Hirdetés átugrása →
Bezár ×

Műanyagok a vizeinkben és a daganatok

HírekHalaska Gábor

A vizeinkben található apró műanyag-szennyeződések akár betegségeket is okozhatnak. Bár erre nincsen elég tudományos bizonyíték, akad egy friss kutatás, melynek eredményei elgondolkoztatók, különösen, hogy a Tisza igen szennyezett mikroműanyagokkal.

 

Valamelyik nagy amerikai „leleplezős ember”, fenyegető hangulatú dokumentumfilmjének részlete villant az emlékezetembe, mikor az alábbi friss hírt megláttam.

De előbb a film-emlékemről: egy idős vegyész kutató, már a kilencvenes években is túl a hetvenen, érdekesen válaszolt, amikor a daganatos betegségek elharapózásának hátteréről alkotott elméletet. Szerinte a rák globális megjelenése és népbetegséggé válása egybeesik az olajkorszak kezdetével. Az olajszármazékok, a hosszú szénláncú molekulák ugyanis azóta egyre inkább jelen vannak az élővizeinkben mindenütt a földön. A víz körforgása révén gyorsan elterjedtek a világ legrejtettebb zugában is. Élelmiszereinkkel pedig szervezetünkbe visszük ezeket. Talán épp e mikroszennyeződések azok, melyek a daganatok kialakulásának egyik okai lehetnek. Eddig az élményem, és most jöjjön a friss híradás, amely rákkal ugyan nem riogat, de több mint elgondolkodtató.

E szerint Magyarországon elsőként végzett mikroműanyag-vizsgálatot egy független laboratórium. Kiderült, hogy jelentős, az európai mérésekhez hasonló mennyiségű mikroműanyag található a Tiszában is. A 2017 júliusában, az V. PET Kupa keretében a Tiszán vett víz- és üledékminták eredményei igazolják a nemzetközi kutatásokat: a WESSLING Hungary Kft. eredményei szerint a mikroműanyag-szennyezés globálisan érinti vizeinket – számolt be a Laboratorium.hu.

Mik azok a mikroműanyagnak? Ennek az 5 mm-nél kisebb, a környezetbe kerülő műanyagdarabokat nevezik. Természetes vizeinkbe két fő úton kerülhetnek be: a szintetikus szövetből készült ruhák (például polár pulóverek, takarók, stb.) mosásából és a kozmetikai szerekből. Méghozzá a szennyvíztisztítókon keresztül, valamint a környezetben jelen lévő műanyaghulladékok fizikai-kémiai aprózódása útján.

Érdekes, hogy filmélményem mást is megihletett, hiszen a hír szerint előfordulásuk kutatása az utóbbi 5-10 évben a tudományos érdeklődés középpontjában áll, azonban eddig elsősorban tengeri környezetben hajtottak végre vizsgálatokat. Különböző kutatócsoportok ugyan már európai folyókban és tavakban is végeztek néhány vizsgálatot, azonban Közép-Kelet Európában eddig a mikroplasztikok jelenlétére csak következtetni lehetett a nagy mennyiségű, szemmel is látható, a vízen úszó, illetve a talajokon szerteszét heverő hulladékból! A mikroműanyagok vizsgálatával Magyarországon egyedüliként foglalkozó és környezeti vizsgálatok területén piacvezető WESSLING Hungary Kft. független laboratórium a PET kupa céljainak támogatása érdekében elsőként végezte el mikroplasztikok mintavételét és vizsgálatát hazánkban.

„A magyarországi környezetvédelmi gyakorlatban történelmi pillanatnak tekinthető a Tiszán elvégzett sikeres mikroműanyag-mintavétel” – mondta el a Laboratorium.hu-nak Bordós Gábor, a WESSLING Hungary Kft. projektmenedzsere. A WESSLING képviselői már korábban, Vásárosnaményban, a 2. Tiszai Ötletbörze és Kerekasztal alkalmával tettek ígéretet arra, hogy szúrópróba-szerű felmérést fognak végezni a Tiszában.

Az eredmények szerint a Tiszában köbméterenként 4,9 db 300 mikrométernél nagyobb, de 2 mm-nél kisebb, míg 62,5 db 15 és 300 mikron közé eső részecske található. Ezek az adatok a nemzetközi eredmények tükrében is jelentősek, hiszen a 300 mikrométernél nagyobb tartományban a Duna ausztriai szakaszán 0,3 részecskét, olaszországi tavakban 1-4 részecskét, míg a Rajna iparosodott szakaszán 15-20 részecskét mutattak ki köbméterenként.

A fenti adatok tükrében valószínűsíthető, hogy több millió mikroplasztik úszik le a Felső-Tiszán óránként!

„Az édesvizekről világszerte nagyon kevés adat áll rendelkezésünkre, és ezek mintavételezése a jelentős mennyiségű lebegőanyagok és hordalékok, illetve a nyári időszakban jelentkező algavirágzások következtében sokkal nagyobb kihívás lehet, mint az óceáni mintázás. A WESSLING Hungary Kft. által fejlesztett szivattyúból és szűrősorokból álló mintavételi módszer alkalmasnak bizonyult az általánosan elterjedt, 300 mikrométeres szűrőkkel (planktonhálókkal) mintázható részecskéknél is kisebb mikroplasztikok befogására” – tette hozzá Bordós Gábor.

„A mostani eredmények is megerősítik azt a feltételezést, hogy a kisebb méretű mikroműanyagok jóval nagyobb mennyiségben fordulhatnak elő a környezetben, így fontos a módszerek olyan irányú fejlesztése, hogy ezeket is megfelelően tudjuk mintázni és mérni” – emeli ki a szakember.

Természetesen ebből az egy mérésből nem lehet messzemenő következtetéseket levonni. Jelen pillanatban globálisan sem állnak egységes adatok rendelkezésünkre a mikroműanyag-szennyezés hatásainak felmérésére – áll a közleményben.

„Ennek ellenére több tanulmányban is megkongatták a vészharangot, hiszen kimutatták, hogy bekerülhetnek az élőlények tápcsatornájába és szöveteibe, ott fizikai úton különböző elváltozásokat okozhatnak. További kockázatuk a műanyaggyártás során használt adalékok (pl. biszfenol-A, ftalátok) kioldódása, illetve a környezetben jelen lévő perzisztens (le nem bomló), valamint rákkeltő szerves szennyezőanyagok (pl. DDT, policiklikus aromás szénhidrogének – PAH-ok) megkötése a mikroműanyagok felületén” – folytatódik a szakértők okfejtése.

Talán mégis igaza lehet az amerikai bácsinak abban a bizonyos riogató dokumentumfilmben!?

Igaz persze, az analitikusok felhívják a figyelmet arra, hogy a felszíni vizek mikroműanyag-tartalma az emberi egészségre jelen ismereteink szerint közvetlen veszélyt nem jelent, a folyó vízitúrázásra, és a kijelölt strandokon fürdésre továbbra is alkalmas.

„A PET Kupa – a tiszai szemétszedésen túl – folyamatosan dolgozik a hulladékprobléma okainak megszüntetésén. Ehhez szükséges, hogy a felhalmozott ismeretek, mérési eredmények határon túlra is eljussanak. Oda, ahonnan a folyó a legtöbb hulladékot szállítja” – kommentálta az eredményeket a Laboratorium.hu-nak Hankó Gergely, a PET Kupa projektvezetője, aki hozzátette, hogy hamarosan nemzetközi pályázatot nyújtanak be a szemléletformálás érdekében, és igyekeznek a kormányzat, illetve a hatóságok segítségével megkeresni a leghatékonyabb megoldásokat.

Borítókép: Tizenhat, ártéri hulladékból épült hajó és legénysége indult el, hogy a Tisza 71 kilométeres szakaszán Tiszalökig begyűjtsék a hulladékot. Dombrád 2017. július 3-a (MTI Fotó: Balázs Attila)