Érdekes írást közölt a jobboldali elhajlással nehezen vádolható amerikai vezető lap a svédországi állapotokról, annak apropóján, hogy még januárban, Stockholmban egy egészségügyi dolgozóval, Daniel Cuevas Zuniga-val végzett egy kézigránát. Zuniga épp hazafelé tartott, mikor figyelmes lett egy gömbölyű tárgyra az út szélén, ahogy felvette a földről az M-75-ös kézigránátot a szerkezet élesedett, majd felrobbant. A gránát a délszláv háborúban használt típushoz tartozott, s ezek a gránátok tömegével kerültek Svédország bevándorlók által lakott körzeteibe. A rendőrség úgy véli, helyi bandatagok hajíthatták egy ellenséges banda tagjaira vagy rendőrökre a gránátot, így került az út szélére, ahol Zuniga rátalált. A környéken a rendőrség szerint évek óta egy első- és másodgenerációs bevándorlókból álló banda ólálkodik, amelynek tagjai Finnországból, a Balkánról, illetve Afrikából származnak és egy tunéziai férfi a vezérük.
A New York Times ennek kapcsán írta meg, hogy a skandináv országban a bandaháborúkhoz köthető merényletek és gyilkosságok növekvő gyakoriságot mutatnak, és azon környékek száma is növekszik, amelyek a rendőrség osztályzása szerint: “bűnözéstől, társadalmi elégedetlenségtől és bizonytalanságtól sújtott” területek.
Nem csoda tehát, hogy a bevándorlás és a bűnözés kulcskérdés lesz a svéd választásokon, ugyanis ezen támadások következtében nagymértékben csökkent a svédek biztonságérzete.
Az is érdekes, milyen úton kerülnek az illegális fegyverek Svédországba: az Oresund hídon keresztül, ami Malmö déli részét köti össze Dániával. Erről a hídról azt kell tudni, hogy 2000-ben, amikor megépült, még a nyitott, határok nélküli Európát szimbolizálta, mára a fegyver- és kábítószercsempészet jut róla mindenkinek eszébe.
A fegyverek beáramlása a rendőrséget is váratlanul érte, maga a megelőzés is szinte lehetetlen, hiszen a Dánia felé nyitott határon nincs elég személyzet, amely minden autót ellenőrizhetne.
A rendőrség vezetői a bandaháborúkat egyértelműen az integráció kudarcának tudják be, a legutóbbi kutatások szerint az utcai bandák tagjai csak 24%-ban tartoznak etnikaliag is a svédek csoportjába, és mindössze 42%-uk született Svédországban.
A gránátok "használata" Svédországban 2015-ben ugrott nagyot. Abban az évben 45 gránátot foglaltak le, 10 viszont még így is felrobbant valahol. A következő évben 55 darabot foglaltak le, viszont már 35 robbant fel. Ez 2017-ben némileg mérséklődött, a rendőrség akkor 39 gránátot foglalt le, és 22 robbant fel.
A svéd – a cikkíró meghatározása szerint -szélsőjobboldaliak kifejezetten a liberális bevándorláspolitikát okolják, amiért a bűnözés emelkedik az országban, amit az őszi választásokon napirenden is fognak tartani.
Mindenesetre míg Magyarországon az idejét sem tudjuk, mikor robbant utoljára gránát, vagy szedett halálos áldozatot bármilyen robbantás, Svédországban ez már kis túlzással mindennapos esemény, amely a lakosságot is veszélyezteti.
