Székely Kongresszus a tudományosság és az autonómia jegyében

HírekMoszkovits János

Három városban - Marosvásárhelyen, Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön – tartják április 20–22. között a III. Székelyföldi Tudományos Kongresszust azzal a határozott céllal, hogy Székelyföldet tegyék működő, modern régióvá.

Az első székely kongresszust 1902-ben tartották Tusnádfürdőn a magyar kormány segédletével, célja az elvándorlás megállítása és a legkeletibb magyar régió gazdasági felzárkóztatása volt. Száz évvel később a Székely Nemzeti Tanács emlékkonferenciát szervezett. A mostani kongresszus elsődleges célja: bemutatni, hol is állnak a különböző tudományterületeken a Székelyfölddel kapcsolatos kutatási témák és szintézisek. „Természetesen a tudományos tanácskozásnak átfogó voltából adódóan van politikai üzenete is. Hiszen politikai üzenet az, hogy Székelyföld létezik tudományos tématárként és hogy felkerülhet a tudományok humánerőforrás-térképére. A régiók társadalmi konstrukciók is, tehát erősíti Székelyföldet, ha azt mutatja, hogy a tudomány számára is valamiképpen egység” – nyilatkozta még a tavalyi beharangozó sajtótájékoztatón az egyik szervező, Bakk Miklós egyetemi docens, autonómiaszakértő. Úgy véli: a székelyföldi és magyarországi politikusok is igényt tartanak majd, hogy részesüljenek az értekezések s bemutatott anyagok legitimáló hozadékából.

A III. Székelyföld Kongresszust - amelynek három munkanyelve a magyar, a román és az angol lesz - a Székely Nemzeti Tanács kezdeményezte, s mellette a szervezők között ott találjuk a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet, a sepsiszentgyörgyi, a csíkszeredai és az udvarhelyi székely múzeumokat, valamint a Székelyföldi Regionális Tudományi Társaságot.

A három nap alatt számos témát vitatnak meg különböző szekciókban. Marosvásárhelyen: Székelyföldi értéktár; Nyelvi jogok a Székelyföldön; Székelyföld társadalmi állapota. Csíkszeredában: A regionalizmus földrajzi és településhálózati vetületei Székelyföldön; A régióépítés szerepe a székelyföldi közigazgatásban és önkormányzati működésben; Vállalkozók és vállalkozások Székelyföldön; A vidék és az agrárium szerepe Székelyföld gazdaságában. Sepsiszentgyörgyön: Történelem; Az oktatás helyzete Székelyföldön; Népegészségügy Székelyföldön; Az épített örökség helyzete Székelyföldön; Közösségi gazdálkodás Székelyföldön; A falusi kultúrházak helyzete és funkcióváltása.

A kongresszus nyitott minden érdeklődő számára, munkálatainak végeztével az elhangzott előadások alapján szakmai csoportok dolgoznak annak a közéletben való hasznosításán, értékesítésén. A részletes program a www.szekely-kongresszus.ro honlapon tanulmányozható.