Éledezik a beruházási kedv

Figyelő Online - Kovács Gábor
2013.11.05  15:27   
mail
nyomtatás
A magyar kis- és középvállalkozások mintegy háromnegyede tervez fejleszteni és beruházni a közeljövőben, jelentős részük ennek érdekében akár kölcsönt is hajlandó lenne felvenni. Ez hatalmas előrelépés a tavalyi tendenciákhoz képest: akkor a vállalkozások kevesebb, mint fele gondolt fejlesztésekre.
A KAVOSZ Zrt. (melyet a Széchenyi kártya program szakmai irányítására hoztak létre 2002-ben) által végzett felmérés tanúsága szerint a kis- és középvállalkozások 78 százaléka tervez beruházást végrehajtani a közeljövőben, ezek 90 százaléka a tervezett fejlesztéseket akár hitelből is finanszírozná. A beruházást tervező vállalkozások 24%-a a beruházás céljaként ingatlanvásárlást, illetve építést jelölt meg, 27%-uk a székhely, telephely korszerűsítését, 33% informatikai fejlesztést, míg 40% gép vagy berendezés beszerzését tervezi a jövőben. Ehhez képest 2012-ben a vállalkozások mindössze 48 százaléka gondolt beruházásokra.

A gazdasági válság kirobbanását követően a magyar kisvállalkozások körében a technikai-technológiai és ingatlanfejlesztések gyakorlatilag leálltak, és mind a mai napig nem indultak be, bár végre látszanak pozitív jelek. A szektor vállalatai ezért komoly technikai elmaradásban vannak külföldi versenytársaikhoz képest, ezt a lemaradást minél előbb le kell dolgozniuk - hangsúlyozta Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója. A KKV-szektor adja az ország GDP-jének egyötödét és a munkahelyek 40 százalékát, így az egész magyar gazdaság elemi érdeke, hogy jól teljesítsen.

A beruházási kedv feltámadásához nagyban hozzájárulhatott a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramja, melynek során eddig megközelítően 700 milliárd forint áramlott a gazdaságba. Az olcsó hitelnek köszönhetően a vállalkozások újra elkezdtek hitelben gondolkozni, ami szintén szükséges feltétele a növekedés beindulásának. Ezt támasztja alá a Budapest Bank felmérésének eredménye, mely szerint „azok a mikrovállalkozások, amelyeknek már van valamilyen banki kölcsöne, jóval nyitottabbak a hitelfelvételre: 65%-uk gondolja úgy, hogy a hitel a fejlődés elengedhetetlen eszköze. Ezzel szemben a hitellel nem rendelkező cégek mindössze 26%-a tekint lehetőségként a banki kölcsönökre. A hitelfelvételtől elzárkózó cégek jellemzően csak akkor szánják el magukat a beruházásra (59%), amikor ezt a nyereségükből megtehetik - ez azonban értelemszerűen korlátozottabb fejlesztéseket tesz lehetővé, mint a beruházásaikat részben vagy egészben bankhitelből finanszírozó társaik esetében" - áll a bank sajtóközleményében.

Az MNB hitelprogramja mellett a Széchenyi Beruházási Hitel ma az egyik legkedvezőbb feltételekkel igénybe vehető hitelforrás a piacon, mely szintén elősegítheti a fejlesztések, és ezzel a növekedés beindulását. „Az 5%-os kamattámogatásnak köszönhetően a Széchenyi Beruházási Hitel kamata BUBOR alatti szintre került, (jelenleg évi 2,9%), így az ügyfeleknek 1 év alatt akár 1,5 millió forinttal kevesebb nettó ügyleti kamatot kell fizetniük. Az olcsó hitel lehetővé teszi a válság miatt elhalasztott beruházások elindítását, a gépek, eszközök korszerűsítését" - emelte ki Krisán.

Nehézséget jelenthet azonban sok kisvállalkozás számára a devizahitelek nagy aránya. Ákos Tamás, a Budapest Bank mikrovállalati üzletágért felelős vezérigazgató helyettese elmondta, hogy maguk a vállalkozások gyakorlatilag kizárólag forintban vannak eladósodva, különösen a Magyar Nemzeti Bank hitelprogramjának első üteme óta. Krisán László ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a kisvállalkozások esetében a lakossági és vállalati hitelek kérdése nehezen szétválasztható, például a fedezettség nehézségei miatt. Sok vállalkozó használná saját ingatlanát fedezetként a vállalkozása számára szükséges hitelhez, azonban ezt nem képes megtenni, amennyiben az ingatlanát már lakossági hitel terheli.

Kapcsolódó cikkek
mail
nyomtatás

Hozzászólások

Felzárkóztatás: Balog elárulta, mi kell a sikerhez

Sikeres felzárkózáspolitikához minden érintett együttműködése szükséges - hangsúlyozta az emberi erőforrások minisztere.

Lengyelország teljes mértékben elkötelezett az EU irányában

Fel sem merül, hogy Lengyelország kilépjen az európai közösségből.

Rakétaüzemmódba kapcsol a konjunktúraindex

Az index így is 2,5 éves csúcsára jutott - közölte a GKI.

Az évszázad összecsapása

A Gazprom és az Európai Bizottság között létrejött alku versenyképes áron biztosíthat gázt a jövőben a közép- és kelet-európai piacok számára.



Merész tisztítók

Souldrops mosószerek

Feltámadás

Tópark-tervek

Füstbe ment év

Audi-eredmények

Egy gyári kaland

Tesla-beruházás

top200