A jeruzsálemi realitás - Trump engedett az izraeli nagykövetségért folytatott kampánynak

HírekD. Gy.

Trump elnök elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosának, így engedélyezte, hogy oda helyezzék át az amerikai nagykövetséget. A döntés korántsem olyan radikális, mint ahogy kritikusai beállítják - írja a The Wall Street Journal.

 

Az amerikai elnök döntése kiállás a két-államú Palesztina mellett is, mint ahogy ezt mind a két nagy amerikai párt támogatja. A Kongresszus 1995-ben fogadta el, hogy Jeruzsálem fővárosa Izrael legyen - a törvényt Bill Clinton nem vétózta meg. Az utána következő amerikai vezetők elvben egyetértettek ezzel, sőt kampányoltak is mellette, ám hivatalba lépésükkor nem kezdeményezték, hogy az amerikai követség átköltözzön Tel-Avivból Jeruzsálembe. A különbség most annyi, hogy Trump meglépte ezt a régóta halogatott lépést.

Az elnök szerdán a “valóság elismerésének” nevezte döntését, s ebben igaza van. A legfontosabb izraeli intézmények, a parlament, a legfelsőbb bíróság, az elnöki hivatal és a miniszterelnöki hivatal is Jeruzsálemben van. Itt tudja velük felvenni a kapcsolatot az amerikai diplomácia.

A hivatalos amerikai politika ugyanakkor továbbra is az, hogy az izraelieknek és a palesztinoknak közösen kell megállapodniuk Jeruzsálem státuszáról. A palesztinok ugyanis szintén Jeruzsálemet tekintik fővárosuknak. Trump szerdai döntése nem foglal állást ebben a kérdésben. A Fehér Ház közleménye megállapítja, hogy “Jeruzsálem nagyon érzékeny téma” és nem különbözteti meg Nyugat-Jeruzsálemet, amely az izraeli kormánynak ad otthont és Kelet-Jeruzsálemet, amely izraeli ellenőrzés alatt áll az 1967-es hatnapos háború óta.

Trump az amerikai követség költözését összekötötte egy másik, az izraeli-palesztin megbékélést szolgáló gesztussal: nem zárta ki, hogy egy önálló palesztin állam is része legyen a válság megoldásának. Az elnöki-adminisztráció megerősítette, hogy a színfalak mögött haladás mutatkozik ebben a kérdésben. A két nép között hosszú évtizedek óta nem sikerült békét teremteni, így a végső megoldás erősen kétséges - de Washington legalább próbálkozik.

A Palesztin Hatóság szintén sokat tehet, hogy jelezze: komolyan veszi a békekötés szándékát. Így például megszüntethetné, hogy olyan palesztinok családját támogatja, akik ártatlan izraelieket öltek meg. Az amerikai törvényhozás alsóháza a közelmúltban döntött arról, hogy csökkenti a palesztinoknak nyújtott támogatást, amíg ők be nem szüntetik az ilyen típusú juttatásokat. (A felsőház a jövő hónapban tárgyalja a kérdést.)

Arab vezetők elítélték a nagykövetség átköltöztetéséről szóló döntést, de kérdés, hogy meddig tart a haragjuk. A szunnita arab világ a nyugati világhoz hasonlóan kénytelen szembesülni az iszlám terrorizmussal, az iráni imperializmussal és a palesztin militarizmus által jelentett fenyegetéssel.

Ha az amerikai követség Jeruzsálembe költöztetése - amely 20 év óta napirenden van - akasztja meg a békefolyamatot, akkor kijelenthetjük: nem érett még meg a helyzet a békés rendezésre.

Borítófotó: Donald Trump amerikai elnököt kipában ábrázoló falfestmény előtt megy el egy nő az Izraelt és a palesztin területeket elválasztó biztonsági betonfal előtt a Jeruzsálemtől mintegy 10 kilométerre, délre fekvő ciszjordániai Betlehemnél 2017. december 6-án. (MTI/EPA/Abed al-Haslamun)