Ez a maroknyi kisebbség – mivel igen jelentős, külföldről befolyt – összeg felett diszponál, azt gondolja, hogy a külföldön megfogalmazott célok támogatásával fényt visz a nagy és sötét magyar ugarra. Elkötelezetten a kisebbségek felé csatornázzák ezeket a pénzeket, érzékenyítve ezzel az ugaron lakókat. A pénzeszközök kihelyezésének hatékonyságával elszámolniuk nemigen kell, ha odaadták a transzgender költők slam poetry estjére, hát odaadták.
Persze egy percig sem állítjuk, hogy nincsenek jó céljaik, hiszen nagy összegeket fordítanak a cigány kisebbség, milyére is, hogyan fogalmazzunk, hiszen eredményeik igen csekélyek, szóval legyen az, hogy felzárkóztatására. Sok esetben azonban a pozitív diszkriminációval pont nem azt érik el, hogy a cigány honfitársaink megértsék: az őket csak emeli, ha tanulnak a többségtől, „ellesik” életformájukat.
Aztán vannak azok a civil szervezetek, akiknek a munkája az országuk kormánya ellen irányul, ott perlik, ahol tudják, őket hívjuk jogvédőknek. Onnan ismerszenek meg, hogy a többségi demokrácia játákszabályai teljesen hidegen hagyják őket, ők a jogot mindig úgy használják, hogy ráerőltessenek valamit erre a többségre. Többnyire a migránsokon esik meg ezeknek a jogász – többségében – hölgyeknek a szíve, ha rajtuk múlna, már egy vidám menekülttábor lenne az országból, agysebészek és informatikusok százezreit látták volna vendégül Magyarországon. A vendégeskedést valóban szó szerint kell érteni, mai hír az is, hogy Németországban a 2015 óra érkezett migránsoknak csak a 18 százaléka dolgozik. Többségük fiatal, képzetlen, és jól láthatóan nem az ingolstadti gyártósoron képzeli el a jövőjét. Az integráció és a beleöntött euromilliárdok igazi sikersztori, aki mást mond, annak kimosta az agyát a Fidesz…
A magukat civil szervezetnek hívó, de Soros György szellemi és anyagi támogatását bíró szervezeteket a tények nem érdeklik, nekik végre kell hajtani, amit a Nyílt Társadalom Alapítvány elvár tőlük. A magyar emberek véleménynyilvánító többsége viszont ezt már nagyon unja. Nem azért, mert attól rettegnek, hogy holnap beköltöznek a migránsok a falujukba, hanem mert látják a hosszú távú következményeket. Mint ami ott ketyeg a haladó németeknél, Merkel asszony batyujában.
A kormány ezt érzékelve elkészítette a Stop Soros törvénycsomagot, hogy a jog eszközeivel védje az állam autonómiáját és a polgárokat a Soros-féle „civilek” által a hatalomért folytatott ádáz harctól. A tervezet kimondja: „Minden olyan tevékenység, amely az illegális bevándorlás elősegítése, és bevándorlási nyomás fokozása irányába hat, a magyar államérdekkel szemben áll, egyben számszerűsíthető költségvetési kárt okoz. A migrációs propaganda az embercsempész szervezeteket segíti és a jobb sorsra érdemes illegális határátlépőket veszélybe sodorja.”
Korszakos törvény ez, az önrendelkezés és a nemzeti autonómia megvédésenek törvénye. A magyar emberek érdekeit a demokratikus választásokon megválasztott kormány képviseli. Akinek ez nem tetszik, az sem tehet mást, mint ezt tiszteletben tartja, hittük naivan, csakhogy a valóság nem ez. A valóság az, hogy a Soros által támogatott civilek ugyanúgy egy párhuzamos társadalmat építenek, csak itt nem a sharia az érvényes jog, hanem a nyitott társadalom eszméje.
A törvény persze meglepte és meg is rémítette a „civileket”, körlevélben fogalmazták meg aggodalmaikat. Az Ökotárs Alapítvány vezetésével könnyes szemmekel kérik a támogatásunkat a „hazug, önkényes és kártékony javaslat visszavonása érdekében.” Civilellenes hadjáratot és a civilek vegzálását emleget néhány tucat szervezet, miközben bő ötvenezer dolgozik békésen. Aggódnak, mert egyre átláthatóbbá kell tenni a gazdálkodásukat, és azonnal be kell jelenteni, ha külföldi támogatójuk akad.
De mitől rettegnek, ha szépek és tiszták a céljaik, és nem a felforgatás? Nézzünk egy fiktív példát: mi lenne, ha egyes államok titkosszolgálatai és lobbiszervezetei mindenféle ellenőrzés és elszámoltatás nélkül adhatnának pénzt független államok ellen irányuló tüntetésekre, aktivizmusra? Melyik állam engedné ezt meg? Persze ez a példa csak a képzelet szüleménye, ne lássunk bele többet. A kérdés az, hogy vajon miért ágálnak az ellen, hogy el kell számolni, mire fordítják a pénzt? A gyereket is megkérdezzük, mire költötte a nagyitól kapott ötezrest, nem? Vagy vehet bármit suttyomban?
Sírnak az álcivilek, mert korszakos törvény van készülőben, ami rendet vág a sorok között. Elválik a búza az ocsútól, megtudhatjuk mi, a többség demokráciájában hívő ugarlakók, hogy ki akarja a mi békésnek látszó életünket felforgatni.
Korszakos törvény ez, és már rég meg kellett volna hozni. Mivel attól rettegnek leginkább, hogy ez a törvény „sajnos fertőző is lehet”, nagyon reméljük, hogy pillanatokon belül adaptálja minden józan kormánnyal bíró ország mielőbb. Ezzel tehetnek pillanatnyilag a legtöbbet a zsidó-keresztény Európa megtépázott, maradék értékeiért.
(MTI Fotó: Kovács Attila)
