fejezték be.

 

ÁRUALAPBOOM

Az agrártárcánál emlékeztettek arra, hogy a betakarítási adatokat nem nagyon szokták minősíteni, ezek ugyanis több tényezőtől függnek, a vetésterület változásától kezdve az időjárási tényezőkig. Az Aratási Koordinációs Bizottság ülése után többet lehet majd látni, erre azonban még nem került sor. Egy azonban biztos: gabonából gyakorlatilag minden termény esetében többet termelünk annál, mint az ország belső felhasználása, azaz exportárualap mindig képződik. Más kérdés, hogy milyenek lesznek az árak, vagy hogy mennyi lesz a külpiacokra kivihető többlet – hívták fel a figyelmet.

A jó kilátások miatt az étkezési búza heti átlagos termelői ára az utóbbi hetekben csökkent ugyan, de a 27. hét körüli időszak kivételével, amikor a tavalyival megegyezett, az idén eddig mindvégig magasabb volt, mint az előző két évben a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) adatai szerint. Az ellenértékek az elmúlt hetekben jellemzően nem változtak – mutatott rá Csősz. A búzánál 45-50 ezer, míg a repcénél a tavalyihoz képest magasabb, 115-120 ezer forintos tonnánkénti árak alakultak. Érdemes megjegyezni – tette hozzá –, hogy a kalászosoknál az idei minőségre hatással lehet a különféle toxinok, a fuzárium esetleges jelenléte. A MOSZ tagjainak a visszajelzése alapján a felvásárlási árakat – a tesztek eredményeire hivatkozva – inkább lefelé tereli a piac, de egyelőre mindenki kivár, és csak mutatóban születik egy-két szerződés.

Pótsa Zsófia, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségének a főtitkára is arról számolt be lapunknak, hogy a gabonapiacon egyelőre nagy a „csend”, már ami a keresleti oldalt illeti. A malmok próbálnak vásárolni, 48-50 ezer forintos tonnánkénti árról indulva – a vételi ár természetesen a minőségtől is függ. A bizonytalan mennyiségű tőzsdén átmenő készlet hatása is érezhető az ellenértékeken. Most úgy tűnik, pár százezer tonnás készlet egészen biztos, hogy itt talál gazdára, de az is lehet, hogy egymillió tonnához közelít ez a mennyiség. Búzából egymás után öt-hat éven keresztül évi 5 millió tonna termett, az éves export átlagosan 2-2,5 millió tonna. Igaz, két esztendeje kimagasló, mintegy 3,5 millió tonnás búzakivitelünk is volt, 2,5 millió tonnánál kisebb belső felhasználással. Ebből kiindulva mindig van átmenő készlet, amely az elmúlt években valószínűleg felgyülemlett, a malomipar ugyanis még mindig nem használ 1,2-1,3 millió tonnánál többet.

 

KÜLPIACI ORIENTÁCIÓ

A Nemzetközi Gabonatanács (IGC) júliusi prognózisa szerint az egy évvel korábbinál 4 százalékkal több, 761 millió tonna búzát takaríthatnak be a világon a 2019/20-as gazdasági évben. Ez a volumen elegendő a várhatóan 2 százalékkal, 755 millió tonnára növekvő globális felhasználás fedezésére, így a világ búzatartalékai 3 százalékkal, 270 millió tonnára bővülhetnek a szezon végére. A Tallage francia piacelemző vállalat szakemberei szerint az EU tagországaiban összesen 141 millió tonna búzát arathatnak az idén a gazdák, ez a mennyiség 11 százalékkal lenne több a tavalyinál.

A chicagói árutőzsdén (CME/CBOT) a búza fronthavi jegyzése tonnánként a 179–187 dollár közötti sávban mozgott július 17. és 26. között. Ugyanebben az időszakban a párizsi árutőzsdén (Euronext/MATIF) a termény legközelebbi lejáratra szóló tonnánkénti jegyzése 175 és 177 euró között hullámzott. Magyarországon a fizikai piacon tonnánként átlagosan 48,7 ezer forintos, áfa és szállítási költség nélküli termelői áron forgott az étkezési és 46,7 ezer forintos áron a takarmánybúza július harmadik hetében, a NAIK AKI adatai szerint.

 

MINŐSÉGRE TÖREKEDVE

Az idén a Magyarok kenyere – 15 millió búzaszem jótékonysági programot minden eddiginél szélesebb körben, a Kárpát-medence teljes magyar gazdatársadalmát bevonva szervezte meg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), valamint a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz). A program során a Kárpát-medence magyarlakta területeiről nemzeti összefogással búzát gyűjtenek a segítőkész adományozóktól, s a felajánlott mennyiség egy részét liszt, a másik részét pedig kenyér formájában juttatják el a rászorulókhoz. A gyűjtés célja az volt, hogy különböző civil szervezeteken keresztül minél több rászoruló gyermek jusson őszre olyan élelemhez, amelynek alapja a jó minőségű magyar liszt. A szervezők kiemelten fontosnak tartották, hogy a gazdák ne a mennyiségre, hanem a minőségre törekedjenek, hiszen ez az egyik alapja a jó élelmiszernek. A támogatást szeptember 20-án, a gyermekek világnapján, az adományozási nap keretében osztják szét az ínséget látók között.

Megerősített kistelepülések

MAGYAR FALU PROGRAM

Szinte már futószalagon érkeznek a Magyar Falu Program pályázatai, csak a napokban nyolcat jelentettek be, és ebből már négyet ki is írtak. Az idén összesen százötvenmilliárd forintból megvalósuló, hosszú távra tervezett, a vidéki élet valamennyi szegmensét érintő kezdeményezést eredetileg is így tervezték, vagyis a különböző elemeket szakaszosan hirdetik meg.

A program alapkoncepcióját még tavaly ősszel fogadta el a kormány, majd decemberben hozott határozatot a vidéki úthálózat 50 milliárdos felújításáról, valamint a helyi életminőséget javító, 18 célterületet magában foglaló, 75 milliárd forint értékű támogatási csomagról. Ezt egészíti ki az idén a falusi CSOK. A cél az, hogy a magyarországi falvak népességmegtartó ereje növekedjen és a vidéki életszínvonal folyamatosan javuljon.

 

Javuló életminőség

Ami a „középső” részt illeti, a sorozatosan megjelenő pályázatok jórészt ebbe a körbe tartoznak. A legutóbbi kiírás nyomán önkormányzati tulajdonú utak felújítására 8 milliárd forint áll rendelkezésre az érintett, ötezer lélekszám alatti települések számára. Járdák és polgármesteri hivatalok felújítására 2-2 milliárd, falu- és tanyagondnoki szolgálat támogatására pedig 4 milliárd forintos keret van. A kormány egy külön intézkedésben már megerősítette a falu- és tanyagondnoki szolgálatokat: az éves 3,1 millió forintos állami támogatás mértéke 4,2 millióra emelkedik. Jövőre már nemcsak a hatszáz fő alatti települések igényelhetik ezt a támogatást, hanem a 800 fő alattiak is, sőt 2022. január 1-jétől már az 1200 fő alatti települések is.

Augusztus folyamán kilencmilliárd forint értékben tesznek közzé még négy felhívást. Gyopáros Alpár, a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos azt is kifejtette, hogy az egyházi és önkormányzati fenntartású temetők felújítására hárommilliárd forint áll majd rendelkezésre, s szintén három-három milliárd értékben pályázhatnak óvodaudvarok fejlesztésére, illetve közterület-karbantartási eszközök beszerzésére.

Az óvodaudvarok fejlesztése keretében pályázónként 5 millió forintot nyerhetnek el a települések, például a kültéri játszóeszközök cseréjére, játszóeszköz-tárolókra, hűsítő kismedence létesítésére, fásításra, parkosításra, kerékpár- és babakocsi-tárolók építésére, illetve akadálymentesítésre.

Továbbra is lehet pályázni munkagépek, így például traktorok, ágaprítók vagy éppen fűkaszák beszerzésére, erre maximum 15 millió forintot lehet elnyerni. Valamennyi esetben lényeges körülmény, hogy önerőt nem kell felmutatni, az igénylőknek hitelt sem szükséges felvenniük. Hatvan napon belül ugyanis mindenképp elbírálják a pályázatokat, majd a támogató okirat kibocsátását követő ötödik napon utalják az elnyert összeget. Az eddigi tapasztalatok szerint ez így történik, ugyanis az idén eddig 49 milliárd forint értékben meghirdetett tizennégyből már négy pályázatot le is zártak: kettőt a közösségi terek fejlesztésére, a többit orvosi rendelők felújítására és orvosi eszközök beszerzésére írtak ki. Továbbra is fut például az óvodák fejlesztéséről szóló kiírás, de orvosi szolgálati házak építésére is pályázhatnak még azok a kistelepülések, ahol tartósan betöltetlen a praxis.

 

Távlati tervek

Vagyis a kínálat igen bőséges, a kiírások pedig egészen az év végéig folytatódnak. A korábbi tájékoztatás szerint a „menüt” az érintett kistelepülésen helyi vezetőkkel, illetve önkormányzati szakemberekkel folytatott egyeztetések nyomán alakították ki, ugyanakkor maradt még ötlet a tarsolyban, azaz jövőre mindenképp folytatódik a program.

Valójában évtizedes távlatokban mérhető tervezés folyik, az érzékelhető eredményeket ugyanis csak hosszú távon lehet remélni. Úgy tudjuk, egyebek mellett az is felmerült, hogy külön fejlesztési csomagot dolgoznak ki a helyi gazdaság megerősítésére, erre születtek is már javaslatok, sőt, ennek szellemében pilotprogram is indul ötven hátrányos helyzetű településen. Emellett, ahogy arról a Figyelő is beszámolt, harminc helyszínen a Magyar Máltai Szeretetszolgálat kísérleti kezdeményezését valósítják meg a Belügyminisztérium felügyeletével, kifejezetten a társadalmi felzárkózás jegyében.

A Modern Városok és a Magyar Falu Program mellett, legalábbis a gondolkodás szintjén, körvonalazódik a két kategóriába nem sorolható, közepes méretű településeket segítő kezdeményezés, ám ez egyelőre inkább a szándék szintjén létezik. Gyopáros Alpár egy korábbi tájékoztatón emellett utalt arra is, hogy 2020-tól az autópályadíj-emelésekből befolyó várhatóan több mint 30 milliárd forintot is ezeknek az alsóbbrendű utaknak a felújítására fordítják. Ez a turizmus további fejlesztése szempontjából, illetve amiatt is fontos, mert a kisebb településekről sokan a gazdasági centrumokba, városokba járnak dolgozni – érvelt a kormánybiztos.

 

Tisztázott CSOK

Közben már elérhető a falusi CSOK is, amellyel kapcsolatban számos tévedés is megjelent az elmúlt időszakban. Ezért a kormány egyértelműsítette: a külföldről hazatelepülők, az ápolási és gyermekek otthongondozási díjában részesülők, valamint a Központi Hitelinformációs Rendszerben szereplők is igényelhetik a családi otthonteremtési kedvezmény speciális változatát. Az erről szóló bejelentés alkalmából Gyopáros arról is beszámolt: a július elsejei indulás óta százával érkeznek az igénylések a közvetítő pénzintézetekhez. Ezek alapján nagyjából egyforma az érdeklődés a már meglévő lakás korszerűsítése, valamint a használt lakás vásárlása, majd felújítása iránt.

 

Borítófotó: Esztári hangulatkép. A falufejlesztés már nemcsak egy elképzelt mutatvány, hanem a valóság

Példamutató kölcsönösség

NEMZETISÉGEK

Két és fél milliárd forintot irányoz elő az elfogadott jövő évi költségvetés a Cziffra György Roma Oktatási és Kul-tu-ralis Központ kialakítására. Az intézmény átadása ugyan jócskán csúszik, ám ha elkészül, úgy valóban impozáns hordozója és képviselője lesz a hazai cigányság kultúrájának. A fővárosban található patinás, ám lepusztult állapotban lévő ingatlanban színházi teremmel, rádióstúdióval és könyvtárral is felszerelt létesítmény jön létre, mely a kormányzati szándék szerint „biztosítja Cziffra György szellemi hagyatékának továbbélését”. Az alapkövet tavaly márciusban tették le, az átadás időpontja egyelőre nem ismert.

 

SIKERES PROGRAMOK

A koncepció ugyanakkor jelezni kívánja a kormánynak a legnagyobb hazai nemzetiség iránti elkötelezettségét, amely számos egyéb felzárkózási programban is testet ölt. Igaz, az elmúlt időszak botrányokat is hozott, ám a társadalmi felzárkózás immár a Belügyminisztériumhoz tartozó területének olyan kezdeményezései, mint a Biztos Kezdet Gyerekházak, a Tanodahálózat, a különböző ösztöndíjak, a roma nők képzését segítő program vagy a telepfelszámolások, továbbra is jelentős mértékben, illetve kedvezően érintik a roma közösséget. Eredmények is vannak, ezek közül érdemes kiemelni, hogy sikerült megkétszerezni a roma diplomások arányát.

Mindazonáltal a jövő évi büdzsé a többi tizenkét, a parlamentben ugyancsak szószólói képviselettel bíró, elismert hazai nemzetiségre is „gondol”: összesen mintegy négymilliárd forintot szán rájuk, legalábbis ekkora összeg látható a Magyar Közlönyben megjelent dokumentumban. Az állam továbbra is finanszírozza az országos nemzetiségi önkormányzatokat, illetve intézményeiket és médiájukat, külön soron szerepel a beruházásaik és felújításaik önrészének a támogatása, ezekre szintén milliárdos tételek jutnak. A kormány nemzetiségi politikája egyfajta üzenet is akar lenni az érintett országoknak: ahogyan mi segítjük a nálunk élő nemzettársaitokat, elvárjuk, hogy hasonlóan bánjatok a határainkon túl élő magyar közösségekkel. Vagyis az Európában szinte egyedülállónak számító rendszer, mely a képviseletet és a működéshez, de a bővüléshez szükséges forrásokat is biztosítja, egyfajta példa kíván lenni más államok számára. A hazai képviseletek mindenesetre díjazzák a lehetőségeket, a szószólók és a nemzeti önkormányzati vezetők számos alkalommal méltatták nyilvánosan Magyarországot e tekintetben. Szimbolikus lehet az ukrán közösség támogatása: immár ötödik éve szervezik meg hazánkban azt a tábort, amelyben olyan gyermekeknek adnak lehetőséget a feltöltődésre, akiknek az édesapja a kelet-
ukrajnai fronton meghalt vagy megsérült. Az elmúlt négy évben több mint kétezer ukrajnai fiatal fordult meg ezeken a programokon, az idén kétszázötven.

 

EGYRE TÖBB ISKOLA

A kormányzati elkötelezettséget mindennél jobban jelzi, hogy míg 2010-ben tizenkét köznevelési intézményt tartottak fenn az itteni nemzetiségek, ma ez a szám eléri a kilencvenet, a kormány pedig ezalatt megnégyszerezte a támogatást.

De pályázati formában is érkezik pénz. Például ez év februárjában 951 millió forintot osztottak ki beruházásokra az országos nemzetiségi önkormányzatok kérelmére. Az 52 tételből 24 köznevelési, 7 egyházi és hitéleti területet érintett, valamint 3 önkormányzathoz kapcsolódott, továbbá 18 kulturális intézmény kapott még így forrást. A program révén tájházak is megújulhatnak. Aztán március végén Soltész Miklós államtitkár már az Országházban üdvözölte a nyertes pályázókat, egyértelműsítve: a tavalyi 330 millió után az idén összesen 1,083 milliárd forint pályázati támogatást kapnak a helyi nemzetiségi fenntartású oktatási és nevelési intézmények.

 

MÁSIK VOKSOLÁS

A nemzetiségek hamarosan helyi és országos önkormányzati képviselőket is választanak. Ezt a voksolást a „sima” helyhatósági választással együtt, október 13-án tartják. A Nemzeti Választási Bizottság határozata értelmében 2715 nemzetiségi választás lehet az országban ezen a napon. A kiírás ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a hivatalos kampány kezdetét vette volna, az – a települési önkormányzati megmérettetéssel egy időben – csak augusztus 24-én kezdődik.

Az NVB felsorolta azokat a településeket és megyéket, amelyekben kitűzi a nemzetiségi voksolást, s meghatározza, hogy a jelöltek és a listák nyilvántartásba vételéhez hány ajánlásra van szükség. Bár országos nemzetiségi önkormányzati választást mind a 13 nemzetiség tarthat, a törvény szerint csak azokon a településeken lehet helyi nemzetiségi szavazást kiírni, ahol a legfrissebb, jelen állás szerint 2011-es népszámlálás adatai alapján legalább huszonöten az adott minoritáshoz tartozónak vallják magukat. Ezek alapján a legtöbb, 1383 voksolást a roma nemzetiségiek tarthatják, a legkevesebbet, tízet a szlovénok.

A nemzetiségi névjegyzékben szereplők száma szerint meghatározták a településeken megválasztható képviselők számát is, ahogy azt is, hogy hány tagúak lesznek az országos önkormányzatok. Ezek alapján 15 tagú testülete a bolgár, a görög, a lengyel, az örmény, a román, a ruszin, a szerb, a szlovén és az ukrán nemzetiségnek lesz, 31 tagú országos önkormányzata lesz a horvát és a szlovák, 47 tagú pedig a német és a roma kisebbségnek. Fontos tudnivaló: a nemzetiségi választópolgároknak regisztrálniuk kell magukat, ha részt szeretnének venni a nemzetiségi önkormányzati választáson.

A legizgalmasabbnak természetesen a roma önkormányzati voksolás ígérkezik. A legnagyobb hazai nemzetiség országos képviseletében Farkas Flórián elnök öt évvel ezelőtti távozása óta „áll a bál”. Tisztújítást tisztújítás követett, a balhés kétezres évek után nagyjából nyugalomban tevékenykedő szervezet komoly adósságot halmozott fel, tagjai pedig gyakran indulatos üléseken estek egymásnak. Kérdés, hogy az ősszel felálló új önkormányzat képes lesz-e békésebb és rendezettebb viszonyokat teremteni.

Korábbi MSZP-elnökök most

PASSZIVITÁS

Mesterházy Attila, Tóbiás József és Molnár Gyula – hosszú hónapok óta szinte semmit sem lehetett hallani az MSZP nem is olyan rég még legfoglalkoztatottabb politikusairól.

Ezt a csendet törte meg az a Tóbiás Józseffel kapcsolatos információ, hogy családja a Budapesttől 3700 kilométer távolságra lévő Kanári-szigetekhez tartozó Tenerifére költözött. Tóbiás a botrány kapcsán egy interjúban azt mondta, ő itthon él, nem Teneriféről ingázik Budapestre, hanem Magyarországról oda. Mindezt azzal indokolta, hogy a kisfia légúti betegségének használ a Kanári-szigeteken való tartózkodás.

Tóbiás 1998 óta képviselő, tavaly listáról került a parlamentbe, tehát egyéni körzet nem köti, csak a pártfegyelem. A 2014 és 2016 között a szocialisták elnökeként és frakcióvezetőként regnáló MSZP-s most a törvényalkotási bizottság tagja. Három éve szinte semmit sem lehetett hallani róla, inkább szakpolitikai kérdésekkel foglalkozik. Ebben a ciklusban csupán hétszer szólalt fel a parlamentben, 43 önálló (törvénymódosító) és 10 nem önálló (törvényjavaslat-módosító) indítványt jegyez.

A hírekbe a 2018-as MSZP-s vereség óta nagyon ritkán került be a Tóbiást váltó pártelnök, Molnár Gyula is, aki nagy parlamenti visszatérőnek számít, hiszen 1994 és 2010 között már volt képviselő. Tavaly győzni tudott a budapesti, 18-as választókerületben. A politika első vonalában alig-alig szólal meg, Tóbiáshoz hasonlóan távol tartotta magát a szocialisták tavaly téli pulpitusfoglalásától és MTVA-beli akciójától is. Molnár a parlamentben három bizottságban dolgozik, a vállalkozásfejlesztési bizottság alelnöke, e testület albizottságát is vezeti. Tavaly óta 43-szor szólalt fel a plenáris üléseken, 130 önálló és 9 nem önálló indítványt jegyez az egykori újbudai MSZP-s polgármester.

2010 után a leghosszabb ideig, négy éven keresztül Mesterházy Attila volt a szocialisták elnöke. Kétszer is elvállalta a kormányfőjelölti posztot, de a 2014-es vesztes választás után lemondott a pártelnökségről. Mesterházy – bár taktikusan ő is távol tartja magát a nagypolitika eseményeitől – sokkal aktívabb képviselő, mint Tóbiás vagy Molnár. A költségvetési, valamint a külügyi bizottságban dolgozó (itt alelnök is) politikusnak ebben a ciklusban 78 plenáris felszólalása volt, továbbá 1721 (!) önálló és 14 nem önálló indítványt jegyzett. Nemrég fegyelmi indult ellene az MSZP-ben, amelyet nagyon gyorsan le is zártak. Egyik tolnai párttársa azzal vádolta meg, hogy bizalmas információkat szivárogtatott ki a kormánypárti sajtóhoz a szocialisták EP-listát összeállító választmányi üléséről. Mesterházyról félévente-évente mindig felmerül a sajtóhírekben, hogy újra elvállalná az MSZP elnökségét, aztán mégsem jönnek be a jóslatok. Legutóbb a kudarcos EP-választás után rebesgették néhány napig a visszatérését. Forrásunk szerint ez menetrendszerűen az őszi önkormányzati megmérettetések után újra hír lehet, de egy újabb rossz szereplés után nem kizárt, hogy a megszűnő MSZP utódpártjának a vezetését kell átvennie.


Tóbiás József. A laza öltözék Tenerifén is divatosnak számít

 

Borítófotó: Mesterházy Attila és Molnár Gyula. A háttérből figyelik az eseményeket

Fed: csak a bizonytalanság a biztos

MONETÁRIS POLITIKA

Nem okozott csalódást az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve a múlt héten – kommunikációjának megfelelően csökkentette az irányadó kamatot, 2008 óta először. A kérdés csak az volt, hogy a mérséklés 25 vagy 50 bázispontos lesz-e. Utóbbiról az elemzők úgy vélték, túl nagy lenne, megijesztené a piacokat. Azt sugallná: komoly gond van. Valóban nagy a baj, de nem azért, mintha a Fed ennyire sötéten látná a dolgokat. Inkább az a probléma, hogy maga is bizonytalan. A központi bankok általában tények, makrogazdasági adatok, különböző bizalmi indexek és az ezekre épülő előre jelző modellek alapján alakítják monetáris politikájukat. A jelenlegi helyzetben azonban túlságosan sok a bizonytalansági tényező: főleg a kínai–amerikai vámháború alakulásával kapcsolatban.

 

KIIGAZÍTÁS

A Fed így elébe ment a folyamatoknak: bár az USA makroadataiban még nem látszik a gazdaság vészes lassulása, mégis olcsóbbá tette a hitelt. A részvénypiaci indexek a döntésre csökkenéssel reagáltak, a dollár erősödött. Jerome Powell, az intézmény elnöke a határozatot követő sajtótájékoztatón nem foglalt állást egyértelműen a mellett, hogy a következő hónapokban a jegybank folytatja a lazítást, igaz, nem is zárta ki ennek a lehetőségét. Az amerikai irányadó kamatsáv 2–2,25 százalékra mérséklődött, Powell ezt igen diplomatikusan ciklus közbeni kiigazításnak nevezte. Magyarra lefordítva ez azt jelenti, hogy a Fed a gazdasági bővülés folytatódására számít, de jelentős kockázatokat is lát.

A központi bank tisztségviselőinek az elmúlt időszakbeli kommunikációjában három tényezőn volt a hangsúly (ezekkel készítették fel a piacokat a kamatcsökkentésre): a gyenge globális növekedésen, a világkereskedelem bővülési ütemének a lassulásán, valamint az amerikai üzleti beruházások lanyhulásán (lásd grafikonunkat). Közülük igazából csak egyre van befolyása a Fednek: az olcsóbbá váló hitelek révén ösztönözheti az üzleti beruházásokat. Arra még Jerome Powellnek sincs ráhatása, hogy Donald Trump elnök milyen stratégiát követ a kínaiakkal folytatott kereskedelmi háborúban.

 

TOVÁBBI BÜNTETŐVÁMOK

Az elhúzódó konfliktus mellett szól az Egyesült Államok első emberének a legújabb bejelentése: immár nemcsak az alapanyagok és a részegységek importjára vet ki büntetővámokat, hanem gyakorlatilag a Kínából történő teljes behozatalra. Trump a múlt héten jelentette be, hogy szeptember 1-jétől a már ezen terhek alatt álló évi 250 milliárd dollárnyi kínai importon túl további 300 milliárd dollár értékű behozatalt is megadóztat. Okostelefonok, játékok, fogyasztási és tartós fogyasztási cikkek szerepelnek a listán. A Fehér Házból kiszivárgott hírek szerint a büntetővámok újabb hullámát szinte az elnök teljes gazdasági stábja ellenzi: Robert Lighthizer kereskedelmi megbízott, Steven Mnuchin pénzügyminiszter, Lawrence Kudlow, a Fehér Ház gazdasági főtanácsadója és John Bolton nemzetbiztonsági főtanácsadó. Persze az is elképzelhető, hogy Trump végül nem váltja be a fenyegetését. Az elnök egyre erősödő nyomást kíván gyakorolni a vészesen lassuló gazdaságú ázsiai óriásra, hogy engedjen Washington követeléseinek. Ebben a gazdaságpolitikai hangulatban nem csoda, ha az amerikai vállalkozások nagyon óvatosak a beruházási döntéseikben. Trump stratégiája hasonló ahhoz, amelyet korábban Mexikóval szemben alkalmazott – csak nagyobb a tét. Az USA déli szomszédját is kereskedelmi korlátozásokkal fenyegette arra az esetre, ha az nem szigorítja meg az illegális bevándorlókkal szembeni fellépését. Mexikó gyorsan engedett, a büntetővámok elmaradtak.


Kereskedő a New York-i tőzsdén. További iránymutatást várnak a piacok a Fedtől

DILEMMA

Az ilyen tényezőkkel a Fed sem tud kalkulálni, maximum különböző forgatókönyveket elemeznek. Ha a politika ennyire kiszámíthatatlan, akkor lehetetlen több évre szóló beruházási döntéseket meghozni. Ezzel viszont az amerikai gazdasági gyarapodás, a munkaerőpiac is bizonytalanná válik. Az olcsóbb hitel valamelyest segít ezen a gondon, ezért is várnak az Egyesült Államok vállalatai további kamatcsökkentéseket a Fedtől – a legtöbbjük legalább még egyet az idén. Az olcsóbb pénz az eladósodott cégeknek is segít hiteleik refinanszírozásában, főleg a tőkeigényes feldolgozóipari ágazatokban és a mindenkori jegybanki kamatra érzékenyen reagáló ingatlanszektorban. A Federal Reserve és az amerikai vállalatok tehát egy cipőben járnak: dönteniük kell két szcenárió közül. Az egyik a vámháború viszonylag gyors lezárása, a másik az elhúzódó konfliktus. Az USA cégei a legrosszabbra készülnek: a feldolgozóipari aktivitás (a beszerzésimenedzser-index alapján) júliusban immár negyedik hónapja esett egyfolytában, hároméves mélyponton áll. Az üzleti beruházások szezonálisan igazított, évesített adatok alapján a második negyedévben 0,8 százalékkal csökkentek – ez 2015 vége óta a legalacsonyabb érték.

 

BIZAKODÓ AUTÓGYÁRAK

Detroitban, Trump egyik fő támogatói körzetében az autógyárak abban bíznak, hogy az olcsóbb hitelek újra feltámasztják a vásárlói kedvet. Az újautó-eladások száma január–júliusban alig haladta meg a 9,8 milliót, ami 1,5 százalékos csökkenés az egy esztendővel korábbi adathoz képest. Az üzemek attól tartanak, hogy éves szinten nem teljesül az iparági minimumnak tartott 17 milliós értékesítési szint. Ez utoljára 2014-ben történt meg. Az eladások immár fél éve folyamatosan csökkennek. Mindez egy olyan gazdaságban történik, amely fennállásának leghosszabb növekedési ciklusát éli át. Az autóértékesítések – az ingatlanügyletek mellett – általában jó indikátorai a gazdasági hangulatnak, mivel az amerikaiak ezeket túlnyomó részben hitelre vásárolják, vagyis tükrözik a lakosság jövőbeli jövedelmi helyzetére vonatkozó várakozásokat.

 

Borítófotó: Cukorkákat szóró fiú egy amerikai karneválon. A Fed kamatcsökkentései megédesíthetik a tőzsdei kereskedést

Az aranycsempészet tartja hatalomban Madurót

VENEZUELA

Egy a dél-amerikai csempészet feltérképezésével foglalkozó nemzetközi szervezet (amely öt médium összefogásán alapul) szerint egy globális hálózat terjeszti az aranyat Európában, a Közel-Keleten és az Egyesült Államokban is. A szállítmányokat Venezuela határain belül felfegyverzett bandák kísérik az ásványkincsekben gazdag déli területekről – a Nemzeti Gárda jóváhagyásával, nemritkán felügyeletével. Az árut az alig ellenőrzött kolumbiai határon csempészik át, többnyire az országot elhagyó menekültek közé beépülő embereik. Aztán hamis papírokkal többek között az USA-ba és Svájcba szállítják. Az ár a világpiaci szint alatt marad, így nagy a kereslet az illegális aranyra.

 

FOKOZÓDÓ ERŐSZAK

Washingtonnak persze szúrja a szemét a dolog, hiszen alapvető érdeke Maduro megbuktatása, de ez nem olyan kérdés, amelyet puszta szankciókkal meg lehetne oldani, mint például az olajügyet. Az Orinoco folyó környékén régóta folyik az illegális aranymosás. A dél-amerikai ország elnöke ezt 2016-ban gyakorlatilag állami ellenőrzés alá vonta. Így a rezsim új bevételi forrásokhoz jutott –   megadóztatták a bizniszben részt vevőket. Az aranyüzlet felvirágzása azonban az erőszak fokozódásához vezetett. A sárga fém állami jóváhagyással, sőt támogatással folytatott kereskedelmében nagy pénz van, s ez olcsóvá tette az emberéletet – gyakoriak a bandák közötti fegyveres leszámolások. A kitermelt nemesfémet elvben az államnak kellene felajánlani, a gyakorlatban azonban a legnagyobb részét gyalogosan, hajón, autóval vagy kis repülővel viszik ki az országból. Külföldön jobb pénzt kapnak érte.

A legnagyobb elosztó-felvásárló hálózat a kolumbiai Cúcutában működik. A határon különböző módon átcsempészett árut itt összegyűjtik és a nagyobb váro-sokba szállítják, ahol eredetigazolási papírokat hamisítanak, így az arany már kolumbiai származásúnak látszik. Innen az út Miamiba vezet, ez a következő nagy csomópont. Az amerikai nagyvárosból aztán az immár legálisnak tűnő szállítmányokat a legnagyobb aranyfeldolgozó üzemek vásárolják meg.  

„ÁTCÍMKÉZETT” ARANY

Egy másik kulcsfontosságú útvonal a néhány apró szárazulatból álló Holland Antillákon, Curaçao és az 1986-ban függetlenné vált Aruba szigetén át vezet. Ezek Venezuela száz kilométeres körzetén belül vannak. A szigeteken híresen laza a pénzügyi és a vámellenőrzés, gond nélkül lehet hamis eredetigazolásokhoz jutni. Így aztán az „átcímkézett” arany útnak indulhat a nemzetközi piacokra. A szigetekre az áru többnyire kis repülőkön jut el, aztán magángépeken, de sokszor teljesen hivatalos kereskedelmi járatokon is megy tovább Európába, a Közel-Keletre és az Egyesült Államokba. Becslések szerint az e kis szárazulatokon áthaladó arany kilencven százaléka venezuelai eredetű – 2014 óta nagyjából 160 tonna hagyta el a térséget ezen az úton.

A nyomozást végző újságírók szerint az arany sokkal fontosabbá vált a venezuelai diktátor túlélése szempontjából, mint a kábítószer. A drog jóval „kényesebb” áru, az előállítás és a szállítás is nehezebb, ráadásul a nemzetközi bűnüldöző hatóságok is nagyobb aktivitással nyomoznak utána. Az aranyhoz viszont nem kell más, mint hamis papírok, és máris dől a pénz. Ugyan illegálisan termelik ki, de az eladása teljesen legális tevékenység – már ha a papírok rendben vannak. A hadsereg, a Maduróhoz hű privilegizált köztisztviselői osztály fizetése nagyrészt innen származik.

 

JÖNNEK A GERILLÁK

Az amerikaiak erőfeszítései nem sokat érnek. Hivatalosan nem nyomozhatnak Venezuelában, a kolumbiai vizsgálódások pedig csak oda vezetnek, hogy az aranykereskedelembe még jobban bekapcsolódik az alvilág – például az ELN, a Nemzeti Felszabadítási Hadsereg nevű szervezet gerillái.

 

Borítófotó: Maduro elnök egy tavalyi kampányrendezvényen. Államosította az illegális aranykitermelést

Szemétháború Kína és az USA között

ÚJRAHASZNOSÍTÁS

Az Egyesült Államok termeli a világ legtöbb újrahasznosítható hulladékát. Kína ennek a szemétnek a legnagyobb vásárlója; a papírhulladéknak nagyjából a kétharmadát, az alumíniumnak körülbelül a felét veszi meg – az Institute of Scrap Recycling Industries adatai szerint. Összesen körülbelül 13 millió tonnáról van szó.

 

PEKINGI KORLÁTOZÁSOK

A két nagyhatalom közötti vámháború azonban a szemétpiacra is kiterjedt. Kína 25 százalékos vámot vezetett be az alumíniumhulladékra, és szigorította más újrafeldolgozható nyersanyagok importminőségi követelményeit is. Gondolták, az USA lépéseire válaszul belefullasztják Amerikát a saját szemetébe. Az Egyesült Államok reciklálóüzemei így nagyon nehéz helyzetbe kerültek. A papírhulladék ára gyakorlatilag lenullázódott. Egyetlen más ország sem akar annyi tengerentúli szemetet venni, mint egykor Kína, hiszen akkora kapacitásai sincsenek.

A hatalmas bálákban a távol-keleti országba érkező hulladékot gyakran kézzel válogatják tovább – a bejövő mennyiség nagyjából tíz százaléka fertőző, ami komoly egészségügyi kockázat. Az amerikai szemétgyűjtő üzemek nincsenek felkészülve arra, hogy a háztartásoktól begyűjtött papír- és műanyaghulladékból kiválogassák az élelmiszer-maradékot, amelyet viszont az ázsiai óriás már nem vesz át. A „zöld Kína” program, no és persze a vámháború nyomán a műanyaghulladék importját is radikálisan korlátozták. Az amerikai export tavaly nyolcvan százalékkal, ötezer tonnásra csökkent.

 

ÁRESÉS

Az elmúlt évek során az újrahasznosítási céllal gyűjtött hulladékok köre egyre tágult, részben annak érdekében, hogy a szemétlerakók borsos díjain spóroljanak. A kínai stop most oda vezetett, hogy az újrahasznosítható szemét nagy része is a lerakókban köt ki.

A Peking által az amerikai hulladék alumíniumra kivetett 25 százalékos vám körülbelül 15 százalékkal nyomta le az árakat. Ez pont elég ahhoz, hogy az ezzel foglalkozó kereskedők haszna elenyésszen – állapítja meg a Wall Street Journal elemzése. Becslések szerint évi 300 millió dollárral drágult meg a Kínába irányuló amerikai szemétimport. A távol-keleti hulladékfeldolgozók viszont könnyűszerrel be tudják szerezni máshonnan a tevékenységükhöz szükséges alapanyagot, főleg az EU-ból, amely a második legnagyobb szemétexportőr.

 

INDIAI VÁLTOZÁSOK

A világ másik legnagyobb szemétpiaca Indiában található. Raddivalasznak, vagyis guberálónak hívják azt a több millió embert, aki más eldobott hulladékában turkálva próbálja meg összehozni napi szerény betevőjét. Vannak, akik házhoz mennek, mások vashulladékra specializálódnak, s még olyan is van köztük, aki kifejezetten parókákhoz való hajat gyűjt.

Az indiai szemétpiacot 25 milliárd dollárosra becsülik. A lánc közepén a viszonteladók-nagykereskedők állnak, a hálózat tetején pedig olyan nagy konglomerátumok, amelyek a begyűjtött újrahasznosítható alapanyagokból új termékeket állítanak elő.

A kínai szemétkereslet csökkenése és így az amerikai felesleg világszerte lenyomta az árakat, ami természetesen az indiai piacra is kihatott – sokkal többet kezdtek el vásárolni az olcsóbbá vált alapanyagokból. Tavaly a vegyes műanyaghulladék importja 33 százalékkal nőtt. Az olcsó behozatal viszont lehetetlen helyzetbe hozta a guberálókat, akik a nagyvárosok szélén felhalmozott szeméthegyekből nyerik ki az újrafelhasználható anyagokat. Korábban indiaiak ezrei, tízezrei indultak el a falvakból, hogy a nagyvárosok szeméttelepein guberáljanak. (Ezek közül a legnagyobb az Újdelhi mellett található, több mint 60 méter magas Gázipur lerakó – csaknem akkora, mint a Tádzs Mahal.) Sokan most kénytelenek hazatérni, mert már egyszerűen nem éri meg a hulladékkal foglalkozni. Egy kiló műanyag palackért 45 rúpiát fizettek korábban (ez nagyjából 65 dollárcent), ám az ár mostanra 25 rúpiára esett. Az olcsóbbá váló import a nagykereskedők árrését is hazavágta. A műanyaghulladék újrahasznosítása egyik végtermékének, a pelletnek (kis golyócskák) az ára kilónként 80 rúpiáról 45-re zuhant. A kínai stop eredményeképpen a világ szemétáramlása is megváltozott: az amerikai papírhulladék nagy része Indiában és Indonéziában, a műanyag pedig Malajziában köt ki.

 

A SZEMÉTHEGY

Az indiai középosztály megerősödésével a hulladék „minősége” is javult. Műanyag bevásárlótáskák, PET-palackok, ruhák, kartondobzok, bukósisakok. Megjelentek a kidobásra ítélt magnókazetták, CD-k, DVD-k, ahogy a digitalizáció új fázisokba lépett. Újabban a mobil-, okostelefonok és tartozékaik is szélesítik a palettát. A gázipuri szeméthegy egyike az ország legvonzóbb guberálóterületeinek. A gond csak az, hogy a szemeteskocsik az új árut a hegy tetejére ömlesztik, márpedig a friss hulladék kecsegtet a legjobb zsákmánnyal. A szeméthegy megmászásának ideje a korábbi tízről mára húsz percre nőtt.

 

Borítófotó: Műanyag flamingók egy gyorsasági autóverseny-pályán. Kína radikálisan korlátozta a műanyaghulladék-importot

Moszkva irányt keres

KELETI NYITÁS

Helyzetének, hagyományainak, történelmének, képességeinek és lehetőségeinek megfelelő, sajátos „orosz utat” keres az Orosz Föderáció, ez a Nyugat és a Kelet között bizonytalankodó, ide-oda sodródó hatalmas kompország. A Kreml számára most ismét felvetődik a dilemma: a Nyugattal építsen ki szorosabb kapcsolatokat, vagy az Egyesült Államok hegemóniáját kikezdő Kínával, a Kelettel?

 

SZERKEZETI PROBLÉMÁK

Ahhoz, hogy Oroszország vonzó partner és újra meghatározó világgazdasági tényező legyen, mindenekelőtt az kellene, hogy gazdasági ereje, hátországa fejlődjön, arányba kerüljön katonai képességeivel. Az orosz gazdaság megerősítése belpolitikai, belbiztonsági szempontból is kulcsfontosságú lenne: enyhítené a mély társadalmi megosztottságot, csökkentené a növekvő szegénységet, s legfőképp megfordítaná a középosztály leépülését.

Vlagyimir Putyin elnök 2000-ben történt hatalomra kerülése óta katonai szempontból újra feltette a térképre az országot a szocialista átmenetet követő leépülés és a Borisz Jelcin által oly hitelesen képviselt vodkagőzös víziók időszaka után. Putyin elnöki ciklusa azonban 2024-ben véget ér. Arról, hogy folytatja-e a kormányzást, vagy átadja a stafétát, „korai lenne még beszélni” – nyilatkozta az elnök az olasz Corriere della Serának júliusban adott interjújában.

Víziói persze neki is voltak. Hét évvel ezelőtt még arról beszélt, hogy Oroszországnak évi öt-hat százalékos növekedést kell felmutatnia. Ma ez a tempó irreális célkitűzésnek tűnik. Az amerikai szankciók, a világgazdaság lassuló bővülése s ezzel párhuzamosan csökkenő nyersanyag- és energiahordozó-igénye az évi 1,5–2 százalékos sávba tolja vissza a gazdaság potenciális gyarapodását. Az USA pénzügyi tárcájánál a napokban Donald Trump elnök utasítására – ezúttal a Nagy-Britanniában állítólag az oroszok által megmérgezett, tábort váltó Szkripal orosz hírszerző ezredes ügye miatt – ismét csavartak egyet a szankciós présen.

A moszkvai Carnegie Központ elemzése szerint minden adott a növekedéshez, mégsem jutnak ötről a hatra. Pedig alacsony az infláció szintje, a betervezett költségvetés jókora többlettel zárulhat, a rubel árfolyama nem mutat nagyobb kilengést, ráadásul az olajbevételek is nőnek. Az orosz gazdaság alapproblémái strukturális jellegűek, s az átalakításhoz nincs meg a kellő politikai akarat.

 

KATONAI FESZÜLTSÉGEK

Ha a gazdasági szerkezetátalakításban nem is, abban sikeres volt Putyin, hogy elkezdte az orosz haderő megújítását. Peking és Moszkva között egyre erősödik a hadiipari együttműködés. Várhatóan Kína lesz az első külföldi ország, amelynek az oroszok eladják a nagy hatótávolságú Sz–500-as Prométheusz rakéta- és légvédelmi rendszerüket. A kooperációban fordulópontot jelent a kínai és az orosz légierő nemrég végrehajtott közös járőrözése a Japán-tenger térségében, a Dél-Korea és Japán közti vita tárgya, a Dokdo (Takesima)-szigeteknél, a dél-koreai légvédelem „azonosítási” zónájában. A két orosz Tu–95-ös stratégiai nehézbombázó és az ugyancsak orosz A–50-es stratégiai felderítőgép mellett két kínai H–6-os nehézbombázó alkotta a közös köteléket.

A szöuli reakció váratlanul heves volt. Dél-Korea vadászgépei több száz figyelmeztető éles lövést adtak le, hogy a zóna elhagyására ösztökéljék a járőröző gépeket. Japán ugyancsak a saját légtere megsértésével vádolta a kínai–orosz köteléket, de a felszállt japán vadászgépek nem közelítették meg őket.

 

PEKING TÚL MESSZE VAN

Moszkva és Peking katonai kapcsolatai szorosabbá váltak, viszont a külkereskedelmi forgalom továbbra is alacsony szinten maradt. Tavaly az Egyesült Államokba irányuló kínai export éppen tízszeresen haladta meg a távol-keleti óriás oroszországi kivitelét. A Németországba történő export is csaknem a kétszerese volt a szomszédos államba irányulónak.

Az orosz kivitelben visszaköszön a gazdasági szerkezet korszerűtlensége. A Kínába történő export túlnyomó részét energiahordozók, feldolgozatlan ásványi kincsek adják, a gépek és berendezések aránya mindössze egy százalék. Alacsony az Oroszországban végrehajtott közvetlen kínai beruházások összege is (2017-ben mindössze 140 millió dollár volt). Az ázsiai óriás befektetőit nem ösztönzik az oroszországi körülmények, kiváltképpen nem a Távol-Keleten, ahová ezeknek a beruházásoknak mindössze a két százaléka áramlott. A kínai magánvállalatok azért is ódzkodnak az oroszországi invesztícióktól, mert tartanak az amerikaiak büntetőintézkedéseitől. Mint a Gazeta.ru nevű oldal írja, olyan, az USA szankcióit megkerülő rendszeren dolgoznak, amilyet az Európai Unió dolgozott ki az Iránnal való kereskedelmi kapcsolatok fenntartására.

Korábban Moszkvában abban bíztak, hogy társként kapcsolódhatnak be a globális kínai gazdasági-kereskedelmi nyomulást szolgáló Egy övezet, egy út kezdeményezésbe, de mára rá kellett ébredniük: erről szó sem lehet. Peking számára kereskedelmileg Nyugat-Európa sokkal fontosabb, mint Oroszország.

Kína nem is nagyon titkolja, hogy álláspontja szerint a jelenlegi világrendet három erőközpont határozza meg: ő, az Egyesült Államok és Nyugat-Európa. Oroszország tehát nem tartozik ebbe a besorolásba, ami sérti, aggasztja és elgondolkodtatja Moszkvát.

 

Borítófotó: ortodox keresztelő Oroszországban. A vodkagőzös víziók után vissza a hagyományokhoz

Gázjátszma újratöltve

EURÓPA ENERGIAELLÁTÁSA  | 

Háromoldalú tárgyalások kezdődhetnek a jövő hónapban Brüsszelben Oroszország, Ukrajna és az EU között az orosz gáz északkeleti szomszédunkon át lebonyolítandó európai tranzitjáról. Az unió legalább tízéves megállapodást szorgalmaz, ami magyar érdekeket is érint. A jelenlegi tízéves orosz–ukrán gáztranzitegyezmény 2019.

december 31-én lejár. Kijevi források attól tartanak, hogy Moszkva kijátssza őket. Csak rövid távú, egy-másfél éves szerződést akar, amely addig élne, ameddig elkészül az Északi Áramlat II. vezeték. Oroszország energiaügyi minisztere, Alekszandr Novak a korábbi orosz–ukrán megállapodás változatlan feltételekkel való egyesztendős meghosszabbítását javasolta.

 

KÖLCSÖNÖK ÉS TÖRLESZTÉSEK

Zavarják az elemzőket a kérdőjelek, amelyek felfedezhetők Washington Kijev új vezetéséhez való viszonya és Volodimir Zelenszkij frissen beiktatott elnök mindmáig nem teljesen ismert politikája körül. A 2013–14-es, demokratikus fordulatként leírt időszakban, a Majdan-korszakban a helyzet sokkal egyértelműbb volt. Az Egyesült Államok akkori elnöke, Barack Obama az ország alelnökét, Joe Bident bízta meg az ukrajnai fejlemények felügyeletével. Az USA abban is besegített, hogy az Európai Unió, a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap támogatásával ömöljenek a dollármilliárdok az országba. Ma már az foglalkoztatja a hitelezőket, mire költötték az ukránok a pénzt, és milyen esélyei vannak, hogy vissza is tudják fizetni a kölcsönöket.

Biden egy időben (2014–16-ban) szinte többet tartózkodott Kijevben, mint washingtoni irodájában, és az egyik fiának is segített abban, hogy beüljön egy nagy ukrán földgáz-, olajipari vállalat vezetésébe. Ukrajna fővárosában egymásnak adták a kilincset az amerikai törvényhozás, a külügy, a Pentagon, a CIA magas beosztású emberei. Donald Trump alatt a helyzet változott. Az Egyesült Államok jelenleg lényegesen kisebb figyelmet fordít északkeleti szomszédunkra, mint 2016 előtt.

 

ELTÉRŐ SZEMPONTOK

Az EU-nak továbbra is Oroszország a legfontosabb gázszállítója, az elemzések ez évre is mintegy 40 százalékos orosz importpiaci részesedést várnak. Fontos része az egyenletnek az épülő, évente 55 milliárd köbméteres teljesítményű Északi Áramlat II. csőpáros sorsa. Az USA a projekt legnagyobb ellenzője.

Az Európai Uniót az ukrán gáztranzit ügyében más szempontok vezérlik, mint az amerikaiakat. A Trump-adminisztráció Ukrajnával kapcsolatos kettős célja egyfelől katonailag megerősíteni Kijevet, hogy a stratégiai cél elérésében, Moszkva visszaszorításában, meggyengítésében, a NATO keleti pozíciójának építésében nagyobb szerepet játsszon. Másfelől az, hogy az orosz gáztranzitdíjakkal gazdaságilag megerősítse az országot, továbbá előmozdítsa az Egyesült Államok cseppfolyósított gázának (LNG) európai exportját.

Ez utóbbi érdekviszony gyakorlatban való érvényesülése azonban ellentmondásos. Az ukrán tranzit ugyanis hosszú távon rombolhatja az amerikai energiahordozó Európának történő eladásával kapcsolatos tervek hatékonyságát, hiszen a Kreml pozícióit erősíti. Washingtonnak a Mexikói-öbölből érkező LNG-szállítmányai jóval drágábbak, mint a vezetéken érkező orosz gáz. Ugyanakkor Moszkva saját cseppfolyósító-szállító kapacitásai fejlesztésével az öreg kontinens LNG-piacain is alákínál az amerikaiak nyersanyagának.

 

UNIÓS MEGOSZTOTTSÁG

Északkeleti szomszédunkban nem túlságosan örülnek Ursula von der Leyen EU-elnöki pozícióba kerülésének. Mint a kijevi vezetéshez közel álló 112.ua portál megjegyzi, az Európai Bizottság leendő elnöke, azzal együtt, hogy osztja az uniós vezetők Ukrajnát támogató alapállását, várhatóan az Angela Merkel kancellár által meghatározott német vezetésnek az oroszokkal való rugalmasabb politizálást szorgalmazó álláspontját képviseli majd. Az ukrán fővárosban úgy vélik, az Északi Áramlat II. vezeték megépítése ügyében Von der Leyen megengedőbb nézeteket vall, mint elődje. Vagyis Berlinnek kedvez a csővel kapcsolatos vitában, s ezzel háttérbe szorítja az ukrajnai tranzitot.

Vele szemben az Európai Tanács leendő elnöke, a baloldal és a liberálisok támogatására építő szocialista Charles Michel viszont keményebb Moszkva-ellenes pozíciót foglal el. Az Európai Bizottság Von der Leyen vezetésével határozottabban képviseli majd álláspontját az Európai Tanáccsal szemben, mint azt a korábbi garnitúra tette.

 

RENDSZERPROBLÉMÁK

Miközben az Európai Unió politikai síkon támogatja Kijevet, gazdasági oldalon problémák érzékelhetők. Az Energiakereskedők Európai Szövetsége (EFET), amelynek a magyar MVM Partner Zrt. is a tagja, július végén aggodalmát hangoztatta, hogy a Naftohaz ukrán állami gázvállalat (amely csak társult tag) által felhalmozott tartozások hozzájárulhatnak a tranzitgondokhoz.

„Összeomolhat az egész ukrán gázszállítási rendszer (GTS) az európai energiakereskedők Kijevvel szembeni bizalomvesztése miatt” – figyelmeztet az EFET. A bizalomvesztés alapvető oka: az ukrán gázcégek tartozása a külföldi szállítóknak. Északkeleti szomszédunk ugyanis nyugaton vásárolt gázt, amikor az oroszokkal a tranzit ügyében összerúgta a patkót. Ám ezeknek az ügyleteknek az anyagi részét az ukránok nem rendezték. Az EFET tagjai a legtekintélyesebb német, angol, francia, olasz gázkereskedő nagyvállalatok tucatjai a német Wintershalltól, E.ON-tól a nagy-britanniai ConocoPhillipsig, ExxonMobilig, a francia EdF-ig, EnGie-ig, az olasz ENI-ig.

 

BIZALMI KÉRDÉS

Márpedig a nagy európai gázkereskedő társaságok bizalmának kulcsszerepe van az ukrán gáztranzithálózat egyre sürgetőbb általános felújítása, műszaki karbantartása finanszírozásában. A magyarországi szállításokat is érintő Testvériség vezeték a múlt század hatvanas-hetvenes éveiben épült. Ukrajnának van az egyik legnagyobb gázszállító rendszere a világon, több mint 37 ezer kilométernyi 1020–1420 mm átmérőjű cső fut a területén. A rendszer része még 72 kompresszorállomás és 13 föld alatti gáztároló.

Kijev erejét meghaladja ennek az akár milliárd dolláros nagyságrendű felújítási feladatnak az anyagi biztosítása. Az egyik eshetőség: a nagy és tőkeerős nyugat-európai gázkereskedő vállalatok konzorciumot alakítanak az ukrán vezetékrendszer üzemeltetésére, felújítására. Ennek az esélye az említett bizalomvesztéssel erősen csökken. Sok múlhat azon, hogyan végződik szeptemberben az ukrán–orosz–uniós tranzittárgyalás. Ha egyáltalán lesz belőle valami. Andrij Koboljev, a Naftohaz elnöke a Handelsblattnak adott minapi interjújában kétségeinek adott hangot ezzel kapcsolatban.

Újrázni készül Johannis

ROMÁN ELNÖKVÁLASZTÁS

Romániában november 10-én tartják az elnökválasztás első fordulóját, majd két héttel később, 24-én a másodikat. A második fordulóba az első két legtöbb szavazatot gyűjtő jelölt kerül be, amennyiben senkinek sem sikerül megszerezni az első körben a szavazatok többségét. A másodikban az nyer, aki a legtöbb voksot gyűjti. A felmérések hónapok óta azt mutatják, hogy a jelenlegi elnök népszerűségi indexe stabilan 40 százalék körül mozog. A második legnépszerűbb politikus, Călin Popescu-Tăriceanu szenátusi házelnök, a kisebbik koalíciós párt, a Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) elnöke a legoptimistább becslések szerint is csak feleakkora közkedveltségnek örvend. 

 

PSD-MEGLEPETÉS

A népszerűségi listán elfoglalt hely alapján az ALDE joggal várta el, hogy a koalíció fő erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) Tăriceanut támogassa, csakhogy a PSD hagyományosan Románia legnagyobb pártjának számít, évtizedek óta rendszerint magabiztosan, 30-35 százalékkal nyerte a választásokat. A szociáldemokraták jelenleg mély válságban vannak, miután volt pártelnöküknek, Liviu Dragneának május végén börtönbe kellett vonulnia egy korrupciós ügy miatt. Utóda a Dragnea által kijelölt Viorica Dăncilă miniszterelnök lett, akiről az az általános benyomás alakult ki, hogy számára túl nagy feladat a kormányfői tisztség. Így nagy volt a meglepetés, amikor a PSD mégis úgy döntött, hogy frissen megválasztott pártelnökét küldi versenybe az államelnök-választáson. 

Elemzők szerint a PSD legfeljebb arra számíthat, hogy jelöltje a második fordulóba kerül, de esélytelen a végső győzelemre. A párt legutóbb csaknem húsz évvel ezelőtt, 2000-ben nyert elnökválasztást, Ion Iliescu révén. A PSD-nek a mintegy egyharmados stabil szavazóbázisa rendszerint csak arra elég, hogy a párt jelöltjét belője az első helyről a második fordulóba, ott azonban a jobbközép jelöltjével szemben rendszerint alulmarad. A 2004-es, a 2009-es és a 2014-es elnökválasztáson szoros volt a küzdelem, most viszont nem így tűnik, hiszen a jobbközép pártok az elmúlt két évben megerősödtek, amit jól tükröz a májusi európai parlamenti választás eredménye is. Akkor a legnagyobb ellenzéki politikai erő, a Johannist támogató Nemzeti Liberális Párt (PNL) győzött 27 százalékkal, második lett a PSD történelmi mélypontnak számító 22,5-del, amelytől alig 0,1 százalékponttal maradt el a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR), illetve a Dacian Cioloş volt technokrata kormányfő és európai uniós mezőgazdasági biztos vezette PLUS alkotta választási szövetség. Ez utóbbi történelminek számító 22,4 százalékos eredményt ért el, így a PNL és az USR–PLUS együtt szinte eléri az 50 százalékot. A kormánypártok kudarcát csak fokozta, hogy az ALDE el sem érte az 5 százalékos bejutási küszöböt. Ilyen jobboldali fölény mellett egyedül az összefogás látszott a balközép pártok járható stratégiájának az elnökválasztási kampány tükrében, de ezeket a számításokat áthúzta a PSD, amelynek országos ügyvezető testülete eldöntötte: Dăncilă kormányfő személyében saját jelöltet állítanak. A szociáldemokraták azzal érveltek, hogy egy más, nem szociáldemokrata jelölt támogatása mérhetetlen presztízsveszteség lett volna.


Klaus Johannis román államfő. Ellenfél kerestetik

LESZÁMOLÁS

Ezt követően az ALDE figyelmeztette nagyobbik koalíciós partnerét, hogy feszültségek állhatnak elő a koalíció működésében, hiszen meglehetősen elégedetlenek amiatt, hogy a szociáldemokraták nem Tăriceanut támogatják. Ez utóbbi 2004-ben lett miniszterelnök, miután Traian Băsescu lett az államfő. Tăriceanu kezdettől fogva ellenezte a Băsescu által szorgalmazott korrupcióellenes küzdelmet, amely a megkérdőjelezhetetlen erényei mellett komoly kételyeket vetett fel azzal kapcsolatban, hogy az eljárások végső célja egy politikailag irányított leszámolás a titkosszolgálatok bevonásával és korlátlan hatalommal való felruházásával. Tăriceanu rendszerint szóvá tette, hogy a belföldi titkosszolgálat által irányított korrupcióellenes ügyészek és bíróságok tevékenysége következtében egyre gyakrabban sérülnek az emberi szabadságjogok, és nem tartják tiszteletben az ártatlanság vélelmét. Tăriceanu kitartott álláspontja mellett, így egyre jobban eltávolodott egykori pártjától, a PNL-től, majd új liberális pártot alapított ALDE néven, és szövetségese lett a szociáldemokratáknak. 

Tăriceanuék azonban most nem hajlandók többet engedni a szociáldemokratáknak, így ők is nevesítették pártelnöküket az elnökjelölti küzdelembe. Még egy utolsó esély lehetne a kormánypártok számára, ha a PSD az augusztus 24-ére tervezett kongresszusáig közös stratégiát dolgoz ki az ALDE-val és a Victor Ponta volt szociáldemokrata kormányfő vezette PRO Romániával, hiszen a szociáldemokraták várhatóan akkor adják végleg az áldásukat a párt államelnökjelöltjére, így addig van még némi remény egy közös jelölésre, de ennek a gyakorlati valószínűsége igen kicsi.  

Várhatóan a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is állít saját jelöltet. A magyar szervezet szeptember elején nevezi meg az emberét. Két fő opciójuk van, vagy az RMDSZ-elnököt, Kelemen Hunort, vagy egy párton belüli, akár kívüli, de nagy népszerűségnek örvendő civilt indítanak. Az RMDSZ csupán a szavazatok 3-4 százalékára számít, ennek ellenére fontosnak tartja, hogy a kampányban legyen saját jelöltje, aki elmondhatja a romániai magyarság követeléseit. 

 

POFON JOBBRÓL

A balközép pártoknak némi vigaszt jelent, hogy a jobboldalon is megoszlanak majd a szavazatok, hiszen Johannis mellett az USR–PLUS támogatásával Dan Barna is jelöltként indul. Az USR elnöke elsősorban a nagyobb városok fiatal szavazóira, a multinacionális cégek alkalmazottaira, vagyis az aktív lakosságra és a külföldön élő románok millióinak szavazataira számít. A PSD számára az lenne a legnagyobb arculcsapás, ha a jelöltje még a második fordulóba sem jutna be, és Johannis kihívója Dan Barna lenne, így ugyanis két jobboldali elnökjelölt közül választhat majd a lakosság. Ez a forgatókönyv nagymértékben függ az elnökválasztásig várható eseményektől, elsősorban attól, hogy a PSD-nek mennyire sikerül konszolidálnia pozícióit, és kievickélni a mély válságból, amelybe az elmúlt két és fél év kormányzás sodorta. 

 

Borítófotó: Călin Popescu-Tăriceanu szenátusi házelnök. Támogató kerestetik

Felkészül: Joachim Brudziński

LENGYEL UTÓDLÁS

Tavaly májusban az akkor 68 éves Jarosław Kaczyński, a lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) elnöke egy időre eltűnt a nyilvánosság elől – egy varsói katonai kórházban gyógyították. A hivatalos közlemények szerint egy térdsérülést kezeltek nála.

„A rossz hírrel kezdeném, amely azok számára rossz, akik Kaczyński gyors visszavonulásában reménykednek, és rosszindulatú hazugságokat terjesztenek egészségi állapotáról – nem gondolkodik a nyugdíjba menetelen” – mondta Joachim Brudziński, a lengyel kormány akkori belügyminisztere, a PiS egyik erős embere.

  

NEM TŰNIK EL

A lengyel média már egy ideje Brud-ziński-re tippel a párt leendő elnökeként. Ez a meggyőződés megerősödött, amikor felröppent a hír, amely szerint Kaczyński még 2016-ban sokatmondóan kijelentette, hogy ha eltörné a lábát, Brudziński helyettesítené. Egyben a választási kampány vezetőjévé tette, amit sokan felkenetésnek tekintettek. Figyelemre méltó, hogy Jarosław Kaczyński már néhány évvel ezelőtt átadta neki a pártbeli hatalmat, amikor a végrehajtó bizottság vezetőjévé nevezte ki. Amikor Brudziński részt vett az EP-választásokon, mindenki azon tűnődött, hogy vajon miért távolodik el a PiS elnökhelyettese és az egyik legfontosabb tárca vezetője a belföldi politikától. A volt belügyminiszter azonban nem szándékozik eltűnni. Olyan sokszor látogat haza Brüsszelből, amilyen gyakran csak lehet, végül is a vezetője lett a PiS számára a legfontosabb választási kampánynak. A párt környezetében sokan úgy vélik, hogy Brudziński fokozatosan készül átvenni a hatalmat a formáción belül.

  

GYORS FELEMELKEDÉS

Brudziński 1991-ben került a politikába, amikor diákként csatlakozott a Központi Megállapodás (Porozumienie Centrum – kereszténydemokrata profilú párt, amelyből a Jog és Igazságosság jött létre) választási kampányához. Ugyanabban az évben a párt tagja lett. 2001-től a Jog és Igazságossághoz tartozott. 2006–08-ban a varsói PiS-iroda első szervezeti igazgatója volt, majd a párt főtitkára, 2009-től a végrehajtó bizottságának az elnöke. 2016 szeptemberében a PiS alelnöke lett.

Sok éven át ő volt a párt nyugat-pomerániai szervezetének a vezetője. Brudzińskit 2005-ben választották először a PiS parlamenti képviselőjének, s 2007-ben, 2011-ben és 2015-ben újraválasztották. 2015 novemberében a szejm elnökhelyettese lett, 2018-ban pedig belügyminiszter Mateusz Morawiecki kormányában (ekkor lemondott a parlamenti elnökhelyettességről). Az Európai Parlament képviselőjévé választásával kapcsolatban ez év júniusában befejezte tárcavezetői tevékenységét. Ugyanakkor júniusban a PiS választási kampányának az irányítója lett.

Életútjából jól kitűnik, hogy bár a háttérben maradt, fokozatosan és folyamatosan készül a komolyabb szerepvállalásra. Nem véletlen, hogy Kaczyński jobbkezének, a lengyel politikai élet második legfontosabb szereplőjének tartják. Karakteres politikus, aki éles kijelentéseiről ismert, a kormánypárt fenegyerekének számít. Jó példa erre, ahogy Radosław Sikorski korábbi lengyel külügyminiszter kiosztotta: „Egy brit lordot imitálva sétál az európai szalonokban, mintha karót nyelt volna, valójában azonban botrányosan viselkedik.”

  

A FENEGYEREK

Az 51 éves politikus munkásosztálybeli családból származik. Szókimondó és gyakran durva viselkedése a párton belül sem arat osztatlan elismerést. „Egy utcai gengszter, csak öltönybe bújva” – mondta róla – persze név nélkül – egy párttársa. „Káromkodik, mint egy kocsis, és visszasírja a régi szép napokat, amikor olcsó piával ütötte ki magát” – kommentálta magatartását egy jóakarója az euobserver.com című, a lengyel kormány politikájával szemben egyébként meglehetősen ellenséges lapnak.

Kaczyński pártelnöki mandátuma, mint fentebb említettük, 2020-ban jár le, s annyi bizonyos, hogy nagyon fel kell kötnie a gatyáját annak, aki Brudzińskivel szemben ringbe száll a posztért.

 

Borítófotó: Joachim Brudziński egy kampányrendezvényen. A lengyel politikai élet második legfontosabb szereplőjévé emelkedett

Szörfözni a Balti-tengeren

LENGYEL TURIZMUS

Az ország északi partja széles, aranylóan homokos strandokat kínál, borostyánt, jódos levegőt, ugyanakkor turisztikailag vonzó városokat. Remek feltételeket biztosít a vízi sportoknak, valamint gazdag, szórakoztató kulturális életet nyújt. A régió neve Pomeránia. A fővárosa, Gdańsk pedig abszolút kihagyhatatlan a tengerparti tartózkodásunk során. Az ezeréves Danzigként ismert Hanza-város igazán sok mindent látott, de történelmi belvárosa megőrizte régi jellegét. Itt található, a Hosszú Piac utcán a gótikus Artus udvara, valamint a kereskedői élet egykori központja és a Neptun szökőkút. A város egyéb szimbólumává vált a Motława folyó partján emelkedő gdański daru, a középkori Európa legnagyobb (egyben a legrégebbről megmaradt) rakodóberendezése, amely a kikötő dinamikus fejlődését biztosította.

 

A HÁRMASVÁROS

A történelmi Gdańsk, valamint a szomszédos Sopot gyógyfürdő és a modern Gdynia az úgynevezett Hármasvárost alkotja együtt. Sopot mindenekelőtt egy tengerparti fürdő és gyógyhely, amelynek nagy hagyományai vannak. Minden évben gyógyfürdőzők ezrei látogatnak ide, hogy visszanyerjék egészségüket, sóoldatot és mélyről feltörő jódvizet fogyasztva. A város egyik emblematikus látványossága a fából készült móló, amely Európában a leghosszabb ilyen létesítmény.

Gdynia a XX. század elején még csak egy halászfalu volt. A városi jogot az első világháború után kapta meg, amikor Lengyelországnak szüksége volt egy modern tengeri kijáratra. Azóta az egyik legérdekesebb példája az átgondolt várostervezésnek, és kedvenc helye a modernista építészet kedvelőinek. A város lenyűgöző ütemben nőtt, és ami a legfontosabb, ez a fejlődés a mai napig folytatódik. Gdynia számos nemzetközi vállalat, valamint innovatív lengyel startup székhelye.

A nyári zenei fesztiválok látogatói számára a település minden bizonnyal a régió egyik legnagyobb ilyen eseményéhez, az Open’erhez kapcsolódik. Tizenhét éve, július elején különböző zenei irányzatokat képviselő jelentős nemzetközi művészek/együttesek lépnek fel a rendezvény színpadain. Többek között a Red Hot Chili Peppers, a Depeche Mode, a Pearl Jam, Rihanna, a Coldplay vagy a Radiohead. A szervezők büszkék arra, hogy tavaly több mint 140 ezer ember szórakozott négy napig Gdyniában.

 

SIVATAGI TÁJ

Persze a városi nyüzsgést is meg lehet unni, de a Balti-tenger lengyel partja erre is kínál megoldást. A Rowy és Łeba település között fekvő Słowiński Nemzeti Park az egyetlen hely a Balti-tenger mellett, ahol az afrikai sivatagra hasonlít a táj, egyben a legnagyobb vándorlóhomok-terület Közép-Európában. A tenger által kidobott homok a parton szárad, és a szél a szárazföld belsejébe viszi. Az akár negyven méter magasságot elérő és évente akár tíz méterre elmozduló homokdombok sora – a lengyel Szahara – az UNESCO bioszféra-rezervátumainak a listáján is szerepel. A tavak, különösen a Łebsko (Lengyelország harmadik legnagyobb tava) és a Gardno szintén megérnek egy látogatást. A vizük sekély, többnyire nádasokkal benőttek, ami kiváló élőhelyet biztosít az állatvilágnak, különösen a madaraknak. Mindkét állóvíz időszaki vízimadár-rezervátum. Olyan ritka madarak fordulnak meg errefelé, mint az óriáskormorán, a rétisas, a fülesbagoly vagy a fekete gólya.

Tévednek, akik azt gondolják, hogy a lengyel tengerpartot nem lehet élvezni strandolva. A Balti-tenger partjai szélesek, lágy és aranyos homok takarja őket, s néhányukon alig van turistaforgalom. Sűrű part menti fenyőerdők rejtik őket, ezért gyakran nehezen megközelíthetők. Júliustól kezdve a tengervíz hőmérséklete 16-18 Celsius-fok. A legtöbb lengyel számára ez elég meleg ahhoz, hogy vízben hűsöljön a forró nyár folyamán. Egy kis szerencsével még borostyánt is találhatunk a tengerparton. A leghíresebb tengerparti üdülőhelyek: Jurata, Międzyzdroje, Łeba, Ustka, Kołobrzeg. Egyéb kedvelt helyek a wellnessközpontok, amelyek régióbeli választéka rendkívül gazdag. A leghíresebbek Sopot, Kołobrzeg, Jastarnia, Międzyzdroje, Świnoujście, Połczyń-Zdrój és Ustronie Morskie körzetében találhatók. A helyi kezelések összetevői: borostyán, tengeri algák, homok és természetes jód.

Azoknak, akik a népszerű üdülőhelyeknél jobban szeretik a rejtett strandokat, érdemes ellátogatni a Balti-tenger, a Bukowói-tó és a Kopańi-tó közötti keskeny sávra, ahol fehér és üres strandok találhatók, amelyek csak sétálva vagy kerékpározva elérhetők. Közel egy Poddąbie nevű kis faluhoz (Ustka és Rowy között) egy kis kanyonban fekvő folyó és a magas sziklák rendkívül festői látványt nyújtanak. A csendesebb, intimebb élményeket keresőknek meg kell látogatniuk Chłopyt is, amely Lengyelország egyik legjobban megőrzött halászfaluja. Élvezet sétálni a tengerparton fekvő kis, színes halászhajók között. Az ilyen lapos fenekű vízi alkalmatosságok a XX. század közepéig voltak használatban a balti partokon. A hajókról meg is lehet vásárolni a friss fogást.

 

A SZÖRFPARADICSOM

Lengyelország északi határvidékének egyéb kincse a Hel-félsziget, amely az egyik legjobb vízi sportoknak való helynek tekinthető Európában, a Pucki-öböl sekély vizei és mérsékelt szelei miatt. A harmincnégy kilométer hosszú félsziget alig 200-300 évvel ezelőtt emelkedett ki a Balti-tengerből. Szélessége 150 métertől egészen 3 kilométerig változik. A második világháború után Hel lett Lengyelország egyik legmenőbb tengerparti üdülőhelye, a 80-as években pedig a félszigeten fekvő Chałupy a közeli naturistastranddal lett igazán népszerű Zbigniew Wodecki Chałupy Welcome To című slágerdalának köszönhetően.

A rendszerváltás időszakában a terület vesztett valamelyest a népszerűségéből, később azonban újra felfedezték az extrém vízi sportok (főleg a kitesurf és windsurf) rajongói. Szerintük a Hel legnagyobb előnye az univerzalitás, mert a félsziget egyik oldalán található sekély öböl kezdőknek alkalmas, míg a másik oldalon a tenger kitűnő feltételeket biztosít a kihívásokra vágyóknak. Ilyen tökéletes körülmények miatt manapság a Hel-félsziget világszerte elismert szörfparadicsom, óriási kapacitású kempingekkel, sportfelszerelési és ruházati üzletekkel, valamint éttermekkel. A hely elsősorban Svédországból, Norvégiából és Németországból vonzza a szörfözőket.

 

Borítófotó: Főszezon a Balti-tengernél. A strandon kívül is zajlik az élet

Húscsökkentő étrend Lengyelországban

FLEXITARIANIZMUS

A varsói IQS közvélemény-kutató felmérése szerint a lakosság 43 százaléka korlátozza húsfogyasztását, ami azt jelenti, hogy egyre ritkábban vagy egyáltalán nem eszik húst. Ebben a körben a nők és az idősek aránya a legnagyobb, főként a felsőfokú végzettségűeké. Az előrejelzések szerint a tendencia erősödik. A nem hústartalmú étrendet követők között a 16–24 évesek aránya a legmagasabb (7 százalékuk teljes lemondott erről a fehérjeforrásról). 

 

KÉTSÉGEK 

A korlátozás melletti fő érv a feldolgozott húsok, húskészítmények, felvágottak tényleges összetételével kapcsolatos félelem. Így nyilatkoztak mindazok, akik áttértek a vegetáriánus étrendre, vagy akik megpróbálják korlátozni e fehérje fogyasztását, de maguk a klasszikus húsalapú, vegyes étrendet követők is. A tanulmány szerzői rámutatnak, hogy a jelentősen csökkenő fogyasztás mellett megfigyelhető a hús prémiumizációjának a jelensége, azaz növekszik a kereslet a magasabb színvonalú termékek iránt. Sokan jobb minőségű és drágább húst vásárolnak, s nagyon fontos a számukra, hogy az alapanyag megbízható forrásból származzon. A lengyelek általában kevésbé aggódnak a hús magas zsír- és kalóriatartalma miatt, csupán a vegetáriánusok és a flexitáriánusok 21 százaléka tartja ezt kockázatnak, valamint a klasszikus étrendűek 12 százaléka. A húsfogyasztás és a daganatos betegségek összefüggését még kevesebben gondolják veszélyesnek (a vegetáriánusok és a mérséklők 18 százaléka, továbbá a húsfogyasztók 9 százaléka). Viszont a húsról teljesen vagy részben lemondók 40 százaléka az állatvágást vagy annak nagyipari alkalmazását tartja elfogadhatatlannak. 

 

ÉTTERMEK

Varsó egyébként előkelő helyen áll azon világvárosok listáján, amelyek jó étkezési lehetőségeket biztosítanak a vegánok és a vegetáriánusok számára. Pörög az üzlet, folyamatosan nyílnak a húsmentes ételeket kínáló éttermek, bárok. Ebédidőben – a rántott sertéshúst imádó ország fővárosában – megtelnek a vegetáriánus vendéglátóhelyek, sorban állnak az emberek a Krowarzywa vegabár előtt. A HappyCow portál szerint Varsóban 47 vegán vendéglő üzemel, további 112 vegánbarát helynek számít, az élelmiszerüzleteken kívül cipőbolt vagy körömszalon is található közöttük. Varsóban virágzik ez az étrend – adja hírül az említett honlap, amely a világ vegánjainak a sorvezetője, s a hetedik helyen említi a lengyel fővárost London, Berlin, New York, Portland, Tel-Aviv, Los Angeles, a vegán és vegetáriánus szolgáltatásokat kínáló városok között.  

 

AGGÓDIK A HÚSLOBBI

Az új trend már foglalkoztatja a lengyel húsipar szereplőit. Az utolsó, húsvét táján tartott iparági találkozó során a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Biotechnológiai Intézetet képviselő dr. Dariusz Lisiak kifejtette, hogy a lengyeleknek sokkal több húst kell fogyasztaniuk, mára ugyanis csak évi 70 kilót esznek fejenként, míg a németek, osztrákok, spanyolok 15-20 kilóval többet (Magyarországon is mintegy 70-et). A varsói tudós egy friss kutatásra hivatkozott, amely szerint a lengyelek fele korlátozza a húsfogyasztást, és a negyedük vegetáriánus étrendre akar áttérni. Az orvosok és a táplálkozási szakemberek szempontjából a húsfogyasztás növelésének a szükségessége vitatható, de az abszolút igaz, hogy a lengyelek viszonylag kevés húst fogyasztanak a fejlett és gyorsan fejlődő országok lakosaihoz képest.  

 

Borítófotó: Tüntetés Londonban. A vegán szemlélet egyre jobban terjed Lengyelországban

Metró Belgrádban

FINISBEN AZ ELŐKÉSZÜLETEK

Ha pontosan kidolgozott projektként nem is, de elképzelésként, papírra fektetett ötletként már évtizedek óta létezik a belgrádi metró terve. A vágyaknál, a jövő tervezgetésénél azonban mindeddig nem sikerült messzebbre jutni: hol a pénz, hol a politikai szándék hiányzott a megvalósításhoz. A föld alatti tömegközlekedésnek óriási szerepe lesz az 1,3 milliós szerb fővárosban, jelentősen tehermentesíti majd a busz- és a villamosjáratokat, a belváros, a belgrádi kerületek túlzsúfolt sugárútjait, utcáit.

 

FRANCIÁK ÉS KÍNAIAK

Az önkormányzat pár éve a nemzetközi hálózattal rendelkező francia Egis-csoportot bízta meg az általános terv és a fenntarthatósági tanulmány elkészítésével. Ennek az Egis eleget is tett – közölte a minap Goran Tadič, a nemzetközi vállalat felelős mérnöke. Mindent figyelembe vettek: a 2016-ban kidolgozott belgrádi urbanisztikai fejlesztési koncepciót, valamint a meglévő közlekedési útvonalakkal való lehetséges érintkezési pontok megteremtését. A metrónak tökéletesen be kell tudnia illeszkedni a jelenlegi városi közlekedési rendszerbe.

Két vonalból fog állni. Az egyik délről keletre vezet majd 21,3 kilométer hosszan, a Železnik és a Mirijevo negyed között, s 23 megállója lesz. A másik nyugat–keleti irányban Zimony (Zemun) és Mirijevo városrészt fogja összekötni. Ez 19,2 kilométeres lesz, húsz állomással.
A két vonal kétszer metszi majd egymást: középen, a forgalmas Száva tér alatt, valamint Mirijevónál. A szerelvények szinte végig a föld alatt fognak közlekedni, csak a Makiško polje negyedben bújnak elő, s kaptatnak fel egy két méter magas töltésre. 

A projekt egy a Száva folyó alatt haladó alagutat is magában foglal, de ugyanezt az újbelgrádi szakaszt egy viadukttal is ki lehetne váltani – ismertette a részleteket Goran Tadić.
A kormány és a városvezetőség közlései, döntései azzal biztatnak, hogy nem kell sokat várni a munkálatok megkezdéséig. A kabinet létrehozott egy különálló munkacsoportot, amely tárgyalásokat folytat a Power Construction Corporation of China kínai nagyvállalattal a kivitelezésről. Nemrégiben pedig Aleksandar Vučć szerb államfő és Zorana Mihajlović infrastruktúraügyi miniszter is kijelentette, hogy intenzíven egyeztetnek a kínai partnerekkel a finanszírozásról. 

 

MÁR A HARMADIKRÓL ÁLMODNAK

A fővárosi önkormányzat már a metró megépítéséért felelős céget is létrehozta. Bejelentették, hogy a kivitelezés 3,6 milliárd euróba kerül majd összesen. Az első fázis, az egyes vonal Karaburma negyedig tartó szakaszának a megépítése ebből 1,3 milliárdot igényel. Az összkiadás a főváros közel négyéves költségvetésének felel meg. Az építés kivitelezőjét államközi szerződés alapján jelölik ki, tendert nem hirdetnek. Nem kizárt, hogy francia cégek is bekapcsolódnak, de kiválasztásukat a szerb állam a Power China vállalatra bízza. A kínaiak egyszerre látnának neki mind a két vonal építésének.

Derűlátó vélemények szerint is a munkálatok érdemi része csak bő egy év múlva kezdődhet el, de Goran Vesić polgármester-helyettes már egy harmadik metróvonal kiépítését is kilátásba helyezte. Ez azonban egyelőre nem szerepel a hivatalos tervekben. Utóbbi az elképzelés szerint Voždovacot kötné össze Újbelgráddal, tekintettel a Belgrád víziváros nevű projektre, amely egyesült arab emírségekbeli finanszírozással és kivitelezéssel valósul meg. 

A fővárosi elöljáró további részletekbe nem bocsátkozott, de annyit még hozzáfűzött: a harmadik vonal projektje akkor készül el, amikor az első kettő már épülőfélben lesz. Az első földalatti-utazást a polgárok 2025-re tervezhetik. 

De addig is valamivel könnyebb lesz a belgrádi tömegközlekedés, mert hamarosan elindul az elővárosi vasúti hálózat, a BG-rendszer fejlesztése, korszerűsítése, amelyre ötszázmillió eurót költenek.

Történelmi kérdőjelek

CSEH KÖZÉLETI VITA

Szokták mondani, hogy a múlt megszépíti az emlékeket. A ma 88 éves Věra Sosnarová esetében éppen az ellenkezője történt. Az idős hölgy már tizenöt éve járja Csehország különböző településeit, ahol a szovjet Gulagon megtapasztalt szörnyűségekről beszél a hallgatóságának. Az ő verziója szerint 1946-ban a Vörös Hadsereg katonái Brünnből Szibériába hurcolták őt édesanyjával és nővérével, ahol közel húsz esztendőt töltött.

Azok a szörnyűségek, amelyekről mesél, valóban hátborzongatók: a nők rendszeres megerőszakolása, a foglyok szénakazlakban történt felgyújtása vagy élve eltemetése. Érdekes, hogy ezekkel a történetekkel azután állt elő, amikor Csehországban 2002-ben a parlament elfogadta azt a törvényt, hogy a Gulagot megjárt emberek az ott eltöltött hónapok alapján kárpótlást kapnak.

  

A KOMMUNIZMUS MÁRTÍRJA

Sosnarová csaknem hárommillió cseh koronára taksálta a neki járó összeget, amelyet végül nem kapott meg. Ennek ellenére számtalan helyre meghívták, sőt a gulagbeli „élményeiről” 2008-ban könyvet is kiadott (pontosabban Jiří Kupka írta a nő elbeszélése nyomán), Véres eprek címmel.

2002-ben az akkor a legbefolyásosabb médiumok közé tartozó Nova TV egy „oknyomozó” riportban számolt be arról, hogy az állam elutasította Sosnarová kárpótlási kérvényét, s szinte a kommunizmus mártírjaként állította be őt. Ez a riport országosan ismertté tette a nevét. 2018-ban a cseh parlament felterjesztette őt az államfőnek a Hősiességért éremre, és megkapta Dél-Morvaország tartományfőnökének egy kitüntetését is. Azonban már korábban felmerültek olyan kételyek, hogy mindaz, amiről olyan átéléssel beszél, nem fedi a valóságot. Adam Hradílek cseh történész 2019 májusában az Emlékezet és történelem elnevezésű kiadványban Věra Sosnarová valószerűtlen története címmel egy tizenöt oldalas tanulmányt közölt, és ebben cáfolta az asszony által elmondottakat. A nőt valóban a Szovjetunióba vitték, ahol azonban nem a Gulagon sínylődött, hanem egy Moszkvához közeli gyárban dolgozott.

  

SZOVJETIZÁLÁS

Arra vonatkozóan, hogy Sosnarová valaha is megfordult volna a Gulagon, egyetlen dokumentumot sem sikerült találni az oroszországi levéltárakban, arról viszont többet is, hogy milyen üzemekben dolgozott, milyen munkakörökben, sőt szakmai továbbképzésen is részt vett. Egyébként állítólag azért hurcolták el őt, mert orosz nemzetiségű anyja akkori cseh férjével még az 1920-as években Csehszlovákiába menekült a bolsevikok elől. Később már külön éltek, és Sosnarová szerelemgyerekként látta meg a napvilágot, 1931-ben. A szovjet titkosszolgálat (Szmers) Csehszlovákiában operáló egysége mintegy háromszáz emberről derítette ki, hogy a Szovjetunióból vagy 1939-ben a
Magyarországhoz visszakerült Kárpátaljáról menekültek el Csehországba. Őket és hozzátartozóikat mint a kelet-közép-európai országok tervezett „szovjetizálását” fenyegető egyéneket 1945 folyamán letartóztatták és Moszkvába vitték.

  

TÉNYEK HÍJÁN

A nő azonban továbbra is azt állítja, hogy a Gulagon szenvedett, és erre bizonyítékai is vannak, ám eddig egyetlenegy dokumentumot sem hozott nyilvánosságra. Adam Hradílek dolgozatában olyan tények is szerepelnek, amelyek nem éppen hízelgők Sosnarová családjára nézve: például anyja és féltestvére prostitúciója, vagy a Gestapóval való együttműködésük. Ezek után a cseh közvéleményt már valóban élénken foglalkoztatja, hogy Sosnarová tényleg hős volt-e, akire a csehek méltán lehetnek büszkék, vagy egyszerűen kitalált egy történetet, amelynek a fele sem igaz.

Zsákutcában a tévégyártók

A FELBONTÁS BŰVÖLETÉBEN

A gyorsan pörgő tévépiacon alig telik el úgy egy év, hogy ne bukkanna fel egy új kifejezés vagy mozaikszó, amellyel hirtelen tele lesznek a gyártók PR-anyagai. Ilyen volt pár esztendeje például az OLED. Ezt a technológiát az LG futtatta fel, és az ötletet meglepő módon a szentjánosbogarak adták hozzá.

Az OLED-es készülékek ugyanis a világításhoz szerves anyagot használnak. A tévéknél a képpontok maguktól fénylenek, ezért nincs szükség háttérvilágításra. Az LG reményei szerint ez a technológia lett volna a cég csodafegyvere. A számításaik azonban a jelek szerint nem jöttek össze. Míg két éve 97, tavaly pedig 112 százalékkal több OLED-es készüléket értékesítettek, az idén az előrejelzések szerint ez az arány lecsúszott 20 százalékra. Ez kevés ahhoz, hogy az új típusú televízióik valódi zászlóshajóvá tudjanak válni. Mivel a számok jócskán elmaradnak a várakozásoktól, az LG azt is bejelentette, hogy részben emiatt az idén a profitjuk még vissza is esett a második negyedévben.

A tévégyártók helyzete kétségkívül nem egyszerű. Ugyanis a többéves, nagy felbontású okostelevíziók jószerével már mindent tudnak, amire egy átlagfogyasztónak szüksége van. Nem véletlen, hogy annyi új fejlesztés vált technológiai zsákutcává. Az embereknek nem kellettek sem a 3D-s készülékek, sem a hajlított képernyők. Jellemző, hogy amikor a 90-es évek végén a nagy felbontású és a széles képernyős tévék elkezdték megreformálni a piacot, nem kellett bekezdésnyi magyarázó szöveget mellékelni az előnyeikről. Mindenkinek rögtön egyértelmű volt, miért érdemes rájuk beruházni. Most viszont ott tartunk, hogy a gyártók arról beszélnek: a fehér egyre fehérebb, a fekete pedig egyre feketébb a televíziókon. Csakhogy az átlagos fogyasztó nem is tudott róla, hogy baj lenne a feketével.

Ami jelenleg hajtja az eladásokat, az az, hogy az emberek szeretnének a meglévőnél nagyobb készüléket vásárolni. Tavaly, a futball-világbajnokság évében pont ennek a trendnek köszönhetően 221 millió tévét adtak el globálisan, ami a korábbi esztendőhöz képest háromszázalékos növekedést jelent. Ez azért is nagy szó, mert a piac egy évvel azelőtt pont szűkült.

Ami pedig a méret mellett fontos, az a nagy felbontás. Épp ezt a jelenséget igyekeznek meglovagolni a vállalatok azzal, hogy folyamatosan növelik a képpontok számát. A 4K még el sem terjedt igazán, de máris megjelentek a 8K-s televíziók. A név csalóka, hiszen ezek a tévék négyszer nagyobb felbontásúak, mint a 4K-s elődök.

Az elemzőcégek szerint érdeklődésből nincs hiány. A minden eddiginél nagyobb felbontású készülékeket az idén már százezres tételekben vihetik haza a vásárlók. Ami részint azért is meglepő, mert alig van elérhető 8K-s tartalom. A jelek szerint pedig még éveket kell várni, amíg ez a helyzet rendeződik. Eleve a 8K-s filmek mérete annyira nagy, hogy a fizikai adathordozókon el se férnek. De általában még a legjobb netkapcsolatok sem elegendők a 8K-s videók gond nélküli kezeléséhez. Erre még várni kell ahhoz, hogy a szupergyors 5G széles körben is elterjedjen.

A legtöbb kiállításon nem is filmrészletekkel, hanem statikus képekkel és egészen rövid kis videószkeccsekkel mutatják be az új technológia képességeit. Hisz nincs igazi tartalom, amelyet prezentálni lehetne.

Ennél is problémásabb, hogy a tűéles 4K és a még élesebb 8K között szabad szemmel már nehéz különbséget tenni. Ahogy Stan Schroeder tesztelő is utalt rá: ha a technológiai kiállításokon felcserélnék a jeleket, és a 4K-s tévékről azt állítanák, hogy a felbontásuk eléri a 8K-t,
az átverésre aligha jönne rá bárki is. 

Az emberi szemnek megvannak a maga korlátai. A televíziók pedig a 8K-val már olyan minőséget adnak, amelyet szimplán biológiai okok miatt már nemigen tudunk értékelni.

Vegyünk egy példát. Ahhoz, hogy egy 127 centiméteres készüléken a 4K és a 8K között meglássuk a különbséget, egyes számítások szerint egy méterre kellene ülni a tévétől. Ez, talán mondani sem kell, nem túl reális felállás. Hogy valami jót is mondjunk: a két és fél méteres vagy nagyobb átmérőjű televízióknál a tesztek szerint már egyértelműen látni az eltérést, még úgy is, ha normál távolságban ülünk a készüléktől. Viszont ezen is látszik, hogy a 8K-s tévék képében igazán egy luxustermékről van szó, nem pedig a piac felforgatójáról. Az átlagos méretű otthonokban egyszerűen nem fér el kényelmesen egy két és fél méteres televízió.

Pont a 8K jól látható hátrányai miatt komoly a valószínűsége annak, hogy ez az újítás is hasonló sorsra jut, mint a már említett ívelt képernyők és a térhatású megjelenítés: vagyis egy rövid felfutás után ez a lufi is kipukkad.

Az újítási lázban égő tévépiac persze már készül a soron következő nagy dobásra. Elsőre ez tényleg forradalmian hangzik, hiszen sok nagyvállalat – így például a Samsung – most a hologramok megjelenítésén dolgozik. Vagyis olyan képernyőkön, amelyek térhatású képeket is meg tudnak jeleníteni.

 

SZÁMOK A TÉVÉPIAC VILÁGÁBÓL

Tavaly az amerikai háztartásoknak már a 37 százalékában volt okostelevízió.

2018-ban 221 millió tévét adtak el világszerte, ami háromszázalékos növekedést jelent a korábbi esztendőhöz képest. Kínában az utolsó negyedévben értékesített televíziók több mint 90 százaléka már okoskészülék volt.

Immáron 13 éve a Samsung a legnagyobb tévégyártó a világon. Az eladás terén a piaci részesedésük eléri a 29 százalékot.

 

Borítófotó: Tévévásárló a 60-as években egy Orion készülékkel. Nemhogy 4K vagy 8K, de még fekete-fehér magyar adás sem volt mindennap 1989 előtt

Hezitál a lakáspiac

MEGTORPANT AZ ÁREMELKEDÉS

Eddig is bőven akadtak jelei a lassulásnak a hazai lakáspiacon, és a Figyelő hasábjain is foglalkoztunk a témával. Ám az elmúlt hetekben megszaporodtak azok a hírek és elemzések, amelyek azt mutatják, hogy a szektor egyelőre elérte a csúcspontját, vagy legalábbis a „lokális nyugvópontját” ez év nyarára.

A legtöbben arra számítottak, hogy július első heteiben a vásárlók tömegesen indulnak új otthonaikért „portyára”, mivel a babaváró ingyenhitel akár tízmilliós összege, valamint a frissen bejelentett, akár használt lakásra is felvehető CSOK-os kedvezmények július elsejétől váltak elérhetővé. Emiatt a többség arra számított, hogy mindez még feljebb löki a lakásárakat, de legalábbis már rövid távon jelentősen növeli az érdeklődést. Ez azonban csak részben következett be, s elsősorban a vidéki nagyvárosok piacát élénkítette fel a lehetőség. Miért? Mert Budapesten nagyon elszaladtak az árak, továbbá a jól fizető munkahelyektől távolabb eső, népességcsökkenést elszenvedő településeken még csak elvétve érzékelhető a – szintén július elejétől igényelhető – falusi CSOK hatása.

A legnagyobb meglepetés azonban a fővárosban és környékén (valamint részben a nyugati sztárvárosokban) történt. Ezeken a helyszíneken ugyanis az a probléma, hogy az ingatlanárakban már február-márciusban megjelentek a CSOK-os könnyítéssel kapcsolatos várakozások. Azaz az árak, mintegy megelőlegezve a most érkező bőkezű támogatásokat, tíz százalékkal emelkedtek az új lakások szegmensében, és körülbelül ugyanennyivel vitték feljebb az irányáraikat a használt lakások eladói, azt gondolván, hogy a drágulás a csillagos égig ér majd.

Hiába azonban a látványos gazdasági bővülés, továbbá a bérek emelkedése, ha a lakásárak sokkal gyorsabb tempóban nőttek a nagyvárosokban, különösképpen Budapesten és környékén az elmúlt években. Ebben a helyzetben az nem annyira meglepő, hogy az új otthonok értékesítési üteme még azelőtt lelassult, hogy az általános forgalmi adó 27 százalékosra történő visszaemelkedése érdemben „megütötte volna” a kínálati árakat, s kissé elbizonytalanította volna a lakást keresőket. Ugyanis a már elindult építkezéseknél alkalmazható a kedvezményes áfa. Sőt, a vételár nagyobbik részének ez év végéig történő kifizetésével a vásárlókat csak az utolsó vételárrészletekre nézve terheli a 27 százalékos forgalmi adó.

 

VISSZAESŐ ÉPÍTÉSEK

Ennek tükrében a lakásátadások, illetve -eladások lassulásának az okait másutt (is) kell keresnünk. Egy fontos, minapi elemzés szerint mintegy harmadával esett vissza mind a forgalom, mind a frissen megjelenő kínálat a fővárosi új otthonok piacán 2019 első felében. Ugyan az OTP legfrissebb budapesti újlakás-értéktérképe alapján éves összehasonlításban nem ilyen rossz a helyzet, minden jel szerint új korszak indulhat az elmúlt három esztendő szárnyalása után a lakásszektorban.

Egy másik kutatócég, az Eltinga adatai szerint jövőre visszaeshetnek a lakásépítések: Budapesten az idén nagyjából 14,5 ezer társasházi otthon átadása várható, s 2020-ban ez a szám tízezer alá csökkenhet, legalábbis a vállalat Budapesti Lakáspiaci Riportjának 2019. első negyedéves adatai alapján. Az Eltinga szerint a következő években erősen szűkülhet a kínálat, hiszen az épülő vagy tervezett társasházi otthonok jelentős része már gazdára talált. A fejlesztők ebben az évben igyekeznek minél nagyobb összegű előlegek befizetésére ösztönözni a vevőket, így kihasználva az idén még érvényes – már említett – alacsonyabb áfakulcsot.

Lényeges adat az is, hogy tavaly kevesebb lakásépítési engedélyt adtak ki Magyarországon, mint egy évvel korábban, ami mutatja a beruházók felkészülését az áfaszabályok 2020 utáni változására.

A három negyedévre előrecsúsztatott becslés alapján az épített lakások száma a fővárosban és országosan egyaránt visszaesik. Budapesten ráadásul ez még drasztikusabb lehet, mivel a vállalkozások által épített otthonok aránya jóval nagyobb, őket pedig a mérséklődés is sokkal jobban érinti.

A Duna House adatai is a piac – feltehetően csak átmeneti – megtorpanásáról tanúskodnak: ezek szerint az idei első és második negyedévben közel azonos számú adásvétel bonyolódott. Az első hat hónapban 73 710 ingatlan cserélt gazdát, ami visszaesést mutat az előző esztendő azonos időszakához képest, amikor a tranzakciószám meghaladta a 77 ezret. Hozzátették: a második negyedben, valamint a júniusban mért adatok is azt mutatták, hogy a kivárás jelei látszódnak a magyar ingatlanpiacon. A július elsején bővülő családtámogatási kedvezmények hatására azonban növekedés várható a következő időszakban – húzzák alá a Duna House szakértői.

 

MENNYIVEL CSÖKKENT?

Az OTP adatai szerint január és június között mindössze 2900 új, kétlakásosnál nagyobb társasházban épülő otthon talált gazdára Budapesten. Ez hároméves mélypontot jelent. A megelőző félévihez képest harmadával, 2018 első hat hónapjával összevetve pedig nagyjából negye-dé-vel volt kisebb a forgalom – derül ki az elemzésből.

Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank vezető elemzője szerint a visszaesés oka részben a bázishatásban keresendő. A 2019 első felét megelőző öt fél év rendre négyezer darab feletti volumeneit az ötszázalékos áfa és a megemelt CSOK-összegek alapozták meg, továbbá az erre reagáló látványos kínálatbővülés. Bár az esztendő elején még az előző évek eladási volumeneit vizionáltuk 2019-re is, úgy tűnik, az idén már túljutottunk a piaci csúcson – von rövid konklúziót az OTP szakértője.

 

MIK AZ OKOK?

Az okok valójában sokfélék. Egyfelől szűkül az ötszázalékos áfával értékesíthető otthonok kínálata, és bár még van lehetőség a megfelelő fizetési ütemezéssel kihasználni a kedvezményt, ezt sokan anyagi okokból nem tehetik meg. Másfelől – mint említettük – az újlakás-árak már olyan szintet értek el, hogy egyre kevésbé éri meg kiadási céllal lakásba fektetni. A gyakran már csak négy százalék körüli albérleti hozam mind kevésbé vonzó a befektetőknek. Ráadásul a jövőbeli értéknövekedés is feltehetően kisebb lesz, mint amekkora az elmúlt években már bekövetkezett. Ha ez nem lenne elég, lényeges az is, hogy sok anyagi forrást szív el a piacról a lakásbérbeadásnak kifejezetten versenyt támasztó Magyar Állampapír Plusz is, amelynek egységesített értékpapírhozam-mutatója (EHM) ötéves befektetésnél közel öt- (jelenleg 4,94-4,95) százalékos. Azaz ha nagyobb értéknövekedést nem várnak a kisbefektetők, akkor sokkal jobban megéri egyszerűen magyar állampapírban, semmint lakásban lekötni a szabad tőkéjüket.

 

NEM KÖNNYŰ BESZÁLLNI

Nem szólva arról, hogy a lakáskiadással vagy rengeteg a teendő, vagy pedig nagyon magas, 20-30-40 százalékos díjat elkér az, aki az ügyes-bajos dolgokat intézi, akár egy hosszú távú bérlés esetén is. De a rövid távú (airbnb-s) bérbeadás költsége még nagyobb. Ráadásul sok ház tiltja is ezt, a piac nagyon telített, a belvárosi, airbnb-zésre alkalmas, egészen központi helyen lévő budapesti lakások ára pedig négyzetméterenként – használt ingatlanok esetén is – inkább egymillió forinttól felfelé kezdődik. Magyarán: míg pár éve még akár 10-12 millióval is be lehetett szállni a rövid távú kiadásba, addig ez a beszállási küszöb mostanság 30 millió forint körül kezdődik. És ha ezt meg is ugorjuk, a bevételek sokkal több kiadó közt oszlanak meg, mint egykor. (A becslések szerint a 2015-ös bő ezerrel szemben ma mintegy ötezer a budapesti airbnb-s lakások, apartmanok száma, miközben a turistáké közel sem nőtt ennyire szignifikánsan, azaz ma már jóval több az eszkimó, mint a fóka.)

Más szakértők szerint augusztusban jöhet egy ismételt keresletélénkülés, azaz újabb kis fordulat az ingatlanpiacon. Például Észak-Pesten, a főváros IV. és XV. kerületében is megtorpant az eddigi lendület az elmúlt két-három hónapban. A lelassuló forgalom közvetlen hatása, hogy az ingatlanközvetítők most már nem tudnak az elmúlt években megszokott rövid határidővel értékesíteni – mondta el Balla Frigyes, a Balla Ingatlan IV. és XV. kerületi irodájának a szakmai vezetője. Ám azt is megjegyezte, hogy ennek ellenére az árak tovább emelkedtek az elmúlt fél évben.

 

KORREKCIÓ, NEM VISSZAESÉS

Amit most látunk, az ugyanakkor csak a korrekciója az elmúlt évek túlfűtöttségének. Nincs szó arról, hogy teljesen leállna a piac. Ezt jelzi, hogy a megemelkedő áfa ellenére január és június között 123 új projekt keretében 3300 lakás értékesítése indult meg az OTP már említett projektadatbázisa szerint. Egyébiránt a legtöbb, 600 otthoné a XI. kerületben, majd 500-500 lakásé a VIII. és a XIII. kerületben. Igaz, hogy ez a 3300-as adat harmincszázalékos visszaesés az előző fél évhez képest, de egyelőre mégsem beszélhetünk trendről, ugyanis egy esztendeje is hasonló számokat láthattunk. Sőt, nem is csak a 2018 novembere előtt megszerzett, s így az ötszázalékos áfát biztosító építési engedéllyel rendelkező projektek uralják most a kínálatot, hiszen sok beruházás értékesítése indult el már idei engedélyek alapján. Ezek jellemzően nagy, akár több száz lakásos építkezések, ami nagy fokú piaci koncentrációt vetít előre a következő évekre. Az történik tehát, hogy nagyobb költségekkel és így magasabb árszinttel egyre inkább csak a tőkeerős, nagy cégek mernek építkezést indítani, amelyek felé a vevők bizalma is nagyobb. Mindenesetre Valkó Dávid előrejelzése szerint az idén 12,7 ezerrel tetőzhet az újonnan megépített társasházi lakások száma Budapesten, és ez 2020-ban a felére eshet vissza. Emellett ugyanakkor még tízezer körüli olyan lakást tartalmaz az OTP projektadatbázisa, amely már előrehaladott tervezési fázisban van, így megépítése a következő években várható.

 

ÉRDEKES AZ ÁRAZÁS

Fontos piaci indikátor az is, hogy nem ragad bent sok új ingatlan, azaz továbbra is egyensúly érzékelhető a piaci kínálat és kereslet között, s nem is tűnik reálisnak, hogy a közeljövőben tömegével halmozódjanak fel az eladatlan lakások – teszi hozzá Valkó Dávid. Kiválóan érzékelteti ezt, hogy az OTP adatbázisa szerint az idei átadású ingatlanok 84 százaléka már gazdára talált, és a tervek szerint 2020-ban megépülő 6400 otthon 55 százaléka is elkelt már. Mi több, a 2021-es átadásúakból is eladtak már 700 darabot.

A lakások árazása amúgy is érdekesen alakul majd: 2020 januárjától egyszerre lesznek a piacon – akár két szomszédos telken – 5, illetve 27 százalékos áfával értékesített ingatlanok, attól függően, hogy a projekt mikor kapott építési engedélyt. A nagyjából húszszázalékos árkülönbség nyilván fenntarthatatlan lesz, így reálisan az várható, hogy a 27 százalékos áfás lakások nettó ellenértékét még elfogadható nyereséget hozó szintre csökkentik, miközben az ötszázalékos forgalmi adóval kínáltakét bátrabban megemelik az érintett beruházók.

Lényeges, hogy az árak is magasak: 2021-es átadással jelenleg négyzetméterenként átlagosan 880 ezer forintért lehet bevezető árú lakást venni Budapesten. A külső kerületekben még elcsíphető 700 ezer forint alatti árszint is, ám a belvárosban és Budán már inkább csak egymilliótól érhető el egy átlagos négyzetméter. A kis, befektetésre alkalmasabb otthonok fajlagos négyzetméterára pedig az átlagnál legalább 20-40 százalékkal magasabb is lehet.

Díjjal ismerik el az ötleteket

Mostantól Közlekedési Innovációs Díjra is pályázhatnak azok a fiatalok, akiknek a közlekedés területén vagy ahhoz kapcsolódóan szabadalmuk, találmányuk, fejlesztési stádiumban levő ötletük vagy akár valamilyen tudományos eredményük van. A Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató (NÚSZ) Zrt. a Közlekedéstudományi Egyesülettel (KTE) karöltve, hagyományőrző jelleggel, egymillió forintos elnyerhető összeggel alapította meg az elismerést. A szolgáltató cég előre kifizette a következő öt évre felmerülő, a díjjal kapcsolatos költségeket.

Bartal Tamás, a NÚSZ vezérigazgatója szerint ez az elismerés azért fontos, mert Magyarország élen jár az útdíjhoz és az útrendszerekhez kapcsolódó szolgáltatások innovációjában. Ezért is lényeges, hogy a közlekedéssel kapcsolatos minden lehetséges ötletre, találmányra kíváncsiak, mert menet közben bármit be lehet építeni az útdíjfizetési szolgáltatásokba. Például az útterhelés figyelésére létrehozott rendszerüket igazából nem is erre a célra fejlesztették ki, ám kiderült: arra is jól alkalmazható, hogy a tehergépjárműveket megállítás és súlymérés nélkül ellenőrizzék a tekintetben, hogy a súlyuknak megfelelő díjat fizetnek-e az úthasználatért.

Ennél természetesen messzebb mutat a magyar szisztéma, ugyanis az innováció számszerűsíthető előnyöket is jelent. Míg Horvátországban bevételarányosan 30 százalékos a szolgáltatás költsége, ugyanez Csehországban 20 százalék körül mozog, addig itthon ez 10 százalék. Mindez annak köszönhető, hogy a rendelkezésre álló legmodernebb megoldásokat építették a honi rendszerbe, és azt rendkívül hatékonyan is használják.

A horvát példa egyébként nem véletlen: az ország egyik fő bevételi forrása az úthasználatból származik. A globalizáció, a mobilitás és a kelet-közép-európai gazdaságok (ezzel együtt a fogyasztók) erősödése cél- és tranzitországként egyaránt jelentősen növeli az áruforgalmat, továbbá a személyszállítást és ehhez kapcsolódóan a személyforgalmat. Így az úthasználatból származó bevételek igen fontosak itthon és a környező államokban.

Az úthálózat fontosságára Fónagy János, a nemzeti vagyonnal kapcsolatos ügyekért felelős államtitkár világított rá. Tavaly itthon 7,5 millió ember utazott naponta a helyi és helyközi közlekedésben. A vasúti forgalom egész éves mérlege 150 millió utas volt, az autóbuszokat 480 millióan vették igénybe, a rendszereket pedig mindössze 100 ezer ember tartja fenn. Fónagy szerint a díj egyben elismerése annak a komoly háttérnek, amely lehetővé teszi az ágazatban dolgozók minőségi munkáját.

 

Borítófotó: Közlekedésben jeles. Minden ötletre kíváncsiak, ami fejleszti az infrastruktúrát

Új front nyitása a zöldekkel

Az elképesztő gyorsasággal fejlődő géntechnológiai metódusokat támogatóknak jó apropó a terebélyesedő globális klímaharc. A mostanra politikai termékké is vált zöldmozgalmak akarva, akaratlanul nemcsak a műhúsok piacának a szekerét tolják, hanem a növénynemesítés helyébe lépő géntechnológiák mellett is egyre hevesebben kampányolnak. 

A genomszerkesztési eljárásokkal létrehozott növényekkel váltanák fel az egyre szaporodó jelek szerint a klasszikus génmódosított organizmusokat (GMO). Ez derül ki abból a júliusban közzétett felhívásból, amelyben arra kérik az Európai Tanácsot, az új Európai Parlamentet és a közeljövőben hivatalba lépő Európai Bizottságot, hogy tegye meg a megfelelő jogi lépéseket annak érdekében, hogy az európai tudósok és nemesítők jogi korlátok nélkül alkalmazhassák a genomszerkesztést az élelmiszer-termelésben. 

Jelenleg a génszerkesztésen alapuló növénynemesítés – az Európai Bíróság tavalyi ítélete nyomán – az EU-ban GMO-nak minősül, így szigorú jogi akadálya van a technológia gyorsabb elterjedésének, miközben az innovatív iparág soha nem látott sebességgel, elképesztő összegekből fejlődik. Magyarországon az Alaptörvény tiltja a GMO-kat, s mivel az unió idesorolja őket, a génszerkesztéssel létrehozott fajtákra is érvényes a tilalom.


Nyitott könyv az ember. He Jiankui a humán genom térképével

 

MEGKERÜLNI A TERMÉSZETET

A géntechnológia mellett lobbizók egyelőre a precíziós, növénynemesítési célú génszerkesztés lazább megítélését szeretnék. S bár szigorú etikai, jogi szabályozással garantálnák az eljárás biztonságát, a tudományos élet szereplőinek a többsége ezt a kontrollt nem tartja kivitelezhetőnek. Szerintük Pandóra szelencéje nyílna ki a technológia élelmiszeripari célú engedélyezésével, mivel a tudósok munkáját, a mikroszkopikus, precíz beavatkozások szakmai nyomon követését képtelenség teljes bizonyossággal garantálni. A GMO-k korlátlan „fejlesztése” is igazolja ezt a felvetést: rengeteg génmódosított növényi vetőmag létezik úgy, hogy ezeket nem engedélyeztették, vagy nem kaptak zöld utat, ráadásul létrehozásuk haszna is erősen megkérdőjelezhető.

A génmódosítás során egy másik faj tulajdonságait adják hozzá a változtatni kívánt növényhez, ennek eredménye egyebek mellett a rovarok ellen védekező kukoricafajta. A módosítással létrejött növény így mesterséges, mivel nemesítés révén nem ruházható fel az új tulajdonságokkal. Magyarországon szigorú ugyan a GMO-tilalom, ám elsősorban a takarmányozáshoz használt importszója miatt az élelmiszerek egy részénél előfordulhat génmódosított érintettség. A címkén szereplő jelölés segít a fogyasztó eligazodásában.

 

LULU ÉS NANA

A növénynemesítés mint hagyományos eljárás során az adott fajtából kiválasztják azokat a példányokat, amelyek a legalkalmasabbak a cél eléréséhez. A hibridek hosszú évek, évtizedek után már a kívánt tulajdonságokkal rendelkeznek, a folyamat természetes. A nemesítés idejének a lerövidítésével kecsegtetnek a génszerkesztéspártiak, a technológia ugyanis alkalmas arra, hogy a folyamat évekig történő elhúzódása laboratóriumi körülmények között, célzottan elkerülhetővé váljon. Ez ugyanakkor versenyképességi kérdéseket is felvethet, s az etikai, társadalmi vonatkozásokon felül a szándékos vagy gondatlan hibázást sem lehet kikerülni. Sokkolta a világot tavaly év végén a Sencseni Egyetemhez kapcsolható kínai kutatók bejelentése, nevezetesen He Jiankui professzor munkássága: az egyetem állítása szerint olyan ikerpár jött a világra, akiken sikeresen alkalmazták a legújabb, úgynevezett CRISPR-alapú genomszerkesztést. Lulu és Nana az első olyan gyermekek, akik génszerkesztés útján már rezisztensek a HIV vírusra. Ugyanakkor a tudósok között megoszlik a vélemény arról, beszélhetnek-e valódi sikerről a kínai kutatók. 

Nemcsak a közvéleményt, de a tudományos élet szereplőinek a jelentős részét is hideg zuhanyként érte a génszerkesztett ikerpár híre, ráadásul úgy, hogy konszenzus mutatkozott abban: embereken nem végeznek ilyen kísérleteket. A példátlan kínai bejelentés után ismét egyre hevesebbé vált emiatt a vita. Az eljárás támogatói a súlyos, örökölhető betegségek leküzdésének a Szent Grálját látják a genomszerkesztésben, míg ellenzői a nagy kockázatot, tehát a nem várt mutációkat és a kontrollvesztett beavatkozásokat hangsúlyozzák.

A kontroll hiányát jól jelzi, hogy a Lulu és Nana génszerkesztését végző kínai kutatóról január óta nem tudnak semmit, miközben vita van arról, vajon léteznek-e további, géneljárással befolyásolt magzatok, esetleg már világra jött gyermekek.

 

KAPÓRA JÖN A KLÍMAHARC

A génalapú fejlesztések piacszerzéséhez – az állati termékeket pótló találmányokhoz hasonlóan – jól jön a Greta Thunberg mögött felsorakozó, egyre radikálisabb, a globalista baloldalhoz köthető klímaharc. Az agresszív politikai marketing mentén haladó mozgalom s az ezt segítő nemzetközi szervezetek, valamint a szintén nemzetközi aktivista- és civil hálózat szerint a növekvő népességgel és a szélsőséges időjárással csak a mesterséges növénytermesztési eljárások lesznek képesek felvenni a versenyt. Nagy kérdés, hogy a túlnépesedés és a világgazdaság termelési lehetőségeinek a határai hogyan korrelálnak egymással. Az élelmiszer-alapanyagok termeléséhez használt technológia erősen kizsákmányolja a földeket, rendkívül nagy a talajerózió, vagyis záros határidőn belül valamilyen megoldást kell találni a termelés fenntartásához. Arról azonban nemcsak szakmai, hanem társadalmi szinten is vita folyik, hogy a génmódosítás-e a megoldás. Elég csak arra gondolni, hogy gyakori témává vált: az új generáció vegetarianizmusa hozza-e el a megoldást. Sokan úgy vélik, aligha, és a táplálkozással foglalkozó tudósoknak is komoly beleszólása lesz ebbe a vitába, ugyanis a húsban levő esszenciális aminosavakkal lehet a legkönnyebben kielégíteni az emberi szervezet igényeit. Erre lehet megoldás a műhús vagy a rovarliszt.

Ahogy korábban a Figyelő is beszámolt róla, a zöldmozgalmak radikálisan, a jóérzésre és a félelemre alapozva csökkentenék minimálisra a hagyományos állattartást, pontosan olyan módszerekkel, ahogy a közúti közlekedésben részt vevőket győzik meg az erre hivatott szervezetek, hogy vezetés közben senki se mobilozzon az utakon. Az ilyen pszichés nyomással könnyebben piacot nyernének az innovatív megoldások: a tenyésztett hús, az ehető lisztkukac, tücsök és szöcske, valamint a húsként árult növényi fehérjék. Ezzel nem lenne alapvető probléma, csak nem biztos, hogy ez a jó csapásirány.

A génszerkesztett növények egészségre és természetre gyakorolt hatása máig tisztázatlan, s az eljárás klímaterhelésével kapcsolatban sincsenek adatok. A nyomás viszont óriási lesz az elutasító országokon, mivel azok az államok, amelyek bevezetik az innovatív eljárást, rövidebb idő alatt érhetnek el jelentős hozamnövekedést. Kérdés, milyen hosszabb távú következményekkel.

 

ITTHON IS TÉMA

Magyarországon az ezt támogató szövetségen kívül a Magyar Tudományos Akadémia is kiállt a génszerkesztés mellett. Állásfoglalásukban kiemelték: a genomszerkesztés napjaink egyik legfontosabb tudományos módszere, amely a gyógyítás és a mezőgazdaság előtt is óriási lehetőségeket nyithat, míg elutasítása visszaveti az innovációt.

Terjeszkedik a piacvezető Jegymester

Nemzetközi expanzióba kezd a magyar online jegyértékesítési piac vezető szereplője, a Jegymester. A tervek szerint az év végén Horvátországban és Szlovéniában is megkezdi a cég a jegyértékesítési rendszerének a szolgáltatását, s a román leányvállalat üzleti modellje is ennek megfelelően alakul át. További országok is szerepelnek a tervekben, így Bulgária és Szlovákia.

A terjeszkedés alapja a CTS Even-
timmel kötött stratégiai megállapodás – mondta lapunknak Papp Gábor, a Jegymester Kft. ügyvezető igazgatója. Hozzátette: az expanzió komoly lépés a társaság életében. Nem ugranak nagyon mély vízbe, hiszen az Eventim jelenlegi partneri köre az említett piacokon potenciálisan vevő a viszonteladói szolgáltatások mellett egy integrált in-house jegyértékesítő megoldás alkalmazására. A Jegymester rendszere ezt nyújtja majd az eseményszervezők, promoterek számára. „A stratégiai megállapodás nem titkolt célja, hogy a környező országokban is meghatározó szereplővé váljunk az online jegyértékesítés terén” – mondta Papp.

Már zajlanak a Jegymester és a CTS-Eventim rendszerei közötti integrációs fejlesztések, valamint a hazai cég jegyértékesítői rendszerének a lokalizációja a helyi piacokra. A Jegymester szolgáltatásai, így a jegyértékesítő rendszer és a Jegymester.hu Magyarországon húsz éve töretlenül fejlődik. A vállalat mindvégig önállóan járta az útját, s folyamatosan fejlesztette a rendszereit. Fontos cél volt a transzparencia és a mindenkori jogszabályi, valamint adózási elvárásoknak való megfelelés. Így, mivel NAV-engedélyes a Jegymester, szolgáltatása teljes körű online pénztárgépes megoldásként is alkalmazható.

Az elmúlt évek következetes üzletpolitikájának köszönhető, hogy a GB & Partners által kezelt Exim Növekedési Magántőkealappal együttműködésben fél év alatt sikerült kidolgozni a régiós terjeszkedéshez szükséges struktúrákat. Az alap egy éve szerzett többségi tulajdont a cégben. Az elmúlt időszakban a társaság belső folyamatainak optimalizálására és a magyarországi működés megerősítésére koncentrált, ami elengedhetetlen a további növekedéshez.

 

SIKERES FÉL ÉV

Rendkívül eredményes fél évet zárt 2019-ben a Jegymester Kft. Forgalma ötven százalékkal bővült az előző esztendő azonos időszakához képest. A vásárlások száma 41, az eladott jegyeké 40, míg a partnereké közel 15 százalékkal nőtt.


 

A GB & PARTNERSRŐL

Az alapkezelő befektetésének célja, hogy a Jegymester hazai sikerét és tapasztalatát a nemzetközi piacokon is a leghatékonyabban tudja kiaknázni a társaság. A GB & Partners Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. jelenleg öt alapot kezel. Ezek közül kettő az EU Jeremie programja alapján indított kockázatitőke-alap. Két másik, 2016-ban indított magántőkealap elsődleges célpontjai az érettebb szakaszban lévő vállalkozások vagy kiemelkedő növekedési potenciállal rendelkező magyar vonatkozású társaságok. Az alapkezelő által 2018-ban indított GBP I Magántőkealap tisztán privát befektetői forrásokból létrehozott tőkealap, melynek célja olyan magyar és külföldi vállalkozások segítése, amelyek további növekedésükhöz tőkét és tudást keresnek.

Bajban a Netflix

Az online videótékák az utóbbi pár évben teljesen átalakították a film- és a tévéipart. Az olyan streaming-szol-gál-ta-tá-sok-nak köszönhetően, mint a Netflix vagy az HBO Go, pár kattintással filmek és sorozatok ezreihez lehet hozzáférni. Mivel minden nagy szereplő saját szériákkal akarja magához édesgetni a fogyasztókat, valóságos tartalomgyártási láz lett úrrá Amerikán. Az USA-ban most évente mintegy ötszáz különféle sorozat készül erre a célra.

Ennek a trendnek Európa csak örülhet. Információink szerint a rengeteg forgatás miatt Londonban a jövő évig lefoglalták a stúdiókat. Emiatt egyre többen jönnek Kelet-Európába, aminek a következtében természetesen a Fóton vagy az Etyeken lévő magyar stúdiók iránti kereslet is megnőtt.

A netes videotékák előretörése azonban a készítők megélhetésének már nem feltétlenül tett jót. Alison Becker színésznő például nem is olyan rég épp arról panaszkodott, hogy míg egy nagy országos csatornán vezető színészként akár heti 30 ezer dollárt (8,7 millió forintot) is kereshet, addig a Netflixen ugyanennyi idő alatt csak 980 dollárt (287 ezer forintot) fizetnek neki. Ez pedig ahhoz vezet, hogy a filmcsillagok zárt (vagy inkább elit) világa mások előtt is megnyílik, a sztárcsinálás már nem csak a hollywoodi producerek vagy a nagy tévécsatornák privilégiuma lesz. Innen nézve a sztárcsinálók szájhúzása akár még érthető is.

NE LEGYEN MOZI A NAPPALIBAN

A Netflixet filmes berkeken belül az utóbbi időben egyébként is sok támadás érte. Quentin Tarantinónak azért nem tetszenek a streamingszolgáltatások, mert szerinte megölik a filmek iránti lelkesedést. Steven Spielberg pedig attól tart, hogy az emberek annyira hozzászoknak ahhoz, hogy a nappaliban is megnézhetik a legfrissebb produkciókat, hogy idővel a mozik kénytelenek lesznek lehúzni a rolót. Pedro Almodóvar szerint pedig egy friss filmet eleve nem szabadna leadni egy olyan képernyőn, amely kisebb, mint a szék, amelyben ülünk. Ehhez képest sokan mások komoly lehetőséget látnak a szolgáltatásban, és minőségi alkotásokat készítenek (lásd: Csernobil).

Ám azt, hogy merre halad tovább a mozizás, nem az álomgyár régi urai, hanem a nézők döntik majd el. Márpedig az emberek nagy tömegben fizetnek elő a netes filmezést biztosító szolgáltatásokra. Az átlag amerikai egy héten 15 órát tölt azzal, hogy különféle streamingvideókat néz. A webes kapcsolattal ma már legálisan is elképesztő nagyságú felhozatalhoz lehet hozzáférni. Ezen a téren az Amazon Prime viszi a pálmát: itt húszezer film és sorozat érhető el.

Csakhogy van egy komoly probléma. A nézettség fenntartásához a tapasztalatok szerint szükség van a drága, látványos tévészériákra. Az HBO zászlóshajója, a nagyszabású Trónok harca utolsó hat epizódja például 90 millió dollárba került. Az ehhez hasonló nagyságú büdzsék kigazdálkodása azonban nem egyszerű, amit az is jelez, hogy a piacvezetőnek számító Netflix a maga 150 milliós előfizetői számával még mindig nem nyereséges. A hosszú távú adósságuk összegét alig pár hónapja újabb kétmilliárd dollárral növelték, így a teljes tartozásuk ma már eléri a 12 milliárd dollárt. 

 

bővül a felhozatal

A terv az, hogy előreszaladnak, s olyan elképesztő mértékben gyártják a különféle mozgóképes tartalmaikat, hogy ezzel megverik a konkurenseket, s bebiztosítják az első helyüket a piacon. A terv jól hangzik, de a jelek szerint nem működik. Az Egyesült Államokban ugyanis a második negyedévben nemhogy nem nőtt, hanem egyenesen csökkent az előfizetők száma. Méghozzá 130 ezerrel. A hírre a részvényeik árfolyama rövid idő alatt 12 százalékot esett. Az emberek nem azért váltak meg a Netflixtől, mert ráuntak a streamingre, hanem egyszerűen átpártoltak valamelyik konkurens szolgáltatóhoz.

Persze a társaság vezetői bizakodók: szerintük az év második felében erőre kapnak. Ám az optimizmusuknak nincs sok alapja. Látva, hogy ez az ágazat miként tört fel az elmúlt években, most boldog-boldogtalan indít egy saját streamingszolgáltatást. Túl sok szereplő jelent meg a színen. Csak hogy pár példát említsünk, a nemzetközi porondon a Netflix, az Amazon Prime és az HBO Go mellett ott van a Sling TV, a Hulu, a PlayStation Vue, a CBS All Access, a Fubo és a DirecTV Now is.

Ez a felhozatal pedig egyre csak bővül. Még az idén két nagy szereplő is beteszi a lábát a piacra: az Apple és a Disney. Utóbbi a várakozások szerint alapjaiban fogja megrengetni a status quót. Könnyen lehet, hogy egy-két év múlva a Netflix búcsút inthet az első helyének. 

 

KALÓZOK A SPÁJZBAN

A gond csak az, hogy a számtalan új csatornával elúszik a streaming előnye. Pár éve pont az ár szólt a netes videótékák mellett: aki szeretett volna olcsón filmezni, az lemondta a kábel-előfizetését, s megrendelt két vagy három streamingszolgáltatást. Most viszont annak, aki naprakészen akarja követni az összes nagy sorozatot, lassan egy tucat különféle csatornára kell előfizetnie. A fogyasztók kezdenek besokallni. Egy idei kutatás szerint a britek nyolcvan százaléka már most is sokallja a streamingre költött pénzt. Ugyanebben a felmérésben többen közölték, hogy ha egy új szolgáltató érdekes tartalommal jelenik meg, akkor az előfizetések halmozása helyett inkább az illegális letöltések felé fordulnak. Félő, hogy ez a jövő: a széttöredezett piac legnagyobb nyertesei a kalózoldalak lesznek.

 

Borítófotó: Látvány mindenekfelett. A trónok harca-bemutatókampány sok pénzbe került

Növésben a kgfb-piac

Tovább bővült tavaly a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási piac Magyarországon, miközben több tényező is előmozdította a növekedést – derül ki a Magyar Nemzeti Bank statisztikai adataiból. Az MNB számsorai szerint a bruttó díjak összege 14,2 százalékkal, 172,8 milliárd forintra emelkedett a múlt esztendőben, hároméves időtávon pedig már több mint 63 százalékos a bővülés, miután 2015-ben még 105,8 milliárdos díjbevételt könyveltek el a biztosítók.

 

BŐVÜLŐ AUTÓPARK

A kgfb-piac gyarapodásához több tényező is hozzájárult az elmúlt időszakban. Az egyik, hogy a biztosított járművek köre folyamatosan tágul: az MNB adatai szerint tavaly az átlagos szerződésszám már stabilan meghaladta az 5,26 milliót, miközben egy évvel korábban még 6,8 százalékkal kevesebb, 4,93 millió járművet tartottak nyilván Magyarországon. A szerződésszám emelkedése egyértelműen a személygépkocsi-állomány folyamatos bővülésével magyarázható leginkább: a 2018-ban élő szerződések közül 3,6 millió kapcsolódott autókhoz, 8,3 százalékkal, bő 276 ezerrel több, mint egy esztendővel azelőtt. A többi kategória zöménél is a szerződéssel rendelkezők táborának a terjeszkedését mutatják az MNB adatai: az egyetlen kivételt a segédmotoros kerékpárok jelentik, amelyek száma 2,6 ezerrel, 305,6 ezerre esett vissza egy év alatt. A személyautók számának a növekedésével párhuzamosan az arányuk is nő a kötelező biztosítási portfólión belül: a 2018-as számok alapján már meghaladta a 68 százalékot.

A másik – szintén igen fontos – elem a tarifák folyamatos emelkedése: tavaly már megközelítette a 33 ezer forintot a kimutatott, baleseti adó nélkül kalkulált éves átlagdíj, amely 6,8 százalékkal nagyobb az egy évvel korábbinál. Az átlagdíjak növekedése ugyanakkor kevéssé meglepő annak tükrében, hogy az évközi fordulójú szerződések aránya a gépjárműpark cserélődésével párhuzamosan növekszik, így az év végi kampánynak egyre kisebb a szerepe a díjak alakulásában. Ezzel együtt látni kell azt is, hogy a növekvő összegek ellenére a magyarországi kgfb-tarifák egyáltalán nem számítanak magasnak nemzetközi összehasonlításban.

A bevételek bővülésével párhuzamosan ugyanakkor összességében a károknál is emelkedő a tendencia. Annak ellenére, hogy a bejelentett káresemények száma tavaly 1,3 százalékkal, 158 ezerre csökkent, a kárkifizetések összege 8,8 százalékkal, 43,3 milliárd forintra nőtt. A kárfelhasználás összege ezzel párhuzamosan több mint a tizedével, 88,2 milliárd forintra bővült, az egy esetre jutó átlagos kárfelhasználás pedig meghaladta az 558 milliárd forintot.

 

EMELKEDŐ DÍJAK

Örvendetes fejlemény, hogy az üzletágban kimutatott kárgyakoriság 3,25-ról 3 százalékra csökkent 2018-ban, ami leginkább annak köszönhető, hogy a személyautóknál 3,52-ról 3,26 százalékra zsugorodott az érték. Látványosan visszaesett egyébként a kárgyakoriság a motorkerékpároknál: itt 2018-ra már 0,53 százalékot mutatott ki a jegybanki statisztika, miközben egy évvel korábbra még több mint egy százalékot.

Az üzletág növekedésével párhuzamosan a kimutatott költségek is jelentősen nőttek tavaly a biztosítóknál. A nettó működési kiadások során már több mint 33,7 milliárd forintot számoltak el a piaci szereplők, 17,4 százalékkal többet az egy esztendővel azelőtti 28,7 milliárdnál. Ennek ellenére az üzletág eredménye évek óta stabilan pozitív: a kimutatott biztosítástechnikai eredmény közel ötödével elmaradt ugyan a 2017-estől, ám így is megközelítette az 5,2 milliárd forintot. A szokásos vállalkozási eredménynél valamivel kisebb mértékű, 13,6 százalékos visszaesést mutatott ki az MNB, így ezen a soron tavaly 12,5 milliárd forint szerepelt.

A kgfb-piac jövője – hacsak nem történik drámai változás a külső körülményekben – a jelek szerint nem tartogat hirtelen fordulatokat. A jövedelmezőség fenntartása érdekében a tarifák további bővülésére kell számítani az előttünk álló években, hiszen a kárkifizetések és a működési költségek is tovább nőnek majd: mindössze a díjak emelkedésének mértéke lehet kérdéses. 

 

EGYRE NÉPSZERŰBB A DIGITÁLIS KÁRBEJELENTÉS

Bár továbbra is a tanácsadón vagy alkuszon keresztül történő kárbejelentés a leggyakoribb, a lakossági ügyfelek egyre nagyobb mértékben használják a digitális lehetőségeket: már minden ötödik ilyen eset online csatornán történik – derül ki a Generali adataiból. „Saját adataink azt mutatják, hogy a vagyonkárok bejelentésére már ugyanannyian használják az online csatornákat, mint például a call centert. Ez a felismerés vezetett minket arra, hogy továbbfejlesszük digitális megoldásainkat, főként a nyári, megnövekedett kárigényekkel járó hónapokra időzítve. A Generali Biztosító digitális portfóliójában működő videós kárrendezés a lakás- és gépjármű-biztosításokhoz kötötten érhető el, hiszen ezek azok a területek, ahol a kárszemle videós kapcsolaton keresztül is könnyen megtörténhet. Ezek tipikusan viharkárok, beázások, gépjárműnél pedig kisebb felületi, karosszériasérülések lehetnek.”

Átrajzolta a térképet a MÁP Plusz

Érezhető átrendeződést hozott a június a lakossági megtakarításoknál, miután a szuperállampapírként is emlegetett Magyar Állampapír Plusz megmozgatta az egyéb megtakarítások piacait is – derül ki az elmúlt időszakban nyilvánosságra hozott statisztikai adatokból.

Ami a befektetési alapokat illeti, a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (Bamosz) adatai szerint júniusban 2,2 százalékkal – 137 milliárd forinttal – apadt a konstrukciókban kezelt vagyon. Az igen látványos mértékű csökkenés annak ellenére következett be, hogy a Bamosz-tag szolgáltatók összesen 42,3 milliárdos hozamot értek el az alapoknál. A tőkemozgások egyenlege így több mint 179 milliárd forintos mínuszt mutatott, ez egy hónapos időtávon finoman szólva sem megszokott. Természetesen a tőkekivonást nem lehet teljes egészében a MÁP Plusz megjelenésének tulajdonítani, de nyilvánvaló, hogy az átcsoportosításokban meghatározó szerep juthatott az új állampapírnak.

A Bamosz júniusi statisztikái szerint a legnagyobb mozgás a kötvényalapoknál történt a hatodik hónapban, itt összességében 71,2 milliárdos tőkekivonásra került sor. Érzékenyen érintette az új állampapír megjelenése az utóbbi időszak slágertermékének számító ingatlanalapokat is, amelyeknél 48,2 milliárdos mínusz jelentkezett, de a vegyes alapoknál és az alapok alapjainál is több mint 30 milliárd forintos tőkekivonást mutatott az egyenleg. Figyelemre méltó emellett, hogy pozitív tőkemozgást csak három, a piacon nem meghatározó alaptípusnál mutatott ki a szervezet: a tőkevédett, az árupiaci és a zárt körű konstrukciókba érkezett valamivel több pénz, mint amennyi távozott.

A júniusban elért hozamok alapján egyébként a részvényalapok és az abszolút hozamú konstrukciók teljesítettek az átlagnál jobban, hiszen mindkét alaptípusnál 11 milliárd forint feletti pluszt sikerült elérni. Jól teljesítettek emellett az alapok alapja konstrukciók és a vegyes alapok is: előbbieknél 9, utóbbiaknál pedig majdnem tízmilliárdos volt az elért hozam.

A júniusi tőkekivonások nyomán éves alapon is csökkent a Bamosz tagjainál kezelt vagyon: 2019 első fél évének végén 6213,5 milliárd forintot ért el, hozzávetőleg 50 milliárddal – 0,8 százalékkal – kevesebbet az egy esztendővel korábbinál. 

A szövetség adataival összhangban állnak a Magyar Nemzeti Bank első féléves statisztikái is. Az MNB számai szerint – amelyek az összes piaci szereplő adatszolgáltatásain alapulnak – június végén 6656,8 milliárd forintot kezeltek befektetési alapokban a szolgáltatók, ami 125 milliárd forintos – 1,8 százalékos – csökkenés májushoz képest. Figyelemre méltó – ám egyáltalán nem meglepő –, hogy a jegybank adatai alapján egyértelműen a háztartások tranzakciói okolhatók a befektetési alapokban kezelt pénzmennyiség csökkenéséért. A kisbefektetők ugyanis júniusban 3732,7 milliárd forintot tartottak befektetési jegyekben, ami egyetlen hónap alatt 120 milliárdos – 3,1 százalékos – visszaesés. 

Az MNB számai szerint érdekesen alakult júniusban a lakossági betétek piaca is a MÁP Plusz megjelenése nyomán, hiszen itt – az elmúlt évek szinte folyamatos emelkedését követően – egy hónap alatt 225,1 milliárd forinttal esett vissza a kimutatott mennyiség, és 8665,8 milliárdot tett ki. Éves alapon vizsgálva az állományt ugyanakkor még mindig stabil a növekedés a lakossági betéteknél: 2018 első fél évének végén még 8040,6 milliárd forintot ért el a mennyiségük, ez 7,8 százalékkal kisebb az ez év júniusinál.

A lakossági megtakarítások szerkezete szempontjából ugyanakkor feltétlenül biztató, hogy az új állampapírba vándorló pénzek legnagyobb része a látra szóló és folyószámlabetétekből származott. Ezek állománya egyetlen hónap alatt csaknem 180 milliárd forinttal, 6183,6 milliárdra csökkent, ez 2,8 százalékos zsugorodás. Jóval kisebb mértékű, de érezhető csökkenést mutatnak az MNB statisztikái az éven belüli futamidőre lekötött lakossági betéteknél is: itt májusról júniusra 47,4 milliárd forinttal esett vissza a kimutatott állomány.

A látra szóló és folyószámlabetétek állományának a csökkenése ugyanakkor már igencsak ráfért a piacra: az alacsony kamatkörnyezet nyomán ez év elejére már jócskán hetven százalék fölé emelkedett az arányuk, miközben az éven belüli futamidőre lekötött konstrukcióké húsz százalék alá csökkent. A júniusi pénzmozgások persze még mindig nem hoztak drasztikus változást, hiszen a folyószámlákon lekötés nélkül tartott betétek aránya továbbra is 71 százalék felett mozgott, miközben az éven belüli futamidőre lekötött pénzeké 16 százalék alá csúszott. Az éven túli futamidőre elhelyezett betétek aránya 12,7 százalék a lakosságnál az MNB adatai szerint, amelynek a túlnyomó többségét a két esztendőnél hosszabb lejáratú konstrukciók adják. Érdekes ugyanakkor, hogy a devizabetétek piacát egyáltalán nem mozgatta meg az új állampapír megjelenése: ezek állománya 1196,4 milliárd forintot ért el június végén, bő hatmilliárddal többet az egy hónappal korábbinál.

Kérdéses a rendkívüli osztalék

A vállalat felülteljesítheti az ez évre kitűzött 2,3 milliárd dolláros eredménycélt, rendkívüli osztalék kifizetését viszont egyelőre sem a társaság, sem a piac nem valószínűsíti.

A Mol 182,4 milliárd forint újrabeszerzési árakkal becsült, készlethatásoktól tisztított EBITDA-t könyvelt el a második negyedévben, ami 2,2 százalékos bővülés éves alapon, szemben az elemzők által várt 3 százalékos csökkenéssel. A tiszta üzleti eredmény egy százalékkal, 89 milliárd forintra nőtt, négy százalékkal felülmúlva a piaci várakozást. Az olajvállalat adózott eredménye 6,7 százalékkal, 77,8 milliárdosra bővült, miközben a konszenzus csupán 68,7 milliárdos profitra volt.

 

OTT ERŐSÍTETTEK, AHOL NEM VÁRTÁK

Pedig nem volt biztató a magyar társaságra nézve az Ina pár nappal korábban közzétett jelentése. A Mol horvát leányvállalata minden főbb soron visszaesésről számolt be, nettó profitja pedig 65 százalékkal zuhant, amit a vezetőség a kedvezőtlen finomítói környezetnek és az alacsony árrésnek tulajdonított. A magyar olajcég a vártnál jobb negyedéves eredményt éppen a downstream üzletág erősödésének köszönheti, négy százalékkal bővült a magas nagykereskedelmi árrés és a javuló petrolkémiai marzsok miatt. 

„A feldolgozási és a kereskedelmi ágazat teljesített jobban, az upstream pedig hozta, amit várni lehetett. A kitermelés kissé csökkenhet a nyári hónapokban, mivel ekkor nagyobb a leállások aránya az olajmezőkön. A fogyasztói szegmensben pedig még mindig két számjegyű az EBITDA-növekedés organikusan. A kutak negyven százaléka már rendelkezik Fresh Cornerrel, látszik, hogy erre vevők a fogyasztók” – összegezte a Figyelőnek Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. olaj- és gázipari elemzője.

A szakértő szerint a magyar olajvállalat jó teljesítménye nem akkora meglepetés versenytársai, az OMV és a PKN Orlen korábban közzétett jelentései alapján; az osztrák és a lengyel szektortárs eredményét is a finomítói szegmens húzta fel. A régiós olajcégek mindegyikének jobb lett a downstreames eredménye, ennek egyik fő oka az üzemanyag-kereslet masszív bővülése a környező országokban – hangsúlyozta Pletser.

A Mol finomítói üzletága is profitálni tudott a Barátság vezeték szennyeződéséből, bár a hazai társaságot az északi vonalhoz képest ez kevésbé érintette. Mivel a környező finomítók (legfőképpen a német–lengyel határon lévők) kevesebb kőolajat kaptak, így jelentősen vissza kellett fogniuk a kihasználtságukat, emiatt kevésbé tudták ellátni a piacot finomított termékekkel. Ennek hatására pedig jelentősen megugrott a nagykereskedelmi marzs, amellett, hogy nagyon erős a piaci kereslet a finomított termékek iránt – magyarázta Gaál Gellért, a Concorde elemzője.

A vállalat az egész évre kitűzött 2,3 milliárd dolláros „tiszta” EBITDA-ról szóló céljának pontosan a felét, 1,148 milliárd dollárt teljesített az első fél évben, vagyis jó úton halad ennek elérésére. A gyorsjelentéshez fűzött kommentárban a menedzsment arra is utalást tett, hogy év végére akár meg is haladhatják a céges várakozást. „A harmadik negyedév általában volumenben erős, júliusban pedig már a finomítói marzs is kedvezőbben alakult. Ha így marad, az esztendő végén a kitűzött éves EBITDA-cél felett lehetünk” – mondta Réthy Róbert, a Mol befektetői kapcsolattartója. A társaságnál ugyanakkor nem számítanak a tavalyi, közel 2,7 milliárd dolláros eredmény megismétlésére.

A piac az egész évre vonatkozóan valamivel optimistább a Mol hivatalos céljánál, az elemzői konszenzus 2,4-2,45 milliárd dollár EBITDA-val kalkulál. „Hacsak az olajár nem esik 60, illetve nem romlanak a finomítói marzsok 5,5 dollár alá, akkor a vállalatnak vélhetőleg nem okoz majd nehézséget az egész évre kitűzött 2,3 milliárd dolláros EBITDA-cél teljesítése, mivel általában a harmadik negyedéve a legerősebb, és az utolsóban sem teljesít gyengén a Mol” – véli Gaál Gellért. A 2,3 milliárdos EBITDA-t Pletser Tamás szerint is tudja hozni a cég, de vélhetőleg nem lesz 2,6-2,7 milliárd dolláros az év végi eredmény.

A Mol finomítói árrése júliusban az idei legmagasabb értékére, hordónként 5,9 dollárra emelkedett a júniusi 4,1-ről. A második negyedben 3,5, a tavalyi második negyedben pedig 5,5 dolláros marzzsal üzemelt a vállalat, ez alapján valóban indokolt lehet a piac és a társaság optimizmusa.

 

SEMMI EXTRA?

A vártnál jobb negyedéves eredmény ellenére a rendkívüli osztalék fizetése korántsem biztos. A cég tájékoztatása szerint erre akkor kerülhet sor, ha az eredménycélt vagy a cash flow termelést felülteljesíti a vállalat, ami az első fél évben nem teljesült. Réthy Róbert szerint ugyanakkor az esztendő során még érkezhet a profitot feltornászó külső hatás, leghamarabb a harmadik negyedéves eredmény után, november elején érdemes erről beszélni.

Jelenleg nem tartják valószínűnek a prémium osztalék fizetését a lapunknak nyilatkozó szakértők sem. Pletser Tamás úgy látja, rendkívüli osztalékfizetés csak akkor jöhet számításba, ha a kitűzött eredménycélt számottevően felülteljesíti a vállalat, vagy esetleg értékesít valamit, de egyik opció sem tűnik reálisnak. Gaál Gellért 2,6-2,7 milliárd dollár EBITDA alatt kevésbé tartja valószínűnek a rendkívüli osztalék kifizetését.

A kedvező idei kilátások mellett érdemes lesz figyelni a brent/urál-árfolyammozgást, az orosz típusú kőolaj drágulása ugyanis közép- és hosszú távon bezavarhat a Mol finomítási üzletágában – figyelmeztetett Gaál Gellért. Július közepe óta ugyanis ismét prémiummal forog az urál, amely a Mol beszerzésének több mint a kétharmadát teszi ki. Az orosz kőolaj drágulása az elemző szerint ronthatja a finomítás megtérülését, de akár az elemzői várakozások teljesülését is kedvezőtlenül érintheti.

A kellemes meglepetést szállító negyedéves eredményt nem követte befektetői eufória, a Mol-részvények árfolyama a beszámoló péntek hajnali közzétételét követően 1,13 százalékkal csökkent a nap folyamán, így végül 3000 forint alatt zárta a múlt hetet.

Informatikai céggé válik az Est Media

Két évvel ezelőtt még 5 forint alatt jegyezték az Est Mediát, ráadásul korábban hosszú esztendőkön át ezen a szinten volt kifeszítve a kurzus. Ehhez képest a múlt héten már napi félmilliárdos, esetenként egymilliárdot is meghaladó forgalom mellett, 130 és 165 forint között jegyezték a papírt, amely év elején a likvid minősítést is megkapta a pesti tőzsdén. 

Eközben továbbra is egy üres tőzsdei társaságról beszélünk, amelynek a legnagyobb értéke a tőzsdeképes infrastruktúra és a négyezer kisbefektető. Bár a társaság tavaly 4,24 milliárdos adózott eredményt ért el, és ezen a soron 2016-ban 3,59 milliárdos, 2017-ben pedig 476 milliós veszteség szerepelt, a kiugró eredmény nem valamely profitábilis tevékenység haszna, hanem a tavaly lezárult csődeljárás során elengedett kötelezettségek következménye.

A felfokozott érdeklődés a Delta-szerződés aláírásával magyarázható. Egy magyar információtechnológiai céget olvaszt magába az üres tőzsdei társaság, amely megvásárolja a Delta Systems Kft. 100 százalékát, ugyanakkor az adásvétel révén a Delta Csoport holdingcége, a Deltagroup Holding Zrt. főrészvényessé válik. A Delta Systems vételára ugyanis 28,6 milliárd forint. Ebből 2,35 milliárd forintot pénzben teljesít az Est Media, legkésőbb 2019. december 20-ig. A teljesítés érdekében a társaság részvényesi kölcsönszerződést kötött korábbi főrészvényesével: a július végén 10 millió darab részvénnyel még 9,82 százalékos tulajdonos, ám jelenleg már 5 százalék alatti GlobTerm kötelezettséget vállalt arra, hogy a 2,35 milliárd forint összegű finanszírozást határidőben az Est Media rendelkezésére bocsátja. A részvényesi kölcsön hosszú lejáratú, a visszafizetésének határideje 2024. december 31., kamata évi 3 százalék. Továbbá a GlobTerm vállalta, hogy ha a kötelezettségét nem teljesítené határidőben, úgy 500 millió forint bánatpénzt fizet. A fennmaradó 26,25 milliárd forint vételárat pedig az Est Media alaptőke-emelés keretében 125 millió darab, 210 forint kibocsátási értékű törzsrészvény kibocsátásával teljesíti. Így lesz a Deltagroup a társaság új főrészvényese. A társaság 0,78 forint névértékű részvényeinek darabszáma augusztus elsején 258 millió volt. A komplett infrastruktúra-megoldásokra (architektúratervezés, hálózati megoldások, hardverelemek, alkalmazásintegráció, infrastruktúra-menedzsment) fókuszáló Delta Systems árbevétele a 2019. június 30-ával zárult pénzügyi évben megközelítette a 16 milliárd forintot.

Az ügylet végére persze csak akkor kerül pont, ha az Est Media közgyűlése a tranzakciót a fenti feltételek mellett jóváhagyta, továbbá a zárás napjának hatályával elhatározta a zártkörű alaptőke-emelést és az igazgatóság tagjait érintő személyi változásokat, illetőleg az ezekhez kapcsolódó alapszabály-módosítást. A közgyűlési jóváhagyás vélhetően automatikus lesz, mert a másik alternatíva az újabb csődeljárás és a társaság felszámolása lenne, ami nem áll érdekében a részvényeseknek.
Emlékezetes, hogy az Est Mediát 2017 januárjától 2018 júliusáig sújtotta elkülönítés szankcióval a BÉT. A karanténba zárt társaság 2017 őszén kötött csődegyezséget a hitelezőkkel, ennek során a tartozásokat szinte teljes egészében elengedték. Kibocsátottak a moratórium alá nem eső tartozások fedezetére 11 millió 217 ezer 330 forintnyi részvényt, a hitelezői igények 2,55 százalékának lefedésére pedig 30 millió 622 ezer 857 forintnak megfelelő papírt. Így sikerült felszámolni a társaság kötelezettségállományát, beleértve a 2014-es 3,2 milliárd tőkeösszegű kötvénykibocsátásból eredő kötelezettségállományt, és pozitív tartományba tolni a 2017 nyarán már mínusz 4,42 milliárdosra süllyedt saját tőkét. A cég kisrészvényeseinek elszántságát és a társaság melletti elkötelezettségét jól jellemzi egy anekdotaértékű történet. A csődegyezség jogerőre emelkedésének egyik akadálya a NAV kifogása volt. Az adóhatóság ugyanis még a csődegyezség megkötését megelőzően elmulasztott időben bejelenteni egy közel 68 millió forintos követelést. Így a csődegyezség értelmében annak érvényesítésére a csődeljárás sikeres lezárultát követően sincs módja. Bár a NAV végül egyezségre jutott a társasággal, a tétlen várakozás idején a kisrészvényesek felajánlották a menedzsmentnek, hogy ha ez segít, „összedobják” azt a 68 milliót, csak hogy haladjon az ügy, hiszen a NAV-követelés összege eltörpül ahhoz képest, amit a befektetők nyerhetnek az egyezséggel. Bár egy ilyen befizetésnek nem volt jogalapja, mégis gesztusértékű volt a felajánlás. 

A csődegyezség sikeres végrehajtását követően befektetőket keresett Balázs Csaba, aki máig az Est Media egyetlen dolgozója, s korábban közel 20 százalékkal a legnagyobb részvényes volt, jelenleg 5 százalék alatti a befolyása. A cég eladása komolyan nem kerülhetett szóba a magas közkézhányad miatt. Tavaly októberben 106 forintról 177 forintig szárnyalt a kurzus a hírre, hogy Andy Vajna 5 százalék feletti részesedést szerzett az üres tőzsdei társaságban. Igaz, ezután 114 forintig tartó lecsorgás következett, ám év végén, a két ünnep között, 20 forintot ugrott az árfolyam a jövőbeni akvizíciók céljára alapított E.M. Prime Holding Vagyonkezelő létrehozásának hírére. Az idei év első heteiben pedig stabilan 135 és 150 forint között jegyezték a papírt. Ekkor jött Andy Vajna halálhíre, ami újra padlóra küldte az Est Mediát. Akkor kevesen fogadtak volna rá, hogy alig néhány hónapon belül talál új befektetőt a társaság. 

Az ügylet zárása után az Est Mediától és a tőkepiactól is búcsúzó Balázs Csaba úgy fogalmazott: „Elvégeztem, amit ígértem a részvényeseknek, mindig hittem abban, hogy a 4 ezer kisbefektető és a tőzsdeképes infrastruktúra önmagában is vonzó. Bár a tavaly ősszel megkötött üzlet Andy Vajna sajnálatos halála miatt meghiúsult, a társaságnak sikerült átstartolnia, találtunk új nagytulajdonost, a többi már a Deltán és a felálló új menedzsmenten múlik”.

Fehérvári Gábor Alfréd

– Nagyapja, Fehérvári Alfréd (1925–2007) élvonalbeli futballjátékos volt, majd a Haladás edzője, és dolgozott az ETO-nál is. Örökölte tőle a foci szeretetét? Nézi, szurkol?

– Egy kisgyerek hősként kezeli a nagypapáját, ha ekkora ember. Mindenki ismerte Győrben, mindenki köszönt neki. Egyszer elvitt a papa egy ETO–Fradi-meccsre, nulla-nulla volt a végeredmény. Tizenegyesből rúgtunk egy kapufát, de eljöttünk a 78. percben, mert a papa azt mondta, ennek vége. Mondtam neki, van még 12 perc, de ő tudta, hogy ebből már nem lesz semmi. Ebben a miliőben nevelkedtem. Olyan szemléletű nevelést kaptam tőle, melynek révén a szurkolói igényeim is elég nagyok lettek. Viszont láttam, hogy amit ő mesélt a fociról, már akkoriban sem létezett. Gyerekként játszottam én is az ETO-ban, de tehervonatot húztam magam után ezzel a névvel. A szüleimtől nem kaptam komoly támogatást, ők a tanulást erőltették, így végül abbahagytam. Az angol foci rajongója vagyok, konkrétan Chelsea-szurkoló, gyerekkorom óta. Akkor szerettem meg őket, amikor még semmi közük nem volt a bajnoki címhez, de aztán ott is történt egy korszakváltás. Csalódott vagyok a játékospolitikájuk miatt, számomra érthetetlen, hogyan képesek legendákat elengedni, nincsen meg a tisztelet a futballisták iránt. 

– Milyen zenét hallgattak a szülei? 

– Azt szoktam mondani, hogy Cserháti Zsuzsa és Charlie dalaira törölgettem a port a legók alatt, ám sok gitárorientált zenét is hallgattak: Pink Floydot, Gary Moore-t, Santanát, Totót, s volt még George Michael és sokan mások. Nyilván nem ez alakította ki a zenei ízlésemet, de az igényességemet kikalapálta. Sokáig nagyon szerettem a Dire Straitset, Mark Knopfler zenéjét, csak amikor elkezdtem fordítani a dalszövegeket, akkor kiábrándultam, mert kretén dolgokról énekeltek. Nagyon kerestem a jó magyar dalszövegeket. Lehet, hogy ellentmondásos személyiség Ákos, de a korai albumok szövegei a mai napig követendő színvonalúak, Horváth Attila szövegei meg egészen zseniálisak. Ezért viselem nehezen azt, ami ma megy, mert mindig a költészetből fogom eredeztetni a muzsikát. Most meg két-három soros dalszövegkezdeményekre írnak zenét, legyen benne két szó, amelyet meg tud jegyezni a közönség, aztán ezt skandálja. Én nem ezt keresem, ennélfogva lassabban is épül a pályám.

– A kiadóknak és a producereknek kellene azt mondani, hogy ne adjuk már a nevünket bármihez, tegyük magasabbra a lécet? 

– A szerző sok esetben nem tehet mást, azonnal kompromisszummal indít, mivel jogdíjból él. Olyat gyárt majd, amit játszanak a rádiók. Ez a zenei önkifejezés halála, mert nem azt csinálja az alkotó, ami belőle jön, hanem azt, ami kell a rádiónak. Én ezt nem szeretném. 

– Nemrégiben szerepelt a Dalfutárban, amely a leginnovatívabb zenei műsor: négy ismeretlen alkotót vesz rá, hogy írjon egy dalt, anélkül, hogy tudná, kivel dolgozik. Élvezte ezt a fajta alkotást? 

– Nagyon, holott semmi közöm az elkészült műhöz, hiszen egy reggae-jegyeket mutató dal született, azt kellett elénekelni. De a procedúra, hogy megismerkedtem a másik három alkotóval, az intuíció, hogy egyetlen nap alatt össze kell tudni hozni egy produkciót, ez ne lenne izgalmas? Ilyen műsoroknak kellene menni főműsoridőben. Zseniális ez a koncepció. Nem tudod, kivel dolgozol, nem lehet szó kémiáról, így a zeneiség előtérbe kerül. Az énekes meg tudja, hogy ez nem a saját dala, mert nem az ő fazonjára készült. Mindenki meghozza a maga kompromisszumait, hogy jó legyen a zene. 

– Meggyőződésem volt, hogy ön nyerte a Rising Start 2015-ben. Meg is lepődtem, amikor utánanéztem, hogy nem. A négy döntősből kettőről nem hallani. Mi kell ahhoz, hogy valaki a felszínen maradjon? 

– Ha szakmailag nézzük, volt nálam két jobb énekes, Singh Viki és Gondi Helén, de ők be sem jutottak a döntőbe. A három döntős nem volt jobb nálam, úgy gondolom. Sokan nyugtattak a verseny után, hogy meg fogom találni az utam. Szerencsém is volt, de bízom benne, hogy én is kellettem a sikerhez. Ha Kállay-Saunders András akkor nem adja nekem a Mary Joe-t, valószínűleg civilben dolgoznék, nem történt volna semmi. Az egy nagyon erős kezdés volt. Azt tudtam, hogy oda kell tennem magam, meg kell ragadni minden mutatkozó lehetőséget, de nem nevezném ezt tudatos pályaépítésnek. Sok szerencsés találkozás együttese az, ami mellettem szólt. 

– Aztán lett ebből eurovíziós indulás, a Pioneer, sőt utána a műsorvezetés. Az oké, hogy elképesztő hangja van, de műsorvezetést sosem tanult. Hogy mert belevágni? 

– Nálam gyakorlatlanabbat keresve sem lehetett volna találni. A saját, stockholmi eurovíziós szereplésem utáni évben meghívtak, hogy dolgozzak kommentátorként a kijevi versenyen. Az volt a bemelegítés, rendkívül élveztem. Elkezdtem beszédtechnikát tanulni, aztán jött a felkérés A dal műsorvezetésére, amit örömmel vállaltam el.

– Az Y generációra azt mondják: a mának él, nem tervez előre. Látja magát tíz év múlva? 

– Tök felesleges ábrándozni. Amit ma kalapálok össze, abból lesz majd valami. A jövő tavasszal szeretnék kihozni egy lemezt, most a dalokon dolgozunk. Az a célom, hogy szépen lassan felépítsem azt a közönséget, amely hasonlóan gondolkodik, hasonlóan igényes, mint én. El kell készítenünk azt a tartalmat, amely megtalálja ezt a publikumot, mert tudom, hogy létezik. Amit én csinálok, az nem egy hároméves ámokfutás. Ha meg hosszabb távú célt kell megnevezni, az egy magyar énekesnek nem lehet más, mint az Aréna megtöltése. Ha tíz év múlva jön össze, hát akkor. Ezen dolgozom. 

 

NÉVJEGY 

Életkor: 29 év 

2015 Rising Star-döntős

2016 A dal győztese

2016 Petőfi Zenei Díj – az év felfedezettje 

2016 Viva Comet – a legjobb dal 

2018–19 A dal műsorvezetője

2018 Megnyerte a Sztárban sztárt

2019 Playboy Man of the Year – előadóművész kategória

A következő évek legígéretesebb gyógyszerei

Jelenleg a tíz legnagyobb multinacionális gyógyszeripari vállalat a vényköteles készítmények világpiacának a 41 százalékát birtokolja. Az előrejelzés átlagosan évi 2 százalék feletti növekedést vetít előre számukra, míg a top 10-be nem tartozó cégek bővülési középértékét 8 százalékosra becsüli, így a teljes piacét 6 százalékosra. Ezért azzal számol az elemző, hogy a főbb szereplők részesedése csökken, de vezető szerepüket megőrzik, és a sorrendjükben sem várható jelentős átrendeződés. A piaci átlagnál nagyobb növekedést csak a lista két utolsó helyezettje esetében jósol.

A jelenlegi legnagyobb gyógyszercég az amerikai Pfizer, szorosan követi a svájci Novartis, és a harmadik helyen szintén egy svájci, a Roche áll. Két amerikai társaság követi őket, a Johnson & Johnson és a Merck. A hatodik hely az angol GSK-é, a hetedik a francia Sanofié. Majd ismét egy amerikai vállalat, az AbbVie jön. A kilencedik helyen a japán Takeda, a tizediken a brit–svéd AstraZeneca áll.

 

MI AZ IRÁNY?

A prognózis szerint a növekedés motorját a daganatos megbetegedések elleni gyógyszerek jelentik majd. Az összes árbevétel több mint felét pedig a biotechnológiai készítmények adják a jövőben. Bár összességében a daganatellenes szerek forgalma nő majd a legnagyobb mértékben, a legígéretesebbnek tartott új készítmények toplistáját egy másik betegségre kifejlesztett gyógyszer vezeti.     

A Vertex nevű cég egyelőre nem toplistás a gyártók között, de az új, cisztás fibrózisra kifejlwesztett, három hatóanyag kombinációját tartalmazó készítményének a forgalmát öt évvel későbbre már négymilliárd dollár környékére becsülik az elemzők.

A toplista második helyezettjének az előállítója az AbbVie viszont már gyártóként is a szerepel a toplistán, és jelenleg is az övé a világ legnagyobb forgalmú készítménye. Az új reumaellenes szere öt év múlva várható forgalmát 2,5 milliárd dollárosra taksálják, ami tovább növekedhet, ha más megcélzott betegségekre (vastagbélgyulladás és pikkelysömörös betegek ízületi bántalmai) is megkapja az engedélyt.

A bronzérmet az AstraZeneca emlőrák elleni készítménye kapta 1,8 milliárd dollárnyi várható forgalommal.

A dobogóról éppen lecsúszott egy nem túl nagy gyógyszergyártó cég, a Global Blood Therapeutics új készítménye, amelyet a sarlósejtes anémia nevű örökletes betegség ellenszerének szán. Ez a probléma az afrikai és a mediterrán vidékeken fordul elő nagy számban, a 11. kromoszóma pontmutációja okoz hibás hemoglobin-termelést. Érdekessége a betegségnek, hogy bizonyos fokú védelmet nyújt a malária ellen. Meglepő módon akkor nagyobb a védelem, ha csak az egyik kromoszóma érintett. Az orvosság várható éves forgalmát 1,7 milliárd dollárra becsülik.

Az ötödik helyen a Novartis egyik leányvállalatának egy új génterápiás készítménye áll. A gyógyszer szintén egy örökletes betegséget gyógyít, a spinális izoma-trófiát (SMA). Az amerikai gyógyszerügyi hatóság már engedélyezte a forgalmazását, s gyorsított eljárás alatt van Európában és Japánban. A lényeg, hogy egy vírus fehérjeburkában kicserélik a vírus-DNS-t a kijavított emberi DNS-szakaszra, s így juttatják el az idegsejtekbe, ahol lecserélik vele a hibás részt.

A gyógyszer ára csillagászati. Egyetlen kezelés 2,1 millió dollárba kerül, viszont ennyi elég is. Így ötéves időtávra vetítve olcsóbb, mint a betegség kezelésére szolgáló másik készítmény, amelyet folyamatosan kell szedni. Az öt év múlva várható forgalmát 1,7 milliárd dollárosra jósolják. Holtversenyben vele egy újabb emlőrák ellen kifejlesztett orvosság áll. Az Immunomedics cég készítményét az elemzők az egyik legígéretesebb gyógyszerként emlegetik. Az antitestkészítmény a konjugátumok csoportjába tartozó szer, amely egy daganatellenes vegyület és egy humán immunoglobulin összekapcsolásából jön létre. A más terápiákra nem reagáló emlőtumorok akár kilencven százalékában is hatásos lehet. Rontja a pozícióját, hogy egyelőre az amerikai gyógyszerhatóság visszadobta a törzskönyvezési kérelmét a gyártás során tapasztalt hiányosságok miatt. Szerencsére a hatásosságát nem kérdőjelezték meg, így belátható időn belül piacra kerülhet. 

 

TOVÁBBI FEJLESZTÉSEK

A hetedik és nyolcadik helyre a Bristol-Myers Squibb frissen felvásárolt leányvállalatának új sclerosis multiplex kezelésére szolgáló és a limfoid daganatok elleni készítményét teszik. A sclerosis multiplex kezelésére szolgáló gyógyszer megjelenése a jövő év közepére várható, de az elemzők jelentős kockázatnak értékelik, hogy a Novartis várhatóan beperli őket szabadalombitorlásért. Ha minden jól megy, 1,5 milliárd dolláros forgalmat prognosztizálnak ennek a szernek. A daganatellenes készítmény fejlesztése jelentős csúszásban van az eredeti tervekhez képest, félő, hogy két másik cég hasonló szere is megelőzheti. A várható forgalmát 1,4 milliárd dollárra teszik.

A kilencedik helyen a svájci óriás időskori makuladegeneráció elleni készítménye áll. A gyógyszer még az idén piacra kerülhet Amerikában, de így is csak második lesz a Regeneron konkurens készítménye mögött, amely már most 1,6 milliárd fölötti árbevételt hoz. Az elemzők nem számítanak rá, hogy beéri a vetélytársat, 1,3 milliárdos forgalmat jósolnak.

A lista tizedik helyén az indianapolisi Eli Lilly gyógyszergyártó cég kettes típusú cukorbetegség elleni új készítménye áll. Fő konkurensével, a dán Novo Nordisk orvosságával kell majd megküzdenie, amely küzdelemben a klinikai tesztek alapján nem indul esélytelenül. Ráadásul a Lilly a gyógyszert szeretné nem alkoholos zsírmáj elleni indikációban is törzskönyveztetni, amivel újabb jelentős betegcsoportokat tudna elérni. A forgalmát egymilliárd dollárosra becsülik.

Az elemző cégprognózisa azt is jelzi, hogy az elkövetkező öt év alatt megduplázódik a világon a daganatellenes szerekre költött összeg. Minden öt dollárból, amit gyógyszerre adnak ki, egyet daganatellenes készítményre költenek majd.

Jól is lehet megöregedni

Az idősödés minősége nagyban függ attól, amit a génjeinkben hordozunk, valamint attól, amit megteszünk az egészségünk érdekében, és ezzel nem mondtunk semmi újat. Persze mindenkit érdekelne egy jól bevált recept. Sokan tudni szeretnék, mi kell ahhoz, hogy olyan remek állapotban éljük meg a századik születésnapunkat, mint az ezt az évét nemrégiben betöltött Bálint György.

Amikor megkérdeznek hasonlóan szép kort megélt embereket, hamar kiderül, hogy mindenki másra esküszik: a 88 éves Warren Buffett a napi több doboz kólára, mások a mérsékelt borivásra, a csokoládéra, az olívaolajra, és olyanok is akadnak természetesen, akik a kemény munkára vagy a sportra. A brokkolit szinte senki sem említi, a whiskyt és a sört annál inkább. Az biztos: nemcsak a fizikai egészséggel kellene törődni, hanem a mentális, lelki egyensúllyal – sokkal inkább az lesz a kulcs, de még inkább a kettő együtt.

Monet 73 éves korában kezdte el festeni a vízililiomokat – írja Jobban a korral (Better with Age) című sikerkönyvében Alan Castel, a Kaliforniai Egyetem professzora –, nagyon fontos tehát a nyitottság és az érdeklődés megőrzése. Mark Twain, Paul Cézanne, Frank Lloyd Wright, Virginia Woolf életművének jelentős részét idősebb korában hozta létre. A szerző könyvében megemlít egy kutatást, amelyben apácák fiatalkori, 1930–40 körül született naplóbejegyzéseit elemezték, és próbálták meghatározni a boldogságszintjüket. Az derült ki, hogy a fiatalon derűs, vidám nővérek zöme ötven évvel később is jó egészségnek örvendett, míg a fiatalon boldogtalanoknak közel a fele nem érte meg a nyolcvanadik születésnapját. Sőt, a legboldogabb apácák tíz esztendővel tovább éltek, mint a legboldogtalanabbak.

Az orvostudománynak köszönhetően a XX. század utolsó harmadában jelentősen kitolódott a születéskor várható élettartam. Az idősödő társadalom már most rengeteg további egészségügyi, társadalmi kérdést vet fel, melyekre még nincsenek pontos válaszai a XXI. századnak. Az érdeklődés nagy az egészséges öregedés elősegítése iránt, a „szokásos” helyett az aktív vagy sikeres idősödés narratívája azt is mutatja, hogy egészen másként gondolunk az idő múlására. A népesség elöregedésével kapcsolatos globális politikai válaszok mind negatív, mind pozitív felhangokat tartalmaznak: egyrészt a korosodást általában az inaktivitás és a függőség időszakának minősítik, amely hatalmas terheket ró a családra és a közösségekre, másrészt az időseket társadalmi és gazdasági erőforrásnak tekintik, potenciális munkavállalónak és fogyasztónak, s ami egyáltalán nem elhanyagolható, aktív szavazónak.

 

MITŐL LESZ JÓ?

Az öregedés már attól jó, ha megérjük, mondják sokan, mások szerint meg semmi jó nincs benne, mert az élet javát a fiatalságban látják. Évtizedes viták folynak a tudományban is arról, miként lehet meghatározni a sikeres vagy aktív idősödés folyamatát. 1987-ben jelent meg egy amerikai szerzőpáros könyve Sikeres öregedés címmel. Ez három fő tényezőt határozott meg: a fogyatékosságtól vagy betegségtől mentes életet, a kifogástalan szellemi és fizikai képességeket, valamint a közösségi és szociális aktivitást. A korábban már idézett Alan Castel úgy fogalmaz: a sikeres öregedés magában foglalja a produktivitást, a szellemi képességek megőrzését, és ami a legfontosabb, hogy értelmes életet éljünk. A három tényező optimális együttállásával mondhatja valaki, hogy szerencsésen megélte a nyolcvanat. De a többség azért nem ennyire szerencsés, mert krónikus betegsége van vagy demenciában szenved, vagy magányos, elvesztette hozzátartozóit, leépültek a kapcsolatai. Azt is tisztán látni kell, hogy ez bárkivel előfordulhat. A kérdés az, miként lehet proaktívan viszonyulni a korosodáshoz, milyen kiigazításokkal minimalizálhatók a várható kellemetlen tényezők. Az idősödéshez alkalmazkodni kell, ez pedig külső és belső erőforrásokat egyaránt igényel – mondják a gerontológus szakemberek. Az egyén hozzáállása, optimizmusa, a kihívásokkal való szembenézése mellett az idősgondozás feltételeit a társadalomnak kell biztosítani. Ahhoz, hogy az ember életminősége jó legyen, a következőkre van szükség: önértékelésre, az élettel való elégedettségre, pozitív érzelmi állapotra, értelmes és értékes tevékenységekre.

 

TANÁCSOK A HOSSZÚ ÉLETHEZ

Egy 2011-es tanulmányban azt vizsgálták, milyen hatással van az idősekre heti háromszor 40 perc séta, egy másik csoportra pedig a nyújtó gyakorlatok. Hat hónap elteltével, majd egy év után is a gyaloglócsoport jobb teszteket írt, a memóriájuk és kognitív képességeik is jobbak voltak. Emellett azon idősek hippocampusának a térfogata, akik heti háromszor 40 percet sétáltak, egy év múlva kétszázalékos növekedést mutatott. Ennek az agyi területnek fontos szerepe van az emlékezőképességben. Castel azt mondja, hogy a hippocampus ötven esztendő után évente körülbelül egy százalékkal csökken, de úgy tűnik, hogy a séta visszafordítja az öregedés hatásait. Hasonlóan fontos az egyensúlyérzék megőrzése, ezzel megóvhatjuk magunkat az öregkorban gyakori eleséses balesetektől. Évente több mint kétmillió idős amerikai kerül a sürgősségire azért, mert elesett. Egy 2014-es brit tanulmány megállapította: azok az emberek, akik egy perc alatt több mint harminc alkalommal fel tudnak állni gond nélkül a székről, kevésbé valószínű, hogy demenciát mutatnak, és nagy eséllyel hosszabb ideig élnek, mint azok, akiknek ez nem sikerül. Jelzésértékű egyensúlyi gyakorlat az egy lábon állás is. Azoknál, akik ezt rosszul teljesítették, egy tanulmány szerint nagyobb a stroke és a demencia kockázata. A sétához hasonlóan az alvás is értékes ingyenes gyógyszer. A kialvatlanság a kutatások szerint összefüggést mutat a demencia megjelenésével.

 

BENNE MARADNI AZ ÉLETBEN

Kiderült az is: az egynél több nyelven beszélő embereknek sokkal kisebb az esélyük arra, hogy demensek legyenek, sőt a nyelvtudás akár öt évvel tovább frissen tartja a szellemi képességeket. Azok az idősek, akik még hetven felett is olvasnak, társasjátékoznak, hangszeren játszanak, táncolnak, sokkal jobban megőrzik elméjük frissességét, mint azok, akik semmi ilyesmit nem végeznek. Az egész életen át tartó olvasás – különösen idősebb korban – a mentális képesség megőrzésének egyik titka lehet Alan Castel szerint. A memória napi gyakorlatokkal is javítható, akár új szavak tanulásával, akár verssorok megjegyzésével.

Mentális és fizikai állapotunk megőrzéséhez meg kell határozni konkrét és reális célokat, s azokhoz kell tartani magunkat. Azt mindenki tudja például, hogy ahogy idősödünk, egyre kevesebb kalóriára van szüksége a szervezetünknek, ezt érdemes figyelembe venni a mindennapok során.

A szakemberek azt is fontosnak tartják hangsúlyozni, hogy a kapcsolatainkat sem szabad elhanyagolni. Az idős felnőttek körében fokozottan jelenik meg a magány, ami ugyanakkora kockázatot jelent a hosszú távú egészségre és a hosszú élettartamra nézve, mint a cigarettázás, s kétszer annyira káros lehet a nyugdíjasok számára, mint az elhízás – írja Castel.

Az elmúlt néhány évtizedben nagyjából megháromszorozódott azoknak az amerikaiaknak a száma, akiknek nincsenek közeli barátaik. Bizonyítékok vannak arra, hogy a nagy baráti körnek örvendező emberek hosszabb ideig élnek, mi több, erősebb az immunrendszerük, kevésbé épülnek le szellemileg, mint azok, akik elszigetelten töltik a mindennapjaikat.

Egy 2016-os kutatás olyan hetven felettieket vizsgált, akiknek szuper memóriájuk volt. A megkérdezettek közül sokan azt állították: keményen dolgoztak, és a hobbijuk is elmélyülést igényelt. A kemény munka után előfordult, hogy fáradtnak és frusztráltnak érezték magukat. Egyes kutatók arra jutottak, hogy ezek a kellemetlenségek jövőbeli egészségügyi előnyökkel járnak az agyműködés szempontjából. Külön érdekesség, hogy amikor a demenciatesztet bölcsességi tesztnek nevezték, jobb eredményeket kaptak – írja Castel. Cicerót is idézi, megnyugtatásul a szellemi hanyatlástól rettegőknek: „Egyetlen öregember sem felejti el, hova rejtette el a kincset.”

Jól látható, hogy a hollywoodi forgatókönyvírók felfigyeltek a jelenségre. Sorra jönnek ki a filmek ebben a témában, Diane Keaton a sokadik aranykorát éli nagymamaszerepben is. Az öregedés vitathatatlan tény, a hozzáálláson viszont sok múlik. A Yale Egyetem folyóiratában megjelent tanulmány szerint akkor is megóvhatjuk magunkat az időskori demenciától, ha pozitívan állunk az évek múlásához, és a kulturális környezet is kedvezően értékeli az öregedést.

A nagyságos fejedelem emléke

Hatvan programból álló rendezvénysorozattal várja az igényes kultúra fogyasztóit a 28 esztendős Zempléni Fesztivál augusztus 9–18. között. No meg Tokaj vidékének aranyló nedűjével. Az aszúhoz, a szamorodnihoz, a furminthoz, a hárslevelűhöz illő komolyzenei hangversenyekkel, dzsesszkoncertekkel, irodalmi esttel, kiállításokkal, kirándulásokkal, gyermekprogramokkal kedveskednek a szervezők. Ráadásul mindent az aktuális évfordulókhoz kapcsolva. Ilyen például a pénteki nyitókoncert a sárospataki Rákóczi-várban, a Budafoki Dohnányi Zenekar és Balázs-Piri Soma tisztelgése a nagyságos fejedelem emléke előtt. Vagy a záró hangverseny 16-án, amelyen a fesztiválalapító Liszt Ferenc Kamarazenekar idézi a kassai Rodostó-ház udvarán Rákóczit. Ezzel a fellépéssel magát a várost is köszönteni kívánják, hiszen 650 éve, 1369. május 7-én Nagy Lajos király személyében uralkodó Európában elsőként Kassa városának adományozott címerlevelet. Széphalmon, a Magyar Nyelv Múzeumában az Ady Endre emlékére összeállított Így szerettek Ők című estet láthatják; többek között olyan neves színészek tolmácsolásában, mint a Brüll Adélt megszemélyesítő Kéri Kitty és a költőfejedelem szerepében megszólaló Kőszegi Ákos. Szerencsen 14-én a Postmodern Jukebox mintájára alakult formáció, a SwiGirls lép fel a Studio11 kíséretével, 15-én Tokajban pedig Szécsi Pál emlékére, illetve dalaiból tartanak koncertet. A Zemplén Néptáncfesztivállal közös szervezésben, Sátoraljaújhelyen, 16-án este, a Városközpont Szabadtéri Színpadán Szarka Tamás & Ghymes lesz.

TÁVOLI TESTVÉREINK

Jászberényi Csángó Fesztivál, avagy bővebben: Európai Kisebbségek Folklór Fesztiválja és Népművészeti Vására augusztus 6-tól 11-ig. Közel 50 program, 1000 közreműködő. Hagyományőrző együttesek Moldvából, Gyimesből, Erdélyből, a Felvidékről, a Vajdaságból. A nyolc moldvai megyéből hatban élnek jelentős számban csángók, több mint 250 ezren. Forrófalván, Lujzikalagorban, Klézsen, Külsőrekecsinen, Diószénen, Lészpeden, Somoskán, Pokolpatakon, Csíkban, Vlamnikon és Magyarfaluban szinte kizárólag magyarok élnek. A moldvai csángók mellett a Tatros folyó völgyében gyimesi csángók laknak. A Hunyad megyei bukovinai székelyeket dévai csángóknak, a Brassó melletti hétfalusi és barcasági magyarokat hétfalusi csángóknak nevezik. A csütörtök este a cigány folklóré. A főtéren a Khamoro Budapest Band lép fel, a táncházat követően pedig cigány népzene lesz Erdélyből. Pénteken a Nagyboldogasszony római katolikus templomban folkmise, a főtéren Magyarság hangja című gálaműsor lesz, fellép a Jászság Népi Együttes, majd Fölszállott a páva gála következik. Szombaton táncforgatag 800 közreműködővel, este fényfestés. A zárónapon a Szászcsávási zenekar ad elő a főtéren.

Felejt a gyerek a szünetben

Nem felejt el se írni, se olvasni az elsős – mondják a szakemberek, miközben a szülőt leveri a víz, amikor visszakérdez a hétéves július végén, hogyan is kell írni a „zö” betűt. A szep-tember eleji felmérők azt mutatják, van felejtés, kinél több, kinél kevesebb. A kutatók szerint a hátrányos helyzetű gyerekeket sokkal jobban fenyegeti, hogy kiesik a fejükből a tananyag. Azokban a családokban, ahol folyik tudásátadás, a szülők magyaráznak, tanítják a csemetét, ott megmarad, sőt bővül a tudás. A szakértők azt mondják, hogy a legnagyobb veszteséget a matematikatudás szenvedi el. Első 

osztályosok esetén hétszázalékos, a második év után már duplaannyi a veszteség. A jó hír az, hogy ezek a hiányok hamar pótolhatók.

 

KELL-E GYAKOROLNI?

Gyakorolni sosem árt, de kár tönkretenni a nyarat az otthoni tanulás során könnyen kialakuló vitákkal, cirkuszokkal. A kutatások azt mutatják, hogy a nyáron agyongyakoroltatott gyerekek nem szereznek nagyobb tudást. A lapunk által megkérdezett tanítók minimális tréningezést javasolnak az első osztályt befejezőknek, pár sor írást, pár perc olvasást. Ez persze akkor nem probléma, ha a gyerek magától megteszi, és kedvet kap az olvasáshoz. Az alsósok esetén a fejlődés szempontjából még mindig nagyon fontos a szabad mozgás, rohangálás, fára mászás, úszás, focizás. Ezek tovább érlelik az idegrendszert és a tanuláshoz szükséges készségeket.

Élményeken keresztül is rengeteget tanulnak a gyerekek, de azokat fel is kell dolgozni, így sok értelme nincs a nyári szünet minden napjára tudományos vagy kulturális programot szervezni. Hiába jár a szülő fejében, hogy minőségibb tevékenységet is végezhetne a gyerek, mint mondjuk a fortnite-ozás, az erőltetéssel csak azt éri el, hogy fejvesztve menekül a kiskamasz, ha meglátja a „múzeum” feliratot. Viszont hatalmas és építő ingerek érhetik egy színjátszó vagy történelmi táborban, ahol indirekt módon, élményeken keresztül szerezhet új tudást. A „táboripar” világszerte pörög, az amerikai szülők 3,5 milliárd dollárt költenek ilyen programra, arra nézve viszont már nem találunk számítást, hogy ebből mennyi érte meg igazán, s mekkora volt a szimpla pénzkidobás. A nagyobbak az ottalvós táborokban olyan készségeket szerezhetnek, amelyekre az életben nagy szükségük lesz, függetlenséget, öngondoskodást, kapcsolatteremtést, szervezettséget tanulnak, esetleg kipróbálhatják magukat a konyhán, táborverésben vagy őrségben. Persze ez utóbbiak nem a robotikai tábor részei, hanem az újra reneszánszát élő vándortáboroztatásé vagy kalandtáboré.

 

NORMÁLIS, HA FELEJT?

Jávori Ildikó pszichopedagógusnak, az Eleven Team szakmai vezetőjének a rövid válasza az, hogy igen, normális, ha felejt a gyerek a szünetben, de a rutinból veszít csak, a tudás maga megmarad. A szakember azt mondja, az alapkészségek rutinja megmarad, emiatt nem kell aggódni. Aki eddig jól tudott olvasni, írni, számolni, annak a nyári szünet után is jól megy majd mindez. Azt is hozzáfűzi: a lexikális ismerettár kissé megkopik, mert nem használja a gyermek, de gyorsan felfrissíthető. Szeptemberben ez a tanárok feladata; minden tanév ismétléssel kezdődik, utána tanítanak új anyagot.

Arra a kérdésre, hogy mennyit és mit gyakoroltassunk, azt mondja, tisztázni kell, hogy a gyakorlás ismételgetés, a rutin fenntartása, míg a tanulás a hiányzó ismeretek pótlása. 

„Indokolt eset a tanulásra, ha pótvizsgára kell készülni, akkor ugyanis a szünet minimum felét ezzel kell tölteni. Ma már új helyzet, ha a gyermek jövőre iskolát vált, akkor legtöbbször szükség van a tananyagpótlásokra a nyári szünetben. Ha sokat volt beteg és kimaradtak tananyagrészek, tanulni kell, ahogy akkor is, ha külföldről jött haza a család. Gyakorolni akkor szükséges, ha specifikus tanulási zavara van a kicsinek (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia). Nagyon fontos azonban betartani néhány szabályt. Kurzusszerű, intenzív gyakorlást/tanulást szervezzünk, közöttük egy-két hét aktív pihenéssel, amikor a gyerek fut, rohan, levegőn van, alszik, játszik, lazít, zenét hallgat, kütyüzik egy keveset a saját örömére. Tilos az egész nyarat végigdolgoztatni! A gyakorlás legyen tankönyvmentes, eszközös-játékos. Különítsük el a nyári szünetet a sulitól azzal is, hogy elrakjuk a tankönyveket, s a gyakorlás is legyen kicsit más. Néhány javaslat: dobozos társasjátékok, keresztrejtvények, képregény, naplóírás, levél a nagyinak hetente, családi színház verstanulásra, internet stb. Ne asztalnál ülve, hanem párnákon, hasalva, fekve, kertben, kádban, autóban utazva.

Ha tanulnia kell a gyereknek, akkor a tankönyvek hatvan százalékban megúszhatatlanok, de negyven százalékban használjunk mást: tanulókártyát, mindmapet, mnemotérképeket, folyamatábrákat. A gyakorláshoz meg kell nyerni a kicsit, de mit tehetünk, ha folyamatosan ellenkezik és cirkuszol? Jávori Ildikó azt mondja: elsőként a cirkusz kiváltó okát kell tisztán látni a megszüntetéséhez, ehhez a szülő törekedjen a win-win megoldás megtalálásához.

„Ha hat-nyolc éves, akkor járjunk túl az eszén, találjunk ki egyedi jutalmazási rendszert a feladatok elvégzéséhez. Ha 9–16 esztendős, akkor tisztázzuk, ki a főnök odahaza, és vezessük rá az ok-eredmény összefüggésekre: mit nyer vagy mit veszít. A fenyegetés náluk már nem válik be” – fűzi hozzá a szakember.

 

NEM KELL AGGÓDNI

A tanulás folyamata nem lineáris, nincs tragédia, ha nem töltjük megállás nélkül a gyerek fejébe a tudást. Egyrészt ülepedniük is kell az információknak, másrészt lehet, hogy egy más aspektusban fog örökre megragadni az, ami korábban elveszett. Optimális esetben nem dolga a családnak a tanítás, nyugodtan rábízhatná ezt az iskolára. De a versengő tigris anyák korát éljük, akik már az óvodai különórákban látják az első lépcsőt az egyetemi felvételihez. Pedig ha valami elveszi a tanulás örömét, az az erőltetés. Nagyon vékony az a mezsgye, amely a gyerek érdeklődésének a felpiszkálása és a kioltása között van, ezt nem szabad figyelmen kívül hagyni.

A három királyság

Nyugat-Európában nagy hagyományai vannak – immár több mint száz évről van szó – a háromhetes kerékpáros-körversenyeknek. A rövid definíció szerint a francia Tour de France a legpopulárisabb, az olasz Giro d’Italia kerék-párosszempontból talán a leginkább tradicionális, míg a spanyol Vuelta ciclista a España az elmúlt évek tekintetében a legkiélezettebbnek tűnik.  

 

GIRO D’ITALIA

Az olasz körverseny a hagyományok szerint minden év első háromhetes viadala, amelyre általában májusban kerül sor. Első kiírása 1909-ben volt, a legendás itáliai sportnapilap, a La Gazzetta dello Sport jóvoltából. Máris megkaptuk a választ arra a kérdésre, hogy miért a rózsaszín trikóért versengenek az összetett menők – ez volt az újság alapszíne.  Az útvonal tekintetében számosan úgy vélik, hogy általában a Giro penzumát a legnehezebb teljesíteni, habár a kerékpársport olasz tradíciói sokat emelnek e megmérettetés nívóján, valamint az, hogy ez az esztendő első háromhetese. Mintegy 180 országban volt látható az idén a Giro d’Italia, amelynek évről évre nő a nézettsége. Az Eurosport statisztikája szerint a legvadabb – alpesi – „csúcsjáratot” milliók nézik rendszeresen.

Ebben az évben az ecuadori Richard Carapaz lett a nyertese az itáliai versenynek: a 26 éves profi kerékpáros pályafutása első háromhetes körversenyét nyerte. Az összetett második helyét az olasz Vincenzo Nibali szerezte meg, aki 2013-ban és 2016-ban megnyerte az itáliai kört.

A Figyelő számolt be elsőként arról, hogy a kelet-közép-európai régióból először nálunk rendezik meg a nyitányt, a jövő évben. Jó döntést hozott a kormány és Budapest is a Giróval, miután Magyarország jó házigazdája magas színvonalú sporteseményeknek, és a körverseny nagy hatással lehet a szabadidősport szerelmeseire. A rajtra pedig tízezreket várnak.

Az országimázs szempontjából szintén fontos, valamint gazdaságilag is megtérülő befektetés lehet a Giro d’Italia. Hazánkat korábban még egyik nagy háromhetes verseny sem érintette. A Giro történetében eddig 13 alkalommal rajtolt a viadal Olaszországon kívül, legutóbb 2018-ban, amikor Izraelben volt a Grande Partenza. A Magyar Közlönyben megjelent, hogy erre összesen közel 7,8 milliárd forintot ad a központi költségvetésből a kormány – több ütemben.  

 

TOUR DE FRANCE

A világ legismertebb, legpopulárisabb kerékpárversenye a franciaországi Tour de France. Az elsőt 1903-ban rendezték – a Giróhoz hasonlóan egy sportújság kezdeményezésére. Az összetett éllovasa a sárga megkülönböztető trikót viseli, amelyet anno az első helyezett versenyző minél jobb láthatósága érdekében vezettek be. A viadalra szinte minden esetben nyáron, június végén és júliusban kerül sor. A Tour presztízsét mutatja, hogy általában ekkortájt viszonylag kevés kerékpáros esemény zajlik, éppen a verseny kiemeltsége miatt. 2019-ben a 22 éves Egan Bernal az Ineos képviseletében, első kolumbiaiként nyerte meg ezt az országúti kerékpáros-körversenyt. Mögötte összetettben másodikként csapattársa, a tavalyi győztes brit Geraint Thomas zárt. A harmadik pedig a holland Steven Kruijswijk lett, aki pályafutása során először végzett dobogón Grand Tour versenyen. A sprinterek pontversenyének a győztese pedig a szlovák Peter Sagan, aki rekordot jelentő hetedik alkalommal szerezte meg a zöld trikót. A csapatversenyben a spanyol Movistar zárt az élen.

 

VUELTA CICLISTA A ESPAÑA

A három „nagy” közül a legfiatalabb a spanyol körverseny, amelyet először 1935-ben rendeztek meg, azonban mint háromhetes megmérettetés csak 1955-ben debütált. Kezdetben áprilisban bonyolították, ám a Giro d’Italiával történő „ütközése” miatt később augusztus-szeptemberre került.  

A még hátralévő 2019-es verseny Spanyolország délkeleti tengerparti városából, Torreviejából startol majd, egy izgalmas csapatidőfutammal. A 18 kilométeres pálya szinte teljesen sík, túl nagy különbségek valószínűleg nem lesznek itt. A második napon dombos útvonalon Calpba látogat a mezőny. Egy újabb dombos szakasz után a negyedik napon összecsaphatnak a sprinterek, 24 órával később viszont már 1950 méter magasban, egy obszervatórium tőszomszédságában vár befutó a világ legjobb hegyimenőire. Az első hét izgalmai itt még egyáltalán nem érnek véget, hiszen további két hegyi befutó lesz. Ezután lehetséges, hogy a szökevények jutnak lehetőséghez a nyolcadik napon, majd jön a 9. szakasz, amely a verseny egyik kulcsmomentuma lehet. Ezen a napon Andorrába látogat a mezőny, és habár csak 96 kilométer vár a résztvevőkre, két 1900-as hegyet kell majd „megmászniuk”, a befutót pedig 2000 méter fölött jelölték ki, ahová 22 kilométernyi, szinte konstans hegymászás vezet. Továbbá négy  kilométernyi földút is vár majd a kerékpárosokra.

A pihenőnap után a franciaországi Pauban rendeznek javarészt sík időfutamot. Csak egy nappal később, a 11. szakasz végén térnek vissza a versenyzők Spanyolországba, ahol körpályán akár egy szökés is hazaérhet. Egy újabb kiszámíthatatlan szakasz után a mezőny ismét ellátogat a Los Machucos közel 30 százalékos (!) kaptatójára. Egy sprintereknek járó nap után a 15. napon ismét hegyi etap következik, majd az utolsó pihenőnap után, a 16. napon újra hegyi befutót tartanak. A 17. szakasz kicsit nyugodtabb lehet, de 199 kilométerével a 2019-es Vuelta leghosszabb napja is lesz. A 18. napon Sierra de Guadarramába látogat a mezőny. A befutó síkon lesz, négy első kategóriás hegy rostálja majd az esélyesek sorát. A 19. szakasz a sprintereké, majd a huszadik napon egy relatíve könnyű harmadik kategóriás hegyen indíthat váratlan támadást az, akiben maradt még erő. Egy nappal később szokás szerint egy rövid madridi szakasszal zárul a verseny.

Három rezsim üldözte Kodolányi Jánost

A XX. századi magyar irodalom meghatározó alakja 120 éve, Telkin született, és 50 esztendővel ezelőtt, 1969. augusztus 10-én hunyt el, Budapesten. Interjúalanyunknak az író „nemcsak rokona, hanem ősi értelemben vett szellemi tanítója is volt”.

 

– Hogy helyezné el nagybátyja életművét a háború előtti és utáni magyar irodalomban? Vajon Kodolányi János a népi írók táborába sorolható-e?

– Írói barátságai és céljai elsősorban ehhez a 30-as évek elején formálódó irányzathoz kötötték. Azonban a kényelmes beskatulyázásokkal szemben igen nagy volt a skálája a személyiségeknek e spektrumban, és bizonyos kérdések tekintetében olykor a legellentétesebb válaszokat vallották az idetartozó írók. Nagybátyám a legközelebb Illyés Gyulához és Németh Lászlóhoz állt e körből, s igen mély barátság fűzte őt az idehúzó Szabó Lőrinchez, csakúgy, mint Illyést. Szerette és bámulta Tamási Áront. Igen jó barátja volt két zsidó származású mártír író is a csoportból, a misztikus költő és regényíró Sárközi György, valamint a prózaíró Pap Károly. Ők mindnyájan radikális társadalmi reformot és modernizációt akartak, elsősorban földreformot és a nagytőke visszaszorítását, s azt hirdették: létkérdés, hogy a Trianon utáni Magyarországon a korszerű kultúra stratégiai súlyt kapjon. Továbbá mindnyájan egyforma fenyegetésnek tekintették hazánkra nézve a náci és a bolsevik ideológiai és stratégiai nyomulást.

– Ha már a besorolásnál tartunk: az 1920-as, 30-as években egy ideig bal- és jobboldali szerzőként is emlegették. Mi ennek az oka?

– Az egyszerű válasz az volna, hogy középen állt, s valóban ez a mélyebb igazság. Kétségtelen, hogy a krisztusi egyenlőségben való hite és a nincstelen emberek tömegének a sorsa őt a kommunista mozgalomig sodorta a húszas években, József Attilával együtt. Amikor utóbbit kizárták, Kodolányi János is kilépett az illegális pártból, s a Swiftére emlékeztető szarkasztikus tehetségével kegyetlenül kivesézte a kommunista dogmatizmust és képviselőit. Ahogyan Tamási Áron mondta egyszer róla: „Kodolányi mindnyájunkat megborotvált az eszével.” Tehát a barátait sem kímélte. Politikai elemzéseinek csúcsa az 1943. júniusi, Zárt tárgyalás című esszé-dráma, amelyben kimutatja, hogy a nácik és a bolsevikok voltaképpen ugyanazt a totalitárius szellemi és politikai alkatot képviselik. E vakmerően bátor és igaz szatíráért aztán a nácik vadásztak rá az 1944. márciusi megszállástól kezdve, s a háború végéig rejtőznie kellett, miközben fontos szerepet játszott Bajcsy-Zsilinszky és Szent-Iványi titkos ellenállási hálózataiban. Majd 1945-ben megkezdődött ellene ugyanazon nézeteiért a kommunisták és társutasaik bosszúhadjárata, amelynek során – jellegzetes agit-prop módszerrel – egyesek fasisztának bélyegezték.


Éhezésbe, nyomorba taszította a Rákosi-rezsim. Kodolányi János

– Csodálatos nyelviség, komoly felkészültség jellemzi történelmi regényeit (A vas fiai, Boldog Margit, Julianus barát). Miért maradtak ezek szigetként az író életművében, mi akadályozta meg a magyar történelmet feltáró művek folytatását?

– A harmincas évek végén ő a XIII. századhoz fordult a magyar történelemben, mert azt kereste, hogyan lehet túlélni a közelgő „modern tatárjárást”. Mit tehet az elit és a politika ebben a helyzetben? Hőseit a kamaszkorában hallott gyönyörű ormánsági nyelv egy változatában beszélteti, amelyért jó hallású olvasói rajongtak, egyes tudós nyelvészek pedig – jellemzően – kigúnyolták. Holott az ormánsági nyelvjárás archaikus volt, s a középkori nyelvhez fordulásban Kodolányi János Bartók és Kodály útján járt, mint azt Szabó Zoltán méltatta. Nagybátyám a második Árpád-kori trilógiát már egyre fogyó kedvvel írta. Teleki Pál miniszterelnök tragikus halála ráébreszti, hogy elkerülhetetlen lesz a háborúba sodródásunk s az ország pusztulása. Ekkor fordul keresztény európai történelmünk babiloni és bibliai eredetéhez, s írja meg aztán tetralógiáját belső száműzetésben, 1947 és 1954 között. Mert ami eljött, az a vízözön – s valóban Vízöntő (majd Vízözön) lett a háború utáni első regénye címe. A vízözön után, a Vízöntő korszakában élünk – vallotta ettől fogva. Ezt követően, a világ szellemi rendjének teljes felforgatása után, már csak valami jobb jöhet el – majd.

– Milyen szerepet játszott Kodolányi az IGE segélyező szervezetben, mik voltak e szerepének későbbi következményei?

– Nagybátyám fáradhatatlanul segítőkész és gyakorlatias ember is volt, ezért hozta létre a harmincas években az Írók Gazdasági Egyesületét, Móricz Zsigmond segítségével. Ahol az értékes irodalomnak nincsen piaca, ott öntevékenyen kell támogatnunk a komoly írókat abban, hogy ne kelljen méltatlan körülmények közt élniük, írniuk – hirdették Móriczcal. Az írók egész sorát segítették így folyamatosan. De halálos ellenségeket is szerzett nagybátyám azok körében, akiknek a képessége nem ütötte meg az IGE igényes mértékét. Ilyen volt az Írószövetség 1945 utáni kommunista elnöke, aki aztán élen járt Kodolányi János lefasisztázásában. Más, tehetségben hiányos, de párthű író, így a kommunista fordulat kulturális államtitkára, Bóka László is kérlelhetetlenül terjesztette Kodolányi János reakciós hírét – s ez a minősítés a Rákosi-korszakban szó szerint az éhezést és a nyomort hozta el neki és sorstársainak. A szálakat persze Révai és Rákosi mozgatta. S ez a méreg máig hat, még mindig felbukkannak a homályos tartalmú rágalmak. E háromnegyed évszázados hazugságháló létrehozásának és fenntartásának a feltérképezése méltó feladat volna egy tehetséges oknyomozó történész számára.


Bessenyei Ferenc, Koncz Gábor, Raksányi Gellért. felvétel a rádióstúdióban

– Várkonyi Nándor és Hamvas Béla mellett említik a negyvenes-ötvenes évek Kodolányi Jánosának a nevét. Mit tudunk e trió kapcsolatairól, a diktatúra első éveiben megalázó segédmunkára hajszolt Hamvassal vagy a könyvtári robotolásra kárhoztatott Várkonyival?

– Ez a kapcsolat valóban jelentős volt, de melléjük kell sorolnunk Weöres Sándort is. Ők mindnyájan kozmikus történeti távlatokban gondolkodtak, s azt is tudták: az emberiség és a nemzet ősi hagyománya kulcsokat kínál ahhoz, hogy megértsük és lelkileg túléljük a kor rettenetes történéseit. Nagybátyámat atyai mestere, Csikesz Sándor református lelkész és teológus vezette be húszéves korában a bibliai és egyiptomi vallási gondolatok világába, s a második világháború alatt ezt a benne újra felbukkanó tudást megerősíti a kultúrtörténész Várkonyi Nándorral kötött szövetsége – mondhatni, szinte ikrekként lettek alkotótársak 1943–54 között, egy nagy lelki-szellemi barátságban. Hamvas Béla a nagybátyámnak is küldte nevezetes gépiratos műveit, s ő a Scientia Sacrát tartotta közülük a legnagyobbnak. Weöres is barátja volt Várkonyinak, és e négyes olyan titkos és tiltott szellemi termést hozott létre a kényszerű hallgatás éveiben, amely párját ritkítja a világon.

– Az úgynevezett irodalmi kánonból kimaradt Kodolányi János, bár mindenütt bukkanhatunk lelkes olvasójára. Kellő súllyal kezeli-e őt az utókor és az irodalomtörténet?

– Megpróbáltam érzékeltetni, milyen nagyszabású hadművelet folyt évtizedekig azért, hogy kiiktassák őt a magyar irodalmi emlékezetből. Nem kevés sikerrel. Ám most ismét súlyos európai válságot élünk át, és az ő könyvei segíthetnek bennünket, hogy visszatérjünk forrásvidékeinkhez, hagyományainkhoz és hitünkhöz. A magyar középkoréhoz is. És említsem-e, hogy fiatalon harcos életpártiságával tűnt fel a magyar közéletben? A Parlament alelnökének írt nyílt levelet arról, hogy az egykézés társadalmi gyakorlata milyen szörnyű következményekkel jár majd a nemzetre nézve (A hazugság öl, 1927). Végezetül pedig: Kodolányi Jánost olvasni valódi gyönyörűséget ad, nyelvének és gondolatainak gazdag szárnyalása felemel és elragad. Vajon hány modern szerzőtől kapja még meg ezt az olvasó?

 

Borítófotó: Kodolányi Gyula. a jeles rokon szellemi tanítványa

Riporterek Krisztus nyomában

„Szent mint szent sír, s mint koporsó, kemény” – Krisztus földi létének tárgyi bizonyítékait, az európai történelmen át megőrzött, ma is felmutatható ereklyéit, relikviáit kutatta fel Torinótól Dahlemen át a Szentföldig Grzegorz Górny lengyel újságíró, televíziós szerkesztő és Janusz Rosikon fotóművész. Időn és téren át tartó nyomozásuk feltárja, hogy milyen ereklyéket tartottak számon Kr. u. 33-tól 2017-ig, s mi lett ezek sorsa, elpusztultak, megőrizték őket, egyáltalán valahol megtekinthetők-e. E tárgyi emlékeknek ugyanis saját történelmük van – ilyen például „az igazi kereszt ereklye” megtalálása (325) vagy amikor IX. (Szent) Lajos megveszi és Párizsba viteti a Konstantinápolyban őrzött töviskoronát (1239). Górny nemcsak leírja e relikviák történetét, könyvében tömegével idézi, ismerteti azon tudósok, kutatók munkásságát és tudományos eredményeit is, akik behatóan vizsgálták e különleges tárgyak összetételét, korát, tulajdonságait.

Meglepő tény, hogy a krisztusi keresztút szinte valamennyi stációjához kapcsolódik egy vagy akár több tárgyi emlék, így a torinói lepel, a Veronika-kendő, a köntös, a tunika, a szegek. A szerzők a spanyolországi Ovideótól Vilniusig vizsgálták végig, a teljesség igénye nélkül a fontosabb tárgyi emlékeket. Tényfeltáró munkájuk térképe nyomán elámulhatunk azon, miként szóródtak széjjel a kereszténnyé lett Európában e különös relikviák, megerősítve a hitet a legkülönfélébb gyülekezetekben. A szerzőket érintettségük és avatottságuk mellett a legkevésbé sem lehet elvakultsággal vádolni: határozottan kinyilvánítják kétkedésüket például egy milánói ereklye eredetiségét illetően, és cáfolják a jámbor korai keresztény ábrázolásokba rejtett, ám az írásos források által sehol sem említett állítást is, hogy Krisztus sánta lett volna.

Ez a nyomozás ma is tart, derül ki a könyvből. Hiszen 2016 októberében egy régészcsoport elmozdította a jeruzsálemi Szent Sír szarkofágját, s több olyan nyomot is találtak, amelyek arra utalnak, hogy az akkor megnyílt mélyedés rejti a Megváltó sírkamráját.

Lenyűgöző a könyv történeti vonulata: eddig ismeretlen történelmi vonatkozások tömegét ismerhetjük meg, vagy már ismert történéseket foglalhatunk új rendszerbe. Azt hinnénk például, hogy csak a jakobinus őrület volt képes példátlan értékű középkori kincsek elpusztítására, pedig dehogy. A Longinus (a Jézusba lándzsáját döfő, majd megtért római katona) által megszerzett ereklye, a Krisztus vérével átitatott rögöket tartalmazó edény az osztrák katonák barbárságának esett áldozatul, amikor azok leverték az itáliai felkelést, s a szentségtartót is meggyalázták a mantuai Szent András-bazilikában. Izgalmas számunkra, hogy e Longinus nevű katona lándzsájának maradványát az a Dzsem herceg hozta el Konstantinápolyból, akit Mátyás király – a szultán ellen pártot ütő összeesküvőként – szövetségesévé kívánt tenni. 

Górny nem csak a könyv magyar vonatkozásai miatt lehet ismert hazánkban, hiszen ténykedése nyomán 2011-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét. Érdemes a munkáját forgatni: ez a kötet a krisztusi ereklyék több ezer éves megmaradása mellett azt is tanúsítja, hogy testvérnemzetünk mélyen, erősen őrzi keresztény gyökereit. 

 

Grzegorz Górny–Janusz Rosikon: A titkok tanúi (Nyomozás Krisztus ereklyéinek ügyében) Kairosz, 2019

Hegyes hegyen nem lila az elefánt

– Egy nyilatkozatában említette, hogy 160 ezer szót használtunk a 19. század végén, és ebből mára kevesebb mint 5 ezer maradt. Sokkoló élmény egymás mellé tenni egy Benedek Elek-kötetet és egy mai meséskönyvet, összehasonlítva a két mű nyelvezetét. 

– A szókincsünk valóban egyre inkább szűkül. Erősen hat rá az angol, amelynek eleve nincs nagy szógazdagsága. Lapozgassuk csak a Czuczor–Fogarasi szótárt – itt 113 ezer magyar szó szerepel. A gyerekekkel foglalkozva érdemes játszani egy kicsit a szavakkal, csakúgy kedvcsinálónak. S bár egy nyelvész bizonyára meg tudná indokolni, hogy a függöny biztos nem azért hangzik így, mert függőlegesen függ és minden összefügg. Szerintem ha beleteszünk egy pluszjelentést, onnan kezdve értékes akár egy szó, akár egy nyelv, és jobban fogunk vigyázni rá. Így tehát mindegy, hogy nyelvtanilag megállja-e a helyét, hogy tényleg megbújik-e egy szó a másikban, mint a gyűl-ölet, s hogy a hegy hegyes-e, vontat-e a vonat, s hogy az ember régebben azért fázott-e, mert nem volt fája. Vagy itt van a hirtelen, amelynek nincs előzetes híre. Ezekbe a szavakba érdemes „beletekinteni”. S a nyelvünkön ezt megmagyarázhatjuk – de angolul nem, angolázni legalábbis nem lehet. Ha ily módon fölkeltjük a gyerekekben az érdeklődést, akkor már értékesebb lesz számukra az anyanyelv. Vagy itt vannak a számok: ha egyen van a súly, már egyensúlyban van az ember, de ha két dologra figyel, lehet, hogy kétségbe vonja, bizonytalan lesz – s így van ez a többi számmal is.

– Az viszont kétségtelen, hogy biztos kézzel rajzol. Hol sajátította el ezt a tudást?

– Autodidakta módon tanultam meg rajzolni. Nagyapámtól, Urbán Sándor festőművésztől lestem el pár dolgot – ő sem tanított engem a szó szerinti értelemben, csak megfigyeltem, milyen technikákkal dolgozik. De ha elmentem például egy Csontváry-kiállításra, ott is arra próbáltam, minél közelebbről figyelve, rájönni: hogy állt neki a műnek, milyen technikákkal dolgozhatott? Annyira, hogy megesett, a végén a biztonsági őr is igen közel állt már mellettem… 

– Mi a foglalkozása „civilben”?

– Közgazdasági szakközépiskolát végeztem, pénzügyi és számviteli ügyintézőként, de a foglalkozásom nem ez. Vándor meseíró vagyok, iskolákba és óvodákba, könyvtárakba hívnak meg. Ezeket a találkozókat ingyen vállalom, talán ezért is hívnak meg gyakran. Több mint ötszáz intézményben voltam tíz év alatt. 

– Hogy zajlik egy ilyen előadás? Összegyűlik mindenki a tornateremben?

– Nem, én inkább osztálytermekben tartom meg a magam óráját csengetéstől csengetésig. Ha egy kupacban ülnének százötvenen, nem volna olyan közvetlen az élmény számukra. Ha már vándor meseíró vagyok, osztályról osztályra sétálok, ahogyan kísérőim az utat megmutatják. Ezeket a délelőtti előadásokat kíséri a délutáni dedikálás, ez már egy helyszínen, mondjuk az iskola főbejáratánál, itt vehetik meg a gyerkőcök, szülők a könyveimet.

– Hogy kezdődött ez a vándorlás, mi indította útnak?

– Fiatal, lelkes apukaként – ez régen volt, hiszen már 18 éves a fiam – keresgélni kezdtem neki olyan, gyermekeknek adható ismeretterjesztő könyveket, amelyekből a kicsik felismerik az állatokat, s nem lila bocit és rózsaszínű elefántot találnak a lapjain. Ilyet bizony nem láttam, de olyat sem, amely találós kérdéses, verses lenne. Olyan könyveken kezdtem hát dolgozni, ahol az állatok élethű színeikben láthatók, és arra is törekedtem, hogy a kicsik ne ijedjenek meg tőlük.

– A farkasok kedvelése, a vizek mélyének meglátása – gyakran old fel olyan sztereotípiákat, amelyek kevéssé szokásosak gyermekkönyvekben.

– Kismaroson, ahol az alkotótáboraink zajlanak, mellettünk, a kerítést átütő csapáson néha vaddisznók mennek el. A gyerekekkel megfigyeltük őket, persze jöttükre odébb húzódva, biztonságos távolból. A neszeiket még sokáig hallgattuk. Ez arra is jó, hogy rádöbbenjenek: az állatoknak is épp olyan létjogosultságuk van, mint nekünk. A táborok kezdetén mindig el is mondom nekik: ide mi most vendégségbe jöttünk. Az állatok, a növények viszont itt élnek, így hát köszönjük meg nekik, hogy itt lehetünk. Azzal, hogy nem törünk le ágakat, nem csinálunk a darázzsal, a bogárral olyat, amit nem kéne, és nem szemetelünk, megmutatjuk, hogy valóban vendégként viselkedtünk.  

– A sokszínűség jegyében a határon túlra is ellátogat. Mely irányban, milyen magyarlakta régiókba megy el?

– Nemcsak elmegyek, táborokat is tartok, így a felvidéki Palástra augusztus 10–11-én nagycsaládos táborba hívtak meg. Ha „visznek”, bárhová megyek, mert egyébként csak „BMV”-vel, busszal, metróval, vonattal járok. Lehet, jövőre Délvidéken is lesz táborom.

– Mesét mond, de mennyire elterjedt ez ma még, mesélnek-e a szülők gyermekeiknek? 

– Érezhető, hogy mind a szülők, mind a gyermekek részéről az igény meglenne rá. A családi táborokban a meséket hallgatják a felnőttek is, hiszen mindenki mást ért meg belőlük. A népmeséknél pedig olyan kulcsok vannak elrejtve, amelyek megoldást jelenthetnek komoly életkérdésekre, problémákra is.

– Tartós kapcsolat lehet ez a gyerekcsoportokkal, ha még kamaszkorukban is visszajárnak. Mi hozza vissza őket, valamilyen nosztalgia?

– Ez egy kívánság a régi táborosoktól, hiszen van, aki hetedik éve jár vissza, de vannak újak is ebből a korosztályból. Nem csak nosztalgiázás ez. Egy kialakult közösségben könnyebben befogadják az újakat is. Kívánságlista is szerepel, így a számháborút vagy az esti tábortüzezést nem lehet megunni, de van olyan tábortagunk, akinek a „programját” beépítettük a többi elfoglaltság közé. Hiszen egy találkozás mindig kétoldalú, sőt az kell, hogy legyen.

Látszólag

Egy lecsúszófélben lévő, valaha nagyobb álmokat szövögető család életéről szól Ivan Calbérac filmje. Az apa házaló ügynök, nagyhangú, egyszerű ember, az anya a bioéletmódra kattant rá, rettenetes répatortákkal és céklalevelekkel borítja ki a gyerekeit. Tiltják a mobiltelefont és a mikrohullámú sütőt, mert káros az agyra. Egy lakókocsiban élnek, éppen épül a házuk – ki tudja, mióta, s ki tudja, meddig még. A kamasz Émile a szomszédok garázsában lakik. Anyja hatéves kora óta szőkíti a fiú haját, hogy szebb legyen. Émile csendben lázad a szülei ellen, csak az arcáról lehet leolvasni, mennyire kínosan érzi magát, amikor anyja megjelenik az iskola előtt a biosütijével és jelenetet rendez, amiért mert venni egy croissant-t. A történet ott gyorsul fel, amikor a fiú első látásra szerelmes lesz az egyik iskolatársába, a gazdag családból származó Pauline-ba, aki karmester apja figyelméért küzd, és tisztán látja anyja depresszióját. Itt van tehát két família, a csóró, zajos, kínosan viselkedő hippik és a kifinomult, gazdag, neurotikus család. A sorsuk a kamaszok révén fonódik össze. Pauline meghívja Émile-t a hangversenyére, Velencébe. A fiú ezt elmeséli a szüleinek, és apja, Bernard hirtelen ötlettől vezérelve úgy dönt, elmegy együtt a család, a sosemvolt nászutat bepótolják, és elhúzzák a lakókocsit Velencébe. Előkerül Émile bátyja is, aki szintén csatlakozik a kiránduláshoz. Elindul az utazás, 36 órájuk van, hogy odaérjenek a koncertre. Ahogy az út maga az élet, a film fő szála is ez, innentől mutatkoznak meg a teljesen eltérő karakterek, további útitársak csapódnak hozzájuk és konfliktusok adódnak. Emblematikus jelenete a filmnek, amikor az apa torkaszakadtából énekli a kedvenc zenéjét, a La Compagnie Créole A.I.E. számát. Ez jusson eszünkbe mindig, amikor ugyanezt tesszük a saját kocsinkban, a saját gyerekeinkkel egy Máté Péter-nótával. A film egyik nagy erőssége, hogy felnőttként ugyanúgy tudunk azonosulni a szerelmes kamasszal, mint féleszű szüleivel, egyszerre röhöghetünk azon, hogyan látnak bennünket a gyerekeink, amikor például azt gondoljuk, mennyire menőn tudunk bulizni. De egyszerre szorul össze a szívünk az ábrándos kamaszéval, amikor a kocsi lerobban, s egyre kisebb az esélye annak, hogy időben odaér Velencébe. A helyzet persze megoldódik, eljutnak a célhoz, egy lepukkant, gyárnegyed melletti ócska kempingbe. Émile találkozik Pauline-nal, de a történet vesz még fordulatokat. 

Nem egy klasszikus, tét nélkül vígjátékról van szó, még ha az erkölcsi tanulság némileg leegyszerűsített is: a csóringer prolikban több szeretet van, mint a gazdag művészcsaládban. A film ízét a karakterekben rejlő dráma, az árnyalt színészi játék és a folyamatos aha!-élmények adják, azzal a csavarral, hogy hol a kamasz életét, hol a szülőkét éljük. 

Egyik szemem sír, a másik nevet – mondja egy alkalommal Émile-nek a bátyja alkalmi barátnője. Alaphelyzet – válaszol a fiú, és valóban, erről szól az első szerelem, a gyerekeink felnövése, az öregedés, ennyi minden történik velünk az úton. 

 

Velence vár (francia vígjáték)

Rendezte: Ivan Calbérac

Szereplők: Benoît Poelvoorde, Valérie Bonneton, Helie Thonnat 

Forgalmazza: Big Bang Media