A közétkeztetés reformja

HírekVarga Zsolt

Az állam egyre nagyobb szerepet vállal a közétkeztetésben. Több pénzt áldoz rá, de nagyobb beleszólást is kér.

Egy per újból a közétkeztetésre irányította a figyelmet: a Budapest Környéki Törvényszék jogerős ítéletben mondta ki, hogy a Hungast érdekeltségi körébe tartozó Gyermekmenza Kft. tömeges ételmérgezést okozott tavaly Óbudán. Ez az ügy már csak azért is különösen fájó volt, mert az Id. Béres Józsefről elnevezett általános iskolában elkövetett ételmérgezést nem kevesebb, mint 258 gyermek szenvedte el. A Figyelő végig nyomon követte az ügy alakulását, a menzacég egyfolytában tiltakozott az ételmérgezés vádja ellen, de a jogerős ítélet végérvényesen elmarasztalta. A Pest megyei Kormányhivatal tavaly meghozott határozata ellen fellebbezésnek helye nincs.

Ám minden remény megvan arra, hogy szebb napokat is lásson a hazai közétkeztetés, s ne nagyon fordulhasson elő több ilyen sajnálatos eset, legalábbis a kormány sokat tesz ezért.

A közétkeztetés gyakorlatilag az ország minden lakosát érinti valamilyen formában. A bölcsödétől a középiskoláig a gyerekek esznek a menzán, de a szociálisan rászorulók szintén részesülnek belőle, valamint a kórházak ápoltjai és az idős otthonok lakói is.

Most lesz kétéves az az EMMI rendelet, ami szabályozza, hogy mi a kötelezően betartandó minden költségvetési intézmény számára éppúgy, mint a piacon jelen lévő gazdasági társaságoknak. Pontosan leírja, hogy mit, hányszor, milyen mennyiségben és minőségben kell adni az egyes korosztályoknak. Szűkös mozgásteret enged a szolgáltatóknak, s ennek köszönhetően az ellátás egységes.

Ezzel szemben a finanszírozásban nincs ilyen egység. Az önkormányzatok a saját rendeletükben határozzák meg, mennyibe kerül egy menzai ebéd. Az úgynevezett nyersanyagnorma ma nettó 150-170 forint között mozog. Ebből kell három fogást biztosítani. Ráadásul a norma nemegyszer politikai kérdés, mert az iskolai ebédpénzre sok helyen úgy tekint az önkormányzat képviselő testülete, hogy annak emelése újabb terheket róna a szülőkre. Annak ellenére teszik ezt, hogy több esetben kiderült, a szülők hajlandóak lennének fizetni a jobb minőségért. Ráadásul az állam a normatív támogatáson keresztül szinte az egész országban a fogyasztók több mint 60 százalékának finanszírozza az étkezését. Sőt, vannak olyan települések, ahol ez 100 százalék, azaz az állam mindent áll a szülők helyett, s az önkormányzatoknak sem kell erre külön forrást biztosítaniuk. Az állam ugyancsak támogatja a szünidei étkezést, idén erre 74 milliárd forintot ad.

Lázár János már bejelentette, hogy bizonyos központosítás (nem államosítás!) előtt áll a közétkeztetés. Úgy tudjuk, ez annyit is jelentene, hogy csakis azok a szolgáltatók kaphatnának megrendeléseket, amelyek a NÉBIH osztályozása szerint jól teljesítenek. Nem zárható ki, hogy a főbenjáró bűnökért, mint amilyen például az ételmérgezés, kizárás járhat majd.