Terror: Döntéshozók előtt az alkotmánymódosítás

Figyelő Online
2016.02.06  11:35   
mail
nyomtatás
Megkezdődött pénteken a francia nemzetgyűlésben a terrorveszély kapcsán kezdeményezett alkotmánymódosítás vitája, amely miatt a múlt héten lemondott Christiane Taubira volt igazságügyi miniszter.
A november 13-i párizsi terrortámadásokra válaszul Francois Hollande államfő által kezdeményezett reform két fő javaslata, hogy foglalják alkotmányba a rendkívüli állapot szabályozását, valamint a terrorizmusért elítéltek megfoszthatóságát francia állampolgárságuktól.

A közvélemény-kutatások szerint a franciák többsége által eleinte támogatott kezdeményezés olyan heves társadalmi vitát váltott ki, és elsősorban a második pont olyannyira megosztja a képviselőket a kormánypárti és az ellenzéki oldalon is, hogy a reform elfogadása teljesen bizonytalannak tűnik.

Manuel Valls miniszterelnök vitaindítójában legitimnek nevezte az állampolgárság megfoszthatósága miatt hetek óta tartó vitát. Ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy tavaly 11 merényletet hiúsítottak meg a hatóságok, s az iszlám szent háború, a dzsihád iránt érdeklődő francia állampolgárok száma már elérte a 2 ezret.

"A terrorfenyegetettség jelen van, és tartós lesz. A franciák ezért azt kérik tőlünk, hogy mindent tegyünk meg a védelmükben" - fogalmazott a kormányfő a nemzetgyűlésben, ahol a képviselőknek alig harmada jelent meg.

Szombaton ezrek tüntettek Párizsban az alkotmányreform ellen, amely a tiltakozók szerint visszalépést jelent a francia demokrácia számára. A reform ellenzői attól tartanak, hogy az igazságtalanul célba veszi a muszlimokat, egyesek szerint pedig arra a második világháborús intézkedésre hasonlít, amelynek keretében megfosztották állampolgárságuktól a francia zsidókat.

A vita egyébként elsősorban szimbolikus, hiszen a rendkívüli állapotot 1955 óta törvény szabályozza, és alkotmányba iktatása a gyakorlatban nem jelentene lényegi változást. Az ellenzők ezért is tartják feleslegesnek az intézkedést.

Nils Muiznieks, az Európa Tanács emberi jogi biztosa szerdán a Le Monde című napilapban rámutatott, hogy a rendkívüli állapot kivételes eszköz, amely lehetővé teszi a hatalom számára, hogy bírói felhatalmazás nélkül intézkedjen, ami "súlyosan korlátozza az alapvető szabadságok gyakorlását, és meggyengít bizonyos, a jogállamiság által nyújtott garanciákat". A biztos szerint a rendőrök által elkövetett jogsértések, különösen azok az erőszakos intézkedések, amelyek téves információn alapultak, nagy erkölcsi és anyagi károkat okoztak olyan személyeknek - gyakran muszlimoknak -, akiknek semmi közük sincs a terrorizmushoz. Muiznieks hangot adott véleményének, hogy a rendkívüli állapot, amelyet a francia parlament bele kíván foglalni az alkotmányba, "viszonylag korlátozott mértékben" gyakorolt befolyást a terrorizmus elleni harcra.

Manuel Valls miniszterelnök szerint viszont a rendkívüli állapot alkotmányba iktatása olyan, mint ha annak "különleges jellegét márványba foglalnánk". A rendkívüli állapot - amely lehetőséget ad a rendőrségnek arra, hogy házi őrizetben tartson minden olyan embert, akinek tevékenysége megzavarhatja a közrendet, éjjel-nappal házkutatást tartson bírói engedély nélkül, és gyülekezési tilalmat rendeljen el - a kormányfő szerint "hatékony és elengedhetetlen a franciák biztonságának biztosításához".

A szöveg másik vitatott pontja a terrorizmusért elítéltek megfosztása francia állampolgárságuktól. Eredetileg csak a kettős állampolgárokra vonatkozott volna a javaslat, a szocialisták kérésére módosított szöveg azonban "az egyenlőség elvének nevében" a csak francia állampolgársággal rendelkezőket is érinti. Ez viszont azért vet fel aggályokat, mert a nemzetközi jog alapján senki nem tehető hontalanná.

A lemondott igazságügyi miniszter a héten megjelent könyvében azt a kérdést tette fel, hogy "mi lenne a világgal, ha minden ország kitoloncolná a nemkívánatos, de ott született állampolgárait? Képzeljünk el egy hulladékországot, ahol összezárjuk őket?" - írta Chistiane Taubira.

A vita ellenére a nemzetgyűlés várhatóan jövő szerdán kormánypárti többséggel elfogadja a javaslatot. A szenátusban - amely elé márciusban kerül a szöveg - viszont az ellenzéki jobboldal van többségben, így ott bizonytalan a tervezet sorsa.

Az alkotmánymódosítás végleges elfogadáshoz a nemzetgyűlés és a szenátus együttes ülésén a képviselők és szenátorok háromötödös támogatására van szükség, amely egyelőre nem biztosított.
Kapcsolódó cikkek
MTI
mail
nyomtatás

Hozzászólások

Szigorít Amerika

Az amerikai kamatemelés oldaláról nem fenyeget válság, más csatornákon keresztül azonban különféle veszélyek leselkednek a világgazdaságra.

Jön a házhozszállítási adó?

Fehér asztal mellett, de csörtével indult a konzultáció a „kettős élelmiszerminőség" elleni intézkedésekről.

Nagyhatalmi ambíciók

A Phenjannak címzett amerikai fenyegetések valójában Pekingnek szólnak. Ettől függetlenül komolyan kell venni azt, hogy az észak-koreai rezsim atomnagyhatalom akar lenni.

Csíki-csuki

A Heinekennel csatázó csíkszentsimoni Igazi Csíki Sör védelmére kelve hadat üzent a hazai sörmultiknak is a kormány.



Szigorít Amerika

Az amerikai kamatemelés oldaláról nem fenyeget válság, más csatornákon keresztül azonban különféle veszélyek leselkednek a világgazdaságra.

Lengyelország is megerősítette uniós jövőjét

„Az Európai Unió egysége kulcsfontosságú Lengyelország számára" mondta Beata Szydło lengyel miniszterelnök.

A csehek egységes és biztonságos Európát szeretnének

Európának képesnek kell lennie arra, hogy összehangolt módon lépjen fel a terrorizmus, a jogellenes migráció és a szervezett bűnözés ellen.

top200