Bezár ×

2019/08/01

Beállítás és finomhangolás

Most tizenhatodikak vagyunk a tagállamok közt a foglalkoztatási ráta listáján. A német és a cseh értékektől még mindig le vagyunk maradva 5 százalékkal úgy, hogy a munkanélküliségi arány listáján mindhárman az első négy helyen vagyunk. A legutóbbi magyar állástalansági ráta 3,3 százalékos: a 2010-es 11,3-nél 8 százalékkal jobb, kevesebb, mint a kilenc évvel korábbi adat harmada.

Lehet-e még tovább javulni?

Júniusban 4,511 millió fő dolgozott és 155 ezer munkanélküli volt, míg 2010 ugyanezen időszakában 3,729 millió személyt foglalkoztattak és 471 ezren voltak állás nélkül. A 20–64 évesek körében még mindig 1,3 millióan inaktívak, igaz, 2010-ben még 2 millió feletti volt a számuk.

A legutóbbi adatok szerint a 25–54 évesek, a legjobb foglalkoztatási korban lévők táborában és az 55–64 esztendősek között egyformán kicsit több mint 500-500 ezer fő inaktívat találunk. A 25–54 évesek mintegy félmilliós szegmensének a háromnegyede, közel 400 ezer fő nő, nagy részük kisgyermeket nevel. Az 55 év felettiek 68 százaléka szintén hölgy, köztük számos nyugdíjas van – vagy azért, mert betöltötte a korhatárt, vagy azért, mert a Nők 40 program keretében vált jogosulttá a nyugellátásra. Mindkét körben rengeteg nagyon jó kompetenciákkal bíró hölgyeket találunk, de őket jórészt csak rugalmas foglalkoztatási formákban tudjuk ismét behívni a munka világába. Többségük a heti 36 óránál kevesebb idejű részfoglalkoztatás keretében tudna csak dolgozni, vagy részben otthon is végezhető munkát tudna vállalni. E két csoportbeli 755 ezer inaktív nő között nagyon sok olyan van, aki atipikus módon szívesen vállalna munkát, ők a munkaerőpiac legfontosabb tartalékai közé tartoznak.

A 20–24 évesek közt további 250 ezer inaktívat találunk, 100 ezer férfit és 150 ezer nőt. E csoportban számosan még diákok. A duális képzés terjedésével és a gyakornoki programok bővülésével közel 90 ezer fővel csökkent a számuk 9 év alatt, de még mindig nagyon kevés olyan foglalkoztatott fiatalt „látnak” a statisztikáink, aki a tanulás mellett dolgozik. Nálunk 50 százalék körüli e tábor foglalkoztatási aránya, csupán hét százalékuk dolgozik tanulás mellett, 43 százalékuk nem tanul.

Ahhoz, hogy német vagy cseh szintre javuljon a foglalkoztatási rátánk, közel 300 ezer fővel kellene tovább csökkennie az inaktívak számának, amit csak úgy tudunk megvalósítani, ha több rugalmas munkakört hozunk létre a mainál. Még mindig utolsó előttiek vagyunk az uniós tagállamok közt a részmunkaidős foglalkoztatás terén, csak Bulgáriát előzzük meg, így igazán „ránk is férne” ilyen irányú változás.

Tény, hogy ez a folyamat nem tud elindulni addig, amíg a szabályozórendszert nem kezdjük el finomhangolni.

Klímaváltozás és népességnövekedés

Európának a szomszédos Afrikára kell figyelnie, ahol a következő évtizedekben a lakosságszám várhatóan ugrásszerűen megnő. Becslések szerint 2015 és 2050 között a világ lakossága várhatóan 2,4 milliárd emberrel emelkedik, ennek több mint felét az afrikaiak adják. A gazdasági növekedés ezzel nem tart lépést, vagyis a fekete kontinensen nem csökken a szegénység. Ez önmagában tragikus fejlemény, de ha hozzábesszük a klímaváltozást, az amúgy is szűk erőforrások, mindenekelőtt az ivóvíz drámai csökkenését, akkor a helyzet csaknem reménytelen. A mind hatalmasabbra duzzadó tömegek várhatóan északra, Európa felé húzódva keresnek menedéket a forróság, a vízhiány és a nincstelenség elől.

Lesz székely autonóm régió

– A romániai rendszerváltozás óta küzd az erdélyi magyarság az autonómia különböző formáiért. Ez a közösség megmaradásának a záloga. A belső önrendelkezés az eszköze annak, hogy egy számbeli kisebbségben élő közösség megmaradjon, boldoguljon és gyarapodhasson a szülőföldjén, tanulhasson és érvényesülhessen anyanyelvén, megőrizhesse kultúráját, identitását. Önkormányzatiságot igényel, azt, hogy az állam ruházza át rá egy szűkebb vagy bővebb intézményrendszer működtetését; igazgathassa iskolai és kulturális hálózatát, színházait, médiáját, s egy-egy tömb­magyar terület esetében közigazgatási, gazdasági, törvénykezési jogokat is kapjon. Ez így helyes összegzés, elnök asszony?

– Röviden: elég jó összefoglaló, benne van mind a kulturális, mind pedig a területi autonómia lényege. Még rövidebben megfogalmazva: az autonómia nem más, mint hogy egy-egy kisebbségben élő nemzeti közösség az őt érintő ügyekben, a saját sorskérdéseiről önmaga dönthet.

– A Bálványosi Nyári Szabadegyetemen bejelentette: az erdélyi magyar pártok és politikai szervezetek képviselői megállapodtak arról, hogy szeptember végéig autonómiacselekvési tervet dolgoznak ki a következő két év operatív együttműködéséről. Miben van egyetértés, melyik autonómiatervezetet támogatják?

– Ez tulajdonképpen a folytatása a 2018 januárjában kötött egyezségnek, amelyet a három erdélyi politikai szervezet kötött, s a két nemzeti tanács is támogatott; nevezetesen a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), a Magyar Polgári Párt (MPP) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP), valamint az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT). Most többek között megállapodtak arról, hogy mindannyian támogatják az SZNT autonómiatervezetét, amely történelmi alapon határozza meg Székelyföld határvonalát mint a területi autonómiaigény határát. Nyolc egykori székely széket foglal magában, ahol a mintegy 1,3 milliós erdélyi magyarság nagyobbik, tömbben élő része él. A másik tervezet ugyanis, amelyet az RMDSZ szintén a dél-tiroli mintára épített, valamivel nagyobb területet ölel fel, Maros, Hargita és Kovászna megyét, de ebben a régióban valamivel több román él.  

– Van az RMDSZ-nek egy másik, a kulturális autonómiára vonatkozó törvénytervezete, amely hasonlít a magyarországi vagy a szerbiai kisebbségi önkormányzati jogszabályhoz. Ez kimondja, hogy a nemzeti kisebbségi közösségek államalkotó tényezők, joguk van saját belső parlamenthez, tanácshoz vagy önkormányzathoz, s ez dönt az egész közösséget érintő oktatási, kulturális vagy tájékoztatási ügyekben.  

– Igen, ez minden romániai magyarra érvényes volna, függetlenül attól, hogy tömbben vagy szórványban, zárványban él. Ezt valamikor a 2000-es évek derekán a román kormány rendeletben elfogadta, de a bukaresti parlament soha nem szavazta meg. Ezt a tervezetet is aktualizálva életben kívánják tartani az erdélyi magyar pártok. A megállapodás szerint mindegyik autonómiakoncepciót mindegyik magyar szervezet támogatja. És ezt képviselik a parlamenti tagsággal rendelkező magyar pártok a bukaresti törvényhozásban. Erről szól az egyezség, az összmagyar akarat képviseletéről.

– Megvan-e már a közös akcióterv, amelyről az ön közvetítésével megállapodtak az erdélyi magyar szervezetek?

– Szeptemberre készítik el. Ebben benne lesz az is, hogy miként kívánják megszólítani a román politikai osztályt. Fontos, hogy értse a többségi társadalom, mit is akar a magyar közösség valójában. Fogalmi kérdéseket kell tisztázni, hiszen az autonómia a többségiek fejében általában úgy rögzült, hogy a kisebbségek el akarnak szakadni az államtól. Pedig szó nincs erről.  

– Ezt szinte három évtizede magyarázzák az erdélyi magyarok a románoknak, mégse sikerült áttörést elérni. Volt parlamenti beterjesztés, közvita, konferenciák sora.  

– Igen, de immár közösen lépnek fel a magyarok, együtt határozzák meg a cselekvés irányait. Ebben benne lesz az európai fórumok előtti együttes fellépés is. Hiszen közel sem érvényesülnek úgy a kelet-közép-európai nemzetiségek jogai, mint némelyik nyugat-európai országban…

– Az Olaszországhoz tartozó Dél-Tirolban, vagy például a finnországi svédeknél a hivatalos érintkezésben is használják az anyanyelvet, széles autonómiát élveznek az Åland szigetek lakói, és létezik a belgiumi német közösség önrendelkezése is.

– Természetesen. Célunk, hogy minden európai régióban, ahol nemzeti közösségek élnek, hasonló jogok érvényesüljenek. Van két erről szóló európai polgári kezdeményezés is, amelyet az Európai Bizottság (EB) hosszas pereskedés után be kellett hogy fogadjon. Az egyik az RMDSZ által indított Minority SafePack (a kisebbségi jogvédelemről szóló csomag), amelyhez még tavaly összegyűlt mintegy 1,2 millió aláírás az EU tagállamaiban, a másik az SZNT előterjesztése a nemzeti régiókról, amely azt szorgalmazza, hogy uniós szintű jogszabály szülessen azon térségek kiemelt támogatásáról, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól. Az utóbbihoz nemrég kezdték gyűjteni az aláírásokat. Az SZNT elnöke, Izsák Balázs a tusnádfürdői szabadegyetemen jelentette be, hogy már több mint 15 ezer összegyűlt. Ezt velem együtt az összes erdélyi magyar szervezet képviselője ünnepélyesen írta alá a szabadegyetemen tartott autonómia-kerekasztal után. Az autonómia előszobájába jutunk, ha ezt a két kezdeményezést az EB felkarolja. Persze rögös még az utunk addig, hosszabb küzdelemre számítunk. Idetartozik az EU-nak benyújtandó javaslatcsomag is, amelyet Kalmár Ferenc miniszteri biztossal dolgozunk ki. Ebben öt alapelvet rögzítünk. Például azt, hogy az európai őshonos kisebbségek ügye európai ügy, nem az egyes tagállamok belügye, az állampolgárság nem azonos a nemzetiséggel, a valamely nemzethez való tartozással, a nemzeti identitás megőrzését mindenki számára biztosítani kell, s rögzíteni szükséges mindegyik ország alkotmányában, hogy a nemzeti kisebbségek államalkotó tényezők. Mert mindaddig, amíg ez nem történik meg, a nemzeti kisebbségek nem lehetnek egyenlőek a többségiekkel egy-egy ország területén. Ez a kiindulási pont, mert miközben az EU-ban egy márciusi parlamenti határozat értelmében kollektív jogok is megilletik az afrikai származású 15 milliónyi embert, a mintegy 50 milliós őshonos európai nemzeti kisebbségi közösségek kollektív jogairól egy szó sem esik, mi több, a kollektív bűnösségről szóló szabályok maradhattak hatályban uniós országban.

– A kollektív jogok az egyéniek fölött állnak, hiszen egy-egy közösségre vonatkoznak, az autonómia jogi alapjaihoz tartoznak.

– Az EU-ban élő afrikaiaknak diszkriminációmentességet, a lakhatáshoz és a munkahelyhez való jogot is szorgalmaz az említett határozat. S szerepel benne az is, hogy a fiatalokat meg kell ismertetni a valós történelemmel. Amikor ezt végigolvastam, akkor egyből az jutott eszembe, hogy miért ne lehetne egy hasonló határozatot hozni az Európai Parlamentben az őshonos európai nemzetiségekre vonatkozóan is. Hogy ne gondolják, hogy a magyarok bevándorlóként kerültek Romániába, Szlovákiába, Szerbiába vagy Ukrajnába, ahogy ez egy amerikai politikus kérdéseként egyszer elhangzott. A szülőföldjükön pedig joguk van ahhoz, hogy teljes értékű életet éljenek, szabadon használhassák az anyanyelvüket, jelképeiket, énekelhessék a himnuszukat, s ezt biztosítani tudják a következő generációknak is.

– A 47 tagállamból álló Európa Tanácsnak (ET), amely nem uniós szerv, van határozata az autonómiaformák létjogosultságáról, s ebben az is benne van, hogy a nemzeti kisebbségek autonómiája az európai stabilitást szolgálja, a kollektív jogok pedig nem sértik az egyéni jogokat. Ezt öt éve fogadták el, az imént említett Kalmár Ferenc terjesztette be (Kalmár-jelentés). Azóta az Európai Parlament két határozata is hivatkozott erre, de az egyértelműen megfogalmazott teendők megvalósulásáig, egy kötelező érvényű uniós szabályozásig, úgy tűnik, hosszú még az út.  

– Sokan munkálkodtak az elmúlt két-három esztendőben is a nemzeti kisebbségi jogok kiterjesztéséért. Az ET-ben például Hoffmann Rózsa vagy Magyar Anna az anyanyelvhasználat ügyében. Az EP-ben Csáky Pál vagy Nagy József képviselő határozatokat kezdeményezett az őshonos kisebbségekről, egy kisebbségi minimumstandard meghatározásáról. Természetesen meg kell említenem Tőkés Lászlót, Sógor Csabát, Gál Kingát, Bocskor Andreát, de másokat is lehetne a Fidesz–KDNP-frakcióból, akik végigharcolták a mandátumaikat az autonómia és az őshonos közösségek érdekében. Nos, ezt a felhalmozott anyagot, tudást összefoglaljuk az EU-nak készülő javaslatcsomagunkban.  

– Az nem hátrány, hogy az EP-ben a képviselők jelentős része kicserélődött? Rengeteg az új ember, s még nem tudjuk, milyen lesz az új Európai Bizottság.

– Egyáltalán nem tartom hátránynak, sőt derűlátó vagyok. Mert a frissen megválasztott EB-elnök, Ursula von der Leyen asszony mind a beköszönő beszédében, mind pedig más megnyilatkozásaiban jelezte, hogy nem szabad ugyanúgy megítélni a kelet-közép-európai országokat, mint a nyugatiakat, hiszen egészen más fejlődési folyamaton mentek keresztül, más történelmi háttérrel. Ezzel az elnök asszony megnyitott nekünk egy ajtót, amelyen a saját elképzeléseinket megfogalmazva beléphetünk.  

– És utána mi a csapásirány?    

– Több oldalról kell nekünk generálni a folyamatokat. Az EP-képviselőinken keresztül, ugyanakkor a két polgári kezdeményezésünk a nyitánya lehet annak, hogy az EB is belássa: változtatnia kell a kérdéshez való viszonyulásán, hiszen az előző bizottság először mind az RMDSZ, mind pedig az SZNT polgári kezdeményezését visszautasította, de aztán pert vesztett az unió luxemburgi bíróságán. És bízom abban, hogy az új összetételű EB-ben Magyarország olyan pozíciókat tud majd betölteni, illetve kiépíteni, amelyek lehetővé teszik ezeknek a kérdéseknek a megvitatását. Persze ehhez is kell, hogy paradigmaváltás legyen az EU-ban, amit mi és a szövetségeseink jó ideje szorgalmazunk: a globalizált világban a helyes utat a Nemzetek Európája projekt jelenti. Hangsúlyozom, hogy nem a nemzetállamok Európájára gondolok. Mert látható, hogy olyan nemzetállamokkal vagyunk körülvéve, amelyek egy része kirekesztően viszonyul a más nemzetiségűekhez. A Nemzetek Európája pedig azt jelenti, hogy az államokon belüli kulturális közösségek egyenrangúnak ismerik el a velük együtt élő más kulturális közösségeket. Mint ahogy a magyar alaptörvény elismeri, hogy az országban élő kisebbségi közösségek államalkotó tényezők, és saját önkormányzatokat hozhatnak létre.

– Az aligha megy majd könnyen, hiszen a környező országok közül az EU-tag Románia vagy Szlovákia nemzetállamként határozza meg magát, alkotmányuk a többségi nemzet hegemóniáját bebetonozta, a kollektív jogokat kizárja.

– Mindegyik országnak előbb-utóbb fel kell tennie a kérdést, hogy fel akar-e oldódni egy föderatív EU-ban, egy szuperállamban, vagy nyit a területén élő őshonos kisebbségek felé, mert velük együtt tudja megőrizni a keresztény hagyományokon alapuló értékeit, arculatát.  

– Mikorra vár áttörést az említett kérdésekben?

– A következő öt évben már komoly eredményekre számítok. Ez függ a határon túli szervezetek egységes fellépésétől a saját működési területükön. Lám, most már a felvidéki magyarok is kezdik belátni, hogy összefogás nélkül nem lesz képviseletük a pozsonyi parlamentben. Másodsorban olyan módon, ha úgy tetszik, forgatókönyv alapján kell tematizálniuk az autonómia vagy az önkormányzatiság iránti igényt, hogy ne sérüljön az államközi, jószomszédi viszony. Le kell ülni a másik nemzet szakértőivel, s tisztázni kell a fogalmakat, hogy például az autonómia nem elszakadást, hanem egy belső önkormányzást, önigazgatást jelent. A szerbekkel ez már sikerült, működőképessé vált a magyar kulturális autonómia, és kifogástalan a két ország közötti kapcsolatrendszer. Soha nem volt ilyen jó a két nemzet közötti viszony. Ezt megoldhatónak látom a többi szomszédos országgal is. Egy ilyen összefogással mindenki nyerhet, együtt kell fellépnünk, hogy megtörténjen az európai paradigmaváltás, így valósítható meg a Nemzetek Európája projekt.

– Mikor lesz székelyföldi autonómia?

– Azt mondtam most Tusnádfürdőn, amikor a Bálványosi Szabadegyetem 30. évfordulóját ünnepeltük, hogy remélem, az ötvenedik tábort már a székely autonóm régióban szervezik. Hogy megérem-e, azt a Jóisten dönti el, de amíg élek, őrizni fogom az optimizmusom, politikusként azon dolgozom, hogy ez a cél megvalósuljon.   

 

NÉVJEGY

Jogász, humánökológus, politikus.

1994-től 2014-ig parlamenti képviselő volt.

1994 és 1998 között a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium politikai államtitkáraként tevékenykedett.

1998-tól 2002-ig az Országgyűlés alelnöke, 2002 és 2009 között az Országgyűlés elnöke volt.

A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma és a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács alapító elnöke.

2010 októberében kilépett az MSZP-ből.  

2015-től a miniszterelnök úr megbízásából a határon túli magyar autonómiakoncepciók összehangolásáért felel.

 

MIT AKARNAK AZ ERDÉLYI MAGYAR SZERVEZETEK?

A közös állásfoglalás rögzíti, hogy az identitás megőrzése és továbbadása, a kisebbségi lét teljes jogú polgárként való megélése csak a közösségi autonómiaformák – regionális autonómia a tömbben élőknek, önkormányzati autonómia a magyar többségű településeknek, kulturális autonómia minden romániai magyarnak – intézményrendszere által biztosítható. Ez a romániai többség érdeke is, hiszen nemcsak a régió, hanem az egész ország gyarapodását szolgálja.

A magyar nyelv térségen belüli önállóságának igénye mellett a Partium történelmi régió sajátos, kétnyelvű közigazgatási jogállásának a kialakítását tűzi ki célul többek között.

Budapesti projektcsomag

BŐSÉGES KÍNÁLAT

Kétszáztizennyolc tételes listát állított össze a Főpolgármesteri Hivatal a 2010 és 2018 között megvalósult budapesti fejlesztésekről. Ez a lajstrom ráadásul csak a saját beruházásokat foglalja össze, mindezt kiegészítik az állami és a közös projektek, továbbá a megvalósulás szakaszában lévő tételek. A négy összeállítás együtt 439 tételt foglal magában. Ezzel a „csomaggal” indul tehát Tarlós István főpolgármester az őszi önkormányzati választáson, ráadásul számos olyan, a fővárosiak életét érdemben befolyásoló, már belengetett intézkedésre is lehet számítani, amely nem kapott helyet a felsorolásban. A kínálat tehát több mint bőséges.


Futóverseny a lánchídon. hamarosan megkezdődik a híd és a várhegy-alagút rekonstrukciója.

ÁTALAKULÓ KÖZTEREK

Mindazonáltal a dokumentum jelenleg is folyamatban lévő, tehát le nem zárt projekteket áttekintő részeiből egyebek mellett kiderül: mintegy 6,2 milliárd forintból valósul meg a Fővárosi Önkormányzat intézményei épületeinek az energetikai korszerűsítése, számos szennyvízcsatorna-fejlesztésre is sor kerül, de összesen több mint húszmilliárd jut a hulladékgazdálkodási rendszer megújítására, részben az újrahasznosítás arányának növelése érdekében.

Kiemelkedő projektnek számít a Lánchíd és a Várhegy-alagút felújítása, ami több soron is szerepel. Budapest saját forrásból 23 milliárd forintot szán a munkálatokra, például a híd alatti villamos-aluljáróra. Korábbi bejelentések szerint ezt az összeget egészíti ki a kormány hatmilliárddal, a Széchenyi lánchíd és kapcsolódó kivitelezések megnevezésű projekt ajánlati felhívása pedig a napokban meg is jelent. Az ajánlatokat egyébként augusztus 21-ig várják, vagyis a munkálatok várhatóan október vagy november környékén kezdődhetnek.

A híd felújításával teljesen elbontják és újjáépítik a meglévő közúti pályalemezt, elvégzik a megmaradó acélszerkezetek javítását és korrózióvédelmét, valamint a gyalogoskorlátok műemléki felújítását. Megújulnak a hídtartozékok, a kezelőjárdák, a budai oldali szellőzőfelépítmények és a lehorgonyzó kamrák, valamint ezek árvízi védekezési rendszere is. Átépítik és kiszélesítik a hídfőkben lévő gyalogos-aluljárókat, de restaurálják többek között a kőoroszlánokat is.


felújítják a lehel téri templom előtti teret. forgalomtechnikai újítások is várhatók

A BKK részére történő tervek leszállítását követően írhatják ki a Blaha Lujza tér rekonstrukciójának a kivitelezéséhez kapcsolódó közbeszerzési eljárást — tájékoztat az iromány. A procedúra lefolytatása után a kivitelezés várhatóan 2019 végén kezdődhet meg – olvasható a dokumentumban. A tervek szerint 2021 végére megvalósuló projektet támogatja a kormány, az összesen több mint négymilliárdos keretből rendbe teszik az aluljárót is. Számos tér újul majd meg, többek között a Széna tér, a XXII. kerületi Városház tér vagy a csepeli városközpont.

Összességében több milliárd jut kerékpáros fejlesztésekre. Ezek között szerepel a Zuglót is érintő Rákos-patak menti ökoturisztikai folyosó kialakítása, amelynek egyik célja „a közlekedésbiztonság megteremtése kerületi szinten”. Ugyancsak megvalósul a Duna másik oldalán a Csillaghegyi-öblözet és az Aranyhegyi-patak árvízvédelme, továbbá a pesti rakpart újabb szakaszának a rendezése. Vagy legalább annak előkészítése, ugyanis továbbra is négy koncepció van az asztalon, az engedélyeztetésről pedig még folynak az egyeztetések.

 

KÖZLEKEDÉSI MEGÚJULÁS

Több száz millió forintból újul meg a Lehel téri templom előtti terület, a munkálatok jelenleg is zajlanak, megvalósul számos forgalomtechnikai fejlesztés is. Csaknem egymilliárd forint jut például a Crocodile 2.0_HU nevű projektre, melynek része egyebek mellett a terepi forgalomirányítási, monitoring- és közúti tájékoztató eszközök telepítése, továbbá a kommunikációs hálózat fejlesztése. A számos út- és egyéb felújítások, továbbá fürdős beruházások mellett a dokumentum szerint az év végéig a Budapest Közút Zrt. 23 P+R parkolót vesz üzemeltetésbe, ezeket pedig biztonsági kamerákkal szerelik fel, de számos új ilyen szolgáltatói kapacitás is létesül, például Békásmegyeren és Csepelen.

A főváros tervei között szerepel s egyelőre előkészítési fázisban van a 2-es metróvonal és a gödöllői HÉV összekötése, valamint a rákoskeresztúri szárnyvonal kialakítása. A számítások szerint a projekt akár negyvenezer új utast is képes lenne bevonni a közösségi közlekedésbe. A teljes vonal felújítása már javában zajlik, jelenleg éppen a második ütem, ám „régi ismerős” a 3-as metró Káposztásmegyerig történő meghosszabbításának az elképzelése — akárcsak a földalatti, a 2-es villamos és a fogaskerekű rekonstrukciója. Ezek tervezése és előkészítése is megkezdődött, ugyanez igaz az újpalotai villamosvonal megtervezésére.


a Thököly úton is átalakulhat a közlekedés. újraindulhat az egykor népszerű villamos.

A Thököly úton hajdan járt villamos, újraindítása pedig néhány évente mindig felmerül. Csakhogy az eredetileg hosszabbra tervezett 4-es metró ezeket rendre zárójelbe tette. Forrás egyelőre nincs rá, ám a főváros lakossági igényekre hivatkozva továbbra is indokoltnak tartja a beruházást.

Kiemelkedő és az érintettek számára is fontos fejlesztés a régóta húzódó elektronikus jegyrendszer bevezetése, amely végül úgy valósul meg, hogy Budapest is csatlakozik a Nemzeti Elektronikus Jegyrendszer Platformhoz. A korábbi ígéretek szerint hamarosan lehet majd mobiltelefonon is jegyet és bérletet venni. Egyelőre a reptéri buszos utazás árát lehet az applikáción keresztül leszurkolni, az időalapú jegyeket azonban várhatóan csak 2021 elején vezetik be.

 

ÁLLAMI SZINTEK

Mindezeken felül számos, kizárólag állami pénzből megvalósuló nagyberuházás is „elfért” a lajstromban. A teljesség igénye nélkül: a Liget Budapest Projekt, a Budai Irgalmasrendi Kórház bővítése, a Testnevelési Egyetem fejlesztése, az Operaház rekonstrukciója, új birkózócsarnok, a Puskás Ferenc Stadion újjáépítése, a Széllkapu-projekt a Millenárison, a MOME egyetemi campus és tudáspark, továbbá új székház a TIBEK-nek. Ugyan még csak a tervezőasztalon szerepelnek, vagy még ott sem, de a következő években akár két új Duna-híd is épülhet Budapesten.

 

Borítófotó: villamossín-felújítás a nagykörúton. A Blaha Lujza tér nemsokára megszépül

Bringás nemzet

KERÉKPÁROS TENDENCIÁK

Kétszáztizennégyszer tekerte körbe a határok mentén Magyarországot, továbbá két és fél tonna gumimaciban rejlő kalóriát égetett el az a több mint teljes Bugyi községnyi ember, aki csatlakozott a Bringázz a munkába! kampányhoz – adott képet egy minapi kezdeményezés értékelése kapcsán a Magyar Ke­rék­pá­ros­klub arról, mennyire népszerű is lett napjainkra a biciklizés.

A számok szintjén ez azt jelenti, hogy az immár tizenhatodik alkalommal meghirdetett, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) által is felkarolt program résztvevői több mint 480 ezer kilométert bicajoztak összesen a munkahelyük és az otthonuk között. A szervezők kiszámolták azt is, hogy ezzel 69 678 318 forint benzinpénzt spóroltak meg és 76 947 tonna szén-dioxid kibocsátását kerülték el – az utóbbi évek legesősebb májusában.

 

BIZTOS KÉZBEN

A kormány támogatja a kerékpáros közlekedés fejlesztését, ám az ezzel kapcsolatos intézkedések körül rendre viták bontakoznak ki, különösen útfelújítások vagy -építések idején. Ám az összkép mára mégis az, hogy immár Budapesten is egyre elégedettebb a Critical Mass nevű szerveződés nyomán látványos erődemonstrációra is képes bicajostársadalom.

Révész Máriusz személyében mindenesetre kormánybiztosa is van a területnek, a politikus egész pontosan a kerékpározásért és az aktív kikapcsolódásért felelős. Ami az eddigi eredményeit illeti: 1000 kilométernyi erdei út nyílt meg a kerékpárosok előtt, csaknem 250 kilométer új útvonalon tekerhetnek a túrázók: két páratlan szépségű kerékpárostúra-vonal jött létre Pannonhalma és Balatonfüred, valamint Fertőd és Keszthely között. A határokon átnyúló együttműködés révén összesen 500 kilométer kerékpárút újult meg és kilenc közbringarendszer létesült az országban.

A korábban meghirdetett koncepció szerint a kormány célja, hogy országszerte új, jó minőségű útvonalak jöjjenek létre, s a fejlesztések eredményeként a friss szakaszok kiegészítsék, úgymond rendszerbe foglalják a meglévőket. Vagyis csatlakozzanak a hiányos hálózatokhoz. Az eddigi fejlesztéseknek köszönhetően összesen 9100 kilométer kerékpárút van Magyarországon, s együttesen mintegy 200 milliárd forint hazai és uniós forrás áll rendelkezésre, hogy további 2100 kilométer épüljön. A tavalyi költés 30 milliárd volt.

 

SZEMLÉLETVÁLTÁS

A célok persze még korántsem teljesültek. A kormánybiztos egy ez év májusi rendezvényen is a közlekedés újragondolását sürgette, a további ösztönző intézkedések mellett szemléletváltást támogató kampányokat is ígért. Ezek egyike a nagy sikerrel lefolytatott, szeptemberre újra meghirdetett munkába való bringázás kampánya. Ennek jelentőségét emeli ki a Magyar Kerékpárosklub elnöke is: Kürti Gábor a nyugati országok tapasztalataira hivatkozva úgy véli, a szemléletváltást célzó ráfordítások jobban hasznosulnak, mint az infrastrukturális fejlesztések. Ezért a kerékpáros-mozgalom Magyarországon is elsősorban a meggyőzésre és a példaadásra törekszik. Hiszen biciklizni élmény, ráadásul olcsó és gyors is.

Kürti arra számít, hogy a kerékpározás a következő években még népszerűbb lesz. A bővülés aránya az általa ismertetett összesítés szerint már az év első négy hónapjában elérte a három-négy százalékot.

Tavaly egyébként először készült átfogó, reprezentatív kutatás a témában, a kerékpárosklub és a Medián jóvoltából, az ITM támogatásával. Egyelőre az akkor rögzített adatok a legfrissebbek. Ezek szerint a felnőtt lakosság hetven százaléka szokott valamilyen gyakorisággal kerékpározni, 17 százaléknak ez az elsődleges közlekedési eszköze, 38 százalék pedig legalább hetente biciklire ül. A felnőtt lakosság 84 százaléka fér hozzá működőképes kerékpárhoz, és 67 százalék rendelkezik is ilyennel. Budapesten hat százalék mindennap kerékpározik, 16 százalék hetente többször, összesen minden második ember szokott biciklizni.

És hogy mire elég ez a lelkesedés európai szinten? Dánia és Hollandia után Magyarországon a harmadik legnagyobb az elsősorban kerékpárral közlekedők aránya. Vagyis bizonyos mértékű szemléletváltás azért már lezajlott hazánkban is.

 

BALATONI KÖR

A fejlesztések mindenesetre folytatódnak. Kiemelendő: a Balatonalmádi és Balatonlelle közötti szakasszal végre elkezdődött – igaz, időlegesen rögtön be is fejeződött – a balatoni biciklikör közel 17 milliárd forintos felújítása, amely a tervek szerint 2021 tavaszáig tart. A 42 kilométer hosszú, 14 települést érintő rész 670 millió forintba kerül, ugyanakkor a munkát június közepétől augusztus végéig szüneteltetik, hogy ne zavarják a nyári szezont.

Cseresnyés Péter, az ITM államtitkára még tavasszal beszélt arról: a Magyar Kerékpáros Szövetség vezetésével, 1,2 milliárd forint uniós támogatással 800 kilométer túraútvonalat jelölnek ki a térségben, s három nagy szolgáltatóközpont létesül Balatonfüreden, Keszthelyen és Balatonföldváron 2020 őszéig. Továbbá az idén kezdődik a fővárost és a régiót – Etyek, Székesfehérvár és a Velencei-tó érintésével – összekötő 10 milliárd forintos kerékpárút építése is.

Inkább sporthír, mégis az „ágazat” jelentőségét mutatja, hogy magyarországi szakaszokkal egészült ki a jövő évi Giro d’Italia olasz országúti kerékpáros körverseny. A viadalt akár napi 300-400 ezer szurkoló nézi az utak mentén, míg a televízióban meg lehet mutatni a világnak Magyarország látványosságait, tájait és műemlékeit – vetítette előre Révész Máriusz.

Szabó Tünde sportért felelős államtitkár pedig az erről szóló tájékoztatón azt hangsúlyozta, hogy kerékpársportunk történetében mérföldkőnek számít a Giro magyarországi rajtja, hiszen ez a világ egyik legnézettebb, legjelentősebb és legnépszerűbb sporteseménye. A várakozások szerint ez a megmérettetés nemcsak az országimázsnak tesz majd jót, hanem a hazai kerékpárosokat is tovább erősítheti.

 

Borítófotó: Mutánsbringás felvonulás Budapesten,  a Kálvin téren. Kerékpározni élmény,  ráadásul olcsó és gyors is.

Iszapbirkózás

FELÜLVIZSGÁLAT

Minden jel szerint a helyi ellenzék politikai célú, az országos sajtó által is felkapott próbálkozása volt a székesfehérvári szennyvíziszapbotrány – olvasható ki az elmúlt hetek fejleményeiből. A történet azzal kezdődött, hogy az MSZP-s Márton Roland (az ellenzék közös polgármesterjelöltje) és a jobbikos Fazakas Attila tiltakozásokba kezdett az ellen, hogy az egykori téglagyári bányatelep rekultivációja során szennyvíziszapot hordanak Székesfehérvár határába. Az általuk megtámogatott sajtóbeszámolók elviselhetetlen bűzről és felháborító eljárásról szóltak. Kiderült az is: a feldolgozásra szánt anyagot jórészt Horvátországból hozzák be.

A képviselő-testület rendkívüli ülést tartott, amelyen az érintettek adtak tájékoztatást, közölve: a hatóságok folyamatosan ellenőrzik az eljárást; nem iszaplerakásról, hanem feldolgozásról, hasznosításról van szó, ráadásul e tevékenység több mint két évtizede zajlik már engedéllyel a téglagyár területén. Horváth Sándor, a Fehérvári Téglaipari Kft. tulajdonos-igazgatója aztán több helyütt még azt is elmondta: iparjogvédelmi oltalom alá vont technológiát alakítottak ki; „biológiai, illetve biológiai eredetű hulladékok, köztük szennyvíziszap hasznosításával rövid idő alatt termőre fordítjuk a korábbi bányászati tevékenység során sérült termőterületet”. Vagyis korántsem valami szennyező, bűzös szeméthalomról, hanem egyedi megoldásokkal bíró, akár környezetvédelmi szempontból sem elhanyagolható kivitelezésről van inkább szó.

Ugyanakkor az önkormányzat közleményben egyértelműsítette: „Székesfehérvárnak nem érdeke, hogy máshonnan idehozott iszapot rakjanak le és hasznosítsanak itt, ezt a tevékenységet nem támogatjuk.” Ahogy a szennyvíziszapot fogadó vállalkozás terjeszkedését sem.

Az ügy végül a kormány elé került, amely úgy döntött: miután az uniós jog miatt magát a szállítást nem tilthatja meg, az engedélyeztetést szigorítja. Ennek felülvizsgálata jelenleg is zajlik. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter úgy fogalmazott, hogy más szennyeséből nem kérünk, „a magyar szennyvíziszap bőven elegendő a magyar termőföldnek”. Ráadásul kiderült az is, hogy a külföldről való behozatalból leginkább Winkler Gyula, a szocialisták egyik háttérembere húzhat hasznot, aki korábban a Bajnai Gordon volt miniszterelnök nevével fémjelzett Wallis vezére volt. Vagyis az ügyben erősen érintett a baloldal.

Cser-Palkovics András polgármester közösségi oldalán kommentálta a kormányzati bejelentést. „Az elmúlt hetek egyeztetései után a kormány tegnap döntött: nem enged be külföldről származó szennyvíziszapot Magyarországra, így természetesen nem lehet majd horvát, szlovén, olasz szennyvíziszapot kezelni Székesfehérváron sem. A jogszabályok módosítása mellett az eddig kiadott engedélyeket is felülvizsgálják. Megnyugtató módon kerül pont egy fehérvári embereket joggal foglalkoztató kérdésre, ráadásul úgy, hogy közben a környezetünkért is tehetünk” – írta. Bár a fejleményekből kiolvasható, azonnali eredményre nem vezethet az egyébként gyorsan megszületett intézkedés, s noha a balliberális média is látványosan „kifarolt” a történetből, a polgármesteri székre aspiráló Márton nem engedte el a témát, folytatja a tiltakozást.

Futóhomokra épülő birodalom

ÁTTEKINTÉS

Mindezek kialakulását szolgálta a római szerződés mindkét központi célkitűzése, a tagországok kereskedelmi és termelési feltételeinek átalakítása, valamint a szorosabb politikai egységre való törekvés megfogalmazása. Habár mások mellett Winston Churchill és Jean Monnet világháborút követő beszédeiben is megjelenik az Európai Egyesült Államok víziója, ezt elsősorban a kontinens nemzeteinek a szoros és békés együttműködésére alapozták, s nem egy központú, olvasztótégely Európai Birodalomnak képzelték el.

 

AZ EU ELŐZMÉNYEI

A kezdeti sikerektől fellelkesedve az 1969-es hágai csúcstalálkozón a tagországok vezetői elkötelezték magukat az integrációs folyamat újabb szintje, a Gazdasági és Monetáris Unió (EMU) létrehozása mellett. Azonban nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a kezdetben hat, majd 1973 után tizenkét tagú együttműködés gazdasági és társadalmi fejlettség szempontjából közel hasonló országokból állt, kivételt csupán a délolasz területek képeztek. Az optimális valutaövezetek elmélete (OCA) megállapítja, hogy a rögzített árfolyam vagy a közös valuta azon országok esetében racionális megoldás, amelyeknek a gazdasága a nemzetközi áru- és tényezőáramláson keresztül erősen integrált. Ez a feltétel a tagállamok összetételét figyelembe véve nem tűnt teljesíthetetlennek, és ezen a téren korábban is jelentős eredményeket értek el. Ezzel párhuzamosan olyan jelentések láttak napvilágot, amelyek az európai intézmények megbízásából a közös valuta bevezetésének és a még szorosabb politikai integrációnak a feltételeit elemezték és készítették elő. Ebbe a sorba tartozik a Werner-, a Marjolin- és a MacDougall-jelentés, amelyek a kérdéskör egyes aspektusainak a vizsgálatára összpontosítottak.

Az időrendi sorrendben legkorábbi Werner-jelentés a monetáris uniót fokozatosan, három lépésben tartotta megvalósíthatónak, olyan ütemben, ahogy az egyes feltételek teljesülésével az újabb lépések kritériumai létrejönnek. A feltételek szintjén számoltak azzal, hogy a közös pénz bevezetése nyomán gazdasági és társadalmi egyensúlyhiányok, egyéb problémák, további sürgető elvárások lépnek fel, úgymint munkanélküliség, instabil fizetési mérleg, vagy elmaradott térségek felzárkóztatásának az igénye. Ezeket a gondokat egy jelentősen megerősített közös, központi költségvetésből tartották orvosolhatónak. A Werner-jelentés megállapításain az idő gyorsan túllépett, a Bretton Woods-i árfolyamrendszer bedőlése maga alá temette az annak alapján kidolgozott terveket. Itt érdemes azonban megjegyezni, hogy az euró bevezetését előkészítő, 1989-ben benyújtott Delors-jelentés tulajdonképpen a Werner-dokumentum továbbgondolása. A fő különbség abban áll, hogy az immár neoliberális alapon álló megoldási javaslat nem fektet hangsúlyt a tagállami szinten jelentkező egyensúlyhiányok közösségi szintű kezelésére, azok kiküszöbölését a piaci mechanizmusokra bízza.

 

KÖZÖSSÉGI FELADATOK

Az 1975-ben közölt Marjolin-jelentés egyik legfontosabb megállapítása, hogy azok a döntéshozók, akik az EMU létrehozása mellett köteleződtek el, nem voltak kellőképpen tudatában a vámunió, valamint a Gazdasági és Monetáris Unió közötti lényegi különbségeknek. Rámutat arra is, hogy míg a vámunió esetében az országok csak arról a jogukról mondanak le, hogy önállóan vessenek ki vámokat és mennyiségi korlátozásokat, egy gazdasági és monetáris unióban a nemzeti kormányok a gazdaságirányítás szinte mindegyik addig használt eleméről lemondanak. Azok a problémák, amelyeket korábban nemzetállami szinten kezeltek – mint a munkanélküliség, a regionális fejlettségbeli különbségek, a fizetési mérleg egyensúlyának a hiánya, nyugdíjellátási, minimálbér-biztosítási gondok és hasonlóak – közösségi szintű feladattá válnak, s csak egy jelentősen megnövelt, megerősített közösségi szintű költségvetés terhére oldhatók meg. A jelentés a polgárok európai elkötelezettségének erősítése érdekében javaslatot tesz egy közös munkanélküli-biztosításra is.

A Donald MacDougall skót közgazdász által vezetett bizottság a költségvetési föderalizmus feltételrendszerét dolgozta ki és támasztotta alá számításokkal. A jelentés elkészítése során öt létező föderatív állam – Német Szövetségi Köztársaság, Amerikai Egyesült Államok, Kanada, Ausztrália, Svájc –, valamint három egységes állam – Franciaország, Olaszország, Nagy-Britannia – költségvetési politikáját elemezték részletesen. A vizsgálat fókuszába azt a kérdés állították, hogy milyen arányú jövedelemátcsoportosításra van szükség az országon belüli fejlettségbeli különbségek hatékony mérsékléséhez. Az elemzés szakszerűségét támasztja alá az a megállapítás is, hogy a vizsgált időszakban kilenc tagból álló európai közösségen belül a területi fejlettségbeli különbségek és jövedelmi egyenlőtlenségek összevethetők voltak a vizsgált országokon belül tapasztalható regionális eltérések mértékével.

 

ÜRES SZAVAK

A dokumentum megállapítja: ahhoz, hogy az európai közösség elinduljon a föderális állammá válás útján, már a legelején szükségessé válik a tagállami GDP legalább 2-2,5 százalékának a központi költségvetésbe való átcsoportosítása. Az integráció egy további szintjén 5-7, míg ahhoz, hogy egy USA vagy NSZK típusú föderatív államként működjön az európai közösség, 20-25 százalékos átrendezés válik szükségessé. Ezzel szemben az EGK-n belül az adott időszakban a tagállami átcsoportosítások nem érték el a GDP egy százalékát, ami a realitások és célkitűzések között tátongó hatalmas szakadékra mutat rá.

A fenti megállapítások tükrében, amelyek mind a mai napig helytállóak, egyértelműen kijelenthető, hogy mindazok, akik napjainkban az Európai Egyesült Államokkal kampányolnak, továbbra sem bontják ki az igazság minden részletét. Az uniós büdzsé bevételi oldalának a szerkezete lényegesen nem változott a korábbi jelentések időszakához képest. Figyelembe véve, hogy a tagállami befizetések összege nem haladhatja meg az adott ország GNI-mutatójának az 1,2 százalékát, és a nettó befizető tagok ennek további csökkentésére törekszenek, az olyan ígéretek, mint európai munkanélküli-segély, európai minimálbér, európai minimális nyugdíj, európai családi pótlék, nem állnak a realitás talaján, és csupán üres hívószavak. Ezen ígéretek komolytalanságát még inkább alátámasztja, hogy a bővítések következtében napjaink EU-tagországai és -régiói között a fejlettségbeli különbségek sokkal hangsúlyosabbak, mint voltak a MacDougall-jelentés összeállításának idején. Ilyen adottságok és költségvetési keretfeltételek mellett Európai Egyesült Államokról ábrándozni értelmetlen dolog, hacsak nem a centrum-periféria állapot fennmaradásában, esetleg a nemzeti identitás felszámolásában vagyunk érdekeltek.

 

Borítófotó: Ursula von der Leyen és Jean-Claude Juncker, az EU Bizottság új, és leköszönő elnöke. Értelmetlen az Európai Egyesült Államokról ábrándozni

Fordul a Fed

AZ USA GAZDASÁGA

Július 31-én dönt a Federal Reserve (Fed) az irányadó kamatszintről. Az általános várakozások 25 vagy 50 bázispontos mérséklésről szólnak. Elemzői vélemények szerint meglepő lenne, ha a tartásról határoznának, hiszen az intézmény tisztségviselői az elmúlt időszakban sorra a monetáris lazítás mellett érveltek. Így a kérdés csak az marad, hogy mennyit vágnak. Az elemzői konszenzus 25 bázispontot vár. Az álláspontok alapján ennél nagyobb lépés azt az üzenetet közvetítené a piacok felé, hogy nagy a baj. Márpedig a jegybanknak nem célja megriasztani a befektetőket.

 

A LAKOSSÁGI KERESLET HÚZTA

Az amerikai gazdaság a második negyedévben is folytatta robusztus növekedését: a lakossági fogyasztás felpörgése kompenzálta az üzleti beruházások lanyhulását és a külkereskedelmi, a vámháborúval kapcsolatos aggodalmakat. A GDP 2,1 százalékkal emelkedett, ami ugyanakkor jelentős lassulást jelez az első negyedévre becsült 3,1 után.

Az adatokból jól látszik, hogy az üzleti szektor sokkal óvatosabbá vált a második negyedben: a beruházásokat visszafogták, amire 2016 eleje óta nem volt példa. Kutatás-fejlesztésre, berendezések vásárlására 0,6 százalékkal költöttek kevesebbet az első három hónap 4,4 százaléka után. Ennek hátterében egyértelműen a kínai–amerikai kereskedelmi konfliktus, valamint az Egyesült Államok által a mexikói importra kivetett büntetővám áll. Ezek a tényezők bizalmatlanná teszik a gazdasági szereplőket, így inkább kivárnak a befektetéseikkel. Az export ugyanakkor jól hasított, 5,2 százalékkal bővült. Az USA GDP-jének a kétharmadát adó belföldi fogyasztás 4,3 százalékkal nőtt az első negyedév 1,1 százaléka után.

Röviden összefoglalva: a kereskedelmi háború meggyengítette a feldolgozóipart, az adócsökkentés viszont megerősítette a fogyasztást. Az adatokat Donald Trump elnök azonnal kommentálta szokásos Twitter-üzenetei egyikében: „Nem rossz, figyelembe véve azt a súlyos horgonyt is, amelynek a láncát a Federal Reserve tekerte a nyakunk köré.” Trump régóta kritizálja az amerikai központi bankot annak kamatemelési ciklusa miatt. Az Egyesült Államok első embere számára kulcsfontosságú, hogy a gazdasági bővülés kitartson a 2020-as elnökválasztási kampányig, ez lehet az egyik leghatásosabb fegyvere a küzdelemben. Trump régóta sürgeti a kamatcsökkentést, így a Fed meglehetősen kényelmetlen helyzetbe került: ha kamatot vág – ami valószínű –, akkor úgy tűnhet fel, hogy engedett az elnök felől érkező politikai nyomásnak, s ez erodálja a hitelességét. Lapzártánkkor 2,25-2,5 százalékon állt az irányadó amerikai kamat. A mostani második negyedéves GDP az utolsó olyan rendelkezésre álló makrogazdasági indikátor, amely a Fed döntése előtt megjelent.

 

JÓL JÖNNE A GYENGE DOLLÁR

A kép vegyes: a lakossági fogyasztás erős, a munkaerőpiac feszes, a bérek emelkednek, ami növekvő inflációs nyomásra utal. A globális gyarapodás azonban lassul, a dollár izmos, ami csökkenti az export nyereségességét – ezek a tényezők rontják a növekedési kilátásokat. Néhány amerikai nagyvállalat már jelezte is, hogy romló környezetre számít. Az egyik legnagyobb ipari konszern, a Dow a múlt héten közölte: a nyeresége várhatóan elmarad a korábban jelzettől, és tovább csökkenti a beruházásokra szánt kiadásait. A Fednek tehát figyelembe kell vennie, hogy a nemzetközi környezetet döntően a geopolitikai bizonytalanság alakítja.

Az elemzők átlagosan 2,3 százalékosra teszik az idei GDP-bővülés várható mértékét. Az USA gazdasága történetének leghosszabb fellendülési időszakát éli át: 2009 közepe óta tart a bruttó hazai termék növekedése. A Fed 2,1 százalék körüli gyarapodást vár a következő negyedévekre. A jegybanktól már júniusban kamatcsökkentést vártak a piacok, az intézmény azonban kivárt. Az is látszik, hogy a makrogazdasági adatok helyett egyre inkább a nemzetközi környezetet és a kockázatokat igyekszik feltérképezni kamatdöntései során. Márpedig ezek a lazítás irányába mutatnak. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján amikor az amerikai központi bank csökkenti az irányadó rátát, a dollár gyengülni kezd a főbb devizákkal szemben. Ez jót tesz az amerikai export versenyképességének, viszont megdrágítja az importot. Ezzel párhuzamosan a tapasztalatok szerint az arany árfolyama erősödni kezd. Hasonlóan történt ez a közelmúltban is, amikor a Fed tisztségviselői a lazább monetáris politikára tettek utalásokat: a sárga fém kurzusa 52 hetes csúcsra szökött fel.

Furcsa módon a gyengébb dollár mellett kétpárti egyetértés sorakozott fel. Trumpnak ez azért kedvez, mert jobbak a gazdaság exportkilátásai, és több muníciója lesz a Kínával folytatott vámháborúban. Az ellenzéki demokraták hagyományosan a gyengébb dollár hívei.

A kamatcsökkentést piaci folyamatok is kikényszerítik. Az amerikai állampapírhozamok már így is a Fed kamatsávja alá csúsztak: a referenciaként szolgáló tízéves lejáratú kötvény két százalék körüli hozammal forog. A Fed lazább monetáris kondíciókat előkészítő, tavaly december óta tartó kommunikációjának máris megvannak a gazdasági eredményei. Az állampapírok hozamcsökkenését a jelzáloghitelek kamatai követték, így élénkült a kissé befagyottnak tűnő ingatlanpiac. A parketteken a részvényárfolyamok szintén erősödtek: a tőzsdei befektetők egyértelműen számítanak arra, hogy az olcsóbb pénz több likvid tőkét tol a piacokra. Így ha valóban vág a Fed, újabb csúcsokra hághatnak a börzemutatók. Az amerikai vállalati profitok topon vannak (erről lásd a következő cikkünket). A lazább monetáris kondíciók lehetővé teszik, hogy a gyengébben gazdálkodó cégek is olcsóbb finanszírozáshoz jussanak – megnő a bankok hitelezési hajlandósága.

 

KOCKÁZATVÁLLALÁSI HAJLANDÓSÁG

Az olcsóbb pénz a vállalkozásokat és a befektetőket egyaránt nagyobb kockázatvállalásra sarkallja, így újra megnőhet az érdeklődés a feltörekvő országok – köztük hazánk – tőkepiacai iránt. A Fed egyik felmérése, amelyben a hitelkihelyezésért felelős vezetők véleményét kérdezik meg, az idei első fél évre szigorodó kondíciókat jelzett. A kamatcsökkentés változtathat ezen.

Ismét élénkülhet a növekedés a Goldman szerint

AZ USA GAZDASÁGA

Furcsa jelenség figyelhető meg az amerikai gazdaságban. A vállalati profitok történelmi csúcsokra nőnek, de a józan logikával szemben ez mégis pesszimistává teszi őket – a különböző hangulatindexek egyre borúsabbak. A magyarázatot keresve a Goldman Sachs befektetési bank elemzői végignyálazták az S&P 500 tőzsdeindex kosarába tartozó ötszáz cég elmúlt évi közleményeit és a profitvárakozásokról szóló konferenciabeszélgetések leiratait. Összesen négyezer dokumentum alapján készítettek egy újabb hangulatindexet.

 

KONTEXTUS ÉS SZEMANTIKA

Az elemzés során elkülönítették a pozitív, a negatív és a semleges kifejezéseket. Az egyes szavak besorolását a szövegkörnyezet alapján döntötték el – beható szemantikai vizsgálatokat végeztek. A vizsgálat eredményeképpen kiderült, hogy az így kapott index leköveti a többi üzletihangulat-mutató alakulását. A Goldman indexe 2018 második fél évében süllyedt, majd ez év első negyedében kissé javult, azután júniusra mélypontra esett – hasonlóan a feldolgozó- és a nem feldolgozóipari hangulatindexek alakulásához. Összefüggést találtak továbbá az adott társaság közleményeinek a hangulata és a cég részvényárfolyamának az alakulása között is.

Az elemzés kimutatta, hogy a „növekedéssel” kapcsolatos vállalati kijelentésekben a negatív kifejezések száma jelentősen megnövekedett az elmúlt időszakban – ez összecseng azzal az általános várakozással, hogy az amerikai gazdaság történelmi összehasonlításban is leghosszabb fellendülési periódusa hamarosan véget ér. Hasonló jelenséget figyeltek meg a külkereskedelemmel kapcsolatban említett kifejezésekben, bár ezek kevésbé voltak harsányak, mint a növekedés terén elhangzottak.

FORDULAT JÖHET

Az idei első fél év után azonban mintha fordulat következne be. Júniusban a Goldman indexe és a feldolgozóipari felmérések egyaránt romlást mutattak, júliusban azonban „mintha óvatos jele mutatkozna annak, hogy a hangulat megváltozik” – fogalmaz az elemzés. A befektetési bank előrejelzése szerint jövőre az amerikai gazdaság növekedése ismét enyhén felgyorsulhat. Ebben nagy szerepe lesz a Fed várható kamatcsökkentéseinek, amelyek nyomán enyhülnek a gazdaság szereplőinek a lassulással kapcsolatos félelmei.

Ehhez persze külső tényezőknek is hozzá kell járulniuk. A Goldman arra számít, hogy a globális bővülés végre stabilizálódik, és Washington dűlőre jut Pekinggel a vámháborúban. Az amerikai üzleti hangulatra súlyos csapást mért a konfliktus, a befektetési bank által elemzett vállalati közlemények ezt tekintették a legnagyobb kockázatnak. A konferenciabeszélgetések leirataiból ugyanakkor kiderült, hogy az elemzők továbbra is tartanak a totális vámháborútól.

A Feddel kapcsolatban a Goldman megjegyzi, hogy az amerikai központi bank hozzáállásában is változás következett be. Az intézmény „adatfüggő” volt, vagyis a megjelent makrogazdasági indikátorok alapján alakította monetáris politikáját. A befektetési bank szerint azonban a jövőben inkább arra lehet számítani, hogy a jegybank elébe próbál menni az adatoknak. Erre utal az is, hogy a lapzártánk utáni Fed-üléstől szinte egységesen kamatcsökkentést várnak a piacok. (Erről részletesen lásd cikkünket a 22–23. oldalon.)

 

CSÚCSON A VÁLLALATI PROFITOK

Az amerikai cégek nyereségének a megugrását alapvetően Donald Trump elnök adócsökkentési programja segítette elő. A Wall Street Journal elemzése szerint az S&P 500 tőzsdeindex kosarába tartozó vállalatok tényleges globális adókulcsa 19,8 százalékra mérséklődött ez év első negyedében az egy esztendővel korábbi 25,5-ről. Így immár a harmadik olyan negyedév következik be, amikor 20 százalék alatt van a ráta. Az 500 társaság között mindössze 28 olyan van, amely 32 százalék fölött adózik átlagosan globálisan, korábban 143-an voltak.

Összesen 119 cég adója viszont 12 százalék alá csúszott a korábbi 93-ról.

A cégek általában nem hozzák nyilvánosságra, hogy pontosan mennyi adót is fizettek be az Egyesült Államokban, viszont a nyilvános vállalatok – így az S&P 500 cégei is – kötelesek közölni effektív adórátájukat. (Ez a mindenkor érvényes könyvelési szabályok szerint számított adó és az adózás előtti nyereség hányadosa.)

 

Borítófotó: Nyári hőség New Yorkban. Kétségek a túlfűtött amerikai gazdasággal kapcsolatban

Hazavágta a légiipart a Boeing

BIZALOMVESZTÉS

Az Egyesült Államok légitársaságain túl az igazi nagy piac a feltörekvő országoké és a fapados cégeké, amelyek nagy tömegben építik ki, újítják meg a flottájukat. A 737-eseket márciusban tiltották el a repüléstől a hatóságok és a légivállalatok, miután műszaki problémák miatt Indonéziában és Etiópiában tragédiák történtek. 

 

SZERVEZÉSI NEHÉZSÉGEK

A Közel-Kelet legnagyobb vásárlója, a Flydubai például 251 Maxra adott le megrendelést, ebből 14-et már leszállított az amerikai gyártó. A légitársaság a 737-essel kapcsolatos problémák miatt járatainak a 17 százalékát volt kénytelen törölni. Az Oman Airnél öt gép kénytelen a földön maradni, további huszonötre van megrendelése, s nyolcszáz járatot törölt. Az egyik legnagyobb európai légi szállító, a Ryanair bejelentette, hogy az idei nyereségét rontja a Boeing hibája, s a 2020 nyarára várható utasforgalom-növekedést a felére, háromszázalékosra csökkentette. 

A kisebb légicégek nyereségét az emelkedő üzemanyagárak már így is rontották. A Max gépek használhatatlansága még nehezebbé teszi a kis flották rugalmas üzemeltetését. A világ leggyorsabban fejlődő légi szállítási piacán, Délkelet-Ázsiában a SilkAir nevű fapados szolgáltató jövőre háromszázalékos csökkenésre számít – jelentette be a társaság anyavállalata, a Singapore Airlines. A SilkAir hat Maxot üzemeltet(ne), további 31-re adott le megrendelést. 

 

KOMPENZÁCIÓ

A történetnek az európai Airbus, a Boeing legnagyobb riválisa lehet a haszonélvezője. A szaúdi Flyadeal harminc Maxra vonatkozó megrendelését mondta le, helyette ugyanennyi Airbus A320neo gépet vásárolnak. A Flydubai szintén tárgyalásokat kezdett az európai gyártóval a kieső légi járművek pótlására. A nagy légitársaságok közül a kínaiakat érinti a legérzékenyebben a Maxok kényszerszünete, összesen 96 ilyen gépük van. Az állami tulajdonú China Southern Airlines 24 repülőjét kénytelen régebbi típusokkal pótolni, és átszervezni járatait. Az Air China és a China Eastern Airlines, valamint a China Southern együttesen csatlakozott azokhoz a vállalatokhoz, amelyek kártérítést követelnek az amerikai gyártótól pénzügyi veszteségeikért. 

 

ZUHANÓ ELADÁSOK

A Boeing a közelmúltban jelentette be, hogy ilyen célokra ötmilliárd dollárt különít el. A repülőgépgyártó a júniussal végződő negyedévben csaknem hárommilliárd dolláros veszteséget mutatott ki az egy esztendővel korábbi 2,2 milliárdos profit után. Az eladások 35 százalékkal, 15,75 milliárd dollárra zuhantak, mindössze kilencven gépet értékesítettek. 

Egyelőre stabil az olajár

FEKETE ARANY

Brit tartályhajók elfogása, iráni dró-nok lelövése, brit és iráni hadihajók erődemonstrációi – látszólag háborús veszély fenyeget a Közel-Keleten, a hajózás, az olajszállítások szempontjából kulcsfontosságú Hormuzi-szorosban és környékén (lásd térképünket). Az olajárak mégis viszonylag stabilak ma-
radtak.

 

KÍNAI TRÜKKÖK

Az iráni–amerikai konfliktusba a kínaiak is beszálltak – nem is olyan csendesen. A washingtoni tiltás ellenére folyamatosan vásárolnak olajat a perzsa államtól. Peking persze számított arra, hogy a tomboló kereskedelmi háború közepén kőkemény válaszcsapások várhatók az USA-tól – így trükközve csinálják mindezt. Megveszik az iráni fekete aranyat, kínai kikötőkben lefejtik a tartályhajókról, ám nem vámkezelik, nem belföldiesítik, hanem a kikötőkben tárolják. A távol-keleti ország olajkészletei így igen nagyra duzzadnak. Ennek az lesz a következménye, hogy ha egyszer hozzányúlnak ehhez a tartalékhoz, akkor nem lesz szükség vásárlásokra az azonnali piacon, ami lenyomja majd az árakat – erre számítanak a piaci szereplők is.

A Bloomberg hírügynökség rendszeresen figyeli a tengeri kereskedelmet. A statisztikáik szerint legalább tíz nagy iráni olajszállító tartályhajó és két kisebb haladt a múlt héten Kína felé. Ezek becslések szerint körülbelül húszmillió hordó olajat szállítanak.

A Hormuzi-szorosnál történt katonai incidensek ellenére az olaj csak enyhén drágult. Az amerikai piacon irányadó West Texas Intermediate hordónkénti ára 56 dollár körül ingadozik a New York-i tőzsdén. A londoni brent nyersolajé – amelynek az ellenértéke globális benchmarkként is szolgál – 63 dollár körül mozog. Az elemzők szerint ugyanakkor, ha folytatódik az egyébként pontosan kiszámított geopolitikai macska-egér játék, az olajárban előbb-utóbb meg kell jelennie ennek a kockázatnak.

„A Hormuzi-szoroson való átkelés nagy rizikót jelent a tankhajóknak, ami véleményünk szerint jóval nagyobb kockázati prémiumot indokol az olajárban” – idézi a Bloomberg a Commerzbank egyik elemzését. Azt, hogy ez egyelőre elmarad, az indokolja, hogy az amerikai olajkészletek a vártnál kevésbé apadtak. Ennek nagyobb hatása van az ellenértékre, mint a közel-keleti konfliktusnak. Az is stabilizálta az árakat, hogy a Barry nevű hurrikán megszelídült, megkímélte az útjába eső finomítókat. A várt ellátási nehézségek így elmaradtak, a Mexikói-öböl olajplatformjaira a vártnál korábban visszatérhettek a munkások, folytatódhatott a kitermelés.

 

KÍNÁLATI TÉNYEZŐK

A globális ellátói láncba egyre jobban beszállnak az amerikai palaolaj- és palagáztermelők is, folyamatosan hozzájárulva ezzel a kínálat stabilizálásához. A geopolitikai kockázatok jelentősége így valamelyest mérséklődik. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) előrejelzése szerint jövőre globálisan csökken a fekete arany iránti kereslet. Az OPEC, az olajtermelő országok szövetsége júniusban kisebb mértékű keresletet prognosztizált, mint korábban. Visszaállt a kitermelésbe a Szaharában található legnagyobb líbiai olajmező is. Korábban egy ismeretlen fegyveres csoport akciói által a lelőhely kibocsátása a felére csökkent.

Beruházási kétségek Nagy-Britanniában

BREXIT

„A kétkedők, morgók, huhogók mind tévednek. Akik a brexit ellen fogadtak, az ingüket is elvesztik” – mondta a még újságíróként kialakított sajátos stílusában a frissen beiktatott brit miniszterelnök. Noha Boris Johnson megígérte, hogy a jelenleg érvényes határidőre, 2019. október végére Nagy-Britannia kilép, addig még sok minden történhet. Például a brit parlamentben átpasszíroznak egy újabb brexit-határ-időt és további tárgyalásokat javasló indítványt. Lapzártánk idején egyébként maga Johnson is tett egy óvatos utalást arra, hogy hajlandó lenne újratárgyalni a feltételeket. Figyelembe kell venni, hogy az új kormányfő hajszálvékony parlamenti többséget tudhat a háta mögött, és továbbra is mélyen megosztott nemcsak az ország, hanem a saját pártja is.

A SKÓTKÉRDÉS

A konzervatív/konzervatív hatalomváltást követően Boris Johnson hatalmas tisztogatást végzett az előző kormány tagjai között, az adminisztrációban. Tizenhét minisztert leváltottak (a Theresa May-féle kabinet több mint felét), illetve voltak, akik önként felálltak. Az új miniszterelnök a kulcspozíciókba kőkeményen brexitpárti embereket ültetett. Az EU-ból való kilépést illetően a keményvonalasok által meghatározott politika viszont tovább távolítja Skóciát Londontól.

Nicola Sturgeon skót kormányfő levelet írt Boris Johnsonnak, amelyben létfontosságúnak minősíti, hogy a népe kapjon alternatív lehetőséget az angol miniszterelnök fémjelezte brexitterv mellett. A skót vezető jelezte: folytatja a harcot a Skócia függetlenedéséről történő új népszavazásért – ami az Egyesült Királyság széthullását jelentené. Az ezzel kapcsolatban öt éve tartott referendumon az érvényesen voksolók 55 százaléka ellenezte a Londonnal való szakítást. Viszont az EU-ból történő kilépésről szóló 2016-os népszavazáson a skótok 62 százaléka a bennmaradásra szavazott.

Mint a Chatham House egyik tanulmánya megállapítja, Nagy-Britanniának gyakorlatilag nincs Európa-politikája. Kérdéses, hogyan alakítsák a viszonyukat az uniós tagállamokkal a brexit után. Berlin és Párizs máris kihagyta Londont, amikor 2019-ben a Nyugat-Balkánról tartottak nemzetközi tanácskozást. A szigetország ugyanígy kimarad az ukrajnai rendezés intézményes kereteiből. Korábban mint EU-tagot, Nagy-Britanniát is képviselte a „normandiai négyek” (Ukrajna, Oroszország, Németország és Franciaország) két nyugati tagja. Ez a lehetőség a brexittel elenyészik.

Az Európai Unió új vezetője, a német Ursula von der Leyen már jelezte: nem zárkózna el egy későbbi határidő kijelölésétől, a Brüsszel és London közötti további tárgyalásoktól. Első politikai nyilatkozatában Johnson megígérte konzervatív választóinak, hogy a jelenleg érvényes határidőig, 2019. október 31-ig kivezeti Nagy-Britanniát az EU-ból, „mégpedig jobb feltételekkel, mint amilyeneket az előző kormányzat elért”. Elemzők szerint azonban az új kormányfő nyitva hagyta a „kemény”, megállapodás-köszönés nélküli, angolos távozás lehetőségét is.

 

BIZALMATLAN BERUHÁZÓK

Közben a külföldi befektetők bizalmatlanabbak a szigetország iránt, egyesek megkezdték a kivonulást Nagy-Britanniából – ennek komoly következményei lehetnek a bizonytalan kimenetelű brexit hatásai nélkül is. A folyamat korábban, még 2016-ban indult, amikor az angolok a júniusi népszavazáson 71,8 százalékos, igen nagy részvétellel 51,9-48,1 százalékos arányban az EU-ból való kilépés mellett döntöttek.

Nagy-Britannia mindenféle brexitbo-nyodalom ellenére még mindig a világ harmadik legkedveltebb beruházási célországa az Egyesült Államok és Kína után. London ugyanakkor veszít a vonzerejéből mint racionális, a külföldi beruházásokat támogató üzleti partner. A Világbank 2019-es, az üzletkötések szabályozottságát felmérő jelentése (Doing Business – Measuring Business Regulations) szerint a szigetország a kilencedik helyen áll. Grúzia például utcahosszal vezet előtte, és a britek alig-alig előzik meg Észak-Macedóniát. (A listát egyébként Dánia vezeti, a második helyen Hongkong, a harmadikon Dél-Korea áll. Magyarországot Románia mögé, az 53. helyre sorolták, Oroszország a 31. pozíciót kapta.) Ugyanakkor Nagy-Britannia még mindig vonzóbb befektetési célország, mint két fő európai versenytársa, Németország (24.) és Franciaország (32.).

Az UNCTAD Investment Trends Monitor 2019 adatai alapján tavaly a szigetállamba 122 milliárd dollárnyi közvetlen külföldi befektetés (FDI) áramlott, 20 százalékkal meghaladva az előző év szintjét (ami viszont jelentősen alacsonyabb, mint a 2016-os 196 milliárd dollár). A jelentés kiemeli, hogy az ellentmondásos brexit egyes befektetői körökben aggályokat kelt. Attól tartanak, hogy az Európával való kereskedelem költségei megugranak.

Jelenleg az EU Nagy-Britannia legfontosabb külgazdasági partnere. Tavalyelőtt a teljes brit export 44 százaléka irányult uniós államokba, ahonnan az import 53 százaléka származott. Azaz ha szabályozatlan, „kemény” brexittel távoznak a britek, a szigetországban befektető külföldieknek is évente sok száz millió fontba kerülhet a költségszint megemelkedése (vámok, szállítási kiadások, adók).

 

MÉRLEGHIÁNY

Nagy-Britanniának az EU-val folytatott kereskedelme évtizedek óta deficites. Mégpedig oly módon, hogy az árucsere nagyobb hiányát a szolgáltatások kereskedelmének brit többlete csökkenti. Például 2017-ben a szigetországnak az unióval lebonyolított árucsere-forgalmában jóval százmilliárd euró feletti deficit keletkezett, viszont a szolgáltatások kereskedelmének a mérlege 32 milliárddal a britek oldalára billent. Így a brit gazdaság összességében mintegy 70 milliárd eurós hiánnyal zárta az EU-val való kereskedést.

 

Borítófotó: Boris Johnson birkát nyír. Elbír-e a kaotikus brit állapotokkal?

Feléled a csillagháború

ŰRHADVISELÉS

Harminchat évvel ezelőtt Ronald Reagan amerikai elnök csillagháborús terve, a stratégiai védelmi kezdeményezés (SDI) még csak a Szovjetuniónak szóló blöff volt. Az USA nem rendelkezett azokkal az eszközökkel, fegyverekkel, amelyekkel a szovjeteket – sikeresen – megfenyegették. Kína ebből a szempontból még nem volt komoly szereplő. Azóta azonban gyökeres változások mentek végbe, és nem csak a távol-keleti óriás szerepe értékelődött fel. Mára a technikai fejlődés nagyjából mindazt, amit a reagani propaganda csak ügyes animációs filmekkel volt képes ábrázolni, elérte. Megjelentek a kinetikus robbanófejvadászok, és hamarosan az űrben is telepíteni kezdik a lézerágyúkat. A kozmosz a feléledt fegyverkezési hajsza folytán hadszíntérré változhat. Ma már legalább féltucatnyi állam képes a világűrbe hagyományos és tömegpusztító fegyvereket juttatni.

 

A „SEBEZHETETLEN” RAKÉTA

A folyamat az elmúlt fél évtizedben indult be igazán. Az okok között szerepel, hogy az amerikai–orosz viszony Kelet-Ukrajna és a Krím miatt tovább romlott, s az új washingtoni vezetés még jobban összerúgta a patkót – gazdasági, politikai és katonai értelemben egyaránt – Pekinggel.

Ahány érdekelt ország, annyiféle megközelítés. Az Egyesült Államok és Oroszország katonai fejlesztői a szupergyors, első csapásmérésre alkalmas rakéta-repülőgépekre, űrsiklókra összpontosítanak. Kína az amerikai űrtávközlési eszközök kiütésére koncentrál, amellyel megbéníthatja a világ ez idő szerint legerősebbnek tartott hadseregét.

Moszkvai bejelentés szerint az oroszországi Légi- és Kozmikus Erőknél (VKSZ) már rendszeresítették az Avangard rakéta-repülőgépet, melynek indításáról tavaly decemberben az orosz katonai tévécsatorna rövid videórészletet közölt. Csak a föld alatti silóból indított hordozó, egy ballisztikus rakéta látható, maga az űrsikló (ahogy gyakran nevezik ezt a típusú fegyverrendszert) nem. Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint az Avangard „sebezhetetlen”, és a jelenlegi rakétavédelmi rendszerek nem képesek megsemmisíteni, mert röppályáján manőverezik, ide-oda „pattog” a ritkább légrétegeken.

Az amerikaiak tavaly döntöttek űrparancsnokságuk felállításáról. Az USA katonai hírszerzése, a DIA figyelmeztetett, hogy a kínaiak, az oroszok és újabban az indiaiak is űrfegyvereket, irányított energiafegyvereket fejlesztenek ki és telepíthetnek a kozmoszba. Az Egyesült Államok az űrben telepítendő, az ellenfél interkontinentális rakétáit, többcélú műholdjait megsemmisítő szerkezeteken dolgozik. Ezek egyike a kinetikus (mozgási) energiával működő műholdelhárító, rakétaelfogó rendszer. Óriási sebességgel nekiütközik az ellenfél támadóeszközének, így teszi hasznavehetetlenné. A szisztéma működése roppant bonyolult, s nagyon pontos felderítést, helymeghatározást, célzást igényel. Olyan, mintha egy kilőtt puskagolyót egy másik kilőtt puskagolyóval akarnának megsemmisíteni.

Ennek a struktúrának a földről vagy hadihajókról, rakétával indított változatait már rendszeresítették az amerikai haderőnél. A Lengyelország által vásárolt Patriot lég- és rakétavédelmi rendszer legújabb verziója, a PAC–3, valamint a Romániában, Deveseluban telepített Aegis Ashore ellenrakétái már ilyen kinetikus (mozgási energián, nem pedig robbanáson alapuló) fegyvert hordoznak. (A romániai Aegis Ashore védelmi rakétaernyője Magyarország teljes területét is óvja.)


Mars-szimuláció a Góbi-sivatagban. Kína lehagyta a Nyugatot

KÍNA ELŐZ

Az ázsiai ország az oroszokéhoz hasonló, a légkör és az űr határán hipersebességgel repülő eszközt, űrsiklót dolgozott ki. A tekintélyes amerikai konzervatív think-tank, a Hudson Institute által ez év márciusában tartott szakértői tanácskozás résztvevőinek az volt a véleménye, hogy e tekintetben Peking lekörözte mind Washingtont, mind Moszkvát.

Kína DF-ZF nevű, öt-tízszeres hangsebességgel száguldó hiperszonikus űrsiklója 2014 óta hét sikeres repülést hajtott végre, amit amerikai források is megerősítettek. Elemzők szerint a távol-keleti óriás első lépcsőben hagyományos robbanófejjel látja el a DF-ZF-et, elsősorban az USA Dél-kínai-tengeren cirkáló hajórajainak, repülőgép-hordozóinak az elriasztására. A második szakaszban várható az űrsikló nukleáris fegyverekkel történő felszerelése, amivel már az amerikai kontinenst is elérhetik.

Mi a titka a kínai sikernek? A világos célkitűzés, az ipari bázisnak való pontos feladatszabás – mondják az elemzők. Roger Zakheim, az amerikai Nemzeti Védelmi Stratégiai Bizottság (NDSC) tagja pesszimista: erős kételyei vannak, hogy az Egyesült Államok ipara, a Szilícium-völgy képes lesz-e kidolgozni a hipergyors légi-, űreszközök gyártási technológiáját. Csak a Pentagon és a hozzá kapcsolódó hadiipar alkalmas a feladat végrehajtására, mert tudják, milyen technológia kell az ilyen fegyverek kifejlesztéséhez.

Amíg az USA terrorizmusellenes műveletekbe bonyolódott 2001 óta, addig az oroszok és a kínaiak átfogó, többelemű, az Egyesült Államok katonai erejét aláásó programokat dolgoztak ki – mondta az Amerikai Haditengerészeti Intézet (USNI) cikke szerint Thomas Karako, aki a rakétavédelmi projekteket felügyeli a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjában (CSIS). Kína üzenete, hogy megsemmisítik az amerikai repülőgép-hordozók vezette csapásmérő erőket a Csendes-óceánon, nem üres fenyegetés. A hipergyors fegyverek, űrsiklók (hypersonic glide weapons) komolyan veszélyeztetik az USA bázisait, a flottát a Dél-kínai-tenger térségében. „Ezen fegyverek miatt fogunk távol maradni a régiótól, ami azt jelenti, hogy a repülőgép-hordozóink gyakorlatilag haszontalanná válnak” – tette hozzá Zakheim. Az Egyesült Államok katonai műholdjai érzékelik ugyan az űrsiklók elindítását, később azonban a radarok képtelenek észlelni azokat, s amikor becsapódás előtt megjelennek a képernyőkön, már késő – folytatta. Ezen fegyverek veszélyességét semmilyen más rendszerekéhez nem lehet hasonlítani – így Austin Long, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának a tanácsadója.

Franciaország is csatlakozott az űrhadviseléshez: önálló űrparancsnokságot állít fel a hadseregén belül, hogy megvédje műholdjait, és védekezzen a kozmoszból érkező esetleges támadások ellen. Ezzel Párizs Washington példáját követi. A hírt július 14-én, a francia nemzeti ünnepen jelentette be Emmanuel Macron elnök tíz másik európai vezető, köztük Angela Merkel német kancellár társaságában. „Egy önálló európai védelmi rendszer kiépítése, együtt az észak-atlanti szövetséggel – amelynek most ünnepeljük a 70. évfordulóját –, Franciaország számára kiemelt feladat” – mondotta az államfő. A francia űrfegyverprogramról keveset tudni. Macron csak annyit árult el, hogy a földről és az űrből egyaránt megvédik a kulcsfontosságú távközlési-felderítési feladatokat ellátó katonai műholdjaikat.


Amerikai űrhajós landol Kazahsztánban. Együttműködés a Földön, verseny az űrben

ŰREGYEZMÉNY

Az ENSZ egyik megállapodása, az 1967-ben kötött nemzetközi űregyezmény (Outer Space Treaty – OST) megtiltja a tömegpusztító fegyverek kozmoszban való állomásoztatását, állandó katonai bázisok létrehozását az űrben vagy valamelyik másik égitesten, elsősorban a Holdon. Az OST szerint tilos a kozmoszt vagy bármely égitestet kisajátítani. Ugyanakkor nem tiltja a katonai tevékenységet (például megfigyelő műholdak pályára állítását), viszont nem engedi a fegyverkísérleteket. További négy alegyezmény jött létre a konvenció alapján, amelyek a bajba jutott űrhajósok megmentésére, a kozmoszba juttatott tárgyak regisztrálására, az űreszközök, lezuhant műholdak által okozott károk megtérítésére és a Holdra vonatkoztak. Az utóbbi szerződés elvetélt próbálkozásnak bizonyult, egyetlen potenciális holdutazó nemzet sem ratifikálta, mert bolygónk sápadt kísérője mint katonai bázis mindegyikük stratégiai terveiben szerepel.

A nemzetközi űregyezmény máig érvényben van, miközben a stratégiai fegyverrendszereket korlátozó, a hidegháború időszakában kötött amerikai–szovjet megállapodások nagy részét már felmondták – legutóbb a rövid és közepes hatótávolságú, nukleáris fegyvereket hordozó rendszerek tilalmáról szólót, az INF-et.

A 2019. júniusi helyzet szerint 109 ország csatlakozott a Washingtonban, Moszkvában és Londonban egy időben meghirdetett nemzetközi űregyezményhez. A három hatalom, az USA, a Szovjetunió és Nagy-Britannia elsőként, még 1967-ben ratifikálta az OST-t. További 23 ország aláírta, de még nem erősítette meg. India 1982-ben, Kína 1983–84-ben, Észak-Korea 2009-ben csatlakozott hozzá. Magyarország Bulgáriával együtt a régiónkból elsőként, 1967 júniusában. Az észtek 2010-ben, a litvánok 2013-ban, a szlovének csak 2019-ben lettek OST-résztvevők.

 

AHOL AZ ŰR KEZDŐDIK

Kármán Tódor magyar–amerikai tudós határozta meg először a világűr fogalmát. Azóta is csak Kármán-vonalként hivatkoznak a földi légkör és a kozmosz érintkezési vonalára. Abból indult ki, hogy ott kezdődik az űr, ahol már nincs elég levegő, és egy a levegő felhajtóereje alapján működő szerkezet (repülőgép) már nem boldogul. A Kármán-vonal nyáron pontosan 83,6 kilométerrel húzódik az óceán felszíne felett, télen mintegy 100 kilométer magasan kezdődik a kozmosz. A hipersebességű (katonai) űreszközök gyorsabban repülnek, mint a hangsebesség 5,0–8,8-szerese. Oroszország Avangard nevű űrsiklója a Kármán-vonal körül, a ritkább levegőrétegeken pattog, s időnként magasságot és irányt változtatva felemelkedik az űr alsó rétegeibe. Támadáskor – a meredeken leereszkedő ballisztikus rakéta-robbanófejekkel ellentétben – viszonylag lapos röppályán, hatalmas sebességgel, izzó meteorként közelít a célhoz. Hogy a sűrűbb levegőrétegekkel való súrlódáskor keletkező hőt kibírja, különleges anyagból építik. Jurij Boriszov orosz miniszterelnök-helyettes az RT orosz állami tévében bejelentette: az Avangard a hangsebesség 27-szeresével repül. Összehasonlításképpen: a leggyorsabb vadászgépek rövid időre elérhetik a hangsebesség két és félszeresét, háromszorosát.

 

Borítófotó: Vulkáni hamu és por az űrből nézve. A nagyhatalmak felfelé terjeszkednek

Kivonulhatnak a németek Romániából

TÁVKÖZLÉSI HÁZTŰZNÉZŐ

Már az év elején megjelentek az első hírek az esetleges piaci kilépésről, amelyet a cég cáfolt, de egyre több arra utaló jel van, hogy a Telekom javában árulja a többségi részvénypakettjét, és már az idén nyélbe szeretné ütni az üzletet, mielőtt a román hatóságok lezárják az új generációs, 5G-s hálózatok megépítésére kiírt közbeszerzési pályázatot.

Románia telekommunikációs szektorának jelenleg még három nagy szereplője van. A francia Orange a mobiltelefon-szolgáltatások terén piacvezető több mint 10 millió ügyféllel, a második helyen áll a Vodafone mintegy 9,5 millió klienssel. S ott van a nagyváradi Teszári Zoltán üzletember tulajdonában lévő RCS-RDS/Digi, amelynek Romániában, Magyarországon, Spanyolországban és Olaszországban vannak a főbb piacai. A kábeltelevízió-szolgáltatások szegmensében jelen van a UPC is, amelyet tavaly megvett a Vodafone. Ez utóbbi tranzakciót az Európai Bizottság versenypolitikai igazgatósága most július 18-án jóváhagyta a több országra kiterjedő vásár részeként.

A Deutsche Telekom a görög OTE révén szerezte meg az ellenőrzést az egykori állami, vezetékes telefonszolgáltatást nyújtó Romtelecom, valamint a 2005-ben indult Cosmote mobilszolgáltató fölött. A Telekom márka így két romániai cég elnevezésében is szerepel. Az egyik a Telekom Romania Mobile Communications mobilszolgáltató, a másik a Telekom Romania. Az utóbbiban a román állam megőrzött egy majdnem 46 százalékos pakettet, de ez a cég 30 százalékos részvényese a mobilszolgáltatónak is. Ebben a 70 százalékos többségi tulajdon a németek által ellenőrzött görög OTE-jé (a németek a görög társaság részvényeinek a 45 százalékát birtokolják).

A Telekom márkanév 2014-ben jelent meg keleti szomszédunk piacán, amikor a németek úgy döntöttek: egységes brand alatt árulják valamennyi szolgáltatásukat. A márkanévcserének az volt a lényege, hogy a Telekom elsőként kínált integrált csomagot, amelyben a vezetékes és a mobiltelefonos mellett a kábeltelevíziós szolgáltatás is megtalálható volt. Bíztak abban, hogy a német brand jobban vonzza majd a fogyasztókat, de a Telekomnak az azóta eltelt öt év alatt szembesülnie kellett azzal, hogy hatalmas a hátrányuk, ugyanis a Cosmote jóval később tört be Romániába, mint a Vodafone és az Orange elődei – gyakorlatilag ez a két cég uralta már a piacot. Emellett a német társaság csak az egykori állami Romtelecom vezetékes telefonos vállalat kiterjedt hálózatát örökölte, de ez a szolgáltatás meglehetősen visszaszorult, évről évre csökken az előfizetők száma a mobilok elterjedése következtében. A Telekomnak a kábeltelevíziós szolgáltatásával sem sikerült átütő sikert elérnie, hiszen a Teszári által irányított RCS-RDS/Digi meglehetősen agresszív árpolitikát folytatott; az olcsón kínált szolgáltatásával, továbbá a sportközvetítésekkel piacvezetővé vált, így a németeknek ezen a téren sem volt megnyugtató sikerük.

A nehézségeikre utal az is, hogy a jelenleg 5831 dolgozót foglalkoztató két Telekom-leány július 18-án jelentette be: újabb leépítést terveznek, melynek következtében csaknem 700 állást szüntetnek meg, s az így kieső munkaerő pótlását digitalizációval és robotok alkalmazásával oldják meg. A németeknek nem ez az első költséghatékonyság-növelő intézkedése, hiszen két évvel ezelőtt megszüntették a vezetői posztok mintegy harmadát – akkor kétszáz ilyen állást töröltek a hatszázból.

A romániai kiélezett versenyben a szolgáltatásoknak nagyon alacsony áruk van. A Telekom többször is panaszkodott, hogy ilyen körülmények között szinte lehetetlen nyereségessé tenni a vállalkozást. 2014 és 2018 között a romániai fix és mobilszolgáltatásaik egyaránt veszteségesek voltak, akárcsak a UPC-é, amelyet ugye immár bekebelezett a Vodafone. A távközlési piacon csak az utóbbi társaság, valamint az Orange és az RCS-RDS/Digi tudott nyereséget elkönyvelni.

A bukaresti média arra számít, hogy amennyiben a Telekom valóban kivonul Romániából, akkor ez a három cég marad a piacon. Piaci információk szerint eddig Teszári vállalata és az Orange nyújtott be ajánlatot a német cégnek. Az RCS-RDS a Telekom mobiltelefon-előfizetőit szeretné a magáénak tudni, az Orange a vezetékes telefonhálózat és a kábeltévé-előfizetők megszerzésében érdekelt.

A becslések alapján így a három piaci szereplő viszonylag arányosan osztozna meg az ügyfeleken, és képesek lennének vállalni az 5G-hálózat kiépítésével járó anyagi terheket. A román hatóságok a nyár folyamán akarják meghirdetni a közbeszerzési eljárást az ötödik generációs frekvenciák kiépítésére, s a tervek szerint októberben hirdetnek győztest, így a nyertes vállalatok január 1-jétől már részben használni tudják a korszerű technológiát.

Elképzelhető azonban, hogy új piaci szereplő is betör, hiszen a bel- és külföldi médiaértesülések szerint a bolgár Vivacom szintén ajánlatot tett a Telekomnak Szpasz Ruszev üzletember (a Levszki Szofija fociklubnak a tulajdonosa) révén, akárcsak az ER-Telekom orosz cég, amely az 1,2 milliárd dolláros vagyonú Andrej Kuzjajev üzletember által irányított PFI holding része.

 

Fiatalok érkeznek az ezer székely leány napjára a csíksomlyói hegynyeregbe. A Telekom Romaniának magyar nyelvű tudakozója is van.

Állítólag a bolgár Vivacom is ajánlatot tett, akárcsak az ER-Telecom orosz vállalat. Mindkettő hátterében milliárdosok állnak.

Bányanyitási boomra készül Románia

ÁLMOK ÉS TÉNYEK

Az elektromos járművek, mobiltelefonok és akkumulátorok előállításában használatos ritkaföldfémek kitermelésével rajzolnák fel Romániát az akkugyártás világtérképére. Első lépésként augusztusra ígérték a múlt század kilencvenes éveinek a közepéig működő székelyföldi kutatóbányák újraüzemelését. Az igazából csak feltárásnak tekinthető akkori művelet során ritkaföldfémeket, átmenetifémeket – titán, cirkónium, molibdén – találtak, a készlet koncentrációjának alacsony, mindössze 0,6-0,7 százalékos szintje mellett azonban a korabeli technológiával nem lett volna gazdaságos a kitermelés, így abba is maradt az egész feltáró munka. A tevékenység felfüggesztéséhez természetesen jelentősen hozzájárult az akkoriban „rettenetes” fokozatba kapcsoló európai bányabezárási offenzíva, amelynek volt alapja, hiszen az exkommunista országokban a bányászatot jelentős összeggel, évi 250-300 millió eurós támogatással is ösztönözték.

 

KERESETT RITKASÁGOK

„A romániai gazdaságnak termelnie kell, hogy pénzt hozzon a költségvetésbe. Fokozottan figyelni kell a termelést ösztönző beruházásokra, márpedig ipar nincs nyersanyag nélkül. Szerencsére az országnak vannak nyersanyagtartalékai” – idézte nemrég az Agerpres hírügynökség Niculae Bădălău gazdasági minisztert.

A tárcavezető mondott ennél különbeket is. Például azt, hogy a Gyergyói-medencében, a Békény-patak menti három feltáró vágatrendszer aktiválása után egyetlen esztendő alatt újranyitják az 1989 után bezárt 530 bánya túlnyomó többségét. Az első körös elképzelések szerint Románia a Radioactiv Mineral Măgurele Rt.-n keresztül csatlakozna az európai akkumulátorgyártás fejlesztésére létrehozott szövetséghez. A társaság elsősorban urániumkitermeléssel foglalkozott, de már a kommunista rendszerben kiterjesztette tevékenységét a ritkaföldfém-bányászatra is.

Mivel szinte valamennyi elektronikus eszköz előállításánál használják a ritkaföldfémek valamelyik fajtáját, igencsak megnőtt irántuk a kereslet. A legnagyobb lelőhelyek Kínában találhatók, ezért a gazdasági ellenlábasok – elsősorban az Egyesült Államok – alternatív megoldásokat keresnek. Bădălău állítása szerint már zajlanak az elektromos autók energiatároló részegységeit gyártó cégekkel kezdeményezett tárgyalások. Bukarest arra számít, hogy valamelyikük 50 millió euró körüli beruházással Romániában hoz létre üzemet.

Az orotvai feltárásokat amúgy már öt évvel ezelőtt újrakezdték. A Krónika című napilapnak nyilatkozó Puskás Elemér gyergyóditrói polgármester tudomása szerint nem merülnek fel környezetvédelmi aggályok. Bár kis mennyiségben találtak tóriumot, de a radioaktivitása a tűréshatár alatti szinten van. A Transindex hírportál által megszólaltatott dr. Márton István érckutató geológus szerint a miniszter által jelzett bányanyitás csupán a régi kutatóvágatok felélesztéseként értelmezhető. Egy bányászati koncesszió megszerzése ugyanis még sikeres érckutatás esetén is hosszú folyamat, jó ideig tartó engedélyezési eljárás eredménye. „Ritkaföldfém-kutatás esetén külön szempont azok ásványtani és geokémiai eloszlása, márpedig e tekintetben az orotvai ércesedés nem túl biztató: a ritkaföldfém-tartalom nagyrészt a monacit ásványhoz kötődik, amelynek a kohászati feldolgozása igen költséges és körülményes” – magyarázta a szakember. Meglátása szerint Orotván, Gyergyóditró, Gyergyószárhegy, Güdüc környékén tulajdonképpen egy nagy kockázatú érckutatási program indult. Hasonló ritkaföldfém-keresési projekt jelenleg legalább ötven működik világszerte, ám csak kis hányaduk szokott sikeres lenni.

 

hatósági hiányosságok

Az országos bányaújranyitási elképzelés amúgy is ezer sebből vérzik. A romániai földtani intézetet ugyanis az évtizedek során leépítették, a bányászati archívumok szétszóródtak, szinte semmi sem érhető el digitalizált formában. Szakemberek szerint kompetens szakhatóság sincs, az Országos Ásványkincshatóságot amolyan politikai parkolóhellyé züllesztették. Pillanatnyilag hat engedélyezett kutatási program fut, vagy inkább csak döcög – a hatóság legutóbb 2017-ben adott ki ipari jellegű feltárásra vonatkozó kutatási engedélyt az érintett ércesedésekre. A folyamat következményeként a romániai szakemberek Chilétől Svédországig széledtek szét a nagyvilágban. Egy kutatási-feltárási engedély kibocsátására több évet kell várni, ami nem túl biztató kilátás egy befektető számára.

Mindezek tükrében érdemes értelmezni Bădălău hangzatos kijelentéseit, többek között azt, hogy a közeljövőben aláírják a nagybányai Remin, a román–szerb határ közelében fekvő Krassó-Szörény megyei, újmoldovai Moldomin bányaipari vállalat, a Fehér megyei abrudbányai CupruMin – utóbbi kettő rézbányászatra szakosodott –, valamint a Hunyad megyei Kisbánya aranybányája aktiválására vonatkozó szerződéseket. „Az aranybányászatunk nyolcvan évre tekint vissza, ebből éltünk, egy ideje meg nem akarjuk tisztességesen kitermelni – mondta a miniszter. – Csak a CupruMinben zajlik bányászati tevékenység, de onnan is csupán nyersanyagot exportálunk Kínába. Nincs hozzáadott érték, nincs feldolgozóiparunk, és még így is bőven nyereséges a vállalkozás.” Az 556 alkalmazottat foglalkoztató abrudbányai cég 2017-ben 38,2 ezer tonnás kitermelést valósított meg, a teljes rézásványtartalékot egymilliárd tonnásra becsülik.

 

Kobalt és grafit

Új bányászati törvény megalkotására is szükség van, önmagában nem elegendő az elhatározás, miszerint az ország nem folyamodik a bányabezárásokra folyósítandó, az idén 220 millió eurós uniós finanszírozásért. A miniszter megfogalmazása szerint Románia 400 tonna aranyon – nem számítva ide a 350 tonnát magában rejtő Verespatakot –, 2800 tonna ezüstön és több tízezer tonna réztartalékon ül, kobaltot és grafitot pedig csak Erdélyben találni Európában. A bányászati ágazat életre lehelése ugyanakkor olyan ambiciózus terveket is céloz, hogy keleti szomszédunk tíz éven belül biztosítani tudja energetikai függetlenségét. Erdély kincsesbányája akár készen is állhat rá. Románia egyelőre kevésbé.

 

Borítófotó: A veresvölgyi ( Roşia Poieni) rézbánya külszíni fejtésénél tiltakozó környezetvédő 2006-ban. Ez a bánya működik, a rézércét Kínában dolgozzák fel jelentős haszonnal.

Kavargás a szlovák belpolitikában

NYILATKOZATOK UBORKASZEZONBAN

A PS, amely az Együtt (Spolu) mozgalommal összefogva a legtöbb szavazatot kapta a májusi EP-választáson, már a jövő évi megmérettetés nyertesének képzeli magát, és elnöke, Michal Truban igyekszik számba venni, kiket tart alkalmasnak arra, hogy egy általa vezetett kormányban miniszterek legyenek. A szlovákiai parlamenti ellenzéki pártok körében többen is vegyes érzelmekkel figyelik ezt a káderezést, köztük a szlovák belpolitika fenegyereke, az ellenzéki OĽaNO mozgalom (Egyszerű Emberek és Független Személyiségek) vezére, Igor Matovič. Ő már több olyan botrányt kavart az elmúlt években, melynek nyomán több magas rangú tisztségviselőnek távoznia kellett hivatalából. A politikus önjelölt kormányfőnek nevezi Michal Trubant, aki azzal kampányol, hogy teljesen új emberekkel készül a választásokra, miközben nem egy olyan személy akad a környezetében, aki 17-20 éve van jelen a politika színpadán, és több pártot megjárt.

 

ELSZIPKÁZNÁK A SZAVAZÓKAT

Matovič, akinek a mozgalma csak nehezen tudott képviselőt küldeni az EP-be (az Európai Konzervatívok és Reformisták frakciójába), azért is lendült támadásba, mert joggal érzi úgy, hogy a Progresszív Szlovákia újszerű eszközöket és jól hangzó szlogeneket bevetve sok korábbi szavazóját elszipkázta. A PS nyilvánosan hirdeti magáról, hogy Macron En Marche! mozgalmának a szövetségese, és volt alelnöke, Zuzana Čaputová is gyakran nyilatkozik olyan szellemben, hogy több Európára van szükség, s a V4-eknek nem kellene magukra haragítaniuk a nyugati partnereket. Az elnök asszony egyébként minden hivatalos külföldi útjára új ruhát varrat magának. Legutóbb Párizsban járva nagyon elegáns sötétkék kosztümöt és új frizurát viselt, ami tetszett a szlovákoknak.

Miután Čaputová elfogadta a felvidéki magyar fiatalok gombaszögi meghívását, más ellenzéki pártok is hirtelenjében felfedezték a szlovákiai magyarokat, és amiatt aggódnak, hogy esetleg nem lesz parlamenti képviseletük. A PS egyik EP-be választott képviselője máris felajánlkozott, hogy ő majd a magyarok szószólója lesz Brüsszelben. A Magyar Közösség Pártját (MKP) képviselő Csáky Pál, akinek nem sikerült újráznia májusban, emlékeztette őt, hogy a Fidesz jól ismeri a felvidéki magyarok gondjait, és meggyőződése, hogy a 13 Fidesz–KDNP-s EP-képviselő erre is odafigyel majd.

 

TRÁGYA A PARLAMENTNÉL

A kormánykoalíció második legerősebb formációjának, a Szlovák Nemzeti Pártnak (SNS), egyúttal a pozsonyi parlamentnek az elnöke, Andrej Danko ismét sajátos ötlettel állt elő. Megirigyelte a magyar Országgyűlés épülete előtt álló zászlórúd méreteit, és elhatározta, hogy három méterrel magasabbat helyez el a szlovák törvényhozás épülete elé a szlovák lobogónak. Az egész vállalkozás 67 ezer euróba kerülne, ebből 9 ezret maga a házelnök készül leperkálni. Akadtak viszont olyan gazdák, akiknek korábban Danko megígérte, hogy majd foglalkozik a problémáikkal. Erre azonban hiába vártak, ezért a parlament elé 31 mázsa istállótrágyát szórtak, ami nagy derültséget keltett Szlovákiában. Mindeközben a magyar választók szavazataira is pályázó négy párt – a vegyes etnikumú Most–Híd, az MKP, a Magyar Fórum és a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség – bizonyos időközönként tárgyalóasztalhoz ül, hogy megbeszélje, milyen formában lehetne biztosítani a magyarok képviseletét a szlovák törvényhozásban. Többféle elképzelés fogalmazódott meg, de mind az MKP, mind a Magyar Fórum (amely csak ez év májusában alakult meg hivatalosan, s elnöke, az egykori agrárminiszter, Simon Zsolt megjárta már az MKP-t és a Most–Hidat is) elképzelhetetlennek tartja, hogy a Most–Híd listáján állítson jelölteket. Bugár Béla, az utóbbi párt vezére azonban más alternatívát nehezen tart kivitelezhetőnek. Úgy tűnik, formációjában egyre többen az összefogás kerékkötőjét látják a személyében, de a végső választ a felvidéki magyarságot leginkább izgató kérdésre alighanem csak az ősz elején kapjuk meg.

 

Borítófotó: Macron elnök fogadja Zuzana  Čaputovát. A szlovák államfő  frizuráját francia divat szerint készítették, a hajából nem vágtak le, speciálisan vasalták, egyetlen hajcsat sem volt benne

Művégtagot nyomtattak Szerbiában

ÚJVIDÉKI BRAVÚR 3D-VEL

Először gyártottak művégtagot – egészen pontosan alkarprotézist – a 3D-s nyomtatás segítségével Szerbiában, s bár a világ több pontján alkalmazzák már ezt a technológiát, déli szomszédunkban mégis nagy előrelépésként könyvelték el az eredményt. A nyomtatott alkar egy négyéves vranjei (Dél-Szerbia), testi rendellenességgel született kislánynak az életét könnyíti majd meg. A műszaki bravúr ugyanakkor a szerb egészségügy helyzetének minden lépésben észlelhető kettősségére is könyörtelenül rávilágít: az ország egyrészt képtelen megszabadulni a várólistáktól a kórházakban, ahol a lakosság körében legelterjedtebb rendellenességek kiküszöbölése vagy kezelése érdekében végeznek el szűréseket, vizsgálatokat, másrészt továbbra is a magáénak mondhatja a világ legtehetségesebb szakemberei közé tartozó kutatókat, akik a nem túl rózsás körülmények között is képesek arra, hogy tartsák a lépést az egészségügy legújabb trendjeivel és elvárásaival. A nagy sikereket követően általában az szokott lenni a probléma: hogyan tovább? Egy projekt megvalósult, valakin sikerült segíteni, de a további fejlesztésekhez, beavatkozásokhoz, a modern és minden tekintetben az élvonalba tartozó találmányok szélesebb körben történő alkalmazásához már több laboratórium, szakértő s – nem utolsósorban – pénz kellene. Éppen erről számoltak be a 3D-s nyomtatással előállított műalkar készítői is.

Vladimir Todorović és dr. Dejan Mov-rin az Újvidéki Egyetem szakemberei, az iDEA Lab innovatív fejlesztési laboratórium, valamint a Műszaki Tudományok Kara laboratóriumának a munkatársai. Ketten vettek részt a vranjei kislány számára készített műkéz előállításában. Elmondásuk szerint mintegy ötszáz munkaórát vett igénybe a szerb egészségügybe is betört korszerű technológia alkalmazása. A végtag alkalmas arra, hogy megfogjon és kézben tartson tárgyakat, azok hordozása, visszahelyezése, sőt a kerékpározás és más szabadidős tevékenységek végzése is elérhetővé vált a kislány számára. A kutatásnak azonban itt még nincs vége, mert meg kellene valósítani, hogy a gyermek minden ujját önállóan használni tudja, megtanuljon írni a protézis segítségével. Ehhez azonban – vallják a szakemberek – további kísérletek és pénzforrások kellenek. Movrin beszámolt róla, hogy a 3D-s nyomtatásnak is megvannak a különféle módozatai. Ez a kar sztereolitográfiás, lézeres másolással készült el, állandó jellegű volt a tesztelés, hogy használója számára teljesen meg tudjon végül felelni. Minden kórházhoz tartoznia kellene egy labornak, melyben hasonló célokat valósítanának meg. A technológia lassan a sejtrendszermásolás szintjére jut, hamarosan belső szervek tökéletes modelljét is el lehet készíteni általa – mondta a kutató. Egyelőre azonban az is megtenné, ha szélesebb körben lehetne egyszerűbb célokra alkalmazni az eljárást. A gipsznél például sok esetben biztosabb, a fertőzés veszélyét kiiktató rögzítők nyomtathatók ki a 3D-s módszerrel.

A szakemberek véleménye megoszlik a hagyományos és a háromdimenziós nyomtatással elkészített protézisek kapcsán. Tény, hogy az újabb technológia segítségével és elterjedésével olcsóbb produktumot kapunk, amely azonban az ellentábor szerint kevésbé minőségi, erős. A gyermekek esetében a növés miatti gyakori csere miatt kétségkívül előnyt jelent az egészségügynek, ha könnyebben kidolgozható és kevésbé költséges megoldást termel ki.

A szerbiai kutatók a korábbiakban baleset következtében deformálódott arcokat helyreállító csontimplantátumokat készítettek, a műalkart nagy előrelépésnek tartják. Mint mondták, a kutatást – megfelelő feltételek mellett – készek tovább folytatni.

Nem kell a Kalózpártnak a Mária-oszlop

EGY PRÁGAI SZOBOR VISZONTAGSÁGAI

A protestánsok és a katolikusok közötti konfliktusként (valamint az abszolutizmus bevezetésére törekvő Habsburg-dinasztia és a rendek szembenállásából) indult harmincéves háború utolsó mozzanataként 1648-ban egy svéd sereg ostrom alá vette Prágát. A védősereg és a helybéli lakosság azonban megvédelmezte a várost.

E győzelem emlékére a csata után két évvel a prágai Óvárosi téren ünnepélyesen felállították Szeplőtelen Szűz Mária oszlopon elhelyezett szobrát. A 16 méter magas, homokkőből készült oszlop körül négy angyal alakját is elhelyezték. Ez a szoboregyüttes az egyik leghányatottabb életű műalkotás Csehországban. 1757-ben porosz ágyúgolyó találta el. 1904-ben az oszlop javításához készült állványzat dőlt a tövében álló szobrokra.

 

az ellopott fej egy régiségboltból került elő

Már a XIX. században megjelentek olyan vélemények, hogy igazából a Habsburgok elnyomásának a jelképe, illetve a cseh rendek vereségével végződött fehérhegyi csatára akarja emlékeztetni a prágaiakat. Ezzel magyarázható, hogy amikor 1918. október 28-án a fővárosban, egy Vencel téri nagygyűlésen bejelentették Csehország kilépését a Habsburg Birodalomból, és gyakorlatilag megalakult Csehszlovákia, néhány napra rá, november 3-án prágaiak egy csoportja ledöntötte a műemléket. Az akciót egy közismert fővárosi bohém, Franta Sauer – mellesleg a Švejk írójának, Jaroslav Hašeknek a jó barátja – szervezte meg, és sokáig büszke volt erre, de nem sokkal 1947-ben bekövetkezett halála előtt megbánta, s a gyóntató paptól feloldozást kért a tettéért.

A múlt század húszas–harmincas éveiben többször is felvetődött a gondolat, hogy helyre kellene állítani az alkotást, de a politikai helyzet minden alkalommal közbeszólt. A kommunista puccsot követően pedig az ügy hosszú időre lekerült a napirendről, sőt többeket azok közül, akik 1945 után gyűjtést szerveztek és agitáltak a felújítás mellett, börtönbe zártak. Amerikában élő cseh emigránsok 1955-ben közadakozásból elkészíttették az eredeti Mária-szobor carrarai márványból készült másolatát, amely 1993-ig Illinois állam egyik kolostorkertjében állt. Csehország megalakulása után Prágába szállították, és jelenleg a Strahovi kolostor udvarán tekinthető meg mint „a száműzetésből hazatért” Szűz Mária.

A Mária-szobor fejét valaki magával vitte 1918-ban, ez egy prágai régiségboltban bukkant fel 1957-ben. A Nemzeti Múzeum megvásárolta és a prágai kiállítási központ kőtárában helyezték el, további maradványokkal: a megrongálódott angyal- és ördögszobrokkal, a korinthoszi oszlopfővel stb.


Az 1918-ban ledöntött mária-oszlop. A rekonstrukciójához Petr Váňa a saját költségén, indiából hozatta a kőzetet

civilek és protestáns lelkészek tiltakoznak

Az 1989-es bársonyos forradalmat követően aláírásgyűjtés indult a műalkotás felújításáért. 1993. november 2-án a megújult oszlop alapkövét az Óvárosi tér kövezetébe helyezték s felszentelték. A kőbe csehül, németül, latinul és angolul a következő szöveget vésték: „Itt állt és ismét állni fog a Mária-oszlop.” Nem sokkal később a főpolgármesteri hivatal elrendelte a szöveg egy részének – „és ismét állni fog” – az eltávolítását. Akkoriban a cseh és a külföldi lapok is fényképes cikkekben számoltak be az esetről.

1997-ben pályázatot írtak ki az eredeti szobor másolatának az elkészítésére. Ezt Petr Váňa szobrászművész nyerte meg, aki húsz éven át dolgozott rajta. Sok helyen keresett megfelelő homokkövet, amely tartós és olyan minőségű, mint amilyen az eredeti volt. A korinthoszi oszlop alsó részéhez szükséges rózsaszínű kőzetet végül Indiában találta meg, ezt a saját költségén szállíttatta Csehországba. Ehhez felesége vidéki házát is el kellett adniuk. A szobrász egyébként ingyen vállalta a műalkotás elkészítését, munkáját néhány megszállott kőfaragó segítette. A szoboregyüttes egyes részeit különböző helyeken őrzik, Szűz Mária szobrát a Týn-templom oldalsó bejáratánál helyezték el.

Mintegy kétszáz elem a jaroměři kőtárban várt sorsa jobbra fordulására, egészen 2019 júniusáig, amikor is hajóval a Moldva folyón Prágába szállították. Az össztömegük mintegy hatvan tonna, és egyelőre a hajón találhatók. A szobrász korábban abban bízott, hogy hamarosan engedélyezik a Mária-oszlop visszahelyezését, és mivel az idő sürgette, munkatársaival elkezdték a kockakövek eltávolítását. Viszont a városi rendőrség egy járművel elállta az utat, emiatt mindent kézzel kellett cipelniük. Időközben több tucat civil és protestáns lelkipásztor a szobor helyreállítása ellen nyújtott be petíciót, s a kalózpárti vezetésű főpolgármesteri hivatal is nehezen értelmezhető döntést hozott: a korábbi engedélyt megsemmisítette és a szoborállítókat felszólította, hogy az Óvárosi tér kövezetét helyezzék vissza eredeti állapotába.

 

Borítófotó: Prága óvárosa, középen husz jános szoborcsoportjával. ennek a közelében állt, és oda is helyeznék vissza a mária-oszlopot

Saját rendszert fejleszt a Huawei

MÉGIS MARADNÁNAK A GOOGLE-NÁL

Májusban még úgy volt, hogy a Huawei telefonokról eltűnhet az amerikai Google Android operációs rendszere, de azután mégis enyhülésre utaló hangok érkeztek az Egyesült Államok felől. Eszerint csak azokat a Huawei rendszereket korlátozzák az amerikaiak, amelyek nemzetbiztonsági kockázatot jelenthetnek. De kérdés, mit minősít az USA hosszabb távon nemzetbiztonsági kockázatnak, és mi az, amit nem. Így hát eléggé nagy a káosz, a bizonytalanság akörül, hogy a Huawei telefonokon megmaradhat-e az Android operációs rendszer, vagy esetleg eltűnik a kínai készülékekről a Google szoftvere, igen súlyos csapást mérve ezzel a gyártóra. Még akkor is, ha a Huawei telefonok korábban sem voltak kaphatók a tengerentúlon, hiszen az amerikai operációs rendszer az egész világon kvázi szabvánnyá vált. Azaz Európában, Ázsiában és -mindenütt ezzel szállítják a távol-keleti társaság telefonjait (is), nem csak Észak-Amerika kérdéses tehát.

Az új, kifejlesztés alatt álló kínai operációs rendszer neve Hongmeng OS, de a világ más részein Harmony OS néven kerülhet a gyártó készülékeire, a fejlesztési kódneve pedig Ark (bárka). Sokáig – a Huawei-ütközet kirobbanása óta legalábbis – úgy tűnt, hogy ez lesz az, ami kiváltaná a Google rendszerét a kínai vállalat telefonjain. Ezután azonban az események fura fordulatot vettek: úgy tűnik, hogy a Huawei vezetői is egymásnak kissé ellentmondásos nyilatkozatokat tettek pár napja a Hongmenggel kapcsolatban.

 

NEM TELEFONOKRA

Az első hírek arról szóltak, hogy az óriáscég hatalmas energiabedobással elindította, pontosabban felpörgette saját operációs rendszerének a fejlesztését. Az is kiszivárgott, hogy az Androidnál mintegy hatvan százalékkal gyorsabb alapprogramról van szó. Ugyanakkor a Huawei elnöke, Liang Hua egy július eleji, Sencsenben megrendezett tájékoztatón mégis úgy nyilatkozott, hogy a vállalat a jövőben is az Androidot favorizálja a Hongmenggel szemben. Az utóbbit ugyanis, mint kiderült, nem elsősorban a telefonokra fejlesztették ki, bár azokon is elfut. Mindenekelőtt a szenzorgazdaság, az ipar 4.0 és a dolgok internete (IoT) az, amelyre a készítői eredetileg az új operációs rendszert szánták. 

 

ELŐ A KALAPBÓL

Sőt mit több, Liang Hua ezúttal azt is aláhúzta: még arról sem született végleges döntés, hogy végül is kifejlesztik-e, átültetik-e okostelefonokra a kínai rendszert. Pedig hát nem is olyan régen ennek kissé ellentmondóan nyilatkozott az ázsiai társaság vezetése. Akkor kiemelték, hogy mobilon is futtatható az, ami készül.

Igaz, feltehetően csak arról van, illetve volt szó, hogy az amerikai fenyegetés hatására egy fejlesztés alatt álló rendszert kellett előrántani a kalapból, ám amikor békülékenyebb hangok érkeztek a tengerentúlról, azért némiképp visszatáncolt a cég egy olyan meredek kalandtól, amely a Hongmeng és a Huawei csúcstelefonok összeházasítását jelentette volna.

Mint ismert, az Egyesült Államok több téren enyhítette a Huaweit érintő szankciókat, főként olyan termékek és szolgáltatások esetén, amelyek mégsem jelentenek nemzetbiztonsági kockázatot. Nagyon nagy kérdés viszont jelenleg az is, mint említettük, hogy a Google Android Huawei telefonokra telepítése az amerikai hatóságok megítélése szerint hordoz-e ilyesféle rizikót. Márpedig ez klasszikus gumiszabály, az USA lényegében úgy értelmezi, ahogyan a kedve tartja.

 

NEM NŐ NAGYRA?

A „játék” a színfalak mögött továbbra is zajlik, és sokkal messzebbre mutat, mint a nyilatkozatháború. Egy nemzetközi portál ugyanis világgá kürtölte, hogy az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalánál és Nagy-Britannia szabadalmi hivatalánál levédettek egy új Huawei mobiloperációs rendszert. Ez, mint említettük, a Harmony névre hallgat, de nagyon nagy a valószínűsége, hogy a Hongmeng nemzetközi elnevezése lesz. E védjegyet pedig az úgynevezett 9-es osztályba sorolták, amely mobiloperációs, számítógépes operációs rendszereket és letölthető operációsrendszer-programokat tartalmaz.

Magyarán nagyon úgy látszik, hogy a Huawei tényleg csak végszükség esetére jönne elő valamiféle saját operációs rendszerrel, azaz, ha lehet, maradnának az Androidnál. Tehát a Hongmeng inkább megmaradna főként az IoT-eszközöknek.

 

NINCS ÖKOSZISZTÉMA

Már csak azért is így lenne, mert applikációk is kellenek ám egy mobilos „oprendszerhez”. Ennek felépítése pedig bizony hosszú éveket vesz igénybe. A francia Le Point magazinnak Zsen Cseng-fej (Ren Zhengfei), a Huawei alapítója és vezérigazgatója úgy nyilatkozott – még július elején –, hogy a fejlesztés alatt lévő Hongmeng operációs rendszerüknek egyelőre nincs ahhoz hasonló minőségi alkalmazási ökoszisztémája, mint a Google és az Apple rendszereinek, a Google Playnek vagy az App Store-nak. Akkor azt mondta, hogy jelenleg nem áll szándékukban felváltani az Androidot, ha azonban a Google rendszere nem lesz elérhető a Huaweinek, létrehoznak egy ökoszisztémát a sajátjuk számára. 

A cégvezér azt is elárulta: a szisztéma gyakorlatilag alapból 5G-kompatibilis, hiszen az úgynevezett feldolgozási késleltetése kevesebb mint 5 ezred másodperces. Éppen ez az egyébiránt, amely elsőrangú módon alkalmassá teszi a dolgok internete eszközökön és önvezető autókon történő használatra. Az alapító hozzátette, hogy a Hongmeng már működik bizonyos eszközökön Kínában, bár konkrétan nem említette meg, hogy egyelőre csak vállalaton belüli vagy akár nyílt tesztelés alatt áll-e.

Akkudilemmák

ÁRAMTÁROLÁSI VERSENYFUTÁS

Sokszor tölthető elemeknek hívjuk őket, pedig inkább elemméretű akkumulátorok lenne a helyes megnevezés. A lényeg azonban az, hogy ezek a cellák korábban is az elektronikai ipar legfontosabb alkatrészei közé tartoztak. Ugyanakkor az áttörést a kis helyen sok energiát tárolni képes lítiumionos akkumulátorok hozták meg. Elterjedésük az elmúlt évtizedben először a laptopok, a telefonok, egyéb hordozható kütyük és a kéziszerszámok világát alakította át, majd jöttek a kis drónok, a robotporszívók, és végül, de nem utolsósorban az egyre nagyobb hatótávolságú tisztán elektromos autók.

Mi több, ma már terjednek a lítiumionos akkumulátorokon alapuló hajómotorok és 110-220 voltos házi áramellátók is. Ezek a benzines kis aggregátorok vagy akár a nagyobb, szünetmentes ellátást biztosító dízelgenerátorok alternatívái lehetnek. Sőt ugyanezek az otthoni napelemekről és/vagy szélkerekekről tölthető áramtárolók szerepét is betöltik egyre több hipermodern háztartásban – nyugaton és keleten egyaránt. Ezekre alapozva – kisebb fogyasztók esetén – áramból akár önellátó háztartást lehet építeni – például egy kis hétvégi házban. Azonban a nagyobb épületek önellátása sem ritka.

 

MERRE TOVÁBB?

És mindez feltehetően csak a kezdet, mert az elektromos autók terjedése megállíthatatlan. Ezzel együtt a többi említett alkalmazási terület is látványos ütemben bővül világszerte. Az áramellátás pedig – ha belegondolunk – egy olyan alap-insfrastruktúra, amely egyúttal stratégiai jelentőségű. Magyarán nem mellékes az sem, hogy lesz-e elegendő lítium az elképesztő mértékben megnövekvő akkuigények miatt. Ez persze főleg az elektromos és a hibridautók gyártásának a felpörgése miatt lényeges, de természetesen a többi említett terület tekintetében is aktuális. 

A nagy kérdés hosszabb távon tehát az lesz, hogy melyik nemzet birtokolja majd a lítium-erőforrásokat, hasonlóan ahhoz, ahogy ma a világot az olajkitermelők uralják. 

 

EU-S ÉS MAGYAR VONAL

Érdekesek e téren az Európát érintő geopolitikai vonatkozások is. Az EU luxembourgi központú számvevőszéke például néhány hete arra figyelmeztetett, hogy az unió akkugyártói kapacitása érezhetően elmarad a nemzetközi versenytársakétól, és nem feltétlenül fog megvalósulni a 2025-re kitűzött európai akkumulátoripari összefogás. Magyarán az EU a többi vezető régióhoz képest késésben van a lítiumionos áramtárolók előállításához szükséges kapacitás fejlesztésével (is). Idehaza szerencsére jobb a helyzet, mert például a Samsung hatalmas akkugyárat épített Gödön, de jelen van nálunk az SK Battery is Komáromban, s a japán GS Yuasa most épít üzemet 8,8 milliárd forintból Miskolcon.

 

CSÖKKENŐ IGÉNYEK?

Rövidebb távon ugyanakkor a kutatás-fejlesztés új irányai enyhíthetnek a világ energiatárolási problémáin. Akár olyan, kicsinek tűnő fejlesztések is, mint amilyet például júliusban jelentettek be. Ugyanis a Bosch új felhőalapú szolgáltatásokat fejleszt, amelyek kiegészítik a mai e-autók akkuvezérlő rendszereit, és mintegy húsz százalékkal képesek megnövelni az akkumulátorok élettartamát. Miért fontos ez? Mert ezzel ötödével csökkenhet a hulladék áramtárolók mennyisége, vagy ennyivel kevesebb újrafeldolgozói kapacitást kell kiépíteni. Ezzel sok millió elektromos gépkocsinál már óriási globális költség spórolható meg, továbbá jelentős környezetterhelés kerülhető el.

A dolog technikai háttere, hogy a sokféle környezeti stresszhatás miatt az akkumulátorcellák gyorsabb elöregedése következik be. Márpedig minél öregebb egy akku, annál kisebb a teljesítménye és a kapacitása, valamint annál rövidebb a gépjármű hatósugara.

A megoldás az, hogy a Bosch összekapcsolja az e-gépjárművek akkumulátorait a felhővel. Az adatalapú szolgáltatásokkal nagymértékben javíthatják az akkumulátorok teljesítményét, valamint megnövelhetik az élettartamukat. Ezt úgy érik el, hogy a felhőben található okosszoftver-funkciók folyamatosan elemzik az áramtárolók státuszát, és a cella öregedésének megelőzése vagy lelassítása érdekében különböző töltési, merítési folyamatokat indítanak el. Emellett a műszerfali kijelző segítségével személyre szabott vezetési tippeket is adnak a sofőröknek arról, hogyan őrizzék meg az akkumulátor teljesítményét. Kína előretörését mutatja az is, hogy a projektben a DiDi Chuxing, a távol-keleti ország vezető mobilitási szolgáltatásokat kínáló vállalata is részt vesz.

A mai lítiumionos akkumulátorok átlagos élettartama egyébként már nyolc-tíz év, vagy pedig 500 és 1000 közé eső töltési ciklus. Az e-autóknál az akkugyártók általában 100 ezer és 160 ezer kilométer közötti futásteljesítményt garantálnak. Viszont a gyors töltés, a töltési ciklusok nagy száma, a túlságosan sportos vezetési stílus, továbbá a rendkívül magas vagy alacsony környezeti hőmérséklet mind-mind növeli az akkumulátor stresszforrásait, melyek az alkatrész gyorsabb öregedéséhez vezetnek. Ezt a felhőalapú szolgáltatást ezen stresszt kiváltó okok felismerésére és ellensúlyozására tervezték. 

 

Borítófotó: A mai lítiumionos akkumulátorok átlagos élettartama egyébként már nyolc-tíz év.

Erős marketingmunkával kényszerítik az asztalra

ÁLHÚS

Magyarországon is megjelent az európai szinten Nagy-Britanniában tevékenykedő The Humane League állatvédő mozgalom End the cage age! (Vessünk véget a ketreckorszaknak!) elnevezésű kampánya, illetve annak egyik eredménye. A nemzetközi aktivistahálózat akciója után a Tesco bejelentette: 2025-től nem árul ketreces tartásból származó tojást. Ezt a baromfiágazat képviselői szerint a többi üzletlánc is fontolgatja. Ebben az esetben az ágazat közel kilencven százalékának tartástechnológiai váltást kellene végrehajtania, amely egyfelől költséges, másfelől a tudományos élet mindmáig nem bizonyította be a kedvező hatását. Mindezt a fogyasztók fizetik meg: ha a nemzetközi üzletláncok még több ilyen döntést hoznak, egyre drágább lesz a hagyományos állati termék. Az agrárium hazai szereplői szerint ezért már most foglalkozni kell a kérdéssel. A minél olcsóbban piacra dobott, a hagyományosnál jóval nagyobb mennyiségben, költséghatékonyan előállított húspótlók – folyamatosan szigorodó állatjóléti elvárások mellett – ugyanis versenyképessé válhatnak. A mind drágább hús a kis jövedelműeknek nehezebben lehet hozzáférhető, ezért – jó kampánystratégiával – végül megbékélhetnek a laboratóriumi húspogácsával is.

Érezhetően nő az igény az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában az állati eredetű fehérjék és a hagyományos húsok kiváltására hivatott termékek iránt. A növényi fehérjékből készült, a klasszikus hússal immár szinte teljes egészében megegyező külsejű, állagú és ízű termékek, ismertebb nevükön a vegán alapanyagok megérkeztek az öreg kontinensre: Nagy-Britanniában már hozzáférhetők az étkezési rovarok. A britek egyébként jó kísérleti alanyok, náluk például hódít a cukkinispagetti, ami pont két és félszer kerül többe, mint az egész zöldség, pedig csak egy késsel metéltre vágják. Közben a holland Mosa Meat bejelentette: 2021-től éttermekben, 2025-től pedig kiskereskedelmi forgalomban is elérhetővé teszi a szarvasmarhaőssejtből laboratóriumi körülmények között előállított húspogácsáját.

 

ERŐS HÁTSZÉL

A növényi fehérjéből készült vegán alapanyagok, valamint az ehető rovarok iránti kereslet érdemben nő az Egyesült Államokban és számos nyugat-európai országban. Attól egyelőre nem kell tartani, hogy az alternatíva kiszorítja a hagyományos húst, ám az élelmiszerpiac jelentős átalakulása napjainkban már biztosra vehető. Ehhez a legtőkeerősebb befektetők, az ENSZ és a politikától sem távoli mozgalmak is erős hátszelet nyújtanak. A 2010-es évek közepétől egyre jelentősebb összegeket fektettek be a világ leggazdagabbjai a húsmentes húsok kifejlesztésére létrehozott vállalatokba az USA-ban. Az egyik vegán termékeket gyártó és forgalmazó cég tavaly már 88 millió dolláros (mintegy 25 milliárd forintos) profitot ért el. Az alternatív fehérjéből készült élelmiszereket ráadásul alacsony áron, a klasszikus hústermékek valódi versenytársaként vezetnék be a világ minden táján. Komoly marketingkampány is kialakult: az egészséges táplálkozást, a klímaváltozás megfékezését és a fenntarthatóságot egyaránt hangsúlyozzák a gyártók.

 

PUHÍTJÁK A LAKOSSÁGOT

Az óriási anyagi ráfordítással fejlesztett termékek és az ezek piacra jutását támogató reklámkampányok ellenére korántsem gondolja úgy a lakosság, hogy lecserélné a hagyományos marhahúst, a tojást vagy a halat. Ugyanakkor a fogyasztókat jelentős nyomásgyakorlás éri a civil szférából, és a politika is az új élelmiszerekbe fektetők mellé állt. A Greta Thunberg által fémjelzett radikális klímamozgalom egyik legfőbb üzenete a mezőgazdaság fenntarthatóbbá tétele, ehhez pedig – szerintük – a nagyüzemi állattartás visszaszorítása járul hozzá. Az állatállomány csökkentéséhez ugyanakkor a fogyasztást kellene jelentősen mérsékelni, éppen ezért számos nemzetközi szervezet, az Európai Unió döntéshozatalához is közel álló lobbicsoport hangsúlyozza: a következő évtizedekben ötven-hetven százalékkal kell csökkenteni a húsevést, illetve alternatívát szükséges bevezetni. Természetesen megoldást is kínálnak: szerintük a jövő állati fehérjeforrásai az étkezési célból tenyésztett rovarok, továbbá a haszonállatok leölése nélkül, mesterségesen előállított húsok. A klímakatasztrófával, a kihalással kapcsolatos félelmek fokozódásában a nagyüzemi mezőgazdaság elleni mozgalmak hatása érezhető. Nő a kereslet az alternatíva iránt.

Vélhetőleg ezért is erősödött fel egyre jobban a haszonállattartás szigorítását követelő nemzetközi lobbi. A nagy befolyású, radikális állatvédő szervezetek Európában és a tengerentúlon egyaránt a nagyobb állatjólétért bevezetendő intézkedésekért harcolnak, például manipulatív képekkel, hatásvadász felvételekkel. 

Az érzékenyítés elsőként és érdemben a baromfiágazatot érte el. Ez nem lehet véletlen: az élelmiszeripari innovációt megelőzően, néhány éve világszerte a baromfihúst és a tojást tartották a jövő fehérjeforrásának. De ma már az ENSZ is úgy véli: a növekvő népesség ellátására a rovarok lesznek a legalkalmasabbak. Némi ellentmondás, hogy a közelmúltban kiadott, az OECD és a FAO által közösen jegyzett, 2028-ig szóló előrejelzés szerint jelentősen nő az agrárium károsanyag-kibocsátásához leginkább hozzájáruló szarvasmarha-állomány a nagy lakosságszámú és a fejlődő államokban.

 

Borítófotó: Bámulatos kompozíció. Egyelőre az éttermekben lehet hozzájutni a műhúsokhoz,  de belátható időn belül a boltokban is megjelenik

Vége a hipermarketérzésnek?

RACIONALIZÁLT FMCG

Kár szépíteni, a hazai napi fogyasztási cikkek (FMCG) piacának a szereplői közül sokan nem tudnak mit kezdeni azzal a ténnyel, hogy a vevők Budapesten és a nagyvárosokban „beleszerettek” a diszkontokba és az online bevásárlásba. Sokféle kísérlet zajlik, online és a meglévő üzletek átalakításával, ám egyelőre senki sem tudta megtörni a kemény diszkontok lendületét.

Az elmúlt néhány esztendő alatt a vásárlási szokások ismét visszakanyarodtak a kilencvenes évek közepén tapasztalt attitűdhöz, amelyet nem mellesleg akkoriban éppen a hipermarketek változtattak meg. A Tesco a napokban jelentette be, hogy átalakítja nagy formátumú üzleteit, aminek nem az a célja, hogy csökkentsék az alapterületet, hanem az, hogy javítsák a kereskedelmi felületek hatékonyságát. Vagyis azokat a részeket, amelyek nem teljesítenek jól, valami másra használják, például olyan szolgáltatásokra, amelyeknek egy kereskedelmi központban van helyük. Például lehet ott patika, posta, pénzváltó, éttermi szolgáltatás…

Az egy négyzetméterre jutó forgalom tekintetében a Tesco a 2010-es évek elején sem állt a legjobban, főleg a nagy alapterületű áruházakban. Az Auchan legalábbis akkor jóval előrébb tartott, de ebben a mérőszámban a diszkontok nagyon hasítottak, és ez most sincs másként. Hogy miről is van pontosan szó? 2010-ben a Lidl 140 ezer négyzetméter kereskedelmi felületet működtetett, és a cég éves pénzügyi adataiból számolva az egy négyzetméterre jutó forgalma majdnem elérte az 1,6 millió forintot. Az Auchan ekkor 20 ezer négyzetméterrel többet működtetett, de csak 1,4 millió forint volt a négyzetméterenkénti rátája. Bármilyen furcsa, a Tescót annak idején ebben a mutatóban még a Cora is lenyomta, annak ellenére, hogy az előbbi messze a legnagyobb forgalmú kiskereskedelmi láncnak számított. Hozzá kell tenni: akkor az Aldi még a fasorban sem volt, de mégis jobb négyzetméterenkénti forgalmi adatokat mutatott, mint például a bejáratott, tapasztalt Julius Meinlből avanzsált Match.

 

AZ ÜZLET AZ ÜZLET

A kiskereskedelmi forgalom növekszik, tehát panaszra nincs ok. Sőt a régi nagyok sem állnak e téren és a nyereségesség szempontjából rosszul. Csakhogy a korábban megépített nagy alapterületű üzletek jelenkori létjogosultsága sok esetben megkérdőjelezhető – minek fenntartani, bevilágítani, befűteni, takarítani 15 ezer négyzetmétert, ha annak a fele is ugyanakkora forgalmat hoz, cserébe a kihasználatlan helyek leépítése nem visz el profitot? A sors furcsa fintora, hogy húsz évvel ezelőtt éppen a nagy alapterületű boltok változtatták meg a kereskedelmi szokásokat, és a terjeszkedések közepette nem az volt a legfontosabb, hogy mekkora árbevételt hoz egy négyzetméter. Sokkal inkább az, hogy mekkora optimális választékra van szükség ahhoz, hogy becsábítsák a vásárlókat. A hatékonyság természetesen akkor is számított, de nem négyzetméter-arányosan, hanem polcfelületen. A titok nyitja a nagy alapterületű üzletek eladáshelyi reklámfelülete volt. Ez még mindig releváns, de közel sem olyan erős, mint egykor volt. Ráadásul a gyártói brandek mellett mind nagyobb szerep jut a kereskedelmi saját márkáknak, amiben a diszkontok rendkívül erősek. Vagyis marad a felületek hatékonyságának a növelése. Ennek egyik megoldása, hogy a választékot némileg szűkítve a legnagyobb forgalmat hozó termékeket kell bemutatni, kisebb alapterületen. Pont, mint a diszkontoknál.


Amikor még csíkosból kevés volt. A boltokat mindenki jobban szerette, mint a kofákat

RÉGÓTA FORMÁLÓDNAK

A Tesco átalakítása nem egyedülálló. A diszkontosodás vagy a hatékonyság növelése a versenytárs Auchannál is tetten érhető, sőt a szupermarketektől sem áll távol – természetesen más-más megközelítésben. Az Auchan néhány évvel korábban pedzegette, hogy az áruházainak egyes területein igyekszik diszkontosítani. Az igazán szembeötlő azonban az, hogy néhány helyen levette a magas polcokat, és olyanokat rakott a helyükbe, amelyek fölött a vevő belátja a teret. Ez inkább pszichológia, mindenesetre hatékony. A SPAR természetesen nem tért el a szupermarketekre jellemző modernitástól és a választék bőségétől, de egyre több olyan terméket vezetett be, amely csak rá jellemző – pont, mint a diszkontok egyes péksüteményei vagy hús- és tejtermékei. Ebből természetesen a magyar hátterű láncok sem maradtak ki. A hatékonyság növelésével pedig a vásárló is nyert, hiszen modernebb, a mai igényekhez igazított üzletek jöttek létre, ennek megfelelő választékkal. Kisebbek a bejárandó felületek, az áru „kézre esik”, a boltok pedig egyre inkább a lakóhely közelébe kerülnek. Ez pedig egy rendkívül fontos mozzanata a napi fogyasztási cikkek hazai piaca átalakulásának. Míg a kilencvenes évek második felétől a fogyasztói szemléletet a lakhelytől távoli, nagy alapterületű egységek módosították, s vezető szerepüket 15-18 esztendőn keresztül megtartották, most visszafordult a trend, és a legtöbben a közelben, gyorsan, lehetőleg olcsón és hetente akár négyszer-ötször szeretnének vásárolni. Az nyer, aki ezt képes nyújtani. Ebben a diszkontok remekül teljesítenek, no meg a magyar hátterű láncok. Sőt ebben a közegben szinte verhetetlennek tűntek (volna) az utóbbiak, de nem a diszkontokkal szemben. Tíz évvel ezelőtt még senki sem gondolta volna, hogy a CBA a diszkontoknak ad el vagy ad bérbe üzlethelyiségeket – ez mostanra realitás. Mindez ugyancsak nem szól másról, mint racionalizálásról és a hatékonyság javításáról. Odaadják valakinek a helyet, aki hatékonyan működteti.

 

VISSZAFORDÍTHATATLAN FOLYAMAT

Az Auchan az egyetlen, amely nem szállt be a lakóhelyhez közeli egységek hálózatának építésébe. Mindenki más igyekszik egyre közelebb menni a vevőkhöz, ennek a legfejlődőbb ága az online értékesítés. Ez hódít, valamint a kisebb alapterületű diszkontok vagy szupermarketek. Annyira erős ez a szemlélet, hogy a következő évtizedekben aligha változik, vagyis az egykori hipermarketérzés már nem jön vissza – lesz helyette új. Természetesen van némelyik hipernek létjogosultsága, de lesznek, amelyek legfeljebb egy-egy körzet online kereskedelmének a raktárbázisává válnak.

 

AKIK MÁR NINCSENEK A MAGYAR PIACON

A hazai FMCG-szektor átalakulását a német Plus diszkonthálózatának az 1992-es megjelenése mutatta. A cég sok területen élen járt, és a piaci szakértők szuperlatívuszokban szóltak a működéséről. Például a SuperShop kártyarendszer egyik alapítója is volt. A társaságot a SPAR kebelezte be, 2008-ban. Egy évtizeddel korábban ugyancsak létezett Budapesten a diszkont és a szupermarket közötti formátum, amelyet az izraeli SuperM igyekezett meghonosítani, de 1997-ben a SPAR végül magába olvasztotta, jóllehet mindkettő pénzügyi nehézségekkel küzdött, és nem elsősorban a honi versenyben bukott el. A legnagyobb kieső a francia–belga Delhaize-csoporthoz tartozó Cora, Match, Smatch volt. A csoport itthon a Profi-láncot, valamint a Cora áruházakat működtette, s csak 2001-ben vásárolta meg a kivonuló osztrák Julius Meinl üzleteit, és megalapította a Provera beszerzési társaságot, amelyben a meglévő cégekhez a Jééé és Alfa is csatlakozott. Rendkívül nagyra nőttek, ám a piaci versenyben alulmaradtak idehaza. A Cora üzletek megvételét 2011-ben jelentette be az Auchan, a szupermarket formátumokból pedig szinte minden jól teljesítő magyar és itt lévő külföldi részesedett. A dolog pikantériája, hogy a Delhaize annak idején tárgyalt az amerikai Walmarttal a magyar Cora eladásáról, ám mindenki megkönnyebbülésére nem jelent meg a világ legnagyobb FMCG-mogulja a hazai piacon. A Tengelmann 2005-ben adta el az Interfructot az SCD Holdingnak, a Billa pedig 2002-ben távozott Magyarországról. A nem FMCG-szektorban is történtek érdekes dolgok, például a Dixons-csoport távozása körül. A cég a kétezres évek elején alapította meg itteni leányvállalatát, s Electro World néven indított elektronikai áruházláncot, hogy letörje a Media Markt hegemóniáját. A nyitáskor felhalmozott több száz milliós veszteség (amely a bevezetéssel keletkezett), továbbá a netes kereskedelemből származó piacvesztés megroppantotta a vállalatot, és 2009-ben a magyarral együtt több regionális leányát eladta. Ám a hazai üzleteket egy magyar befektetői csoport vásárolta fel, amely a hatóságok figyelmét is felkeltette. Néhány évvel ezelőtt tűnt el a márka a piacról. A barkácsoknál a BricoStore nyitotta a sort, bár a lánc a Delhaize-csoporthoz tartozott, így nem véletlen, hogy bedobta a törülközőt. Nagyobb meglepetés volt, hogy az osztrák Baumax AG is kivonult 2015-ben. Holott nem sokkal korábban, 2007-ben vásárolta vissza a tulajdonos Essl család a korábban értékesített üzletrészeit, és ismét nyeregben volt a társaság irányításában. Sőt, nem is ment nagyon rosszul a magyar hálózat, ám az anyaországi visszaesés az itthoni leányvállalatot is megviselte kissé. Ebben az időben került új befektetőhöz a Praktiker, ám utóbbi átlépett a nehézségeken.

 

Borítófotó: Bevásárlás a köbön. Mindig is társasági eseménynek számított

Belehúzott a kekszpiac

FINOM FALATKÁK

Jó kilátások elé néznek a 28 ezer tonnás, nagyjából 40 milliárd forint értékű magyar kekszpiac szereplői. Az ágazat világszerte bővül, s itthon négyszázalékos növekedést vár a Magyar Édességgyártók Szövetsége. A globális forgalom mintegy öt százalékkal nő évente, s a jelenlegi 120 milliárdról öt-hat esztendő alatt 160 milliárd dollárosra tornássza fel magát – mondta Sánta Sándor, a szövetség elnöke. 

Itthon a kekszgyártás terén száz cég működik, csaknem négyezer alkalmazottal. A szervezet éves adatokat bemutató sajtótájékoztatóján a legnagyobb hazai vállalkozások képviselői ismertethették szerepüket az ágazatban. Koósa Péter, a Detki Keksz ügyvezetője emlékeztetett arra, hogy a 4,5 milliárd forintos árbevételű, 11 ezer tonna kekszet előállító társaság immár 36 éve működik Halmajugrán. További innovációkkal, a termékpaletta bővítésével és technológiai beruházásokkal erősítik a pozíciójukat. A három család tulajdonában álló cégnél az idén sikerrel vezényelték le a hazai középvállalkozásoknak általában nagy kihívást jelentő generációváltást. A tulajdonosok a korábbi irányító fiát, Koósa Pétert választották ügyvezetőnek.

A Mondelēz 2019-től Magyarországot is bekapcsolta európai fenntartható búzatermesztési programjába, a Harmony Charterbe, így az idén már nálunk is elvetették a Harmony búzát – hívta fel a figyelmet Kertész Péter Arnold, a Mondelez Hungária Kft. és a Győri Keksz Kft. kommunikációs tanácsadója. A projekt keretében a cégnek beszállító gazdálkodóknak minimalizálniuk kell a környezeti terhelést, mérsékelniük szükséges a növényvédő szerek használatát, csökkenteniük kell a szén-dioxid-kibocsátást és a vízhasználatot, emellett kötelesek biztosítani a biodiverzitást, továbbá földjeik három százalékának virágos rétként a méheket kell táplálniuk. 

Szabó Gábor, az Intersnack Magyarország vállalati kapcsolatok és piackutatási területének a vezetője arról beszélt, hogy győri gyártóüzemük közel harminc éve készít sós kekszeket, krékereket, és termékeik nyolcvan százaléka ma már külföldön talál gazdára. Egy régi szabadalmuknak köszönhetően képesek rendkívül finom állagú, sokrétegű krékert is sütni. Legújabb produktumuk egy könnyű burgonyakréker, de a belföldi értékesítésnek határt szab a népegészségügyi termékadó (neta), amely a sós krékerek és kekszek esetében kiugróan magas. Ez a teher az áfával együtt a fogyasztói ár mintegy negyven százalékát teszi ki. A krékergyártók nem tudják az adómentességhez szükséges egy százalék alá csökkenteni a sótartalmat, mivel e termékeknél a só olyan elengedhetetlen összetevő, amely a tészta kelését is szabályozza. A megoldást az adómentes sótartalom két százalékra emelése jelentené. Ennek kapcsán a döntés-előkészítők részéről nyitottságot tapasztaltak, így remélik a könnyítést.

 

Borítófotó: Itthon az ágazatban csaknem 100 cég működik, mintegy négyezer embernek munkát adva.

Megbolondíthatja a sertéspiacot a kínai import

KERESLET

Kezdenek beigazolódni a Kínában is elharapódzott afrikai sertéspestis (ASP) kapcsán korábban megfogalmazott jóslatok. A pekingi vámhatóság adatai szerint jelentősen nőtt a távol-keleti ország sertéshús-behozatala júniusban. Az ázsiai óriás 160,5 ezer tonnát importált a hatodik hónapban, ez 62,8 százalékkal több az egy esztendővel korábbinál. Az első fél évben 818,7 ezer tonnát vásárolt külföldön, ami 26,3 százalékos növekedés éves összevetésben. Az ország sertéshústermelése ugyanakkor az első hat hónapban 5,5 százalékkal, 24,7 millió tonnásra apadt, az ott tavaly megjelent sertéspestis miatt ugyanis jelentős kényszervágásokat is végre kellett hajtani.

A világ húsfogyasztásának a 14 százaléka eshet ki a fertőzöttség következtében, ezt a nagyságrendet egy esztendő alatt nem lehet pótolni – mondta lapunknak Kulik Zoltán, a Vitafort Első Takarmánygyártó és Forgalmazó Zrt. vezérigazgatója. A cégvezető kifejtette: a leggyorsabban a baromfiszektor tudja követni ezt a kihívást, az árak pedig majd attól függnek, hogy az Európai Unió miként lép nagy termelők fertőzöttsége esetén. Ez az igen komoly változás nemcsak a húságazatban jelentkezett, hanem a szójapiacot is nagyon átrendezte már – hívta fel a figyelmet Kulik Zoltán.

Menczel Edit, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) titkára érdeklődésünkre emlékeztetett arra, hogy több mint százmillió sertés esett ki Kínában az ASP miatt, az ázsiai ország így olyan többletkeresletet támasztott az EU sertéshúsexportőr országaival szemben, amely nagyon lecsökkentette az árualapot, és harminc százalékot meghaladó mértékben növelte az élőállat-árakat. Ez pedig – mivel Magyarország árkövető az unión belül – a hazai piacra is begyűrűzött. 350-ről 500 forint fölé drágult az élő sertés kilója, a fogyasztói árak eközben 10 százalék körüli mértékben növekedtek. A magas élőállat-árat a kereskedelemnek is le kell követnie, mert a vágóhidak csak drágábban tudnak hozzájutni az alapanyaghoz. Hogy aztán a kereskedők mit hárítanak tovább ebből a fogyasztókra, az majd kiderül. Annyi látszik, hogy a lecsökkent importkínálat miatt hozzánk és a környező országokba is kevesebb sertés jut, miközben Romániában szintén óriási a kereslet – tette hozzá a VHT titkára.

Kínában az első sertéspestissel fertőzött állományt tavaly augusztus elején fedezték fel. A Reuters értesülése szerint a kormány a járvány miatt azóta elpusztulhatott vagy leölhetett állatok számának csak kevesebb mint a felét ismeri el. A hírügynökség úgy tudja, a kínai sertések fele kieshetett. Helyi tenyésztők szerint ahol megjelent a vírus, ott gyakorlatilag nem maradt élő állat, és fertőtlenítést követően is megfertőződtek az oda kerülő új sertések. Erről azonban veszélyes beszélni, mert rémhírterjesztésért akár börtönbe is ke-rülhetnek. Kínában hivatalosan 137 helyen tört ki a sertéspestisjárvány, de a tényleges szám ennek alapján ennél nagyobb lehet. 

Nagyon nem mindegy a nagyságrend, hiszen a hatalmas országban közel negyvenmillió ember megélhetése függ a sertéstenyésztéstől, s a hús fogyasztói ára is folyamatosan emelkedik. A csökkenő állomány és sertéshústermelés miatt jelentősen nőtt például a húsféleség nagykereskedelmi ellenértéke. A július 19-én zárult héten az átlagár 23,76 jüan (3,45 dollár, 1000 forint) volt, míg júniusban egy kilogramm sertéshús még 750, május utolsó hetében pedig mintegy 600 forintnak megfelelő jüant kóstált.

Ázsiában először 2017 márciusában bukkant fel a betegség, mégpedig a Kínával szomszédos Szibériában. Az először Afrikában, csaknem száz éve felfedezett ASP szinte kivétel nélkül halálos kimenetelű az állatok – Európában a sertések és a vaddisznók – esetében, de kórokozója az embert nem betegíti meg. A sertéspestisjárványokat nehéz megfékezni, mivel nem létezik hatékony védőoltás vagy gyógyszer ellene. A fertőzés terjedését csak nagyon szigorú igazgatási és rendészeti intézkedésekkel lehet megállítani, az állattenyésztőknek pedig hatalmas anyagi veszteségeket okoz, hogy egyebek között meg kell semmisíteni a fertőzött állományt, fertőtleníteni szükséges a telephelyeket, és hosszú ideig nem forgalmazhatják a termékeiket.

Az ASP pusztítása Kínában megtörte azt a folyamatot, amely azután indult el, hogy korábban gyors és határozott intézkedéseket hoztak a sertéstenyésztés felpörgetése érdekében. Az előző években csaknem 11 millió dolláros, új farmok létrehozására irányuló befektetés történt a kínai sertéságazatban. Az ország délnyugati részén például a múlt esztendő elején kezdte meg a termelést egy óriási farm, s az év végén már tízezer kocát terveztek tenyészteni a 73 hektáros telepen, valamint évi 280 ezer malacot, ezzel 20 ezer tonna húst előállítva. És ez csak egy volt a tervezett farmok közül. Peking ugyanis azt tervezte, hogy rövid időn belül a világpiac legnagyobb szereplőjévé válik ezen a téren, minőségi és versenyképes árú terméket kínálva a fogyasztóknak.

 

Borítófotó: Sertéspestis előtti ünnep. Nagyjából negyvenmillió kínai megélhetése a tét

Nagyok segítik a kicsiket

INDUL A MENTORPROGRAM OPERATÍV RÉSZE

Az év elején, 3,3 milliárd forintos kerettel indult el az Országos Vállalkozói Mentorprogram, melynek célja a mikro-, kis- és közepes vállalkozások versenyképességének és hatékonyságának a javítása. A projektet az Innovációs és Technológiai Minisztérium, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány konzorciuma valósítja meg – utóbbi a Személyes Vállalkozói Mentorprogram gazdája. Ebben az alprogramban tapasztalt vállalkozók nyújtanak mentori segítséget fejlődni, továbblépni vágyó vállalkozóknak.

Lakatosné Lukács Zsuzsanna, az alapítvány ügyvezető igazgatója lapunknak elmondta: a tavaszi és a nyári hónapokban lezajlott mentortoborzás sikere mutatja, hogy a tapasztalt vállalkozók valóban szeretnének átadni a kisebb cégeknek olyan használható tapasztalatot és tudást, amely annak idején nekik is nagyon jól jött volna.

Az alprogram keretében kétszáz vállalkozás kaphat mentori támogatást. A toborzási szakasz július elejéig eltelt részében 106 vállalkozás jelezte, hogy mentoráltként szeretne részt venni a programban, azaz van még lehetőség arra, hogy további vállalatok is hozzájuthassanak ilyen segítséghez, útmutatáshoz. 

Nagy kérdés, hogy a vállalkozások profitorientált világában a mentornak miért éri meg önzetlenül segíteni a kisebbeket, ha azok később akár a versenytársaivá is válhatnak. Lukács Zsuzsanna szerint azért, mert e pártfogás révén a tanácsadók is új üzleti kapcsolatokat építhetnek, tapasztalatokat szerezhetnek más társaságok és iparágak működéséről. Miközben segítik a kisebbeket, a saját vállalkozásuk működésének alapos átgondolására is rákényszerülnek, azaz mindenki tanulhat mindenkitől. Mindez, ha úgy tetszik, számszerűsíthető is a mentor vállalkozások életében.

 Az alprogram három csoportból invitál mentoráltakat: a 35 évesnél fiatalabb vállalkozók és a női vállalkozások köréből, továbbá a generációváltás előtt álló családi cégek táborából. Az első rétegből 39, a másodikból 47, a harmadikból 20 vállalkozás jelezte, hogy szívesen részt venne mentoráltként a projektben. 

A regisztrációt követően megkezdődött a kiválasztás. A SEED határozza meg a kompetenciákat, és természetesen vannak objektív kritériumok is. Fontos, hogy a mentorált a kiegyensúlyozott, hosszú távú növekedés elkötelezett híve legyen, és természetesen az is lényeges, hogy következetes és koncepciózus legyen a vállalatvezetési stratégia. A szervezet olyan mentoráltakat keres ugyanis, akik már megtették a kezdő lépéseket, vannak elképzeléseik a továbbiakról, de megakadtak a fejlődésben, a növekedésben.

 

Könnyű csatlakozni

A mentornak jelentkezők, akárcsak a programhoz mentoráltként csatlakozni kívánók, a www.vallalkozztudatosan.hu oldalról vagy a SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány honlapjáról elérhető online jelentkezési lap kitöltését követően személyes interjún vesznek részt. Ezen a „felvételiztetők” megpróbálják egyértelműen tisztázni a jelentkező motivációit, igyekeznek felmérni elkötelezettségének mélységét, és egyáltalán, megérezni a személyiségét. Mindebből nagyon informatív, érdekes, kellemes vagy éppen kemény beszélgetések alakulnak ki.

A nyugalom szigete a jegybank

KAMATDÖNTÉS

Miközben kikerült a júliusi kamatdöntést követő jegybanki közleményből az a várakozás, hogy a maginfláció tovább nő majd, addig az MNB hangsúlyosan „beemelte” a kommunikációjába a nemzetközi központi bankok politikájának várható változását. Természetesen számukra releváns az Európai Központi Bank (EKB) és az amerikai Fed lazítása. Közben a magyarországi kondíciók változatlanok: az alapkamat továbbra is 0,9, míg az egynapos betéti ráta –0,05 százalékos.

De mekkora időhorizontot lát be a monetáris tanács az irányadó ráta kapcsán? Vagyis meddig tartható még a 0,9 százalékos alapkamat? A téma iránt érdeklődők jogosan teszik fel ezeket a kérdéseket. Az MNB előrejelzési horizontja körülbelül három év, azaz a negyedévente kiadandó inflációs jelentésben ekkora időtávra tekintenek előre a jegybankárok.

AZ ELŐRELÁTÁS FÓKUSZA

Az előretekintés középpontjában természetesen nem a jegybanki irányadó ráta áll: a monetáris döntéshozók horgonya az infláció. Az irányadó ráta, vagyis az alapkamat „csak” egy az árdrágulás alakulását szabályozó, hagyományos és nem hagyományos komponensekből álló monetáris politikai eszköztár elemei közül. Az MNB elsődleges feladata a háromszázalékos inflációs cél elérése és ennek a szintnek a megtartása. Láthatóan sikerült elérni a célt, a teendő most a szinttartás. Ezt szolgálja a monetáris eszközrendszer és annak említett eleme, az alapkamat is.

Utóbbi emelésére akkor kerülhet sor, ha azt az infláció alakulása indokolja, illetve ha úgy látják a jegybankárok, hogy az eszköztár elemei közül éppen ez szolgálja a leghatékonyabban a célok elérését. Az MNB nem szokott az alapkamat alakulására vonatkozó becsléseket adni. Ugyanakkor a piaci elemzők körében nagyjából konszenzus van a tekintetben, hogy az első emelésre 2021 elejénél előbb nem kerül sor.

 

MI „TOLJA” AZ INFLÁCIÓT?

A jegybanki inflációs prognózisokat kétirányú, nagyjából szimmetrikus kockázatok övezik. Inflációs nyomást jelent például a nagyarányú bérkiáramlás és az azzal együtt járó markáns fogyasztásbővülés, illetve az ennek eredményeképpen várható gazdasági növekedés. Ezzel szemben hat a lassuló nemzetközi gazdaság, elsősorban az uniós és azon belül is kiemelten a német, a rendre csökkenő EU-s inflációs előrejelzések s az ezek okán az Európai Központi Bank várhatóan tartósan fennmaradó laza monetáris politikája, továbbá az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed is lazítást helyezett kilátásba. Úgynevezett nem várt körülményekre tehát mindkét irányból fel kell készülni.

A majdani esetleges lépések megtételéhez meglehetősen gazdag, hagyományos és nem hagyományos elemekből álló eszközrendszere van az MNB-nek. Ezen elemek közül korábbi bejelentésük szerint elsősorban a kamatfolyosót – azt az alapkamat körüli sávot, melynek felső széle az egynapos jegybanki hitel, alsó széle pedig az egynapos jegybanki betét kamata –, valamint a bankrendszer tagjaival végzett devizacsere-ügyleteket kívánják bevetni. A kamatfolyosóval azt lehet meghatározni, hogy a rövid kamatok – ezen belül kiemelten a Bubor – milyen tartományban mozoghatnak, a devizacsere-ügyletek segítségével végzett műveletek pedig a Bubor sávon belüli pozicionálását segíthetik. Ha ez valamiért nem lenne elég, ott az alapkamat változtatásának a lehetősége, vagy az eszköztár egyéb nem konvencionális elemei, például a kötelező tartalékráta módosítása vagy különböző kamatcsereügyletek végzése. De ez utóbbiakra valóban csak extrém körülmények között kerülhet sor.

Amikor évekig cél alatt volt az infláció, folyamatosan azt a kérdést szegezték a jegybanknak, hogy miként éri majd el a három százalékot. Kvázi jó hír, hogy eljutottak oda, hogy a kérdés ellenkező értelemben merül fel. Valóban, az infláció elérte és némileg meg is haladta a célt, s ennek hatására tavasszal a monetáris tanács is reagált: zsugorította a kamatfolyosót és csökkentette a likviditást a piacon. Elkezdték tehát óvatosan használni az előbbiekben említett eszközrendszerüket. Ugyanakkor a kétirányú kockázatok miatt minden lépést nagyon megfontoltan, a beérkező adatok alapos tanulmányozása, elemzése alapján kell megtenniük. Egy elsietett lépésnek nagyon komoly reálgazdasági költségei lehetnek.

 

KIHÍVÁSOK

Mind a kormány, mind a Magyar Nemzeti Bank és a piaci szereplők számára kihívást jelent a világgazdasági lassulás, a komoly kereskedelmi háború veszélye, a brexit körüli bizonytalanság vagy a geopolitikai feszültségek. További nehézség, hogy ügyesen kell egyensúlyozni a jól teljesítő gazdaság, a növekvő bérek és fogyasztás, illetve az ezek ellen ható külső folyamatok hatásai között. Megkerülhetetlen téma ennek kapcsán a következő lehetséges válság.

Ennek okán érdemes felidézni, hogy a gazdaság ciklikus folyamat: fellendülő, stagnáló, majd lassuló szakaszok váltogatják egymást. A tapasztalatok szerint egy-egy ilyen ciklus 10-12 éves, így ilyen időszakonként szükségszerűen kisebb-nagyobb krízisek korábban is kialakultak, és ez továbbra is így lesz. A globalizáció, a technológiai-technikai fejlődés eredményeképpen a recessziók is globalizálódnak, a ciklusok összehangolódnak, egy adott országban kialakuló válság több más országra is hatással lehet. A jó hír, hogy akármilyen krízis is ér el bennünket, a makrogazdasági mutatóink kedvező alakulása, a felelős költségvetési politika, a stabil bankrendszerünk, az alacsony devizakitettségünk megóv attól, hogy még egyszer a 2007–08-as visszaesés következményeihez hasonlót kelljen átélnünk.

Beindult a gazdaságvédelmi akcióterv

KÖNNYÍTÉSEK

Két intézkedés hatályba lépett a két hónapja bejelentett 13+1 gazdaságvédelmi akciótervből az elmúlt napokban. Varga Mihály pénzügyminiszter tájékoztatása szerint mintegy negyvenezer vállalkozásnak hoz könnyebbséget az úgynevezett adóelőleg-feltöltés eltörlése, amely lehetővé teszi, hogy a cégek öt hónappal tovább gazdálkodhassanak 170 milliárd forinttal. Az érintetteknek ugyanis ezentúl december 20. helyett elég májusban, az adóbevallásuk elkészítésével egy időben befizetniük az adójukat – összegezte a változás lényegét a távirati irodának a Pénzügyminisztérium (PM) első számú vezetője. Hangsúlyozta: korábban a százmillió forintnál nagyobb éves nettó árbevételt elérő cégeknek meg kellett becsülniük, hogy az adott esztendőre vonatkozóan végül mennyi társasági adót, innovációs járulékot és energiaellátók jövedelemadóját fizetnek összesen, s az összeg legalább kilencven százalékát át is kellett utalniuk az államkasszának december 20-ig. A 13+1 intézkedésből álló gazdaságvédelmi akcióterv egyik lényeges pontja az adóbefizetés határidejének eltolása – emelte ki Varga Mihály.  

A tárcavezető a program másik, ugyancsak a múlt héten hatályba lépett pontjáról szólva elmondta: az úgynevezett kis- és középvállalkozásokra vonatkozó fejlesztési adókedvezmény jogcímének az értékhatára 500 millió forintról a kisvállalatok esetében 300, a középvállalkozásoknál pedig 400 millióra csökken. A beruházási értékhatár mérséklése hozzávetőleg hétezer vállalkozást érinthet, de ez a szám 2022-ig jelentősen megemelkedhet, hiszen évről évre csökken a limit: a fenti időpontban a kisvállalatok esetében 50, a középvállalkozásoknál pedig már csak 100 millió forint lesz az az összeg, amely után igénybe vehető az adókedvezmény – fűzte hozzá végezetül a pénzügyminiszter.  

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője úgy tartja, hogy a jelenlegi kilátások alapján 2019-ben 4,2-4,3 százalékkal növekedhet a GDP – a kormány négy százalékot „kalibrált be” –, s jövőre tovább lassulhat, de így is három százalék feletti ütemre lehet számítani. A közgazdász aláhúzta: az első negyedévben elért több mint ötszázalékos tempó nem tartható, többek között azért, mert az építőiparban némi lassulás várható. Ezt alátámasztják a KSH friss számai, s a szektor visszafogottabban, de még így is erőteljesen járulhat hozzá a bővüléshez.

A lassulási kockázatokkal a gazdasági kormányzat is tisztában van. A bejelentett 13+1 pontos védelmi csomag is a fenntartható, erős gyarapodást szolgálja, és a jövő héten megjelenő 2020-as költségvetési tervezettől szintén várhatók növekedéstámogató elemek.  Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató vezető elemzője szerint a bővülési kilátásokra a szóban forgó akcióterv nem egyik pillanatról a másikra hat majd, miután az intézkedések sem egyszerre jelennek meg. A szakértő úgy tartja: nehéz is számszerűsíteni az összhatást, miután az adóelőleg-feltöltés megszüntetése több adónem esetében likviditási segítséget jelent. Nem marad több pénz a cégeknél, csak később kell befizetniük az adót, de ez mégis érezhető támogatás a kkv-knak. Arra a felvetésre, hogy Varga Mihály 400-500 milliárd forintos hatásról beszélt, Regős Gábor azt mondta: pontos értéket nehéz megbecsülni, de az említett összeg több év alatt egyáltalán nem tűnik túlzónak.

 

Borítófotó: Varga Mihály pénzügyminiszter a Hell-gyártósoron. Mintegy negyvenezer vállalkozásnak hoz könnyebbséget az adóelőleg-feltöltés eltörlése

Olvad az amerikai vállalatok eredménye

GYORSJELENTÉSEK

Az elmúlt hét végéig az S&P 500 index kosarában szereplő vállalatok 44 százaléka számolt be 2019. második negyedéves teljesítményéről. A részvényenkénti eredmény alapján a jelentést leadott cégek 77 százaléka tudott a várakozásokat, egyben az ötéves átlagot meghaladó növekedést felmutatni. Azonban ha együtt vizsgáljuk a már leadott jelentéseket a még elkövetkezőkkel, akkor a nyereség együttesen 2,6 százalékos csökkenést mutat éves bázison. Amennyiben ez így marad, akkor 2016 első és második negyede óta 2019 azonos időszaka lesz újra az első, amikor két egymást követő negyedévben lassul a nyereség éves bővülési üteme. 

A legnagyobb mértékű kellemes meglepetést összesítve az IT-szektor okozta (plusz 10,6 százalék, például Micron Technology, PayPal Holdings, Red Heat, Microsoft), amelyet pénzügyi vállalatok követtek (7,5 százalék, például Jeffries Financial Group, SVB Financial  Group, Goldman Sachs). A kommunikációs szolgáltatások szektora jelenleg a sereghajtó egy százalékkal, alulteljesítve a remélt számokat. Pl. a Facebook produkálta a várthoz képest a leggyengébb eredményt. A várakozások felülteljesítését a piac átlagosan 1,4 százalékos árfolyam-emelkedéssel díjazta (az ötéves átlag egy százalék) a jelentés megjelenését övező négynapos időablakban. Az alulmaradást viszont kétszázalékos árfolyamcsökkenéssel büntette (az ötéves átlag –2,6 százalék) ugyanazon időtávon.

TAROLNAK AZ EGÉSZSÉGÜGYI CÉGEK

Jelen állás szerint a legnagyobb éves nyereségnövekedést az egészségügyi és a pénzügyi szektor tudta felmutatni. A nyereségcsökkenés éllovasa pedig az alapanyaggyártói, az ipari és az energiaszegmens. Az eddigi jelentések alapján a vállalatok 76 százalékának a profitbővülése haladta meg a várakozások éves átlagát, míg 72 százalékuké az ötéves középértéket. A szektor egészéhez viszonyítva az egészségügy (100), az ingatlanágazat (86) és a napi fogyasztási cikkek (consumer staples, 85) szegmensének a cégei verték a legnagyobb arányban a várakozásokat, míg ebből a szempontból a közszolgáltatók (67), valamint a fogyasztói diszkrecionális szektor (consumer discretionary, 67) szereplői muzsikáltak a leggyengébben.

A már leadott és a még várt jelentéseket együtt vizsgálva az árbevétel éves növekedési üteme jelenleg 4 százalékos lehet. A forgalom terén elsősorban az energiaszektor tudott nagy növekedéssel előrukkolni. Ha a jelentési szezon végére is a 4 százalékos árbevétel-növekedési szint marad fenn, akkor 2016 harmadik negyede óta ez lesz a második leggyengébb növekedés. A szektorok közül a legnagyobb arányban az egészségügyben (84), valamint a lakossági fogyasztási cikkek (consumer discretionary, 78) szektorában teljesítették felül a várakozásokat a vállalatok. Az ágazatok közötti leggyengébb arányt a forgalombővülés tekintetében az alapanyaggyártók (17 százalék) produkálták. Aggregáltan az energiaszektor mutatta eddig a legnagyobb, 8,6 százalékos éves gyarapodást, míg a közszolgáltatók –4,1-del a legkisebbet.

Az S&P társaságai közül azok, amelyeknek 50 százalék feletti az exportkitettségük, az átlagosnál nagyobb, 13,6 százalékos nyereségcsökkenést könyvelhettek el. Azok a cégek viszont, amelyek értékesítésüknek legalább a felét otthon teljesítik, 3,2 százalékos növekedést értek el átlagosan. Az árbevétel esetében az 50 százaléknál nagyobb külföldi kitettségű vállalkozásoknak 2,4 százalékos csökkenést kellett elkönyvelniük éves szinten, míg azon vállalatok, amelyek forgalma 50 százaléknál nagyobb mértékben az Egyesült Államokban generálódik, éves szinten átlagosan 6,4 százalékkal növelték az árbevételüket. Az ipar és az IT-szektor járul hozzá leginkább az S&P 500 átlagos nyereségapadásához a jelentős külföldi kitettség miatt, miközben a forgalomerősödés átlagát leginkább a nagy külföldi kitettségű nyersanyag- és energiaágazathoz tartozó cégek húzzák le.

 

VEGYES VÁRAKOZÁSOK

A piaci várakozások az esztendő második felével kapcsolatban jelenleg vegyesek. A harmadik negyedévre 1,9 százalékos nyereségcsökkenést és 3,2-es árbevétel-növekedést várnak. 2019 negyedik negyedére ugyanezek az értékek sorrendben: 4,9, illetve 4 százalék. A jelenlegi várakozások szerint 2020 első és második három hónapban a forgalombővülés üteme egy számjegyű marad, 5-6 százalék közelében, az EPS-növekedés viszont 9,2 és 12,6 százalék között alakulhat. (A becslések az adott negyedév aktuálissá válásáig általában csökkenésen mennek keresztül.) 

Az S&P 500 index P/E értéke jelenleg 17,1, ami az ötéves (16,5), valamint a tízéves átlagot (14,8) egyaránt meghaladja. A második negyed végén (június 28.) mért 12 hónapos görgetett előretekintő P/E értéket (16,7) is felülmúlja. Június 28. és július 26. között az index 2,1 százalékot emelkedett, miközben a 12 hónapos előretekintő gördített EPS csak 0,1-del nőtt. A legmagasabb gördített előretekintő P/E-je a személyes fogyasztási cikkek szektorának van (21,8), míg a legalacsonyabbal a pénzügyi szektor rendelkezik (12,3).

Ha mindezek után megnézzük a FactSet által nyilvántartott ajánlásokat is, akkor azt találjuk, hogy július 26-án az S&P 500 részvényeivel kapcsolatos ajánlások 51 százaléka vételre, 41,5 százaléka tartásra szólt, és csupán 6,7 százalék esetében volt eladási javaslat. A legnagyobb arányban az energiaszektor papírjaira szólnak vételi ajánlások (64 százalék), míg legkevésbé a fogyasztási cikkek részvényeit ajánlják vásárlásra (40). A bottom-up módon felállított célár az indexre 3263 pont. A legnagyobb emelkedés, 1735 százalék az energiaszektor által adódhat, a legkisebb növekedés pedig az ingatlanágazat papírjaitól várható, alig 4,7 százalékos.

A számok alapján elmondható, hogy a gyengébb dollár jól jönne a New York-i tőzsdének, hiszen javítana a vállalati nyereségességen. Erre az IT- és a nyersanyagtermelő cégeknek lenne a legnagyobb szüksége, mivel külföldi kitettségük az árbevételben 55, illetve 57 százalékos. Viszont a romló világgazdasági várakozások – benne Amerika relatíve jó teljesítménye – jelenleg ezt nem engedik, bármennyire is vágyik rá Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke. Az pedig, hogy a legjobb teljesítményt az energiaszektortól várják, az mutatja, hogy az amerikai tőzsde még nem kapcsolt „védekező” üzemmódba.

 

Borítófotó: Munkában a New Yorki-brókerek. Profitból sosem elég

Kibővül az elemzői program

BÉT

Kiterjeszti a még tavalyelőtt, kísérleti jelleggel indított elemzési és árjegyzési programját a Budapesti Értéktőzsde. A 2021 végéig meghosszabbított projekt keretében az eddigi 11 cég mellett mostantól az AutoWallis, az Opus Global és a Waberer’s részvényeit is követik az elemzőházak. A projektbe ötödik befektetési szolgáltatóként belépő Equilor Befektetési Zrt. az Opus esetében árjegyzést is végez. Az újonnan bekerült három társaság közül az AutoWallist és a Waberer’st a Concorde elemzi, míg az Opus Globalt az Equilor.

 

IZGALMAS PAPÍROK

A BÉT tendert írt ki a befektetési szolgáltatóknak az elemzés-árjegyzésre. A programot azokkal a részvényekkel bővítették, amelyekre megfelelő pályázat érkezett – válaszolták a Budapesti Értéktőzsde képviselői a Figyelőnek.

A projektbe frissen bekerült három cég méltán váltotta ki az elemzők és a befektetők érdeklődését. Az AutoWallis februárban vezette be a pesti börzére új részvényeit, amelyek két hónapon belül bekerültek a BUX és a Bumix indexkosaraiba, sőt a londoni FTSE egyes indexeibe is. Az autós társaság papírjai júniustól a BÉT Prémium kategóriájában forognak. Bár január óta összességében mérsékelten, öt százalékkal emelkedett, az utóbbi 12 hónapban 21 százalékot ralizott az AutoWallis árfolyama. A cég még májusban bemutatott ötéves stratégiájában ambiciózus növekedési célokat tűzött ki: az EBITDA négyszereződésével és árbevételének a duplázódásával számol 2024-ig, 2029-re pedig a régió meghatározó mobilitási szolgáltatójává tervez válni.

Az Opus iránti növekvő érdeklődés is érthető. Azzal ugyanis, hogy a holdingcég június végén beolvasztotta a Konzumot, a pesti parkett ötödik legnagyobb szereplőjévé vált kapitalizáció alapján. A közel háromszázmilliárd forint tőzsdei kapitalizációjú vállalat súlya a fúzióval közel duplájára nőtt a BUX indexben, a korábbi 1,71 helyett a fő hazai részvénykosár 3,06 százalékát adja. Az utóbbi időszak akvizíciói és tőkeemelései ellenére az Opus árfolyammozgása kevésbé örvendeztette meg a befektetőket, az év eleje óta ugyanis 15, egy esztendő alatt pedig 31 százalékot esett részvényeinek az árazása.

Harmadikként a Budapesti Értéktőzsdén az idén a leggyengébben teljesítő Waberer’s szintén rendszeres elemzői figyelmet kap mostantól. A fuvarozóvállalat részvényei továbbra is lejtmenetben vannak; az utóbbi hét hónapban feleződött az árazásuk, egyéves periódust vizsgálva pedig 65 százalékot zuhant az értékeltségük. A papír ráadásul kevésbé likvid; idei átlagos napi forgalma csupán 21 millió forint volt, szemben az AutoWallis értékpapírjainak 155 milliós és az Opus-részvények közel 220 millió forintos átlagos kereskedési aktivitásával.

 

KÍSÉRLETNEK INDULT

A Budapesti Értéktőzsde elemzés-árjegyzés programja 2017 decemberében indult egyéves tesztjelleggel, azzal a céllal, hogy növelje a tőzsdei cégek iránti befektetői bizalmat, egyúttal erősítse a kis-közepes papírok kereskedési aktivitását. A BÉT a Concorde-dal, a Wooddal, az OTP Bankkal és az MKB Bankkal kötött szerződést elemzések készítésére tíz kibocsátóra vonatkozóan. A részvények kiválasztásánál pedig alapvetően a vállalatok mérete, a részvények közkézhányada és a papírok likviditása játszott szerepet.

Az egyéves kísérleti időszak végén a Budapesti Értéktőzsde sikeresnek minősítette a programot, ezért három esztendővel meghosszabbította azt. A vizsgált társaságok papírjainak a forgalma az előző év hasonló időszakához képest összességében mintegy húsz százalékkal nőtt, miközben a teljes piacon ugyanezen időszakot vizsgálva a bővülés csupán 2,4 százalékos volt. A részt vevő négy befektetési szolgáltató az első évben több mint száz elemzést, illetve elemzői kommentárt publikált a börze honlapján. Az értékelés alapján az elemzés-árjegyzési program jelentős kedvező hatást gyakorol a BÉT-en jegyzett kis- és közepes vállalatok papírjaira, vonzóbbá teszi a parkettet a jelenleg még nem listázott cégek számára is a jövőben történő tőzsdei megjelenés tekintetében.

 

TOVÁBB SZÉLESÍTENÉK 

A tervek szerint a programba most bekerült három új papírt is 2021 végéig követik majd a brókercégek, ám megkeresésünkre a BÉT képviselői elmondták: a projektet minden évben felülvizsgálják, így vagy emiatt, vagy a befektetési szolgáltató döntése alapján, esetleg a kibocsátónál bekövetkező változások következtében rövidebb is lehet ez az időszak. A programban BÉT-tagsággal és részvényszekciós tapasztalattal rendelkező befektetési szolgáltatók vehetnek részt, a jelenlegi öt brókerház mellett további érdeklődőket is szívesen látna a tőzsdeüzemeltető.

A projekt elsősorban az elemzésekre fókuszál, az árjegyzési szolgáltatás csak komolyabb, az intézményi befektetők számára is értéket teremtő árjegyzői feltételek vállalása mellett kerül be a támogatott programba. Az együttműködő brókercégek jelenleg az Alteo, a Masterplast, a PannErgy, a Rába, a Zwack és mostantól az Opus részvényeit árjegyzik a 14 részt vevő vállalat közül.

A Budapesti Értéktőzsde kezdeményezése a későbbiekben további kibocsátókkal bővülhet, akár még az idén. A parkett tájékoztatása szerint a prémium kategóriában kereskedett 4iG, a standard kategóriás Est Media és OTT-One mellett a BÉT Xtend piacán szereplő Megakrán és a CyBerg is bekerülhet a programba befektetési szolgáltatói érdeklődés esetén.

Léber Barbara

Vajon miért jelentkeztek hazánk vezető divattervezői a honvédség pályázatára? Hogyan dolgozik például Léber Barbara általában?

„A tervezők nagy részére ráillik valamilyen termékcsoport tervezése, gyártása, amit megszokott, amiben mindig megújul, de én másképp működöm. Én nyughatatlanabb vagyok. Ahhoz, hogy művészileg mindig újra tudjak töltődni, nekem például kevés lenne csak esküvői ruhákat tervezni. Foglalkozom még fűzőkkel, alkalmi ruhákkal, koktélruhákkal, azután jött a fürdőruha-tervezés is. Természetesen a fürdőruha anyagának a mintáját is én tervezem meg, úgy, hogy optikailag karcsúsítsa a viselőjét. Imádom a csipkéket, a selymeket, a finom kelméket. Minden évben tervezek kapszula kollekciókat a különböző típusú ruhákból. A munkám igazi örömmunka. A művészi önkifejezés eszköze, valamint nagy öröm, hogy segítek a hozzám forduló hölgyeknek abban, hogy a számukra fontos alkalommal a legszebb önmagukat mutathassák. A szalonban nagyon sok ruha van, és mindig újabbak jelennek meg a fogasokon, de nem ezeket adjuk el. Ezeket felpróbálják, megnézik, előfordul, hogy egy az egyben rendelik meg, de többnyire tervezek bármilyen anyagból bármilyen formát, amely a vendégnek jól áll, amelyben ő lesz a legszebb, amelyben ő tökéletesen érzi magát.

   

KELLENEK A KIHÍVÁSOK

A Barbara Leber Szalonban tehát bizonyos alkalmakra bizonyos embereknek szóló ruhák készülnek. Általában jeles alkalmakra. Barbara teljesen másként dolgozik, mint aki prêt-à-porter, tehát azonnal viselhető utcai ruhát gyárt. Pont azért alakította így, hogy mindig élvezze munkája minden pillanatát, ne egy mókuskerékben forogjon. Így aztán már érthetőbb, hogy mindig valami újjal szeret és tud foglalkozni, s a katonairuha-pályázat kifejezetten nagyon érdekelte.

„Az Iparművészeti Egyetemen végeztem, a MOME-n, nagyon alapos és remek képzést kaptunk. Tehát mivel a divattervezés is – a művészi önkifejezésen kívül – egy alkalmazott művészet, mint ahogy a fotós vagy az építész munkája, vagy bármely alkotói terület, én is tudok bármit tervezni, legfeljebb nem szeretem annyira, de meg tudom csinálni. Lehet szakosodni arra, ami alapvetően kedvesebb az alkotónak. Megengedhetem magamnak azt, hogy főként azon a területen tervezzek, amihez a leginkább kedvem van. A Magyar Honvédség egyenruháinak az újratervezéséhez pedig nagy érdeklődéssel álltam neki. Az eddigi legélvezetesebb munka volt az életemben. Valószínűleg azért is, mert a kihívásokat szeretem, de leginkább azért, mert keveseknek adatik meg, hogy egyszerre több ezer ember életének a mindennapjait segítsék az öltözékeiken keresztül, s közben a szeretett hazám imázsát is a legjobb tudásom szerint támogathatom. Az egyenruházat újragondolása volt a pályázat célja. A XXI. századhoz passzoló technológiák, textíliák felhasználása, a magyar hagyományok tiszteletben tartása mellett a kor szellemének megfelelő arculat kialakítása, a kényelem és az esztétikai igények figyelembevételével. A tervezés során belekerültem egy teljesen új világba, ahonnan nem is nagyon akartam kikerülni a tervezési szakasz végéig” – fejti ki a tervező. 

 

HATALMAS HÁTTÉRMUNKA

Barbara valóságos megszállottja és szakértője lett a témának. 

„A tervezés megkezdése előtt elkezdtem vizsgálni az országokat katonai szempontból, úgyhogy három hétig le sem szálltam a számítógépről, és mindent, amit nemzetközi szinten erről a témáról tudni lehetett, azt én tudom. Ugyanis teljes mértékben ismernem kellett, hogy globálisan és lebontva a különböző nemzetek szintjére milyen gazdasági, társadalmi, szociális hátterű történések voltak, amelyek alapján változtak az egyenruházatok. Az adott szimbólumrendszer mit takar, mely országoknál milyen ékítmények, karakterek mire utalnak. Ebben a rendszerben próbáltam elhelyezni Magyarországot. A pályázati kiírás az volt, hogy egyértelműen a XXI. századra kell adaptálni az egyenruházatot, úgy, hogy az megfeleljen a történelmi hagyományoknak és a katonai funkcióknak. Ez egy rendkívül komplex feladat volt, amely nem hasonlítható egyik eddigi munkámhoz sem, mert általában lényegesen kevesebb szempontnak kell megfelelni a tervezés során. Na, nekem innentől tetszett meg ez az egész. Ez egy igazi agytorna, és magam felé is megmutathattam, mit tudok. A feladatkiírásban a köznapi és a társasági egyenruházatot is meg kellett tervezni, azoknak egy standard és egy »nemzeti« variációival, így valóban nagyon nagy munka volt. Majd három hónapos volt a tervezői munka időszaka, amelyet én napi 12 órában – beleértve a hétvégéket – maximálisan a tervezéssel töltöttem. Tudtam, hogy a feladat komplexitása miatt (hiszen tetőtől talpig kellett az egyenruházatot újragondolni) időben el kell kezdenem a munkát. Biztosan mindenki ismeri azt az érzést, amikor valami már majdnem kész van, szorít a határidő, s jön a felismerés, hogy ha most lenne még egy kis idő, akkor sokkal többet is hozzá tudna még tenni az addigi tapasztalatok miatt. Szóval ezt az élményt mindenképp el akartam kerülni, és ki akartam használni a lehető legtöbb eltölthető időt a munka minél jobb elvégzésére. Reggel hatkor a géphez ültem, délben talán ettem valamit, éjfélig ott ültem, majd pedig erről álmodtam, s csak erről lehetett beszélni velem, úgyhogy szörnyű lehetett a környezetemnek. Bevallom, mindent megtettem, hogy megnyerjem a pályázatot. Szinte 24 órában ezzel foglalkoztam, ezt nem sok mindenki engedhette volna meg magának családi segítség nélkül. Na, ennyit a tervezési időszakról. Amikor megnyertem, akkor az elkészült prototípusokat tesztelték, sok csapatpróba és további zsűrizések, minőség-ellenőrzések révén haladt tovább az öltözékek útja” – avat be az előkészületi munkákba Léber Barbara. 

 

BEÉRETT A MUNKA

„A szakmámból kifolyólag rengeteget járok nemzetközi kiállításokra, mindig ott vagyok Párizsban, Németországban, a különböző anyagkiállításokon, a technológiai anyagokat is ismerem. A hőszigetelési rendszerbe bevontam a nanotechnológiát. Ilyen textil nem létezett eddig. A vékonyságának köszönhetően olyan ruhákat is lehet vele hőszigetelni, amelyeket eddig nem. Beemeltem olyan újdonságokat, hogy például az egyenruházatok zsebét béleljük egy olyan anyaggal, amelynek az alkalmazásával biztonságosan védhetők a különböző bank-, egészségbiztosítási kártyák, személyi igazolványok, valamint bármilyen egyéb fontos RFID-rendszert alkalmazó kártyák. Hihetetlen megtiszteltetés, hogy részt vehettem ebben a munkában. Felemelő élmény volt a ruhabemutatón látni a végleges prototípusokat, melyek remélhetőleg nagy örömet és büszkeséget adnak a Magyar Honvédség több ezer tagjának a mindennapjaiban.

Egy ágyban a robotommal

DILEMMÁK

Egyre hosszabb a lista, mi mindent változtatott meg Steve Jobs és Mark Zuckerberg a XXI. század első két évtizedében. Az előnyöket nyilván kényelmesebb sorolni, de szembe kell nézni azokkal a valóságos következményekkel is, hogy függők lettünk, digitális bennszülöttek a gyerekeink, s influencerek akarnak lenni. Türelmetlenné és felületessé tett bennünket az instant visszacsatolás, már két percet sem tudunk várakozni információs bombázás nélkül. Jean Twenge sokat idézett amerikai pszichológus iGenerációnak keresztelte el a mai tizenéveseket, mert már kütyükkel a kezükben nőttek fel. A Pew Research kutatása szerint a 2012-es év volt a vízválasztó, ekkor lett az amerikai gyerekek felének okostelefonja, egyúttal ekkortól nőtt jelentősen a tinik körében az öngyilkosságok és a depressziós esetek száma. 2015-re már a tizenévesek 73 százaléka kapott okostelefont, 81 százalékuk játékkonzolt, s 91 százalékuk használt mobilinternetet. Mindez pedig azzal jár, hogy a fiatalok otthon töltik a szabadidejüket, a kapcsolataikat is az eszközökön keresztül „ápolják”, és ahogy Jean Twenge kutatása megmutatta, rég nem érdekli őket a szex vagy a rock and roll. A lázadás egyetlen formája sem jellemző rájuk, pedig ez hajtotta a felmenőiket. A szülőket nyilván megnyugtatja, hogy a szexuális kalandozások ideje is jóval kitolódott, de ebben valószínűleg komoly hatása van a netes pornónak. A virtuális szextől meg már tényleg csak egy lépés, hogy a technológia besegít, és robotokra cserélhetjük le macerás partnerünket. Egy 2017-es felmérés alapján az amerikaiak fele szerint ötven éven belül teljesen elfogadott lesz a szexrobotok használata.

 

ÚJ SZEXUÁLIS FORRADALOM

A szakértők azt mondják, már benne élünk az új szexuális forradalomban. A technológia révén megváltoztak intim kapcsolataink, de a változás második hulláma csak most jön el, a szexuális technológiák elterjedésével. Az első hullámot már ismerjük: házi videó, szexchat, privát szoba, Tinder. Olyan gyorsan fogadtuk el ezeket az újításokat, hogy bele sem gondoltunk, milyen hatással lesznek a szokásainkra, az életünkre, a közgondolkodásra. A második szakaszban olyan eszközökkel, megoldásokkal jelennek meg a fejlesztők, amelyek révén már nem kell egy másik ember a szexuális élmény eléréséhez. Azért ez első körben is több mint hátborzongató, és kérdések sorát veti fel.

Amiről már egyre többet hallhatunk, azok a szexrobotok. Gőzerővel folyik a fejlesztésük, nagy vitákat kiváltva. De idesorolhatjuk a virtuális erotikus karaktereket, a mesterséges partneres alkalmazásokat és az erotikus chatbotokat. Elkészült már néhány szexrobot-prototípus, de ezek még messze állnak attól, amit az emberek egy ilyen masináról elképzelnek. Inkább hasonlítanak egy kirakati babára, mint egy valóságos emberre. Nem akkora baj ez, tegyük hozzá, és tartsuk fenn azt a kérdést is, miért van erre szükség.

A mesterséges intelligencia és a robotok előrehaladásának eredményeként a gépek hamarosan megtanulnak kommunikálni, tanulni, szocializálódni, ez pedig olyan irányba alakítja át a társadalmat, amit nehéz megjósolni. Az ember és gép közötti kölcsönhatásokkal kapcsolatos kutatás még mindig korai szakaszában van, különösen az intimitás és a szexualitás területén. Hogy olyan szempontokat ne is említsünk, mint a méltányosság, a tisztesség, az elszámoltathatóság, mert ezekre valójában semmiféle válaszuk nincs a tudósoknak, a fejlesztőknek. A szexrobotok ugyanis nem csak babák mikrocsippel. Saját tanulási algoritmusokat használnak partnereik érzelmeinek a bevonására.

 

NEM VALÓSÁGOS SZEX

Számos olyan vállalat létezik – például a RealDoll –, amely a realisztikus szexrobotok fejlesztésén dolgozik, de van még néhány technikai akadály, amelyet eddig nem sikerült leküzdeni. A valóban interaktív mesterséges intelligencia lassan fejlődik, nagyon nehéz például megtanítani a robotot sétálni.

Ezzel párhuzamosan viszont a VR már robbantott. A fejlesztések túlmutatnak a pornográfia passzív nézésén; vannak már többjátékos környezetek, ahol olyan intenzív szexuális élményeket kínálnak az embereknek, amelyek igazából nem léteznek. Az, hogy a virtuális valóság hat az agyra, szintén nem újdonság; a kérdés az, milyen mélységben, hogyan hagy nyomot ez a fajta érzékelés. Egy VR-kutató úgy fogalmazott: a valós idejű helymeghatározás, a 3D-s kijelző és a teljes látómező által a felhasználó agya úgy érzékeli, hogy valóban jelen van, úgy reagál, mintha a valóságra válaszolna. Mivel ezek a technológiák fejlődnek, lehetővé teszik a szexuális élményeket, amelyeket sokan ugyanolyan kielégítőnek találnak, mint az emberi partnerek által nyújtottakat, vagy bizonyos esetekben sokkal kielégítőbbnek. A szakértők úgy vélik: mivel ezek a technológiák egyre kifinomultabbak és széles körben elérhetők lesznek, mind több ember lesz, aki úgy dönt, hogy kizárólag a robotokkal folytat intim viszonyt, vagy a virtuális környezetből keres szexet és partnert. Már neve is van az új szexuális identitásnak: digiszexuálisoknak hívják majd azokat, akik a virtuális szexet fizetik meg.

 

MIK A VESZÉLYEK?

Laikusként is könnyű belátni, mennyire életidegen, élet- és családellenes ez az irány. Mentális problémákat okozhat, leépíti az emberi kapcsolatokat, támogatja az elmagányosodást és a gyermektelenséget. A szexrobotok propagálóinak ideológiai támasza a genderszemlélet. Érvelésük szerint a szexrobotok segíthetnek létrehozni egy biztonságosabb világot, amely mentes a szexuális kizsákmányolástól, az ilyen célú emberkereskedelemtől. Vagyis a robotprostituált sokkal biztonságosabb lesz, nem lehet elkapni tőle nemi betegségeket, nem sérti a méltóságát, hogy milyen célra használják. Mindaddig, amíg a genderideológiával karöltve járó balliberális kisebbségi jogvédelem nem óhajtja kodifikálni a mesterséges entitások jogait. Emellett azt is mondják a támogatók: a diverzitás jegyében a robotok lehetővé teszik, hogy azoknak is lehetőségük legyen szexuális életet élni, akiknek nem átlagos szokásaik és igényeik vannak. Innen már csak egy lépés a gyerek méretű és megjelenésű robotok fejlesztése, vegyük észre, mire megy ki a játék. Egyes jogi szakértők szerint egyáltalán nem biztos, hogy a robotgyerekek gyártása megakadályozható jogi eszközökkel. Felmerülnek adatvédelmi kérdések is: mi lesz a gép által begyűjtött információkkal, meg lehet-e hackelni és így tovább.

Az is kérdés, vajon meddig tudja megkülönböztetni a felhasználó a valóságot a fantáziától. A szakértők arra is figyelmeztetnek, hogy a szexrobotok használatával könnyen elmosódhatnak a határok a helyes és a helytelen, a tény és a fikció között. Azt állítják, az eszközök normalizálhatják a szexuális devianciát, biztonságossá tehetnek eddig nem kívánatos vagy büntetendő viselkedést.

A technológiai befektetőket semmi sem akadályozza majd meg abban, hogy ránk zúdítsák az ember nélküli szexet, ha pénzt látnak benne. Hogy mennyire megnyugtató az, hogy még nem tart itt a gyártás, azt mindenki eldöntheti. Az mindenképpen biztató, amit egy 2017-es amerikai kutatásban mértek, hogy a nők 70, a férfiak 58 százaléka határozottan nemet mondott a robotszexre. De hogy be kell emelni a témát a közbeszédbe, s konkrét válaszokkal, szabályozással szükséges reagálni erre a kihívásra, az egészen biztos, elvégre a legbelsőbb világunkra, az intimitásunkra pályáznak a gyártók.

Elkeseredett a vándorasztalos

ROSTÁS ÁRPÁD

– Utoljára azt olvastam önről, hogy elkészítette a címert a karmelita kolostor számára, és azt kérte, hogy megmutathassa a patronált gyerekeknek. Sikerült megszervezni?

– A címer készítését a lányom vállalta el, nem én. Mondtam is neki, hogy ez nagyon nagy munka, de azt válaszolta: apu, te vagy a művész, oldd meg. Azt hallottam, többen is próbálkoztak, de végül engem ajánlott valaki. Visszahallottam, hogy voltak olyan hangok, miért a cigánynak adták a munkát. Amikor elkészült, azt mondtam, felajánlom a cigányságnak, a magyar társadalomnak. A címer melletti angyalok megformálásának személyes vonatkozása is van, az egyik a kedvesem, a másik édesanyám, a lányom és a fiam arcát kapta. Azt kívántam, amikor ezt faragtam, hogy még adjon a Jóisten 1000 évet ennek a szép országnak. Olyan megtiszteltetés volt ez a feladat, mint Michelangelónak a Sixtus-kápolna. 

A gyerekek utazását is sikerült megszervezni. Azt szerettem volna megmutatni nekik, hogy ha szakmát tanulnak, akkor sikereket érhetnek el, nem lehet mindenki celeb, ezt meg kell érteniük. Az egyik gyereket annyira elbűvölte a címer, hogy azt mondta, ő is asztalos akar lenni. Ennél nagyobb siker nem is kell.

– Nagyon fontos társadalmi kérdés, hogy a cigány gyerekek bent maradjanak az iskolában, és eljussanak a szakmaszerzésig. Miben tud segíteni nekik? 

– Büszke vagyok magyar és cigány gyökereimre, s arra is, hogy a két kezem munkájával teremtek szépet és mentek meg halálra ítélt, csodálatos alkotásokat. Fontos nekem, hogy életemmel – kisgyermekként kerültem állami gondozásba és küzdöttem fel magam elismert emberré – példát mutassak a mai fiataloknak, hogy a gyerekek megértsék: csak a tanulás és egy jó szakma biztosít nekik jövőt, s nem az, ha a segélyre várnak. Az elmúlt években több ezer gyereknek szerveztem már tábort, mintegy kétezer fiatalt vettem rá, hogy tanuljon és fejezze be az iskolát. Szeretném folytatni a táboroztatást. Az a célom, hogy legalább 200 ezer hátrányos helyzetű gyermek jusson el táborba s tanulhasson a szakma becsületéről és a tisztességről. Küldetésem az is, hogy a kétkezi munka becsületét visszaadjam, hogy a társadalom is megértse: mesteremberek nélkül nem boldogul, a mesteremberek képzésére pedig erőt és energiát szükséges fordítani. Már 2000-ben megírtam, hogy családban kell nevelni ezeket a gyerekeket, és nagyon örülök, hogy van egy kormány, amelyik felvállalta ezt a gondolatot, és ezen dolgozik. Mert sajnos a cigány társadalmat nem karolták fel, azt látom, a vidéki cigányságnak nagyon rosszak az esélyei. Ebben próbálok segíteni. A cigányokban ugyanis megvan a jó kézügyesség. 

– A hétvégén is gyerekeket hoz parlamenti látogatásra. Mi ezzel a célja? 

– Olyan gyerekeket utaztatunk Budapestre, akik még a falujukból se nagyon léptek ki, utána virágokkal emlékezünk meg a koreai áldozatokról és a két hős magyar hajósról. Az a célom, hogy a látogatással kapjanak egy élményt és inspirációt arra, hogy szakmát szerezve más, jobb életük legyen. 2000 óta táboroztatok, több mint nyolcezer gyereknek szerveztem meg a nyaralását. 2013-ban az jutott eszembe: akkor tudnám a legjobban megmutatni, mennyit ad egy mesterség, ha élményeket szereznek munka közben a gyerekek, ha bevonom őket. A somogyvári kastély felújításába fogtunk bele, állami támogatással. A gyerekekkel együtt újítottuk fel, Morgós András és Papp Kinga restaurátor szárnyai alatt dolgozunk. Nívódíjat kaptunk erre a munkára, de ami szintén nagyon fontos, hogy az ebben részt vett halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek közül többen is az ott megismert szakmákat választották. Arról nem beszélve, hogy ha a fiatalok is alkotó módon vesznek részt a munkában, sokkal jobban meg fogják becsülni, vigyáznak majd rá

– Úgy érzi, cigány származású mesteremberként többet kell bizonyítani? 

– Ó, rengeteget. Sokfelé járok, ahova hívnak, elmegyek. Beszélgetek a sportról, a szakmáról, hogy miért kell tanulni. Arról, hogy kinyílik a világ, van jövő. Ha leülünk a cigányokkal beszélni, akkor elmondják: nem kapnak lehetőséget. Volt olyan buszos, aki megemelte a tarifát, amikor kiderült, hogy cigány gyerekeket kell utaztatni, mert büdös lesz a buszban. Az emberekben sok előítélet van, ez az igazság. Sok munkát nem kapok meg, pont ezért. Akkor azt mondtam, ebből elég, külföldön keresek munkát. Fejembe vettem, hogy tíz katedrálisba bemegyek, tanulni akarok, dolgozni akarok. Mert itthon nem kapok szakmai lehetőséget. Megnyertem egy műemléki munkát. A kiírók kérdezték, van-e műhelyem, van-e rajta ablak, nehogy a cigányok ellopják a fát. 

– El van keseredve? 

– El. Bedobtam a törülközőt, inkább a gyerekekkel foglalkozom, megtanítom őket intarziát készíteni. Tanítottam egy fél évig egy iskolában. Minden gyerek készített valamit a családjának karácsonyra, elmondták, mekkora örömöt okoztak a szüleiknek, nagyszüleiknek. 

– Mi lenne a vágya? 

– Dolgozni, alkotni akarok. Ki akarom próbálni magam, mire vagyok képes. Idehaza nincsen olyan lehetőség, hogy egy templom berendezését megcsináljam, mert csak az nyúlhat hozzá, akinek restaurátori végzettsége van. Nem faraghatok, mert nincs faszobrászi végzettségem, a munkáim meg, úgy látszik, nem jelentenek elegendő referenciát. Az is ritkán adódik, hogy valaki barokk szobabútort rendel. Dolgozni akarok, nem vitatkozni. Beadunk egy pályázatot, de már megvan, ki nyeri meg, én ebbe belefáradtam. Amíg itthon vagyok, a gyerekeknek akarok segíteni. Szeretném segíteni a munkába való visszakerülést is, mert a cigány ember szeret és tud is dolgozni. 

 

NÉVJEGY 

1996: Budapest asztalosa, 1. helyezett

2011-ben Magyar Örökség Díj

2015-ben nívódíjat kaptak a somogyvári kastély felújítására 

2015: Somogy Polgáráért Díj

2015-ben a Szent Lázár Lovagrend lovagjává ütötték

2016-ban Somogy Roma Díszpolgára díjat kapott

2017-ben megkapta a Pro Architectura díj miniszteri elismerést

Orvosok nélkül marad Európa

VILÁGTREND

Az első reakciók a hírekre általában a kormány felelősségének a firtatásában merülnek ki, pedig a megoldás keresésében tévútra vezet, ha nem látjuk tisztán, hogy egy globális folyamat egyik, még csak nem is a legrosszabb helyzetben lévő elszenvedői vagyunk. De mi is zajlik a világban?

 

GLOBÁLIS PROBLÉMÁK

Bizonyos szempontból érthető, hogy nagyobb sajtófigyelmet csak a hazai egészségügy működési nehézségei kapnak, és kevéssé jutnak el a szélesebb nyilvánossághoz a „bezzegországokról” szóló hírek. Nemigen olvashattunk arról, hogy Nagy-Britanniában négymillió ember maradt háziorvos nélkül, de arról sem, hogy tavaly karácsony táján a betegek életét veszélyeztető létszámhiány alakult ki az angol nagyvárosok sürgősségi osztályain, vagy arról, hogy az Egyesült Államokban immár komplett megyék vannak onkológus szakorvos nélkül. Pedig ahhoz, hogy megoldást találjunk, fel kell ismerni: nem a turáni átok sújt minket, nem a mindenkori kormányunk alkalmatlansága idézi elő az egészségügy válságjeleit, hanem egy globális folyamattal küzdünk, amelynek a hatásait a kormányzati lépések hol enyhítik, hol pedig súlyosbítják.
 

KONKRÉT PÉLDÁK

Németországot – amely a magyar doktorok másik fő célországa Nagy-Britannia mellett – szintén sújtja az orvoselvándorlás. Évente 2500 német orvos költözik Svájcba, az USA-ba vagy Ausztráliába az ott elérhető nagyobb jövedelmek miatt, miközben évente összesen csak 3000 doktort képeznek. (Összehasonlításként: hazánk a nyolcadakkora népességével 1000 hazai hallgatót képez évente.) A roppant drága oktatás fejlesztése helyett a német politika az újonnan csatlakozott országok agyelszívására rendezkedett be, és külföldi szakemberekkel igyekszik pótolni a hiányt.

Különösen súlyos a helyzet a volt NDK területén. Míg Németország átlagában harminc százalékkal nőtt a külföldi orvosok aránya az elmúlt tíz évben, addig a keleti tartományokban háromszáz százalékos a bővülés. Van olyan kórház, ahol a doktorok 75 százaléka külföldön végzett. 

Franciaországban tíz esztendő alatt kilenc százalékkal csökkent az orvosok száma. Azt se hagyjuk figyelmen kívül, hogy az 55 év feletti gyógyítók aránya szinte minden tagállamban 50 százalék környékén mozog. A becslések szerint az unióban jövőre már 230 ezer orvos hiányával számolnak. Az ok az elvándorlás és az elöregedés.

 

MIÉRT TÖRTÉNIK MINDEZ?

De mi okozza a világ leggazdagabb és legjobb egészségügyi rendszereinek a krónikus munkaerőhiányát, amelyet agyelszívással is csak részben képesek pótolni – még a folyamatosan csökkenő népesség mellett is? Három ok áll a folyamat hátterében. A várható élettartam gyors növekedése, részben ennek egyik kiváltójaként az orvostudomány viharos sebességű fejlődése, végül az orvosi hivatás deheroizálása.

Az ezredfordulótól napjainkig mintegy öt évvel nőtt az európai országokban a születéskor várható élettartam. Ugyanúgy igaz ez a posztszocialista államokra, így hazánkra is. Ennek a mutatónak a növekedési üteme nem marad el az unió átlagától, a kiindulási hátrányból viszont nem sikerült lefaragni. Az életkor kitolódásával a betegségek megjelenésének az esélye nagymértékben emelkedik. Egy viszonylag újabb statisztikai mutató, az egészségben töltött életévek számának és a születéskor várható élettartamnak a különbsége azt jelzi, hogy a fejlett világ népessége átlagosan az utolsó tíz esztendejét tölti betegen. Mivel az európai országokban lassan ötven éve egyre csökken a születésszám, az öregedő népesség ahhoz vezet, hogy a lakosság mind nagyobb hányada éli krónikus betegként a napjait.
A krónikus betegek növekvő száma viszont még csökkenő népesség mellett is egyre több egészségügyi kapacitást, orvost és szakszemélyzetet igényelne.

A másik ok az orvostudomány viharos sebességű fejlődése. Olyan új orvosi szakmák művelői jelennek meg, amelyek néhány évtizede még nem léteztek, úgymint szívsebész, rehabilitációs szakorvos vagy a nukleáris medicina szakorvosa. Az új orvosi területek csak részben vették át a meglévő szakok munkáját. Jellemzően olyan betegek gyógyítását végzik, akiket korábban nem lehetett hatékonyan kezelni, az új eljárások tehát több doktort igényelnek. A korábban halálos kórtól megmentett páciensek egy jó részénél károsodások maradnak vissza, ezért a későbbiekben is orvosi gondozásra, esetleg ápolásra szorulnak.

Ráadásul az orvosi eljárások drágulása és a kártérítési perek általánossá válása drasztikusan megnövelte az adminisztrációra fordítandó időt. Hazai felmérés ebben a kérdésben nem ismeretes, de egy az amerikai onkológusokat érintő kutatás szerint egy óra beteggel töltött idő kétórányi ügykezelést von maga után. Ismerve a hazai egészségügy adminisztratív ellátottságát, valószínűleg nálunk ennél is rosszabb az arány.

Ezek a folyamatok a meglévő orvosok terhelését nagymértékben megnövelték. A várható élettartam látványos bővülése a lakosság egészére nézve igaz, ám a doktorok körében fordított irányú folyamat figyelhető meg. Sokkal korábban halnak meg, mint a betegeik. Különösen veszélyeztetettek a női orvosok. De az életben maradottakat is egyre nagyobb mértékben fenyegeti a kiégési szindróma, ami a betegellátás színvonalának esése mellett fokozódó pályaelhagyáshoz vezet.

A pályaelhagyás tömegessé válásához valószínűleg hozzájárul az orvosi hivatás „deheroizálása”. A posztindusztriális társadalom hőse immár nem a beteget gyógyító, fájdalmat enyhítő doktor. Az egészségügyi ellátás szolgáltatássá vált, egyre inkább hajlamosak az ágazat dolgozóit úgy kezelni, mint a szolgáltató szektor többi szereplőjét. Az orvosok iránt viszont egyre nő a kereslet a szektoron kívül is; a betegbiztosítók, a gyógyszergyárak, az államigazgatás mind belföldi elszívó tényezőként viselkedik az összes országban.

A problémára még nem sikerült meglelni a megoldást. Ahogy a példák mutatják, még az agyelszívás is csak csökkenteni képes az orvosok hiányát, megoldani nem. 

„Három olimpián voltam, de csak kettőre emlékszem”

MOUNTAIN BIKE

Negyedik olimpiájára hajt a 36 éves Parti András mountain bike versenyző. A budapesti hegyikerékpáros 2004-ben még csak tartalék volt (és végül nem is utazhatott el Athénba, ahol Vinczeffy Zsolt első magyar olimpikonként a 43. helyen végzett), utána viszont tizenkét éven át megszakítás nélkül képviselte egyedüliként a magyar férfiakat. Pekingben 23.-ként, Rióban 24.-ként ért célba (ezek a magyar mountain bike sport mindenkori legjobb eredményei), 2012-ben, Londonban azonban a pálya egyik sziklás szakaszán olyan óriásit bukott, hogy agyi bevérzést szenvedett, megrepedt két csigolyája és kificamodott egy ujja. 

 

HATALMAS BUKÁS

„Ha viccesen akarok fogalmazni, akkor három olimpián voltam, de csak kettőre emlékszem. Tényleg nem tudom, mi történt, csak arra emlékszem, hogy egy orvosi sátorban ébredtem fel, azt sem tudtam, mi van. Három hónapot kellett pihennem. Az agyi bevérzés szerencsére nem okozott maradandó károsodást, a csigolyám összeforrt, a megsérült ujjam viszont azóta is görbe” – idézte fel a hét évvel ezelőtt történteket a 21-szeres magyar bajnok, aki egy esztendő megszakítással 13 évig viselhette a bajnoki mezt. Az idei, kamaraerdei országos bajnokságon 2010 óta először fordult elő, hogy az elit kategóriában nem Parti András lett a bajnok, ugyanis két feltörekvő (és főként most már az országúti kerékpárra összpontosító) tehetség, a 23 éves Dina Márton és a 21 éves Valter Attila is megelőzte. A rutinos kerékpáros tudja, hogy „fel kell kötnie a gatyát”, ha lépést akar tartani a fiatalokkal, mert ők csak egyre erősebbek lesznek. 

 

HAZAI KVÓTAHARC

A Csehországban, a múlt hét végén megrendezett Európa-bajnokságon, a sűrű sziklakertekkel tarkított, négy kilométeres pályán, ahol nyolc kört kellett teljesíteni, meg is nyerte a magyarok közötti versenyt a 23 éves Palumby Zsomborral szemben, aki a 49., míg Parti András a 29. helyen (1.34:16 órás időeredménnyel) ért célba. A formaidőzítést tekintve a jövő év hangsúlyosabb lesz, mert több pontot lehet majd szerezni a kvalifikációs versenyeken. 

Az egyetlen olimpiai kvótát cross country szakágban (XCO) a legjobb három versenyző által szerzett világranglistapontok alapján osztják ki. Magyarország jelenleg a 17. helyen áll, és 21 kvóta vár gazdára. A 2017 óta ismét nevelőegyesületének, a Nella Trek Teamnek a színeiben induló Parti András jelenleg vezeti a hazai „kvótafutást”, és minden vágya, hogy 2020-ban is ő képviselhesse hazánkat. „Ha reálisan nézem, akkor egész biztosan az utolsó olimpiám lesz a tokiói, még egy kvalifikációs sorozatnak már nem állok neki. Nagyon motivál, hogy ott lehessek a negyedik ötkarikás játékokon is, mert az egy hatalmas dolog lenne, és azzal tehetném fel a pályafutásom végére a pontot. Ha másfelől nézem, akkor akár egy kicsit hátra is dőlhetnék, mert voltam három olimpián, és ha nem jön össze a negyedik, akkor sem dől össze a világ.”

 

TELJES TÁMOGATÁS

Minden sikeres férfi mögött ott egy nő – vallja Parti András, és nem véletlenül mondja ezt, hiszen sok versenyre a felesége is elkíséri. „Elég jó csapat vagyunk, mert ő is versenyzett régen. Ha együtt utazunk, akkor egy csomó mindenben tud segíteni, lemossa a bringát, és ha kell, meg is szereli. Teljes szupportot nyújt.” Az Európa-bajnokságot követően sincs leállás. A világranglista 48. helyezett hegyikerékpárosának hamarosan magaslati edzőtábor következik, ami a szeptember elején, Kanadában sorra kerülő világbajnokságra való felkészülést szolgálja. Az egyetlen magyar olimpiai kvóta sorsa, amennyiben sikeres lesz a kvótafutás, jövő májusban dől el.

 

ÍGY SZEREPELTEK A MAGYAROK

A brnói hegyikerékpáros-Eb-n július 25. és 28. között 461 induló mérte össze tudását csapatváltó, eliminator és XCO számban. A legnagyobb magyar sikert Vas Kata Blanka érte el, aki a junior lányok XCO versenyszámában az előkelő negyedik helyen zárt. Az eliminator kategóriában a nőknél nem volt magyar induló, a férfiaknál Gerely Attila huszadikként zárt. Az elit hölgyeknél Benkó Barbara a 14. helyen végzett. A csapatváltók küzdelmében a Baranyi Dávid Áron, Benkó Barbara, Fetter Erik, Parti András és Vas Kata Blanka összetételű magyar válogatott a kilencedik lett.

Énekelni, amíg élek

VADKERTI IMRE

– Sokan nem értettek egyet a szereposztással: nevezetesen önnek kellett volna Istvánt, Feke Pálnak pedig Koppányt játszania. Kapott ilyen visszajelzést?

– Szikora János rendező úgy gondolta, legyen lágyabb Koppány. Palinak ércesebb hangja van, az enyém lágyabb. Azt nem mondom, hogy poptorkom van, de lágyabb, így egy kicsit jóságossá vált Koppány.

– Hogy került erre a versenyre?

– A televízióban ment a hirdetés, amelyet véletlenül megláttam. Kérdeztem Derzsi Gyuri barátomat, aki szintén felvidéki, de már elvégezte a Színművészetit, hogy látta-e. Nagy vágyam volt az István, a király, mint mindenkinek, aki szereti a rockopera világát, és eldöntöttük: megpróbáljuk. Odahaza énekeltem egy rockszínházban, de mindig nagy vágyam volt nagyszínpadon is elénekelni az István, a királyt – bármilyen szerepet. Tordának jelentkeztem, ugyanis azt már játszottam odahaza. Elindult a nagy rostálás, 2600-an voltunk.

– Izgult?

– A mai napig izgulok minden fellépés előtt. Hát még akkor. Addig a pillanatig, ameddig az első hang el nem hagyja a torkomat, utána már megvagyok.

– Mi az eredeti foglalkozása?

– Szobafestő. De egy percet sem dolgoztam a szakmámban. 12-13 évesen adódott egy lehetőség az iskolában, tulajdonképpen azóta zenélek. Már ötödikes koromban felhívta a figyelmemet a zenetanárnő, hogy van valami a torkomban. Rajta múlott, hogy énekes lettem, mert egy tanár el is tudja venni egy nebuló kedvét. De neki köszönhetem, hogy elmentem énekelni az iskolai zenekarba. Utána jött az általunk alapított Alfarock, ott már voltak saját nótáink.

– Semmi egyéb képzés, zenetanár, énektanár…

– Az már utána volt. Nem jártam zeneiskolába.

– Erre mondják azt, hogy született őstehetség.

– Hát igen. (nevet)

– A verseny után, ahol a legnagyobb szívfájdalmára nem Torda, hanem Koppány szerepét kapta meg, nem engedték szélnek a társulatot, hogy menjetek, fiúk, lányok, ki merről jött, hanem együtt maradt a produkció.

– Átkerült az előadás az Arénába, ezzel indítottunk. El sem tudom mondani. 14 ezer ember előtt Koppányt énekelni Vikidál Gyula után, akinek óriási tisztelője és barátja is vagyok azóta… Hatalmas élmény volt. Jubileumi előadást tartottunk, amire mindig intenzívebben figyelnek az emberek. Nagy siker volt, rögtön utána Szegedre mentünk. Olyan álmok teljesültek abban az évben, amelyek a mai napig elkísérnek. Majd leszerződtünk a kaposvári színházba, ott egy teljes éven át játszottuk a darabot. Ám egy váratlan fordulattal átkerültem Pécsre. Somogyi Szilárd az Operettszínházból rendezte a Leányvásárt, és bekerültem mint bonviván.

– Koppányból bonviván?

– Igen, már említettem, hogy a torkom nem csak rockra alkalmas, vannak benne más színek, ezt a mostani énektanárnőm állapította meg.

– Az élete felpörgött: ingázott Pécs, Kaposvár, Budapest és Gúta között, ahol a mai napig lakik, meg a rengeteg fellépés. És egyszer csak az ikonikus zenekar, a Kormorán énekese lett. Váratlan felkérés volt?

– 2010 őszén Koltay Gergely felhívott, hogy beszélni szeretne velem. Régebbről ismertük egymást, a Gútai Rockszínházban játszottuk az egyik rockoperáját, s nyilván figyelte a pályafutásomat. Azt hittem, rockoperát írt, abban énekelhetek valami jó kis szerepet, de mondta, hogy másról van szó, a Kormoránnak kellene énekelni. Kérdeztem, melyik koncertről vagy turnéról lenne szó, de azt mondta, állandó énekest keres. Erre ki ne mondott volna igent? A Kormoránnak a változások ellenére megmaradt a küldetése. Lassan tíz éve a zenekarban vagyok, évente kiadunk egy lemezt, sokat dolgozunk, a hangzásvilág is megmaradt.

– A Kormorán mindig küldetéses zenekar volt.

– A hagyományőrzés, a folk kultúráját őrzi, picit rockosítva, borsozva. A hazaszeretet, a hit, az ősi kultúrák mind megjelennek a dalokban. Ezt Gergő nagyon érzi, nagyon pontos ebben a világban.

– Mire van még ideje a koncertezés mellett? 

– A Kormorán március 5-ével indul be, és szeptember végéig tart a szezon. Aztán van egy kis stúdiómunka, folyamatosan készülnek dolgok: vagy egy rockopera, vagy egy új album. Emellett van egy verséneklő formációm Felvidéken, hárman vagyunk, járjuk az iskolákat. Zenés irodalmi órákat tartunk, esti előadásban templomokban, könyvtárakban, művelődési házakban léptünk fel. Zsapka Attila személyéhez kötődik egy másfél órás műsor.

– Miért csinálja ezt? Már nincs rászorulva semmilyen értelemben sem.

– Nem szeretek otthon ülni, zenélni szeretek. Évfordulós volt az István, a király, szerveztünk egy hatállomásos turnét, fantasztikus színpadi képpel. A Honvéd Férfikar énekelt, közel 150-en voltunk a színpadon, zseniális zenészekkel. Az Aréna után volt, ha jól emlékszem, 2017-ben, hogy másnap reggel már a nagymegyeri felvidéki iskolában játszottam karácsonyi műsort. Sokan kérdezik, van-e erre szükség, de én úgy gondolom, van. Nemcsak a magam szórakoztatására, hanem azért, hogy egy generációt felneveljünk. Másik célom pedig egy saját album, s énekelni, amíg csak élek. 

Látszólag

KRITIKA

Hogy mire is alapozom a bevezető megállapítását? Kezembe keveredett a „dal+szerző” című, elegáns kivitelű, Artisjus jegyezte folyóirat. A Jogvédő negyedéves kiadványának a középső oldalpárján közöl különféle toplistákat, köztük a Magyar Hangfelvétel-kiadók Szövetségének – közérthetőbben: Mahasz – nagylemez top húszasát. Hogy kinek az albumából vettek a legtöbbet a népek. Lapzártájukig Ákos a nyerő, ötvenedik szülinapjának akusztikus koncertlemezével. Őt az Ossian követi A reményhozó elnevezésű idei korongjával. A harmadik helyen az első új keletű csapat, a Leander Kills áll. Örömteli, hogy a banda rockot játszik, nem valami hangmintákból kotyvasztott butaságot. Ám rendre feldolgoznak olyan nótákat, mint a „Rendes ember én már nem leszek, / Minden éjjel zülleni megyek” refrénűt, vagy az idei albumukon Malek Miklós és S. Nagy István Hull az elsárgult levéljét. És ezek egyáltalán nem cikik, úgy szólnak, ahogy egy tisztes (néhol hörgős) metálbandának tolni illik.

A lista további helyén már nem szerepel fiatal előadó, együttes. Sorolom: Kowalsky meg a Vega, Balázs Pali, Magna Cum Laude, Hooligans, Karthago, Moby Dick, Junkies, Edda, Ganxta Zolee és a Kartel, Nagy Feró és a Beatrice, Margaret Island, Rúzsa Magdolna (ők ama bizonyos szabályt erősítő kivételek), Lovasi András.

Milyen már? Tisztára a kilencvenes évek, de komolyan!

Teszem hozzá, sorlemez alig akad, annál inkább évfordulós válogatások, koncertfelvételek, újrakevert hanganyagok. Vélhetőleg a nosztalgia kihívásainak megfelelve.

Említsük meg azokat, akik megdolgoztak új albumukért. Balázs Pali és Majd holnap írok című korongja. Ebbe nem hallgattam bele, nehogy a videómegosztó megjegyezze. Vagy a Margaret Island, amely korosztályos csapat, s nagyon rendben lévő, amit csinálnak. Miként Rúzsa Magdolna Lélekcirkusz című, Presser Gábor (Dusán, Novák Péter szövegírók) által szerzett lemeze, meg Lovasi Tűzijáték délben albuma.

Mint tudjuk, Punks Not Dead. A rock pedig élőhalott. Újat nem hoz már többet. Ellenben a hatvanas–kilencvenes években kikristályosodott műfajokat ihletetten képviselik jó páran, például a Nebula, a Mystic Sons, a Wyatt Earp, a Mother Wormhole, a Wolfmother, az Airbourne, a Stonerror, a Valley of the Sun… és még sokan mások – állt a régi magyar filmek stáblistájának a végén.

Ami még érdekes, hogy a legtöbb lemezt a Mol benzinkutakon forgalmazzák. Áhá! A rockgeneráció ma már nem stoppal tolja, hanem saját autóval, s lám, mégsem múlik el a világ dicsősége.

Dzsesszrizling

ajánló

A mi kulturális ajánlónk vállaltan szubjektív, ennek ellenére reméljük, minél többek ízlését kielégíti. A héten a Paloznaki Jazzpikniket és a Zenés Állatkerti Estéket ajánljuk szíves figyelmükbe.

DZSESSZRIZLING

Ha Csopak, rávágjuk: olaszrizling, Balaton. Ha Paloznak, akkor kutatni kezdünk agyunk rejtett zugaiban: vajon mi az? Ám akadnak, akiknek a település neve egyet jelent a Paloznaki Jazzpiknikkel. Úgy ám, Paloznak település, méghozzá kevesebb mint ötszáz lelkes falu, amelynek a pincesora átnyúlik Csopakra (vagy fordítva). Másfelől Lovassal határos, amely pedig Alsóörssel. Délkeletről a magyar tenger mossa a partját. A jó bor így hát biztosra vehető. De a Homola Pincészet, sicher ist sicher, 2012-ben a pompás nedűk mellé pompás muzsikát szolgáltatott, ekkor rendezték ugyanis az első Jazzpikniket.

A Tájház udvari dzsemborijaiból vált háromnapos, mára már négy színpados, 33 koncertes rendezvénnyé, 2015-től pedig a Nagyon Balaton rendezvénysorozat oszlopos tagjává. Az augusztus 1–3. között zajló fesztivál sztárfellépője Rick Astley, aki sutba hajítva slágerénekesi múltját, soulelőadóként tért vissza a popszakmába. De jön a The Jacksons is. Igen, igen, kedves velemkorúak, az egykori Jacksons 5 reinkarnációja, a legsikeresebb fiú, az egy évtizede elhunyt Jacko nélkül.

ZOOMUSIC

A Fővárosi Állat- és Növénykert mindig is hajlékot biztosított a kultúrának, méghozzá a magas művészetnek, vagy hogy ne riasszunk el senkit: a magas színvonalú művészetnek, nem csupán kiemelkedő színvonalú állatgyűjteményének. Már a megnyitás évében, 1866-ban működött a Pálffy János gróf adományaként felállított zenepavilon, ahol a kor szokásához híven főként katonazenét játszottak. Az 1910-es esztendőkben az állatkert saját szimfonikus zenekart tartott fenn. S egy évtizedre rá… „A Rádióról huszonnégyben feljegyezhették, / Hogy az Állatkertből sugározta az első koncertjét” – énekelte az LGT Sztevanovity Dusán szövegét, A rádiót.

Az 1950-es években szabadtéri színpad működött a kert területén, majd néhány évtizedre megszűntek a zenés programok. Újbóli visszatérésükre az 1990-es évek közepéig, a Budapesti Fesztiválzenekar legendás állatkerti előadásáig kellett várni. Ezt követően ismét rendszeressé váltak a koncertek és más zenés programok, mi több, Zenés Állatkerti Esték címmel 2002 óta minden évben koncertsorozatot szervez az intézmény. E sorozat részeként eddig összesen 131 előadásra került sor. Ennek keretében augusztus 7-én a Malek Andi Soulistic lép színpadra. Méghozzá Karácsony Jánossal, az egykori LGT egykori gitárosával. A rákövetkező szerdán Karosi Júlia Egy csipetnyi Broadway című műsorában George Gershwin dalaival várja az érdeklődőket.