Ha a tőzsdei bevezetés jön szóba, a rettenet ül ki az arcokra

Figyelő Online - Cseke Hajnalka
2016.10.14  10:00   
mail
nyomtatás
„Amikor a hazai vállalkozások vezetőinek a tőzsdei bevezetést említjük, a rettenet ül ki az ügyfelek arcára. Nagyon kicsi a vállalatok részvétele a tőzsdén, holott a forrásszerzés és a növekedés záloga lehet" - mondta Katona Ildikó, az MKB Bank üzleti vezérigazgató-helyettese a Figyelő TOP200 konferencián.
Végh Richárd, a Budapesti Értéktőzsde Zrt. vezérigazgatója közölte, 2017-ben új kategóriát hoznak létre a kkv-k számára, ami egy testre szabott rendszert jelent a kkv-k tőzsdére jutásában.

A Figyelő TOP200 konferencián a kereskedelmi bankok szerepéről beszélt az MKB Bank képviseletében Katona Ildikó. Előadásában arról szólt, milyen kritériumoknak kell megfelelniük azoknak a vállalatoknak, amelyek a tőzsdére készülnek, s milyen szerepe lehet a BÉT-nek a gazdaság dinamizálásában. Bevezetésében rámutatott, hogy miközben az elmúlt években nőtt a megtakarítás, ebből csupán 1 százalék a részvény, 9 százalék készpénz. A cégek nem nagyon mernek tőzsdére menni, kicsi a vállalatok részvétele, holott ez számukra a növekedés zálogát jelentené. Ehhez képest a forrásigényük több, mint 50 százalékát hitelből oldják meg. Eszükbe sem jut, hogy a vissza nem térítendő támogatás és a kölcsön mellett tőzsdei kibocsátással is tudnának forrást szerezni.

NINCS FÓKUSZBAN

„Ez ma nincs fókuszban, s nehezen tudnak lemondani a tulajdonosi kontrollról is" - részletezte egy kutatás eredményét, hogy miért idegenkednek a magyar cégek a tőzsdétől. „A vállalatvezetőknek vannak növekedési ötleteik, de amikor a tőzsdei bevezetést említjük, a rettenet ül ki az ügyfelek arcára, hogy mi ezt hogyan gondoljuk" - érzékeltette, hogy egyelőre ijedelmet kelt a magyar vállalkozói szférában ez a típusú forrásbevonás. A bizalmatlanságon azonban számos módon lehet enyhíteni és szükséges is. Úgy vélte, jelenleg egy érési folyamat zajlik, edukálni kell a vállalatokat, s 2-3-4 év után belátják, nem ördögtől való a tőzsdére menetel, aminek kritériumrendszere van. Nem árt, ha 8-10 éve működik egy cég, ha árbevételének minimum 50 százaléka exportból származik, ha 30 százalék, vagy afölötti profitot termel, ha évi 20 százalékos növekedést produkál, és persze meghatározó a likviditása, a tőkeszerkezete, hogy ne legyen túlfinanszírozva. Mint elhangzott, a keresleti oldalt is képezni kell, mi mindenre jó a tőzsde. „Ügyfeleinknek megtanítjuk a részvénybefektetések pszichológiáját, hogy pont olyan, mint a devizákkal való játék, fontos, hogy az ügyfél őrizze meg a higgadtságát, mert azzal tud a legtöbbet elérni" - magyarázta az MKB Bank vezérigazgató-helyettese, tudás nélkül nincs siker. Már tudható, melyek azok a cégek, amelyek alkalmasak a tőzsdei bevezetésre. Számukra elmagyarázzák, milyen fázisokon kell keresztül menniük. Megjegyezte, a globális pénzügyi válságot követően ezt a tudást a nagybankok idehaza leépítették, az MKB azonban visszaépítette, s a Budapesti Értéktőzsdével együttműködve kész a startra.
Végigmenedzselik azokat a vállalkozásokat, amelyek a tőzsdére lépés mellett döntenek, hogy a lehető legnagyobb biztonságban történjen a folyamat. „Remélem, nem leszünk ezzel egyedül, az ügyfelek kedve pedig megjön, hogy tőzsdei cégekbe fektessenek" - mondta Katona Oldikó. Végezetül bejelentette: az MKB is megy a magyar tőzsdére, az európai uniós kötelezettség vállalás jegyében 2019-végéig be kell bevezetni az értéktőzsdére.

SZINTUGRÁS
Végh Richárd, a Budapesti Értéktőzsde Zrt. vezérigazgatója előadásában aláhúzta, a vállalkozásoknak nemcsak hitelre és uniós pénzekre, hanem tőkére is szükségük van. Ám kevesen jutottak el arra a felismerésre, hogy a szintugráshoz tőke kell, s ez még inkább igaz lesz 2020 után, amikor tejesen új feltételekkel állnak rendelkezésre az európai uniós támogatások. A BÉT vezérigazgatója közölte, 2017-ben új kategóriát hoznak létre a kkv-k számára a tőzsdére jutáshoz, ami egy testre szabott rendszert jelent a kkv piac számára. A befektetőket is szeretnék meggyőzni arról, hogy érdemes ezekbe a vállalatokba pénzt rakni. Az elsődleges forgalomba hozatal (IPO) akkor lehet sikeres - hangsúlyozta - ha a céget a tőzsdére lépéshez felépítik, ennek érdekében pedig érdemes felvenni a kapcsolatot a BÉT-el, ahol professzionális csapat mentorálja a folyamatot. Ahhoz, hogy sikeres sztori legyen, számszerűsíthető és egyéb kritériumoknak is meg kell felelniük. Előbbi kategóriába tartozik a tőkeáttétel, a növekedés üteme, a nyereség. „Érdemes tudatosan előkészíteni az IPO-t, s amikor egészséges befektetési célpontot mutatnak a befektetők számára a mutatók, akkor kell lépni" - magyarázta. Hozzátette, legalább ennyire fontosak a nem számszerűsíthető faktorok, egyebek között a management hitelessége, tapasztalata, a cég márkaereje, piaci részesedése, vagy az, hogy a stratégiája menyire hiteles, a management eddigi teljesítménye visszaigazolja-e a jövőbeli várakozásokat. Úgy vélte, kellenek az intézményi befektetők, hogy legyen egy stabilitás a részvényben, ám kellenek a magánbefektetők is, amelyek alap likviditást jelentenek, s amelyek mellett az intézményi befektetők is komfortosan érzik magukat, s mernek befektetni az adott részvénybe.

Akárcsak az MKB vezérigazgató-helyettese, a BÉT első embere is rámutatott: kevés vállalatvezető fejében van jelen a tőzsde, mint reális alternatíva. Oka ennek, hogy kevés sikertörténet van, de az is, hogy ez idáig kevesen vették észre, tőkére van szükség a növekedéshez, szintet kell ugrani.

SZEMLÉLETFORMÁLÁS
Ő is a szemléletformálás fontosságára hívta fel a figyelmet. „Nem lehet hátradőlni, ahogy a lengyeleknél, nálunk is fel kell gyorsítani az oktatást, a mentorálási programokat, az edukálást!"- húzta alá Végh Richárd. A Figyelő TOP 200 nagyvállalat körében végzett felmérés eredményét a Corvinus Egyetem oktatói: Kazainé Ónodi Annamária és Juhász Péter ismertették. A vállalatokat arról kérdezték, mit tekintenek a legnagyobb sikernek az elmúlt években, mely területeken kellene leginkább előrelépniük a versenyképesség megőrzéséhez, és milyen tényezők akadályozzák őket versenyképességük megőrzésében. A 200 nagyvállalat közül 74 válaszolt. Úgy vélekedtek, extrém nagy változások nem következtek be az elmúlt esztendőkben. A hazai cégek panaszkodtak az állani terhek növekedésére, ugyanakkor megítélésük szerint javult a munkaerő képzettség, ezt a kevésbé export intenzív, 250 főnél kisebb vállalatok tapasztalták. A sikert - válaszaik szerint - leginkább a jövedelmezőség, a motivált csapat és a technológia határozza meg. Az egyéb termékek bevezetését az utolsó helyen említették, pedig ez az innováció kulcsa, mégsem tette egyetlen cég sem az első helyre. Fontosnak tartották ugyanakkor az emberi erőforrást és a jövedelmezőséget, e két területen már kismértékű javulás is lényeges sikert eredményez. A válaszadók több, mint 50 százaléka úgy látja, hogy az emberi erőforrás hiánya a növekedés legfőbb korlátja, ezért a jövőben a munkaerőt kívánják fejleszteni, ebben látják versenyképességük megőrzésének garanciáját is. Prioritásként kezelik még a termelékenységi hatékonyságot és a jövedelmezőség javítását. Negatívumként említették a szabályozási környezet bizonytalanságát, s elég sokan emelték ki az állami elvonások mértékét. A vállalatok csupán 21 százaléka említette a nem megfelelő finanszírozási forrásokat a növekedés korlátjaként. A Corvinus oktatói hangsúlyozták: a kutatás legfőbb konklúziója, hogy az emberi erőforrás kiemelten fontos a siker, a növekedés és a fejlesztés szempontjából is. Nem véletlen, hogy a cégek a humánerőforrás fejlesztésre koncentrálnak, s a nemzetközi kutatások is azt igazolják, hogy a következő 5-10 évben nemzetközi szinten is a legnagyobb gondot a szakemberhiány jelenti majd.

VÁLLALATI SIKERSTRATÉGIÁK
A nagyvállalatok képviselői, Orbán Gábor, a Richter stratégiai igazgatója, Ábrahám László, a NI Hungary Kft. vezérigazgatója és Garai Dániel, a MET stratégiai és üzletfejlesztési igazgatója az általuk vezetett vállalatok növekedési stratégiáiról számoltak be.

Orbán Gábor azzal az ismert tételmondattal nyitott, hogy a magyar gazdaság kicsi és nyitott, s éppen kicsi mivolta miatt a növekedés szempontjából logikus lépés a nemzetközi nyitás. Hozzátette, hogy az export nem ugyanazt jelenti, mint 15 évvel ezelőtt. Az extenzív növekedési irányultságot össze kell hangolni valamilyen intenzív növekedéssel. A 11.431 főt foglalkoztató, 1,2 milliárd euró évi forgalmat bonyolító, több, mint 100 országra kiterjedő hálózattal rendelkező gyógyszercég stratégiájában meghatározó hangsúlyt kap a K+F, amivel megkülönbözteti magát a versenytársaitól. „Az egyetlen olyan magyar gyógyszercég, amely szakmai befektető nélkül működik, s a managment viszonylag szabadon hajthat végre egy olyan stratégiát, ami optimális pályán tartja a céget" - fogalmazott. Megjegyezte, a kutatásban egyre szűkülnek a lehetőségek, ezzel párhuzamosan egyre nőnek a költségek a hatósági elvárások miatt. Új hatóanyagaik részben biológiai eredetűek, a biológiai organizmusok alapján termelt hatóanyagok kikísérletezése és gyártása azonban sokkal drágább, mint a kémiai anyagoké. A keresleti oldal is változik, az ár erózió, ( a hatóságok egyre szigorúbb standardeket állítanak, emellett aktívan és sikeresen letörik az árakat, nehéz megkülönböztetni egymástól a termékeket) pedig óriási kihívást jelent a kutatás megtérülése tekintetében. Mint vázolta, más portfolióval vannak jelen Brazíliában és a latin-amerikai térségben, s megint mással Európában. A generikus vállalatok méretnöveléssel válaszolnak az árerózióra, s a fajlagos költségek leszorításával igyekeznek elérni a költségek megtérülését. Globális szinten az iparági szereplők alig tudnak mit kezdeni azzal, hogy India és Kína olcsó hatóanyagokkal árasztja el a világot, amellyel képtelenség lépést tartani. Mi marad? - kérdezte Orbán Gábor. „Keresni azokat a lehetőségeket, ahol differenciálni tudja magát egy gyártó, azokat a szegmentált piacokat, ahol a belépési magasabb hozzáadott érték és margin fenn tud maradni legalább egy darabig."

Mint magyarázta, a szegmentált piacok felkutatása a feladat, ami úgy történhet sikeresen egy ilyen kis ország esetében, mint Magyarország, hogy a generikus termékpaletta adja a derékhadat, s ez ki kell egészüljön originális kutatásból eredő innovációs, új termékekkel, Ezzel a stratégiával megítélése szerint a cég követhető és követendő példát ad. Ábrahám László, az NI Hungary Kft. vezérigazgatója infografikával mutatta be, hogy 15 éves alapítása óta a cég dinamikusan fejlődik, termékeik nagy hozzáadott értéket képviselnek, ott vannak a nagy zöldipari és mérnöki kihívásokban, a CERN gyorsítójában. Vevőik között szerepel a Tesla, a NASA, szinte mindenki, aki ipari tevékenységgel foglalkozik, s a globális top 500-ba tartozik. A cégnél 1200 alkalmazott dolgozik, 33 év az átlagéletkor, 35 százalékuk hölgy, s a top menedzser 37 százaléka is nő. Úgy vélte, az elektronikai ipar nem lebecsülendő százalékát adja a GDP-nek, a feldolgozóipar 20, az autógyártás 30, s az export 30 százalékát. A Nokia kivonulása és az Elcotec leállása azonban nem segítette az elektronikai ipar pozícióit, összesen 100 ezren dolgoznak az ágazatban.

Az NI Hungary vezérigazgatója úgy látja, sokkal nagyobb teljesítményre lenne képes az iparág, ha oktatás-képzés tekintetében nem lennénk sereghajtók az EU-ban. GDP arányosan keveset költünk rá, holott, ha azt akarjuk, hogy elektronikai cégek ruházzanak be Magyarországon, akkor biztosítani kell ehhez a magasan képzett munkaerőt. Garai Dániel, a MET stratégiai és üzletfejlesztési igazgatója előadásában azt vázolta fel, hogyan lett egy hazai gázkereskedő vállalkozásból nemzetközi szinten jegyzett, több lábon álló, az energiakereskedés számos területén dinamikusan növekvő nagyvállalat. Tizenkét országban vannak jelen, induláskor 87 millió euró volt a konszolidált árbevételük, ma 4,5 milliárd euró évente, ügyfeleik száma 5000, s 23 ezer felhasználási ponton értékesítenek gázt. A cég erőssége a 400 motivált szakképzett munkatárs, emellett versenyképes finanszírozási megoldásaik, a több termére kiterjedő erős pozícióik, hatékony kockázat kezelési módszereik biztosítják versenyképességüket.
Kapcsolódó cikkek
mail
nyomtatás
címkék: Figyelő Top200

Hozzászólások

Csíki-csuki

A Heinekennel csatázó csíkszentsimoni Igazi Csíki Sör védelmére kelve hadat üzent a hazai sörmultiknak is a kormány.

Hat éves csúcson az eurozóna növekedése

Az üzleti hangulat jelenleg Franciaországban és Európa legnagyobb részén rendkívül kedvező, bár a választások miatti bizonytalanság érzékelhető.

Budapesti konferenciával indul a FabLaBNet

Az Európai Unió által támogatott új projekt, a FabLabNet március 28-án indul a partnerek által közösen, 3D-nyomtatott alkatrészekből épült rakéta jelképes kilövésével..

Gyorsan nőnek a kereskedelemben a bérek

Kötelező létszám, 100 százalékos vasárnapi pótlék és a havi két szabad hétvége. Tovább nőhet az ágazatban a bérköltség.