Egy olasz kisváros megnyitotta otthonait a menekültek előtt

Figyelő Online - Csepi Lajos
2016.02.14  17:08   
mail
nyomtatás
Egy 1500 lakosú, Közép-Szicília napsütötte hegyvidékén fekvő város példát mutat a világnak, hogyan kell befogadni a menekülteket.
Sutera elszigetelt, szegény, öreg és zsugorodó lakosságú városa nem tűnik igazán vonzó helyszínnek a bevándorlók elhelyezésére. Mégis egyike azoknak a nagyszámú olasz településeknek, ahol a lakosok tágra nyitották ajtaikat néhány menekültnek azon ezrek közül, amelyek egyre érkeznek az ország partjaira.

Olyan országokban, mint Németország vagy Svédország, a menekültekről való gondoskodás elsősorban az állam feladata. Olaszország is felépített egy sor központot, hogy kezelni tudja az érkezők áradatát. Sok olasz azonban sokkal személyesebb fogadtatást biztosított a menedékkérőknek.

Sutera városának menekült-programja bizonyíték arra, hogy az integráció még a legkevésbé valószínű helyszíneken is megvalósulhat. Giuseppe Grizzanti polgármester a 2013 októberi, Lampedusa melletti hajótörést követően, ahol 366 bevándorló meghalt, elhatározta, hogy megnyitja a város kapuit a menekültek előtt. A város jelenleg 34, a Közel-Keletről és Afrikából érkezett menekültnek ad otthont, közöttük egy sor gyermeknek. Valamennyien helyi családoknál élnek.

Grizzanti a menekültek befogadását azoknak az olaszoknak az élményeihez hasonlítja, akik több mint egy évszázada érkeztek meg New York Ellis szigetére. Közöttük néhányan Sutera-ból származtak. „Történelmileg Sutera – és valójában egész Szicília – a bevándorlás szigete volt” - mondta a polgármester a The Local tudósítójának. A menekült-válság pedig lehetőséget kínált számunkra, hogy városunkat egy bevándorlási központtá alakítva megfiatalítsuk.”

Más olasz városoktól eltérően, ahol a bevándorlókat üres épületekben, a város szélén helyezték el és magukra hagyták őket, Sutera-ban minden egyes menekültet egy helyi családra bízták azzal a feladattal, hogy segítsék a beilleszkedésüket. Három szigorú szabályt írtak elő: tilos otthon alkoholt fogyasztani, a legmesszebbmenőkig biztosítani a háborítatlan magánéletet és, ami talán a legfontosabb, kötelező olasz nyelvleckéket venni.

A nyelvórákat minden héten Sutera két iskolájában szervezik. A felnőttek és a gyermekek külön órákon vesznek részt. Az órákat önkéntesek tartják, így Mario Tona, egy nyugdíjas tanár, aki szabad idejét és tapasztalatait rendelkezésre bocsátva biztosítja, hogy a menekültek a lehető legjobb indítást kapjanak Olaszországban.

Sutera egy a sok olasz település közül - legtöbbjük a szegény déli országrészben található, ahol a helyiek rendkívül nagyvonalúan fogadták a menekülteket. Szardínia egyik bányászvárosában, Carbonia-ban a helyiek saját zsebükből vásároltak a menekülteknek telefon-kártyákat és cigarettát. A calabriai Satriano-ban a helyi polgármester lepusztult otthonokat újíttatott fel abban a reményben, hogy rábeszélheti a menekülteket: maradjanak ott.

Kérdés azonban: segíthetnek-e a bevándorlók végül is abban, hogy Sutera újra benépesüljön? „Semmiképpen sem” véli a polgármester. „Nem hiszem, hogy több menekültet be tudnánk fogadni, mert az már feszültséget okozna. A programunkat viszont már átadtuk a szomszédos városnak, Milena-nak, ahol még csak 25 személyt fogadtak be. A város valós gazdasági helyzete miatt a legtöbb menekült itt csak rövid távú otthont találhat magának. Körülbelül két évig tart, amíg a menedék-kérelmeket elbírálják.”

„Ezt követően valószínűleg egy nagy, Milánóhoz vagy Torinóhoz hasonló városba költöznek, hogy munkát találjanak maguknak, ahogyan erre kényszerülnek a mi fiataljaink is. Ez a projekt azonban nem Sutera-ról szól, ez egy emberiességi program.

A program azonban mégis a város javára válik. A bevándorlók befogadása évi 260 ezer eurós bevételt jelent, olyan összeget, amely segíti a helyi gazdaságot. Hat helyi lakos teljes munkaidőben dolgozik a menekült-befogadási projekten és gondoskodik az érkezők ellátásáról.

Egy ilyen személy a 28 éves Mariella Cirami. „Minden nap számomra egy új ablakot nyit meg a világra” mondta a La Stampa munkatársának, hangsúlyozva, hogy a projekt nagy mértékben megváltoztatta a város légkörét. „Az a néhány gyermek, aki a városban lakik, most a menekültekkel játszik az utcán.”

Az elmúlt augusztusban a város, látványosan bemutatva, mennyire törekszik a bevándorlók beilleszkedésének elősegítésére, még a „vendéglátás fesztiválját” is megrendezte. A menekültek a település lakosaival együtt élvezték a hagyományos zenét, táncokat és ételeket.

Az eddigi, alapvetően igen kedvező tapasztalatok ellenére Grizzanti polgármester elismeri, hogy a program elindítása előtt sok helyi lakosnak, elsősorban az idősebbeknek komoly fenntartásai voltak. A feszültség azonban hamarosan feloldódott. Az integráció eredményességét bizonyítja, hogy az egyik, Nigériából érkezett bevándorló még a város hagyományos karácsonyi, Jézus születéséről szóló színpadi előadásban is szerepet kapott. A programnak minden évben 15 ezer nézője van.

„Az itteni emberek jó lelkűek, itt nincs rasszizmus. Ha találok villanyszerelői munkát, mindent meg akarok hálálni, amit értem tettek” mondta a La Stampa munkatársának a nigériai bevándorló. „Itt csak az a probléma, hogy a település elszigetelt.”

A legközelebbi város, Caltanisetta másfél órányi autóbusz-útnyira van, száraz, kanyargós hegyi utakon, amelyeket virágzó kaktuszok szegélyeznek. E projekt előtt Sutera egy nagyon drága, 1,3 millió eurós lift létesítéséről volt híres, amelyet soha sem adtak át. Most, a második világháború óta legnagyobb menekült-válság idején egy kivételes emberiességi program kapcsán került a figyelem középpontjába.
Kapcsolódó cikkek
mail
nyomtatás

Hozzászólások

Orbán: közeledünk az ésszerű migrációs politikához Európában

Varsóban több más téma - például a múlt heti római EU-csúcs és a Brexit - mellett napirenden volt a bevándorlás kérdése is.

Kisebb profitra számítanak idén a nagyvállalatok

Visszafogottabban látják a cégek az exportpiaci lehetőségeket is.

Ezeket a lakásokat keresik a külföldiek

A magyar lakáspiacon stabil részesedéssel rendelkező külföldiek körében a Balaton és Győr-Moson-Sopron megye is népszerű.



Jön az ukrán vízummentesség

A grúzok után megszűnik az ukránok vízum-kötelezettsége is.

Szlovákia újjáépíti Kuba elaggott hőerőműveit

A Kubának nyújtott szlovák segítség azonban káros lehet a helyiek egészségére.

Közép-Európa lesz az innováció európai központja?

A Visegrádi Csoport vezetői kedden aláírják az innováció fejlesztéséről szóló „Varsói Nyilatkozatot".

Románia a dohányzás ellen harcol és nyerésre áll

Tilalmat rendelt el, társadalmi vitát rendezett és átültette a dohánytermékekre vonatkozó Európai Direktívát.

top200