Rendszerszintűvé vált a hazai korrupció

Figyelő Online
2016.01.27  14:45   
mail
nyomtatás
A vizsgált 168 ország közül Magyarország az 50. helyen áll a korrupciós listán - közölte a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója a szervezet szerdai budapesti sajtótájékoztatóján.

2014-hez képest három helyet esett vissza Magyarország, egyben 54 pont helyett 51-et kapott a vizsgálat során - közölte Martin József Péter. A felmérés szerint Magyarország rendelkezik a leginkább centralizált gazdasági és politikai rendszerrel az Európai Unióban, a bíróságokon kívül minden állami intézmény inkább a kormány és nem a társadalom érdekeit képviseli - közölte az ügyvezető igazgató.

A korrupciós rangsort üzletemberek és szakértők, továbbá 11 intézmény 12 háttérkutatása alapján állították össze a TI berlini központjában.

Az országokat 0 és 100 pont között értékelték; minél alacsonyabb pontszámot kap egy-egy állam annál korruptabbnak minősíthető - közölte. Ennek alapján a leginkább korrupciómentes országok sorrendben: Dánia (91pont), Finnország (90), Svédország (89), Új-Zéland (88), Hollandia (87) és Norvégia (87). A leginkább korrupt államok Szomália (8) és Észak-Korea (8). Afganisztán 11, Szudán 12, Dél-Szudán és Angola 15-15 pontot kaptak. Magyarországot Szaúd-Arábia előzi meg 52 ponttal, míg Bahrein, Horvátország és Szlovákia ugyancsak 51 pontot kapott. Ezeket az államokat Kuvait (49) és Kuba követi (47). Hangsúlyozta, hogy Magyarország hosszú évek óta lejtmenetben van a listán. Amíg a kétezres évek elején az évente ismétlődő jelentés alapján a régióban csupán Észtország volt kevésbé korrupt, ma már az alsó negyedben helyezkedik el az ország. Az Európai Unióban csak Bulgária, Görögország, Olaszország és Románia kapott rosszabb minősítést Magyarországnál. A régióban Észtország bizonyult a legkevésbé korruptnak (70). Sorrendben Lengyelország (62), Litvánia (61), Szlovénia (60), Csehország (56), Lettország (55) követi.


Úgy vélekedett, hogy a korrupciós szint szorosan összefügg egy-egy ország versenyképességével.

A Világgazdasági fórum éves jelentései szerint, 2001-ben Magyarország a 28. legversenyképesebb állam volt a világon, 2015-re visszaesett a 63. helyre. 2006 óta még a régiós átlagtól is egyre inkább elmarad az ország - tette hozzá az ügyvezető igazgató. A továbbiakban a jelentés megállapítja - folytatta Martin József Péter -, hogy Magyarországon rendszerszintű és sokszor legalizálttá vált a korrupció, vagyis olyan jogszabályok születnek, amelyek jogszerűvé teszik a korrupciót. Ez azt jelenti, hogy a közpénzeket sokszor illetéktelenül használják fel, és a közbeszerzések elnyerését sokkal inkább az adott vállalkozás kormányzattal kialakított viszonya határozza meg, mint a piaci helyzete - tette hozzá. Ez visszafogja a gazdaságot, hiszen a cégek elsősorban nem a fejlesztésekben, hanem a kormánnyal ápolt jó viszony kialakításában érdekeltek. Mindennek következménye a befektetések csökkenése, a gazdasági növekedés pedig kizárólag az uniós forrásoknak köszönhető - mondta.

Martin József Péter az egyetlen pozitívumként az úgynevezett utcai, vagyis rendőrök, hivatali ügyintézők, vámosok által elkövetett korrupciós cselekmények csökkenését említette, illetve, hogy a pénztárgépek online bekötése fehérítette a gazdaságot.
Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója arról szólt, hogy eközben az állam által "foglyul ejtett" intézmények, mint a rendőrség és az ügyészség, folyamatosan a korrupció csökkenéséről számolnak be.
Ugyanakkor például szóba sem kerül annak vizsgálata, hogy Paks 2 kapcsán 10-12 milliárd eurónyi közpénzt kíván elkölteni az állam, vagy a Magyar Nemzeti Bank 200 milliárd forinttal támogat alapítványokat - mondta.

Szintén nem vizsgálja senki, hogy található-e összefüggés az egyes vállalatok által juttatott sporttámogatások és az adott cég közbeszerzési sikerei között. A takarékszövetkezeti szektor, a dohánykereskedelem átalakítása, a termőföld és a kaszinóügy a példái a legalizált korrupciónak - mondta Ligeti Miklós.

 

Kapcsolódó cikkek
MTI
mail
nyomtatás
címkék: korrupció

Hozzászólások

Jönnek a kiemelt turisztikai térségek

A Balatonnál 367 milliárd, Sopron és térségében 60 milliárd, a Felső-Tisza vidékén pedig 100 milliárd forint értékben valósulnak meg beruházások.

Simicskó: többet kell áldozni a biztonságra

A honvédelmi miniszter szerint a szerdai londoni terrortámadás is rávilágít arra, hogy jobban kell figyelni biztonságunkra, többet kell áldozni rá.

Magyarország is alakítója szeretne lenni a közös biztonságnak

Magyarország elkötelezett NATO-tagságát illetően, s alakítója kíván lenni a közös biztonságnak - hangsúlyozta a honvédelmi miniszter.

Brit volt a merénylő, és az elhárítás ismerte

Nagy-Britanniában született a szerdai londoni merénylet elkövetője, aki ellen néhány éve a brit elhárítás (MI5) vizsgálatot folytatott.



Együtt: mindent meg kell tenni a szentendrei ivóvízbázis védelméért

Meg kell akadályozni a Szentendrét és több mint tíz települést ellátó ivóvízbázis szennyezését.

A Jobbik magyarázatot követel az amerikai kémkedési ügyben

A Jobbik a Fidesztől vár magyarázatot az amerikai kémkedési ügyben.

Simicskó: többet kell áldozni a biztonságra

A honvédelmi miniszter szerint a szerdai londoni terrortámadás is rávilágít arra, hogy jobban kell figyelni biztonságunkra, többet kell áldozni rá.

Elfogadhatatlan, végrehajthatatlan a strasbourgi ítélet

Végrehajthatatlannak tartja Lázár János miniszter azt a strasbourgi bírósági ítéletet, amely elmarasztalta Magyarországot két bangladesi kiutasítása miatt.

top200