Még forint kell a magyar gazdaságnak - Interjú báró Gelsey Vilmossal

HírekSzajlai Csaba

A forint jelenleg erős fizetőeszköz, nincs szükség az euróra, a gazdaság pedig jól teljesít. Meghatározó tényezői a magyar gazdaságnak a nagy járműgyártó cégek, valamint a mezőgazdasági termelés – hangsúlyozta lapunknak adott interjújában báró Gelsey Vilmos, nemzetközileg ismert nevén William de Gelsey. A főnemesi családból származó brit bankár szerint hazánk 1990 óta „elképesztően” sokat fejlődött.

–​ Nem pusztán bárónak született: családja az Osztrák–Magyar Monarchia felső tízezrébe tartozott. Ön pedig életútja révén a huszadik század tanúja. Kérem, avasson be a részletekbe!

– Eredeti nevünk Gutmann, és 150 éve, az osztrák–magyar kiegyezés idején szereztük meg a nemesi címet, majd 1904-ben a bárói rangot. Egy időben Gutmann-Gelseyként jegyeztük a családi nevünket, végül „csak” Gelseyk lettünk, a birtok után. A testvérem mindkét nemesi dokumentumot ki tudta „csempészni” a kommunista rendszer idején Magyarországról. A történelem rekvizítumai. Bécsben születtem, 1921-ben. Édesanyám, Marguerite Lieser osztrák származású, portréját Klimt festette meg.

– Gustav Klimt?

– Pontosan: 17 évesen, 10 ezer koronáért alkotta meg az arcképet Gustav Klimt. A kép sorsáról csak annyit lehet tudni, hogy valakinek a privát tulajdonában van.

– Visszatérve a családi legendáriumhoz: kellett az osztrák vér is a „hofburgi” felső kapcsolatokhoz? Ahhoz, hogy bekerüljenek az elitbe?

– Az önmagában kevés lett volna! Felmenőim erdőgazdálkodást folytattak, az iparosodás korszakában pedig nagyapám Ferenc József tanácsosa lett, elismert vállalkozóként. A Monarchiában a vasút kiépítése jelentette az egyik húzóágazatot, és családunk elnyert egy kvázi monopolszolgáltatást talpfák legyártására, majd szállítására. Közben egy hatalmas erdőbirtok tulajdonosai lettünk Beliscsén, a mai Horvátországban.

– Maradt valami az egykori birtokból?

– Amikor birtokosok lettünk, mindössze páran éltek abban a faluban, amelyet családi vállalkozásunk tett a későbbiekben módos, takaros településsé. Most már csak horvátok lakják. Pár éve jártam ott, és úgy fogadtak, mint egy valódi, „hivatalban” lévő földbirtokost. Mintha nem szállt volna el a sok-sok évtized. Mintha nem történt volna rendszerváltás! Nem mindennapi érzést jelentett ez számomra.

– Ezek szerint komolyan nyilvántartják a Gutmann-Gelsey famíliát.

– Olyannyira, hogy könyvet jelentettek meg rólunk: a családról, a vállalatról, megköszönvén Beliscse „naggyá tételét”. Ha hiszi, ha nem, a helyi olasz étteremben még a családunk nevét viselő pizzát is lehet enni.

– Budapesten mivel reprezentálták a főnemességüket?

– A budai Vár alatt, a Hunyadi János úton állt a palotánk, amely elpusztult a háborúban, semmi sem maradt meg belőle. Akkor építette meg a nagyapám, amikor a fővárosba költöztünk.

– A magyar elit a húszas-harmincas években a parlamentbe „igyekezett”. A családja sem maradt ki ebből, nem?

– Nézze, a magyar elit hazafiként viselkedett, nem pusztán a partikon mutogatta magát. Apám például huszárként szolgált az első világháborúban. Onnét jött vissza a parlamentbe, mert törvényt is kellett alkotni.

– Vagyonos, dúsgazdag család leszármazottjaként miért hagyta el Magyarországot?

– Nem hagytam el! Pusztán 1939-ben Angliában „ragadtam”. Mégpedig úgy, hogy részt vettem egy golfbajnokságon. Majd jött a tanulás időszaka: természettudományra és kémiára jártam a Trinity College-ba Cambridge-ben. De akkor már nem számítottunk gazdagnak, miután 1921-ben elveszítettük a beliscsei birtokunkat, így tanulnom kellett nekem és az öcsémnek is, hogy pénzt kereshessünk. A családból Sándor testvérem a szüleinkkel Magyarországon maradt még egy ideig.

– Teljesen megszűnt a kapcsolat a beliscsei „vonalon”?

– Nem teljesen, miután unokatestvérem, Auersperg Nelly hercegné kitűnően beszél horvátul, gyerekkorát Beliscsén töltötte, két-három évente ellátogatunk arra.

– Mi történt a cambridge-i évek után? Egyáltalán hogyan lett bankár?

– Miközben az Imperial Chemical Industries (ICI) cégnél dolgoztam, a vállalat vezetői tudatták velem, hogy magyar származásúként kevés az esélyem a nemzetközi részleg vezetői posztjára. Először a vezetési tanácsadás felé fordultam, majd 1960-ban a befektetési banki tevékenység irányába. Előbb a Hill Samuel & Co. ügyvezető igazgatója, később az Orion Royal Bank nevű, nemzetközi konzorciális befektetési bank ügyvezetője, majd elnökhelyettese lettem.

– Mikor jöhetett vissza először?

– A kommunista rendszerben mindössze kétszer jártam Magyarországon. Először a bankomat képviseltem 1974-ben, a Magyar Nemzeti Bank alapításának ötvenéves évfordulóján.

 – Később bankári minőségében találkozhatott Fekete Jánossal?

– Hogyne! Devizakötvény-kibocsátásnál kikérték a tanácsomat, miután akkoriban Budapesten ebben senkinek sem volt pénzpiaci tapasztalata, valamint pénzügyi angolnyelv-tudása.  

– Fekete János bankár volt, aki a rendszerváltás előtt évekig az MNB alelnökeként dolgozott. Nézeteivel, véleményével, hitvallásával sokan ma is vitatkoznak vagy egyetértenek. Milyennek látta?

– Röviden: Fekete János Fekete Jánosnak való ember volt. Ugyanakkor érdemének tudom be, hogy Magyarországot „bevitte” a Nemzetközi Valutaalapba.

– Ön ma is aktív: angol üzletemberként mit szól a brexithez? Bedőlnek ettől a britek?

– Ugyan, erről szó sincs! Brexitpárti vagyok. Vallom, hogy az unióból történő kilépés a későbbiekben normális gazdasági alapot jelenthet a működőképességhez.

– Közben Magyarországon arról folyik a vita, mikor vezessük be az eurót. Mi erről az álláspontja?

– A forint jelenleg erős fizetőeszköz, nincs szükség itt euróra! Tudniillik ennek a pénznek nincs hazája. Márpedig egy erős gazdaságnak erős nemzeti pénzre van szüksége.

– Osztrák állampolgár is: a szomszédban euró van, s nagyon jól elboldogulnak vele. Vagy nem így látja?

– Ausztriát is az tette erőssé, hogy a hetvenes-nyolcvanas években nem hagyta leértékelni a schillinget. Vagyis az a képlet érvényesült, ami ma is megállja a helyét, miszerint ha erős a pénzed, akkor erős a gazdaság is. Amennyiben pedig gyenge a gazdaság, gyenge a pénz is.

– Miként látja Magyarország, a magyar gazdaság pozícióját?

– Említettem, hogy erős a forint, és ez nagyon jó az itteni gazdaságnak. Az árfolyam mellett megemlítenék még további két tényezőt. Részint idetelepedtek, itt működnek és folyamatosan fejlesztenek a nagy járműgyárak: Audi, Mercedes, Opel, Suzuki. Másrészt kiváló a magyar gabonatermés, Európában mindenütt lehet értékesíteni az itteni agrártermékeket. Kiemelném azt is, hogy egyre több cég foglalkozik innovációval, sőt akad olyan, amelynek a legjelentősebb vállalati innovációs bázisa pont Magyarországon van. A friss növekedési adatok pedig azt jelzik: jól teljesít a gazdaság, a bővülés fenntartható.

– Erre az interjúra Londonból érkezett, de Budapest mellett Bécsben is sokat időzik. Nem fáradt el?

– Egyáltalán nem, hiszen még százéves sem vagyok. Havonta pár napot töltök Budapesten, döntően azonban Angliában tartózkodom.

– Már elnézést a direkt rákérdezésért: gazdag?

– Fogalmazzunk úgy, hogy tehetős, jómódú ember vagyok.

– Agglegény mind a mai napig. Úgy tűnik, tudatosan!

– Igen, tudatosan. Így alakult. Egy időben világvándornak is neveztek, bankárként ugyanis állandóan jártam a különböző pénzpiaci centrumokat.

– Mi, magyarok „alapból” pesszimisták vagyunk. Világlátott emberként milyennek látja a jelenlegi Magyarországot?

– Elképesztően sokat fejlődött 1990, vagyis a rendszerváltás óta. Nyugatias országgá vált. És ez nem pusztán a budapesti régióra érvényes. Most jártam Egerben, a közgazdász-vándorgyűlésen. A hevesi megyeszékhely például bármelyik európai országban megállná a helyét.

Névjegy

Gelsey Vilmos báró (William de Gelsey) 1921-ben született, magyar születésű brit közgazdász, bankár. Az UniCredit CAIB Securities elnöki tanácsadója, korábban a Richter Gedeon igazgatóságának elnöke.

A budapesti Királyi Egyetemi Katolikus Gimnáziumban tanult, majd a cambridge-i Trinity College-ban szerzett természettudományi MA fokozatot. Ekkor még kémikus szeretett volna lenni.

1960-ban fordult a befektetési banki tevékenység felé. Előbb a Hill Samuel & Co. ügyvezető igazgatója lett, később az Orion Royal Bank befektetési bank ügyvezető igazgatója, majd elnökhelyettese.

1988-ban költözött Bécsbe, ahol az UniCredit Bank tanácsadója lett.

Testvérével, Gelsey Sándorral (Alexander de Gelsey) hozták létre az Egyetemi Katolikus Gimnázium Alapítványt, amely több mint 100 millió forinttal járult hozzá az épület korszerűsítéséhez.

2011-ben az Egyetemi Katolikus Gimnázium Alapítvány létrehozásáért
s a közoktatás színvonalának emeléséért a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét kapta meg Orbán Viktor miniszterelnöktől.

Borítófotó: Pictorial Collective