Ha jól emlékszem először akkor ikszeltem ki az oldalt, amikor a szerző saját magyarságáról, mint egy “csúf bőrbetegségről” értekezett. Aztán újra rávettem magam, hogy eljussak egészen odáig, amikor a modernkori népvándorlást úgy próbálja védelmébe venni, hogy azzal érvel: a magyarság is egy népvándorlás eredményeként jutott a Kárpát-medencébe. Nem tudom tisztában van-e vele a cikk szerzője, hogy a sztyeppei népvándorlás milyen véres folyamat volt, és hogy milyen következményekkel járt a már régebb óta itt élő népek számára. Kijártam a gimit, úgyhogy annyit tudok, hogy ez a sztori nem volt konfliktusmentes. A magyarságról mint bőrbetegségről meg annyit: történtek már szégyenletes dolgok ebben az országban, egy-kettőt már én is megéltem fiatalságom ellenére. Gyurcsány alatt például nagyon szégyelltem a kormányomat, de a magyarságomat soha. Mielőtt jobban belemerültem volna, ezt a két dolgot még szerettem volna tisztázni.
És akkor foglalkozzunk még egy kicsit a cikk egyik fő állításával is, amit Karáth Kata így fogalmazott meg: Orbán Viktor miniszterelnök megpróbálja ránk, azaz a fiatalabb generációra erőszakolni, hogy magyar ma csak az lehet aki “fehér bőrű, heteroszexuális, keresztény vagy legalábbis nem muszlim – egy teljesen egysíkú élet rabja”. Innentől pedig hadd szólítsam meg a cikk szerzőjét! Kedves Kata! Kár volt ezt a cikket két nyelven is közzétenni. Angliában még lehet, hogy elhiszik ezt, de kit akarsz ezzel az állítással itthon meggyőzni? Hiszen pontosan tudjuk, hogy Magyarországon egyaránt élnek melegek, zsidók, kapaszkodj meg, még muszlimok is. Közülük egyesek magyarnak vallják magukat, mások nem, de akik igen, azoktól ezt senki nem vitatja el. A magyar kormány nem szabta meg sehol, hogy magyar csak fehérbőrű, keresztény ember lehet, csupán azt ellenzi (és nem mellesleg a magyar emberek jelentős többsége is), hogy a tömeges migráció hirtelen és végleg megváltoztassa társadalmunkat, és következetesen kiáll amellett, hogy arról mi dönthessünk, akarjuk-e ezt vagy sem. Te is, meg én is. Úgy vélem Orbán Viktor azon nyilatkozatai is elkerülhették a figyelmedet, amelyekben éppen azzal érvelt: a melegek és a zsidók védelmében is nemet kell mondanunk a közel-keletiek tömeges bevándorlására. A minap a te elvbarátaid szóhasználata szerint két “migráns” nyert Magyarországnak olimpiai aranyérmet. Természetesen egyikük sem az, mind a ketten magyar emberek, mégsem fehérek. Hogy lehet ez egyszerre igaz azzal, amit te állítasz?
Kata, ti nem a “buta magyarok” vagy Orbán miatt érzitek bőrbetegségnek saját magyarságotokat. Ez a torz gondolkodásmódotokba van kódolva.
Ne értsd félre, nem a rosszindulatot feltételezem nálad, még annak ellenére sem, hogy ilyen fogalmat használtál. Egyszerűen törvényszerű, hogy ahogy ti gondolkodtok nemzetről, társadalomról, hazáról, értékekről, az ebbe az elmeállapotba juttat titeket. Szerintetek nem lehet, nem szabad meghatározni, hogy mi a magyar, mert az kirekesztés. Csakhogy Kata, ha bárki lehet magyar, akkor senki nem lehet az. Márpedig te azért nem akarsz magyar lenni, ha jól értem, mert nem lehet bárki az és ezt te szégyelled. Sajna nagyon úgy néz ki, hogy te semmiképp nem éreznéd magad magyarnak, Kata. Gondolj bele! Ha egy közösség nem védi meg bizonyos értékeit (persze csak miután megfogalmazta őket, anélkül, hogy arra ti ne kiáltanátok rögtön kirekesztést), nem húz határokat, nem állapít meg minden tagjára érvényes minimumokat, akkor az a valami nem közösség. Ha téged ez zavar, tényleg élhetsz máshol. A liberálhiszti, és a te kerítéssel kapcsolatos állításaid (félreértelmezéseid? csúsztatásaid?) ellenére Orbán nem húzott fel semmilyen vasfüggönyt. Oda mész ahova akarsz. Keress egy olyan közösséget, ami se nem magyar, se nem német, se nem ír, se nem hobbit, se nem törp. Egyszóval keress egy emberhalamazt, ami nem is közösség, és semmilyen néven nem szólítható, mert az lesz maga a nyitott társadalom, amire úgy vágysz. Ez esetben viszont két rossz hírem is van a számodra.
1. Bár azért nem nevezed magadat magyarnak, mert a magyarok jelenleg nem elég nyitottak, egy nyitott társadalmat ezzel szemben nem tudsz sehogyan se nevezni. Mondjuk azt elhiszem, hogy ez még nem fog zavarni téged, hiszen te “világpolgár” vagy. Gondolom úgy képzeled el, hogy ez áll majd az útleveledben is, ami majd arra is feljogosít, hogy tökmindegy hol élsz, sehol ne kelljen senkihez alkalmazkodnod. De amit a legerősebben remélsz az az, hogy még útlevélre se lesz majd szükséged soha, de soha többé.
2. A te nyitott társadalmad, ahol “otthonra lelsz” majd pontosan amiatt, hogy nem tudod sehogy se nevezni, kész lesz magába fogadni bármilyen zárt társadalmat, ami – ha minden rosszul megy – előbb-utóbb belülről felfalja a te nyitott társadalmadat. De legalább onnantól megint hívhatjuk majd őket valahogy, viszont az az érzésem, hogy neked ott ezek után annyira nem fog tetszeni. Imádkozzunk, hogy majd azt az országot is olyan szabadon elhagyhasd, mint annak idején a hazádat. Azt a hazádat, amibe majd visszatérsz, amikor már nem maradt több nyílt társadalom, amit a világ legzártabb társadalmai ne faltak volna föl. Ha addig mi, akik itt maradtunk, nem hagyjuk, hogy valakik megint elrontsák, akkor ez a társadalom továbbra sem lesz se nyitott, se zárt, viszont még mindig nevezni fogják valahogy, és pont ugyanúgy, ahogy ezer éve is, magyarnak.
