Eszmecsere Unicumillatban

Figyelő Online - Kovács Ágnes Lilla
2015.06.05  14:09   
mail
nyomtatás
Mérlegen a keleti nyitás címmel rendeztünk meg a soron következő Figyelő-MGYOSZ Klubot.
Rendezvényünknek ezúttal a Zwack Unikum Nyrt. Székháza adott otthont. Lambert Gábor főszerkesztőnk köszöntője után Békés Gábor, a MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa ismertette a témában 2010-13 közötti adatok alapján végzett kutatásukat. Előadásában arra kereste a választ, tudta-e érdemben támogatni a keleti nyitás politikája a hazai kkv-kat.

Kiaknázatlan lehetőség

Az ázsiai országok felé orientálódás célja ambiciózus: távoli, nehéz piacokról van ugyanis szó, régiónkétől teljesen eltérő fogyasztási szokásokkal; e térségbe 2014-ben összes kivitelünk alig három százaléka áramlott. Békés Gábor előadásában kiemelte: a felvevő piac a FÁK tagállamaiban 36, Kínában 74, a Közel-Keleten 30 százalékkal nőtt, miközben az EU-ban 11, Lengyelországban 10, idehaza 2 százalékkal. Adódik a kérdés: ki nyert e piacok élénkülésével? A számokból az a válasz olvasható ki, hogy a Magyarország régióbeli társainál csak kisebb mértékben volt képes kiaknázni e lehetőséget, főképp Oroszország - itt a hazai kivitel 16 százalékkal visszaesett, míg régiós szinten csaknem 40 százalékkal nőtt - és a Közel-Kelet - ötödével csökkent exportunk, míg a térsegbeli államoké harmadával emelkedett - esetében. (Igazán Amerikával sikerült javítani a mutatókon: az USA-ba, Kanadába, Mexikóba áramló kivitelünk az elmúlt évek során megduplázódott, de jelentős a javulás Dél- és Közép-Amerika irányában is. )

Az orosz példa

A kutatás háromféle vállalattípust vizsgált: a hazai kkv-kat, az 500 főnél többet foglalkoztató magyar nagyvállalatokat, és a külföldi cégeket. (A vállalatoknak egyébként egy százaléka bonyolítja a teljes hazai kivitel csaknem háromnegyedét.)
Míg régiónkba 2-3000, a tengerentúlra, Franciaországba, Hollandiába 1-2000, addig a keleti nyitás által célzott államokba a kutatás idején 70-100 vállalat exportált. Konkrétan az orosz kapcsolatokat részletesen bemutatva Békés Gábor elmondta: mind az oda exportáló kkv-k, mint a magyar nagyvállalatok száma nőtt 2010 és 2013 között; az új belépők pedig a teljes volumen 15 százalékát adják. Legjobban a hazai nagyvállalatok nyertek a keleti nyitás politikájával, ők tudták legnagyobb mértékben növelni exportjukat - állítja a kutató.
Ezt követően Lakatos Péter, a MGYOSZ alelnöke ismertette a témában készített belső felmérésük eredményeit (ennek részletei eheti lapszámunkban is olvashatóak). Hangsúlyozta: csak az a termék lehet kelendő külföldön, amelynek itthon is stabil piaca van. A kérdésre, miben látják cégük külpiacra lépésének akadályát?, az általuk megkérdezett vállalatok első helyen a kapacitásbővítés emberierőforrás-korlátait, és finanszírozási nehézségeket említették.

Szerepek, feladatok

E szálat aztán az előadásokat követő kötetlen beszélgetésen több érintett cégvezető is továbbvitte. Volt olyan markáns vélekedés, amely szerint az a baj a magyar kivitellel, hogy egyszerűen alig akad minőségi, exportképes termék. Mások arra hívták fel a figyelmet, hogy a kutatási adatok torzak lehetnek annak okán, hogy az áruk és a számlázási utak sok esetben eltérőek. Az is befolyásolja a mutatókat, ha vállalati struktúraváltás vagy adójogi változások nyomán - mint arra példa is volt pár éve - egy tollvonással másik országba helyezik át tőlünk az értékesítést: a kapcsolódó volumen azonnal kiesik a hazai statisztikákból.
Mit tehet, hogyan segítsen az állam? - vetették fel a kérdést vitatkozó-beszélgető vendégeink. A termékeny este végére az a vélekedés kristályosodott ki, hogy a munka dandárja a cégekre vár (termékfejlesztés, piackutatás, innováció), ám az állam egyfajta egészséges protekcionizmussal mögéjük állhatna.

Hogy ez pontosan milyen is volna, melyek a külföldi jó gyakorlatok? Bízunk benne, hogy a kérdésre egy később klubestünkön választ is megfogalmazhatunk. Annyi bizonyos: talán még sosem volt ilyen élénk, érdemi hozzászólásokban gazdag, tartalmas és interaktív eszmecsere e rendezvényünkon. Néhányan az eseményt követő, vezetett sétán is folytatták a gondolkodást - immár a gyár aszaltszilva-illatú pincéjében.

Most nyári szünet következik, de ősszel vendégeinkkel innen folytatjuk!
Kapcsolódó cikkek
mail
nyomtatás

Hozzászólások

Jönnek a kiemelt turisztikai térségek

A Balatonnál 367 milliárd, Sopron és térségében 60 milliárd, a Felső-Tisza vidékén pedig 100 milliárd forint értékben valósulnak meg beruházások.

Simicskó: többet kell áldozni a biztonságra

A honvédelmi miniszter szerint a szerdai londoni terrortámadás is rávilágít arra, hogy jobban kell figyelni biztonságunkra, többet kell áldozni rá.

Magyarország is alakítója szeretne lenni a közös biztonságnak

Magyarország elkötelezett NATO-tagságát illetően, s alakítója kíván lenni a közös biztonságnak - hangsúlyozta a honvédelmi miniszter.

Brit volt a merénylő, és az elhárítás ismerte

Nagy-Britanniában született a szerdai londoni merénylet elkövetője, aki ellen néhány éve a brit elhárítás (MI5) vizsgálatot folytatott.



Telepítésre ösztönöz az erdőtörvény módosítása

A megváltozott jogi és gazdasági környezet indokolja a 2009-es erdőtörvény módosítását, amely telepítésre ösztönzi a tulajdonosokat.

Jövő héten az összes uniós pályázat megjelenik

A kormány tartja a szavát, a jövő héten megjelenő pályázatokkal már a 2014-2020-as uniós támogatási ciklus pályázatainak 100 százaléka lesz meghirdetve,

Busz- és acélgyártásról, valamint egészségügyi kérdésekről tárgyalt a kormány

Három év alatt - hazai járművekkel - érdemben megújul az állami tulajdonban lévő buszállomány - mondta Lázár János.

top200