Egészségügy: a para egyelőre velünk marad

Figyelő Online - Lippai Roland
2017.03.20  11:00   
mail
nyomtatás
Hiába a paraszolvencia egyre szélesebb körű elutasítottsága, nagyon úgy tűnik, hogy a hálapénz még hosszú évekig torzítja az egészségügyi rendszert és az orvos-beteg kapcsolatokat.
Első pillantásra kedvezők a legutóbbi hálapénzfelmérés adatai, hiszen a megkérdezett orvosok kilencvenhat százaléka olyan egészségügyi rendszerben szeretne dolgozni, ahol az egyébként egyre vékonyabb boríték nem kap főszerepet. Ehhez képest csak kekeckedésnek tűnik, hogy hat százalék semmi kivetnivalót nem talál a paraszolvenciában. A Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete (ReSzaSz) és a Szinapszis Kft. közös reprezentatív kutatása arra kereste a választ, hogy az orvosok mostanság miképpen tekintenek az évtizedek óta velünk élő, de kellő figyelmet csak az utóbbi esztendőkben kapó hálapénzre. Annak elutasítottsága valóban nagyarányú a körükben - fogalmazott a Figyelőnek egy évtizedek óta belgyógyászként praktizáló doktor. Ennek okát abban látja, hogy elfogadása esetén a szakember elveszíti a gyógyítás és a terápia folyamata feletti irányítást, hiszen a beteg utasításokat adhat és direktívákat fogalmazhat meg vele szemben. Így a paraszolvencia torzítja a szakmai irányítást, az előnyvásárlás pedig a többi beteggel szemben válik igazságtalanná. Noha a felmérés jelentős elutasítottságot mutatott ki, a képet picit árnyalja, hogy a válaszadók közel kétharmada szerint kizárólag a béremelés nem elég a hálapénz megszüntetéséhez.

BALHÉ BALHÉ HÁTÁN
Az utóbbi időszak zűrjei pedig még óvatosabbá teszik az embert a „hiszem, ha látom" elv alapján. Például a napokban etikai eljárás indult a Semmelweis Egyetem II. számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának a főorvosa ellen, aki egy kismama beszámolója alapján a szülés után százhatvanezer forintot akart róla legombolni. Egy másik friss történet szerint a Szent János Kórházban azért mondott fel valamennyi sebészjelölt rezidens, mert nem engedték őket operálni, csak asszisztálhattak, hiszen a hálapénz annak a zsebébe vándorol, akinek a kezében a szike van. Az intézmény persze jelezte, hogy valóban történtek felmondások, ám a távozó kollégák sokszor helyet kaptak a műtőasztal mellett. Ezek csak a nyilvánosságot kapott sztorik, miközben ha az ember akár csak egy fél órát eltölt valamelyik kórházi folyosón, azonnal értesülhet arról, hogy „mitől döglik a légy" a hazai egészségügyben. Egyébként a nőgyógyászat és a sebészeti szakmák a leginkább fertőzött területek.

FINANSZÍROZÁSI HÁROMSZÖG

Viszont ha a fizetésemelés önmagában nem elég az egészségügyi rendszert és a társadalmat is egyre inkább feszítő probléma megoldásához, akkor joggal vakarja a fejét az ember. Dénes Tamás ReSzaSz-elnök lapunknak felvázolt egy lehetséges utat, hangsúlyozva, hogy erről a szakpolitika semmilyen szintjén nem született még döntés. Az általa említett úgynevezett „finanszírozási háromszög" alapvetése szerint egy tisztességes alapbérre fel kellene építeni egy teljesítményalapú bérezési rendszert is, ami persze megkövetelné a gyógyítás minőségének mérését és az ellátott betegek számának nyomon követését. A már idézett forrásunk viszont a belterjesség, a rosszul értelmezett hierarchia mentén fogná meg a problémát. Szerinte a hálapénz megszüntetése a tisztességes fizetések mellett csak a teljes rendszer újraszabásával lehetséges. Újradefiniálná a humánerőforrás-szempontokat, különös hangsúlyt helyezve a vezetők kiválasztására is. Ennek jegyében ismét megpályáztatna minden vezetői állást azért, hogy a megfelelő kvalitású emberek kerüljenek helyzetbe, s ne a haveri kapcsolatok és a lekötelezettségeken alapuló viszonyrendszerek döntsenek. Limitálná a kinevezés időtartamát is, mivel „egy több évtizede a székében ücsörgő vezető, aki talán beteget sem látott évek óta, már nem képes friss és innovatív ötletekkel előállni, gyakorlatilag akadálya lehet nemcsak a kollégák, hanem összességében az intézmény fejlődésének is". Ráadásul a rendszer újratermeli önmagát, „mert jó képességű és nyílt felfogású negyvenesek irányító pozícióba kerülvén már két-három év múlva a személyiségtorzulás jeleit mutatják".

NINCS SZABAD VÁLASZTÁS
A ReSzaSz modelljének fontos elemeként Dénes Tamás szerint kiemelten kellene honorálni a szakorvosjelölteket oktató orvos kollégákat. Ez a gyakorlatban úgy nézne ki, hogy például egy sebész szakorvos magasabb bérezést kapna, ha operálás helyett inkább asszisztálna egy műtétnél. S ha elfogadjuk, hogy a betegek fő célja a borítékkal a figyelem és a biztonság megvásárlása, akkor a saját orvosválasztás intézményének a bevezetése lehetne a harmadik legfontosabb intézkedés. „Tévedés azt gondolni, hogy ma Magyarországon szabad orvosválasztás van, mert ugyan eldöntheti a beteg, hogy melyik doktorhoz akar menni, de annak ára van, amit boríték formájában ad át úgy, hogy fogalma sincs, ezért mit fog kapni. Előrelépés lenne, ha a saját orvosválasztás lehetőségét hivatalos formában, szerződés ellenében adnánk meg a betegnek" - fogalmazott a Figyelőnek Dénes Tamás. A háromszög működéséhez azonban átlátható egészségügyi rendszer kell, amelynek egyik fontos eleme, hogy a lakosság pontosan megértse: félelemből nem kell hálapénzt adnia, biztonságban gyógyulhat az adott intézményben. A paraszolvencia „félelem béreként" való emlegetése pedig tényleg csak azt jelenti, hogy a betegek nem szeretnek bekerülni a rendszerbe. Ahogy a köznyelv fogalmaz: lábon megyek be, de tepsiben jövök ki. A teljes átláthatóság viszont még a kanyarban sincs, hiszen a transzparens betegbiztonsághoz kellenek a szakmai irányelvek, amelyek elenyésző mértékben aktualizáltak, alkalmazásukat senki sem ellenőrzi. Hallottunk olyan véleményt is, amely szerint a hálapénz a magyar kultúra kevésbé dicsőséges alkotóeleme, fenntartásában a betegtársadalom is erősen sáros; sokan akkor is nyomulnak kezükben borítékkal vagy ajándékkal, ha azt az orvos egyértelműen elutasítja. Néhány év alatt a páciensek motivációi is megváltoztak. Pár esztendeje még minden harmadik orvos úgy gondolta, hogy a pénz valóban a hála jele. Mára a gyógyítók már az előnyök megvásárlását látják a zsebükbe tett ezresekben. Dénes egyébként korrupciónak tekinti a hálapénzt, tarthatatlanságát és morális megítélését a rendőrségtől vett példával illusztrálja: ha társadalmi norma, hogy a rendőrt nem lehet megvesztegetni, akkor ez nem lehet elfogadott más területeken, így az egészségügyben sem.

DIKTÁL A BETEG
E történetben a lakosság felelőssége is pontosan kimutatható, de nemcsak a hálapénzrendszer megszüntetése kapcsán, hanem az egészségügy fenntarthatóságában is. Utóbbi törekvés egyik alappillére az egészségtudatos állampolgár, amelyik megkapja a lehetőséget az egészséges életre és a szűrőprogramokon való részvételre, viszont az együttműködés hiánya esetén felelősségre kell vonni. Forrásunk szerint a páciensnek bíznia kellene az orvosában és a rendszerben is, és „ne akarja korrup-ció-val irányítani az őt gyógyítókat". El kell fogadni azt, hogy az egészségügyi dolgozók jobban értenek a betegség kezeléséhez - utalt azokra, akik az interneten és a szomszédasszonynál végeznek „önképzést" bajaikat illetően, hogy aztán a rendelőben okoskodjanak. Dénes Tamás úgy véli, fontos lenne annak a lakossági igénynek a megjelenése is, hogy hálapénzmentes, az átlátható betegbiztonságot preferáló egészségügyi rendszerben akarnak gyógyulni. Emellett a társadalom felelőssége az orvosok, illetve az egészségügyi szakdolgozók „jól tartása" is, tehát a legmagasabb szinten kell biztosítani a képzettségüket és a munkaképességüket. Ennek alapfeltétele forrásunk szerint egy a társadalom által létrehozott és ellenőrzött, a profitorientált szemléletet messziről elkerülő egészségügyi rendszer, amely szervezeti felépítésében, finanszírozásában azonnal és rugalmasan tudja követni a gyógyítás robbanásszerű fejlődését. A ReSzaSz-elnök azonban a keményebb kéztől sem riadna vissza, mivel úgy véli, a torz rendszer fenntartásában felelősséget visel a hálapénzes páciens is, és „a paraszolvencia kivezetésének a végén éppen olyan szigorral kellene büntetni őt is, mint azt, aki elfogadja a borítékot".

A cikk megjelent a Figyelő 2017/11. számában.
Kapcsolódó cikkek
mail
nyomtatás
címkék:

Hozzászólások

Kaposváron oktatják a jövő startup vállalkozóit

Európában is egyedülálló digitális oktatási platformmal és a diploma mellett akár befektetési lehetőségekkel is várja a Kaposvári Egyetem 2017-ben hallgatóit.

Olajozott visszaesés

Amerikában jövőre, globális szinten pedig 2021-ben tetőzik a benzinfogyasztás egy friss előrejelzés szerint, ami az olajcégeket is stratégiájuk átgondolására kényszeríti.

Megidézik a finn-magyar zenei rokonságot

Európai kontextusba helyezve ad ízelítőt a kortárs és a legnagyobb finn komponisták munkásságából a Lappföldi Kamarazenekar hangversenye.

Felpörgött a lakáspiac

Az előző évhez képest 23 százalékkal többen érdeklődtek az eladó lakások iránt az ingatlan.com elemzése szerint.



Okostantermet adtak át Miskolcon

Az országban elsőként adtak át úgynevezett okostantermet szociális központban.

LMP: a kormány "mindhalálig közmunkaprogramot" tervez

Az LMP szerint "mindhalálig közmunkára" ítélne egyeseket a kabinet azzal, hogy akár tíz évig is lehetővé tenné a részvételt a közfoglalkoztatásban.

Orbánnal is tárgyal csütörtökön Jens Stoltenberg

Orbán Viktor miniszterelnökkel is tárgyal csütörtökön Budapesten Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára - erősítette meg Havasi Bertalan.

top200