Az európaiak nagy többsége támogatja a menekült-kvótát

Figyelő Online - Csepi Lajos
2016.02.21  16:15   
mail
nyomtatás
Egy új felmérés azt mutatja, hogy az EU országainak polgárai körében nagy a támogatottsága az Angela Merkel német kancellár által képviselt menekült-és határvédelmi politikának. Egyes országok vezetői azonban ezt a politikát ellenzik.
Nyár óta Angela Merkel elkeseredetten kampányol egy EU-szintű kvótarendszer kialakítása érdekében, amely révén a menekülteket a tagországok között szétoszthatnák.

A pénteki brüsszeli EU-csúcstalálkozón Merkel újra azt tapasztalta: magányos harcosként kell küzdenie, hogy ebben a kérdésben kiharcolhassa partnerei együttműködését. Erőfeszítései a kelet-európai ellenállás falába ütköztek.

A kvóta-rendszer kísérleti alkalmazására, amelyről szeptemberben megállapodás született, nem került sor.

A Bertelsmann Alapítvány egy felmérése azonban azt mutatja, hogy az európaiak nagy többsége támogatja Merkel javaslatait, és ez a lelkesedés azokban az országokban is jelen van, amelyek vezetői Brüsszelben a német kancellár ellen harcolnak.

A tanulmány azt mutatja, hogy az európaiak 79 százaléka gondolja úgy: az EU-nak kellene, hogy legyen bevándorlási politikája, 52 százalékuk szerint pedig a tagállamoknak e kérdésben le kellene mondani szuverenitásukól Brüsszel javára.

Az emberek ugyanilyen aránya (79 százalék) azt mondta, hogy a menedék-kérőket arányosan szét kell osztani a tagállamok között, és 69 százalék értett egyet azzal, hogy azokat az országokat, amelyek nem működnek együtt, az EU pénzügyi támogatás visszavonása révén meg kell büntetni.

A közös politika iránti támogatás ugyan az alapító tagállamokban volt a legnagyobb, de a válaszadók többsége az EU-hoz 2004-ben csatlakozott kelet-európai országokban is a kvóta-rendszer bevezetése mellett foglalt állást. A lakosság együttérzése ellenétes Lengyelország, a Cseh Köztársaság, Magyarország és Szlovákia – az úgynevezett „Visegrádi országok” – erőszakos magatartásával, amelyek nem hajlandóak a kvóta-rendszer alapján rájuk jutó menekült-csoport befogadására. Az új tagállamokban ugyanakkor csak a megkérdezettek 41 százaléka értett egyet azzal, hogy a kvóta-rendszert elutasító országokat pénzügyi jellegű büntetésben kell részesíteni.

A felmérés szerint széleskörű támogatás övezi az emberek szabad mozgásának biztosítására vonatkozó irányelvet. Ennek megőrzését most veszélyezteti a bevándorlók támogatásának megvonására irányuló brit fenyegetés, illetve a menekültek útvonalán, az északi Svédországtól egészen a délen fekvő Horvátországig felépülő kerítések és a határellenőrzés ismételt bevezetése.

A válaszadók összesen 79 százaléka mondta azt, hogy a mozgás szabadsága annyira fontos az EU számára, hogy azt mindenáron meg kell őrizni.

Látványosan erősíti Angela Merkel szolidaritás-párti politikáját az is, hogy a megkérdezettek 87 százaléka szerint az EU-nak meg kell védenie külső határait. Angela Merkel a német parlamentben, az elmúlt héten mondott beszédében kijelentette: egyik kulcsfontosságú célkitűzése, hogy megvédjék az Európai Unió tengeri határait. Elítélte a kelet-európai államok vezetőit, akik Macedónia határán újabb kerítés építésére szólítottak fel annak érdekében, hogy megakadályozzák a Görögországba érkezett menekültek északi irányba történő továbbhaladását. „Mélyen meg vagyok győződve: nem lehet európai megoldás, hogy a tényleges határok közelébe épített kerítések mögé bújunk, hogy nem tudunk szomszédjainkkal megállapodni erről a kérdésről” mondta Angela Merkel.



Angela Merkel (MTI fotó)

A felmérés megállapítása szerint 2015 júliusa óta 2 százalékkal, 60 százalékra nőtt azok aránya, akik szerint ezekkel a problémákkal az integráció további erősítése útján lehet megküzdeni.

A kvóta-rendszer bevezetését és az alkalmazását megtagadó országok megbüntetését a megkérdezett németek támogatták a legmagasabb, 91, illetve 84 százalékos arányban. Egyöntetű az olasz válaszadók egyetértése is. A lengyelek ezzel szemben csak 36 százalékos arányban fogadnák el a pénzügyi szankciókat.

A németek nem bizonyultak nagyvonalúnak a menedék-kérelmek elfogadása tekintetében sem. Csak a megkérdezettek 37 százaléka válaszolta, hogy az államnak nagyvonalúan kell eljárnia, ami a hat legnagyobb EU-tagállam (Németország, Franciaország, Olaszország, Nagy-Britannia, Spanyolország és Lengyelország) között a legalacsonyabb arány.

A felmérést 2015 decemberében, 28 tagállam 11,410 főt felölelő mintája alapján végezték el.
Kapcsolódó cikkek
mail
nyomtatás
címkék:

Hozzászólások

Felzárkóztatás: Balog elárulta, mi kell a sikerhez

Sikeres felzárkózáspolitikához minden érintett együttműködése szükséges - hangsúlyozta az emberi erőforrások minisztere.

Lengyelország teljes mértékben elkötelezett az EU irányában

Fel sem merül, hogy Lengyelország kilépjen az európai közösségből.

Rakétaüzemmódba kapcsol a konjunktúraindex

Az index így is 2,5 éves csúcsára jutott - közölte a GKI.

Az évszázad összecsapása

A Gazprom és az Európai Bizottság között létrejött alku versenyképes áron biztosíthat gázt a jövőben a közép- és kelet-európai piacok számára.



A csehek is perbe szállnak a német autópálya-díj ellen

A díjfizetési kötelezettség 2019-ben lépne hatályba.

Az EU üzent az oroszoknak

Az előző napon őrizetbe vett békés tüntetők haladéktalan szabadon bocsátására sürgette Oroszországot hétfőn az Európai Unió.

top200