Ötpontos akciótervet állított össze Soros György szervezete, az Open Society Foundations. A 2018-ra szóló követeléscsomagot az Európai Unió vezetőinek címezték, a „civil szféra” megvédését sürgetve, különösen Lengyelországban, Romániában és Magyarországon. A Kersty McCourt és Natacha Kazatchkine által jegyzett anyag lényege, hogy Brüsszelnek a jelenleginél erősebben és hatékonyabban kellene fellépnie a nem kormányzati szervezeteket, vagyis az NGO-kat fenyegető kabinetekkel szemben. Az elemzők felvetik: az EU-s tagság alapvető feltételei nem tarthatók fenn a „valóban független és szabad” civil társadalom nélkül. Vagyis nélkülük. Az idén az NGO-k védelmében újabb és újabb javaslatokat alkothat az Európai Bizottság (EB) és az Európai Parlament is.
BRÜSSZELI JÓINDULAT
Vagyis a Soros-féle lobbicsoport a továbbiakban is szeretné bebiztosítani az unió jóindulatát. Nyilván annak örülnének a legjobban, ha Jean-Claude Juncker EB-elnök utódja is puszival köszöntené az EU központjában a működésüket egyre nagyobb összegekkel finanszírozó amerikai milliárdost. A mostani bizottság szimpátiája ugyanis töretlen a spekuláns iránt, e tekintetben minden kétséget eloszlattak a magyar kormányt korábban antiszemitának bélyegző Frans Timmermans minapi szavai. Az EB alelnöke, azaz Juncker helyettese azt találta mondani, hogy a Soros Györggyel folytatott, mintegy húsz éve tartó együttműködésük előremutató.
Beszélt arról is: a milliárdossal való rendszeres és szerinte kifejezetten átlátható találkozókon rendre előkerül a közép- és kelet-európai, valamint a nyugat-balkáni események mellett a nyugati országok helyzete is, „az, hogy ezek esetében milyen eredményeket szeretnénk elérni”. S hogy mi biztosítja az amerikai spekulánssal való egyeztetések transzparenciáját? Timmermans szerint az, hogy ezek az események szerepelnek a nyilvános tevékenységnaplójában.
LÉPÉSRŐL LÉPÉSRE
Ami a Soros-féle alapítványok stratégiáját illeti, az első lépésnek a probléma felismerését nevezik, rögzítve: szerintük nem eléggé fokozott az uniós döntéshozók ébersége azzal kapcsolatban, mennyi veszély leselkedik az emberi jogokat népszerűsítő szervezetekre Európában, mennyi támadás éri őket, különösen például hazánkban. De Francia- és Spanyolországban is korlátozzák a gyülekezési jog békés gyakorlásának a lehetőségeit, sőt, még Nagy-Britanniában is láthatók aggasztó tendenciák. Mindez egy olyan „mintát” rajzol ki a kontinensen, amely megnehezíti a kormányok átláthatóságát, kvázi ellenőrzését – panaszkodnak. Tehát egy Európán kívüli országból, nevezetesen az Egyesült Államokból dollármilliárdokkal pénzelt szerveződés képviselői azért protestálnak Brüsszelnél, mert szerintük nem kapnak elegendő teret és lehetőséget a szuverén államok vezetőségének megregulázására.
Sorosék megkongatnák a vészharangot. Úgy vélik, fel kell mérni a helyzetet; erre a European Union Agency for Fundamental Rights nevű szervezetet, az EU alapjogi ügynökségét látják alkalmasnak, amely egy jelentést is készít a témában. Brüsszelnek erre alapozva kellene „adekvát választ” adnia a folyamatokra.
A második lépés a hatásos kommunikáció. Az akcióterv készítői kitérnek arra, hogy Magyarországon a kormány dezinformációs kampányok keretében vezeti be korlátozó intézkedéseit, mondván: a külföldről támogatott csoportok aláássák a nemzeti identitást és értékeket. Kifejezetten nehezményezik, hogy főnökük, Soros György is célkeresztbe került. A dokumentumban egyenesen úgy fogalmaznak: gonosz támadások érik a migránsokkal törődőket. Javaslatuk: az unió indítson átfogó tájékoztatási kampányt ezen szervezetek védelmében, hogy sikerüljön „innovatív módon” áthangolni a közvéleményt a szintén érintett hazánkban is.
A harmadik lépcsőfok „a vezetés átvétele” lenne, így az EU-s illetékeseknek, például az említett ügynökségnek több kapacitást és jogkört kellene biztosítani annak érdekében, hogy időben felismerjék az NGO-kat érintő fenyegetéseket, és késedelem nélkül válaszolhassanak rájuk. Helyszíni ellenőrzéseket is szorgalmaznak, továbbá mandátumot a közösségi döntéshozók számára, hogy elszámoltathassák a kormányokat, biztosítva ezzel a biztonságos környezetet Európában az NGO-k számára.
A negyedik szint az EB megerősítése lenne. Megemlítik a Magyarország ellen tavaly indított civil törvényes kötelezettségszegési eljárást – szerintük ez jelentős lépés. Egy másik, szintén a spekuláns által finanszírozott nemzetközi csoportosulás, a Liberties a procedúra bejelentése előtt nem sokkal követelte Junckeréktől ezt a megoldást – sikerrel.
Csakhogy úgy vélik: ez még kevés. Az Európai Bizottságnak tanulmányoznia kellene, hogyan tudna kialakítani egy olyan jogi keretrendszert, amely biztosítaná, hogy kormányzati befolyástól teljesen függetlenül működjön a civil társadalom. Jelenleg ugyanis a testületnek – legalábbis ők úgy látják – csupán korlátozott eszközei vannak, erőforrásai nem elegendők, hogy megfelelő eljárásokat folytassanak le ezen a téren. Mindezen felül Sorosék valamennyi uniós intézmény feladatául szabnák, hogy jogászokkal és kellő tapasztalattal felvértezett szakemberek hadával keljenek a védelmükre.
KÉTIRÁNYÚ NYOMÁS
Az ötödik lépcsőfok a védelem, hogy a magukat fenyegetve érző NGO-k, illetve azok munkatársai számára elérhető legyen a támogatás. Ez egyszerre takarna jogi és pszichológiai közreműködést.
Az ötpontos csomag kiegészíti azt az esettanulmányt, melyet ugyancsak a Soros által támogatott szervezetek – köztük a Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ – állítottak össze, A beteg demokráciákkal szembeni hatékony ellenállás Európában címmel. A dolgozat azt veszi sorra, milyen eszközökkel léphetnek fel a nekik nem tetsző kormányokkal, illetve hatóságokkal szemben az érintett csoportok. Vagyis a nyomásgyakorlás egyértelműen kétirányú: egyszerre zajlik az uniós befolyás növelése, részben a bevándorlási kérdésekkel összefüggésben, akár Soros személyes közreműködésével, továbbá a „terepen dolgozó”, általa finanszírozott csoportok felkészítése az egyes országokban. Hazánk kiemelt figyelmet kap ebből a szempontból, pláne, miután a civiltörvény hatálya alá tartozó szervezetek immár a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán is nekimentek a szabályozásnak.
