300-207    | MB2-704    | 640-916    | 300-070    | 100-101    | 9L0-012    | MB5-705    | 70-980    | 3002    | LX0-104    | 400-201    | 70-410    | CAS-002    | 642-035    | 350-018    | 642-732    | 300-206    | 101-400    | EX300    | EX200    | PMP    | 1Z0-051    | 70-410    | 102-400    | 200-310    | 70-532    | 1z0-434    | EX300    | CISSP    | 1Z0-061    | 810-403    | MB2-708    | MB2-708    | 300-320    | 1Z0-060    | 2V0-621    | A00-211    | 70-461    | 1V0-601    | 210-260    | 70-411    | A00-211    | 070-341    | IIA-CIA-PART1    | ADM-201    | 70-480    | 070-486    | 1Z0-051    | 300-115    | 350-080    | 300-075    | 2V0-621    | GCIH    | MB2-703    | 70-346    | 101-400    | 642-998    | C2010-595    | 300-075    | 810-403    | 101-400    | 300-070    | MB2-707    | 70-461    | MB6-704    | 640-692    | 70-346    | C_TSCM62_66    | MB5-705    | 70-462    | CAS-002    | PMI-001    | 3002    | 352-001    | 9L0-012    | 1V0-601    | 70-331    | DEV-401    | 100-101    | 640-875    | C2010-595    | 1Z0-062    | 200-120    | 70-461    | 70-486    | 1Z0-061    | MB5-705    | 300-115    | 1z0-434    | C_TADM51_731    | MB2-707    | 70-483    | 1Z0-053    | MB2-704    | 300-206    | ADM-201    | 640-554    | 642-999    | 70-497    | 070-480    | C2010-515    | CRISC    | 312-49v8    | 070-410    | 70-417    | 070-480    | MB6-702    | 010-150    | E20-597    | SSCP    | 2V0-621D    | CISSP    | 101    | 98-364    | CRISC    | MB2-704    | 210-451    | 644-906    | 70-461    | 98-367    | MB2-707    | 300-075    | 70-497    | CISM    | 210-060    | 642-732    | best 98-349 sale do 1Z0-051 questions best 70-347 test latestAWS-SysOps dumps sale cheap DEV-501 test sale MB2-703 test for sale offer VCP550 exam sale

Figyelő online |Gazdaság | Muszáj lesz emelni a béreket
telek


Muszáj lesz emelni a béreket

Figyelő Online - Halaska Gábor
2015.10.16  12:45   
mail
nyomtatás
Termelékenységi mutatók tekintetében jó esetben fele annyira hatékony egy döntően magyar tulajdonú vállalat. Ez utóbbinál 2-2,5-szer(!) annyi munkaerőre van szükség ugyanakkora hozzáadott érték előállításához, mint a döntően külföldi tulajdonú, de nálunk működő nagyvállalatoknál - hangzott el a Figyelő TOP200 Kiadványához és Gálájához kapcsolódó tematikus nagy konferencián.

A Figyelő TOP200 Konferencia a Larus Rendezvényközpont hátsó nagytermét olyan sikeresen megtöltötte, hogy már az elején, kilenc órakor külön széksort kellett betenni. Sőt, akadtak páran, akiknek hely sem jutott egy ideig, pedig a legfontosabb vendég, Szíjjártó Péter külügyminiszter miniszter csak 12 óra után érkezett meg. 

A gazdasági hetilap éves TOP200 Kiadványához és Gálájához kapcsolódó tematikus nagy konferencia fő témája idén a duális gazdaság volt, azaz a multinacionális nagyvállalatok és a hazai kis- közepes cégek világa alkotta „két Magyarország".
A konferencián felszólaló Szíjjártó Péter külügyminiszter szerint létezik jó és rossz probléma, és az olyanok, hogy Magyarországon például az autógyártásban nagy a nemzetközi vállalatok súlya, a jó problémák közé tartozik. Úgy látja, hogy ezt az egyensúlytalanságot hosszabb távon persze kezelni kell, de sokkal jobb a helyzet, mintha nem lenne nálunk például az Audi, a Mercedes, a GM vagy a Suzuki és számos nemzetközi és hazai beszállítójuk. A Külgazdasági és Külügyminisztérium vezetője egy hatpontos gazdaságfejlesztési programról is beszélt.

„Hatékonytalan Magyarország" - 2,5-szeres a lemaradásunk

Reszegi László, a Corvinus egyetem tanára, aki egyúttal a gyakorlatban vállalatmenedzseléssel is foglalkozik, a fő témához kapcsolódó felvezető előadásában egy friss Corvinus-Bisnode kutatást ismertetett. Ennek egyik lényegi megállapítása volt, hogy tőkehatékonyságban nagyon jók a legalább 50 százalékban magyar tulajdonú nagyvállalatok is. Ugyanakkor termelékenységi mutatók tekintetében fele annyira hatékony egy döntően magyar tulajdonú vállalat. Ez utóbbinál 2-2,5-szer(!) annyi munkaerőre van szükség ugyanakkora hozzáadott érték előállításához, mint a döntően külföldi tulajdonú nagyvállalatoknál.

Erre az ellentmondásra később egy kerekasztal beszélgetésben Győri Imre, a Magyarmet Finomöntöde Kft. ügyvezetője hozott példát: német partnerük ugyanazt a terméket közel dupla annyiért adta kint, mint amennyit ők kaptak érte itthon a nagy partnerektől. Miért? Ennek fő oka a német árszínvonal, minőség és nagyobb piac mellett nagyobb sorozatok, illetve az, hogy több munkafázisra számos kisebb cég szakosodott, akik gyorsan, jó minőségben és - nyilván tudásul-tőkeerejük, felkészültségük, magas fokú szakosodásuk és korszerű gépeik miatt - relatíve olcsón az öntöde kezei alá dolgoztak. Eközben ugyanehhez a termékhez itthon Győri Imre csak pontatlan, rossz minőségű és/vagy drága partnereket talált, miközben a terméket tőle fele annyiért vették volna meg. Ezeket figyelembe véve ki is jön a fenti különbség, így nem kell arra gondolni, hogy egy magyar dolgozó fele annyit végez el mint egy nyugat-európai; sőt, jellemzően itthon e téren még jobbak is vagyunk, a tényleges munkaidő hosszabb, azaz főként a tőke, a tudás, a kisebb sorozatok és az árazási különbségek okozhatják a hatalmas hátrányt.

Külpiac, külpiac és „belföldi külpiac" a siker titka

A Corvinusos vizsgálat persze a nagyokat nézte: a legalább 20 fős és minimum félmilliárdos árbevételű cégek mutatóit érintették, de kiszűrték az állami vállalatokat, így mintegy négyezres mintanagysággal dolgoztak. Ezek közül - a magyar tulajdonúakat nézve 2010 és 2014 közt - csak azok teljesítettek kiemelkedően, amelyek exportaránya 25 százalék feletti volt. Ez 533 magyar céget, azaz mintegy 15 százalékot jelent az említett körben. E vállalatok bevétele 4 év alatt 25 százalékkal, termelékenységük pedig 38 százalékkal bővült, megelőzve a többi csoportot, nem csak ahol kisebb volt az export, hanem még a nagy multikat is. Persze a döntően beszállítóként dolgozó cégeket is sorolhatnánk ide, hiszen a multik azután jellemzően 90 százalékban külföldön értékesítik a készterméket vagy akár szolgáltatást.
Békés Gábor, a Magyar Tudományos Akadémia KRTK Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa a Figyelővel közös exkluzív vállalati-beszállítói kutatásának eredményeit ismertette. E szerint - dacára a nyilvánvaló dualitásnak - igenis vannak sikeres magyar közép- és nagyvállalatok, amelyek intergrálódni tudnak, hozzáférnek a multikhoz, ugyanakkor ezek száma és aránya is igen alacsony.

A több mint 60 nagy cég válaszán alapuló kutatás arra jutott, hogy a multik még sokkal jobban szeretnék növelni a magyar beszállítóik arányát, mint gondolnánk, ám kétharmad részt magyarországi eredetű akadályok miatt - döntően három ok miatt - ezt mégsem teszik. Elsőként technológiai, szakmai és minőségbeli problémát említenek, másodsorban a méretgazdaságosságot, a megfelelő mennyiséget említik a válaszadók. Ám a megkérdezettek 13 százaléka a szakemberhiányt említette.

Nincs ember, főként szakember

A duális képzésnek és a szakemberhiánynak a Figyelő külön kerekasztalt szentelt, amelyen elhangzott: Magyarország nem lesz az olcsó munkaerő országa, mert az itt megtelepedett nagy cégek lehetőségei és a jól képzettek elvándorlásának megállítása okán muszáj lesz emelni a béreket. Weiszbart Zsolt, a vállalatirányítási szoftverrendszereket szállító skandináv IFS hazai cégének vezetője, sikeres üzleti angyal szerint egy jó fellépésű kezdő informatikus már akkor is megkereshet itthon bruttó 450 ezer forintot, ha nincsen felsőfokú végzettsége, csak egyszerűen érti, szereti szakmáját, miközben egy tapasztalt, szenior IT-s hét számjegyű havi bruttóra számíthat.

Londonban viszont hiába kereshet ugyanez a szenior ember könnyen évi 70-90 ezer fontot (havi bruttó 2,5-3 millió forintot), ha ott a költségek is jóval magasabbak, és a kihívások sokszor jóval szerényebbek - azaz mindent egybe vetve ma már a piac is képes itthon tartani a tehetségek egy kisebb, kevésbé mobilabb (például kisgyerekes) részét, különösen az ilyen hiányszakmákban.

Elhangzott az is, hogy a duális szakképzés rendszere ígéretes, ám amíg Baden Würtenbergben egy vállalat akár 80 ezer eurót is rákölt egyetlen BSC végzettségű mérnök kitaníttatására, addig ugyanezt nálunk 3-6 ezer euróból kell megoldani. Egyre gyakoribb az is, hogy a nagyvállalatok saját maguk építenek fontos munkatársaiknak lakóparkot és akár kapcsolódó óvódát, iskolát, hogy így növeljék a munkaerő szerény mobilitását.

Hiányzik több száz milliárd euró!

Szűcs Tamás, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője a Juncker Bizottság gazdaságfejlesztési prioritásairól szóló előadásában a támogatások alapelvi szintű változásairól beszélt. Az úgynevezett Európai Beruházási Tervben a megszokott támogatási rendszereket is alaposan átformálja. Például egy új építéséhez a jövőben a Strukturális Alap is csak akkor ad támogatást, ha mondjuk egy vidéki, kis forgalmú útról van szó, így azt piaci alapon nem lehet megépíteni. Azokon a szakaszokon, ahol megfelelő útdíj szedhető, ott magánbefektetőknek kell részt vállalni, az unió legfeljebb kedvezmányes hitelekkel száll be, de semmiképp sem vissza nem térítendő támogatásokkal. Ugyanakkor uniós szinten is drámai a beruházások csökkenése: a válság miatt csökkenő beruházási kedv miatt jelenleg 230-370 milliárd euróval kevesebb a beruházások volumene a 28 EU tagállamban, ami nem csak a gazdasági növekedést fékezi, de az unió versenyképességére is visszahat.

Kapcsolódó cikkek
mail
nyomtatás

Hozzászólások

Párizs és Berlin a többsebességes Európát szorgalmazná

Párizsban, Brüsszelben és Berlinben úgy vélik, hogy a jelenlegi nagy geopolitikai bizonytalanságban lehetetlen tétlennek maradni - hangsúlyozta a Le Monde.

Olimpia 2024: az esélyek szertefoszlottak

Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője szerint a nolimpiai aláírásgyűjtés miatt a budapesti olimpiai pályázat elbukott.

Csalók küldenek értesítéseket a NAV nevében

Az elektronikus értesítésekben azt közlik, hogy a címzettnek túlfizetése keletkezett.



Csökkent a gázolaj ára

Csökkentette bruttó 2 forinttal a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát szerdán a Mol Nyrt., a 95-ös benzin ára nem változott.

Gyengült a BUX

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 2,10 pontos csökkenéssel, 34 322,89 ponton nyitott szerdán.

Pici mínuszban a forint

Minimálisan gyengült a forint szerda kora reggelig a főbb devizákhoz viszonyítva a bankközi piacon kedd este óta.

top200