EUR: 306.260 USD: 245.610 CHF: 254.690 2014.11.26. |

sh-media, webfejlesztés

Dőzsölők és szűkölködők - Miből gazdálkodnak az egyházak?

Figyelő Online - Sághy Erna
2012.09.29  08:02   
mail
nyomtatás
betuméret növelés
betuméret csökkentés
Mennyi pénzből és hogyan gazdálkodnak az egyházak, miután a kormány radikálisan megváltoztatta az egyházi törvényt, átalakítva az állami támogatás elosztását? A Figyelő Online utánajárt.
hirdetés
Közzétette az egyházaknak felajánlott személyi jövedelemadó egy százalékának összesítését a Nemzeti Adó és Vámhivatal. Összesen 5 milliárd 87 millió forintról döntöttek a magyar személyi jövedelemadózók, közel 1 millió 280 ezer állampolgár. A legtöbb pénzt - mint minden évben - ezúttal is a Magyar Katolikus Egyház számára ajánlottak fel a hívek, 605 700 fő, összesen 2 297,7 millió forintot. Második helyen a Magyarországi Református Egyház 832,8 millió forintos bevétele áll, amely közel 211 ezer adózótól származik. A sorrendben utánuk következik a Magyarországi Evangélikus Egyház, 239,3 millió forinttal, valamint a Magyarországi Baptista Egyház 89,6 millió forinttal. Meglepetés, hogy a kifejezetten tőkeerős, jól kereső híveket toborzó Hit Gyülekezetének 25 814 tagja kevesebb összeget, („mindössze" 57,2 millió forintot) ajánlott fel, mint a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közösségének 17 480 szimpatizánsa, akiknek a jövedelemadójuk egy százaléka összesen 87,1 millió forintot tett ki.




A tavaly életbe lépett új egyházi törvény lényegében tizedére csökkentette az elismert egyházak számát, a törvény ma 31 felekezetet ismer el egyházként. Az idén még 90 egyház rendelkezett technikai számmal, tehát fogadhatta az adózók 1 százalékos felajánlásait, de közülük 58 az idén utoljára jogosult a személyi jövedelemadózók által felajánlható 1 százalékra. (Az adóhivatal által közzétett szja összesítő listában azonban csak az első 31 szerepel.) Ezen szervezetek tavaly december 20-ig benyújtották az egyházként való elismertetésre irányuló kérelmüket, azonban azt az országgyűlés elutasította. A törvény viszont lehetővé tette számukra, hogy idén utoljára még fogadják az 1 százalékos felajánlást, de többet erre nem számíthatnak. A többi, korábban egyházként bejegyzett szervezet idén már egyesületként működhet tovább, s így már a „civil" 1 százalékokért versenyeznek a társadalmi szervezetekkel.

A „kirostált" felekezetek, pusztán azzal, hogy egyesületként egészen más gazdálkodási szabályok vonatkoznak rájuk, valamint az általuk fenntartott oktatási és szociális intézmények elveszítették a jogosultságot a kiegészítő állami támogatásra, komoly anyagi veszteségeket szenvedtek el. Az egyik leginkább helyzetbe került felekezet az Iványi Gábor lelkész által vezetett Magyar Evangéliumi Testvérközösség, amely az egyházi törvény több rendelkezését kifogásolva júliusban az Alkotmánybírósághoz fordult. A kifogásokat az AB befogadta. Az egyházvezető szerint alkotmányellenes, hogy az egyházak elismeréséről az Országgyűlés átláthatatlan feltételek szerint, politikai döntés keretében határoz, amellyel szemben nincs hatékony jogorvoslati lehetőség. A panasz külön sérelmezi a törvény azon rendelkezéseit, amelyek megvonják az egyházi státuszt a korábban jogszerűen működő egyházaktól. A parlament a Magyar Evangéliumi Testvérközösségtől (MET) is megvonta az egyházi státuszt, annak ellenére, hogy megfelelt a törvényi követelményeknek. A közösség fenntartja a Wesley János Lelkészképző Főiskolát és a hajléktalanok ellátását végző Oltalom Karitatív Egyesületet.

Mindenesetre a személyi jövedelemadó 1 százalékát az egyházak meglehetősen szabadon, belső szabályaikban rögzített módon használhatják fel. Ráadásul a Horn-kormány alatt létrejött Vatikáni megállapodás alapján ezt az összeget immár - támogatás formájában - pluszban még az állam is odaadja. Tehát minden felajánlott 1 százalék összege gyakorlatilag dupla bevételt jelent az egyháznak.
Az egyházi iskolák a normatív támogatáson felül kiegészítő támogatást is kapnak az államtól, mégpedig az önkormányzati pótlólagos ráfordítások átlagát. Az egyházi kollégiumokkal együtt jelenleg mintegy 550 egyházi közoktatási intézmény működik Magyarországon, mintegy százezer tanulóval, idézi az adatot Rixer Ádám az egyházak gazdálkodásáról szóló tanulmányában.

Az egyházak ezen felül a szociális, egészségügyi és kulturális intézmények fenntartásához a normatív állami hozzájáruláson kívül kiegészítő támogatást kapnak az államtól. A szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó egyházi intézmények fenntartói kiegészítő támogatásra jogosultak.

Egyházi ingatlanok helyzetének rendezése, az egykori egyházi ingatlanok visszajuttatása2011. december 31-ikén lezárult, az államosított egyházi ingatlanok utáni állami kártalanítás azonban pénzbeli juttatás formájában gyakorlatilag örök bevételt jelent a történelmi egyházak számára. Az 1991-es, kártalanításról is rendelkező törvény nyomán az egyházak mintegy nyolcezer igényt nyújtottak be az államnak. Az igények számát tekintve az összes igényből a Magyar katolikus Egyház 52-53 százalékot, a Magyarországi Református Egyház 35-36 százalékot, a Magyarországi Evangélikus Egyház 6-6,5 százalékot, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége 4-4,5 százalékot jegyez, a kisebb egyházakra együtt 1százalék jut.
Az ingatlanok összértékéből a katolikusok 67 százalékra tartott igényt. A rendszerváltás utáni időszakban hatalmas vagyonra tett szert. 2001 végéig 732 helyrajzi számon lévő ingatlant kapott vissza kormányhatározattal, 565 ingatlant pedig közvetlen megállapodással, 31,2 milliárd forint nyilvántartási értéken. További 1239 helyrajzi számon lévő ingatlanról évi 2,3 milliárd forint összegű járadék fejében véglegesen lemondott, és tudomásul vette, hogy 1192 általa igényelt ingatlant nem kap vissza. Mintegy 730 helyrajzi számon lévő, 33,8 milliárd forint nyilvántartási értéken szereplő ingatlan sorsa rendezetlen, írta a Magyar Narancs, 2002. június 6-án megjelent cikkében.

Az egyházak a tagjaiktól egyházi adót szedhetnek, ez számukra adómentes jövedelem, csak saját egyházi felettes szervüknek kell róla elszámolniuk. A perselypénzek és az egyházi adók összege nem nyilvános. Létezik még a stólapénz, amelyet az egyházi szolgáltatásokért a papnak kell fizetni. Ennek a kisebb része az egyházé, nagyobb része a pap bevétele, aki részben ebből fedezi megélhetési költségeit. A papi személyek sem személyi jövedelemadót, sem társadalombiztosítási járulékot, sem pedig nyugdíjjárulékot nem fizetnek, 2000 év elejétől mégis biztosítottnak minősülne, és állami egészségügyi ellátásra és öregségi nyugdíjra is jogosultak. Mind a stólapénz, mind a perselypénz, minden adománnyal egyetemben, adómentes.
Ugyancsak 2000. január elseje óta az egyházak visszaigényelhetik az áfát, az ingatlan-kártalanítás követő beruházásoknál az áfa visszaigénylés automatikus volt. Az érintett egyházak egykoron államosított ingatlanjaik egy részéről - vatikáni megállapodásban rögzített módon - járadék fejében lemondhattak, sőt járadék-kiegészítésben is megállapodtak, amennyiben az érintett egyház közcélú tevékenysége ezt indokolta.

A már idézet tanulmány szerint 2011-ben a korábbi évhez képest 5,3 milliárd forinttal ugrott meg a katolikus egyház járadék-kiegészítése. Az egyházak összesen 67,4 milliárd forint ingatlanigényről mondtak le járadék fejében. Az éves járadék összegét 1998 és 2001 között 4,5 százalékban, 2001-től 5 százalékban állapították meg, s ezt az évente valorizált minden érintett egyház az örökkévalóságig, vagy jogutód nélküli megszűnéséig kapja, és hitéleti és közcélokra szabadon használhatja fel. (Ez az összeg 2007-ban 8,71 milliárd forint volt.)

Minden egyház jogosult a hitoktatás állami támogatására a mindenkori átlagos pedagógus-óradíjnak megfelelően, amit évente lehet igényelni. Az egyházak bármely közoktatási intézményben szervezhetnek hitoktatást, amelynek programját az érintett egyház határozza meg. A feltétel csak annyi, hogy a hitoktatónak felsőfokú lelkészi vagy teológus képesítéssel kell rendelkeznie, és rendelkeznie kell az illetékes egyházi hatóság megbízásával. 2002. január elejétől az első Orbán-kormány döntése nyomán fizetés-kiegészítést ad az 5000 lakosnál kisebb településeken szolgáló papoknak és lelkipásztoroknak.

A győri katolikus számvevők esete a nem létező szabályzattal
Az egyházak teljes szabadságot és autonómiát élveznek egy demokratikus államban, ami abban is megnyilvánul, hogy a hit gyakorlása mellett az egyházi pénzek kezelésének szabályait is maguk határozzák meg a felekezetek, mégpedig saját belső szabályzatukban. A gazdálkodás meglehetősen szabadsága - amely egyrészt a hívek adományaira, másrészt az állami támogatások felhasználására vonatkozik - olykor az egyházi személyek értékítéletét is összezavarja abban a tekintetben, hogy mi legális és mi nem az. Legalább is ez derül ki a győri katolikus egyházmegyei számvevőszék két tagja ellen sikkasztás vádjával zajló bírósági tárgyalás legutóbbi fordulóján elhangzott vallomásokból, amelyről a Hetek című hetilap írt.
A megyei főügyészség vádirata szerint az egyházmegyében nem volt számon kérhető belső szabályzat - amelynek hiánya tág teret hagy az önkényes pénzgazdálkodásra. Kérdés, a egyházi hierarchiában ki a felelős azért, ha hiányzik az egyház által elvárt szabályzat? Mindenesetre ennek örve alatt a számvevők a vád szerint öt éven keresztül sajátjukként bántak az egyházmegye pénzével, ami milliárdos tétel volt, hiszen a hetilap szerint ebben az időszakban csak állami támogatásból évi egymilliárd forint folyt be a kasszába. A vádlottak különböző befektetések útján szerzett profitot magáncélra használták fel. A Győri Egyházmegyei Hivatal korábbi számvevőjét és társát különösen jelentős értékre, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntettével vádolta meg a megyei főügyészség. A vádlottak a vádirat szerinti cselekményt egy balatonszepezdi üdülő megvásárlása, berendezése, felújítása kapcsán követték el - tájékoztatta a Heteket Dr. Máté Kinga, a Győri Törvényszék sajtószóvivője. „Mivel az egyházmegye nem végezhet vállalkozási tevékenységet, ezért például ostyasütésre hozták létre a Dioecesis Bt.-t, melynek beltagja és ügyvezetője a számvevő lett, kültagja az a jogász, aki T. Györgyöt a püspök úr megbízásából később feljelentette. Ez a társaság vásárolta meg az üdülőt 117 millió forintért, amiről az ügyészség szerint sem a püspök, sem a gazdasági bizottság nem tudott" - áll a hetilapban.
Az egykori egyházmegyei számvevőt fentiek mellett azzal is vádolja az ügyészség, hogy további 163 millió forinttal a sajátjaként rendelkezett, 64 millió 600 ezer forintot fizetett ki jogosulatlanul, adómentes tiszteletdíjban és munkahelyi kölcsönben részesítve az egyházmegye dolgozóit, valamint számlakivonatokat is hamisított. „Összességében nem csináltam mást, mint az egyházmegye egyik zsebéből a másikba tettem át a pénzt" - értékelte tetteit a bírónőnek T. György. Úgy hiszi, mindenről el tud majd számolni, és értelmetlen megtérítendő kárról beszélni, amikor az ingatlanvagyon és annak haszna továbbra is egyháza birtokában vannak, írta a Hetek. Az ügy és a vallomásban elhangzottak azt mutatják: az egyházi pénzgazdálkodás finoman szólva is sokkal lazább keretek között zajlik, mint amilyet például egy állami támogatásból működő iskolától, vagy akár egy egyesülettől is megkövetelnek.

mail
nyomtatás



A kommenteléshez be kell jelentkezni.

Hozzászólások

Nincs hozzászólás

Aktuális címlap

Kapcsolódó cikkek

hitelkakulator
hitelkakulator
betet kalkulator
kartya kalkulator