300-207    | MB2-704    | 640-916    | 300-070    | 100-101    | 9L0-012    | MB5-705    | 70-980    | 3002    | LX0-104    | 400-201    | 70-410    | CAS-002    | 642-035    | 350-018    | 642-732    | 300-206    | 101-400    | EX300    | EX200    | PMP    | 1Z0-051    | 70-410    | 102-400    | 200-310    | 70-532    | 1z0-434    | EX300    | CISSP    | 1Z0-061    | 810-403    | MB2-708    | MB2-708    | 300-320    | 1Z0-060    | 2V0-621    | A00-211    | 70-461    | 1V0-601    | 210-260    | 70-411    | A00-211    | 070-341    | IIA-CIA-PART1    | ADM-201    | 70-480    | 070-486    | 1Z0-051    | 300-115    | 350-080    | 300-075    | 2V0-621    | GCIH    | MB2-703    | 70-346    | 101-400    | 642-998    | C2010-595    | 300-075    | 810-403    | 101-400    | 300-070    | MB2-707    | 70-461    | MB6-704    | 640-692    | 70-346    | C_TSCM62_66    | MB5-705    | 70-462    | CAS-002    | PMI-001    | 3002    | 352-001    | 9L0-012    | 1V0-601    | 70-331    | DEV-401    | 100-101    | 640-875    | C2010-595    | 1Z0-062    | 200-120    | 70-461    | 70-486    | 1Z0-061    | MB5-705    | 300-115    | 1z0-434    | C_TADM51_731    | MB2-707    | 70-483    | 1Z0-053    | MB2-704    | 300-206    | ADM-201    | 640-554    | 642-999    | 70-497    | 070-480    | C2010-515    | CRISC    | 312-49v8    | 070-410    | 70-417    | 070-480    | MB6-702    | 010-150    | E20-597    | SSCP    | 2V0-621D    | CISSP    | 101    | 98-364    | CRISC    | MB2-704    | 210-451    | 644-906    | 70-461    | 98-367    | MB2-707    | 300-075    | 70-497    | CISM    | 210-060    | 642-732    | best 98-349 sale do 1Z0-051 questions best 70-347 test latestAWS-SysOps dumps sale cheap DEV-501 test sale MB2-703 test for sale offer VCP550 exam sale

Figyelő online |Gazdaság | Minden uniós forrást átcsatornázni termeléstámogatásba, fejlesztésbe!


Minden uniós forrást átcsatornázni termeléstámogatásba, fejlesztésbe!

Figyelő Online - Sághy Erna
2012.08.29  11:06   
mail
nyomtatás
A hazai gazdaság egyik bénító forrása a pénzhiány. A KAVOSZ Pénzügyi Szolgáltatásokat Közvetítő Zrt-t a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) alapította arra a célra, hogy a hazai vállalkozókat hitelekhez segítse hozzá.
Krisán Lászlóval, a Kavosz Zrt. vezérigazgatójával arról beszélgettünk, hogy milyen lehetősége és felelőssége lehet egy pénzügyi közvetítőnek a hazai gazdaság beindításában.

- Lényegében mivel foglalkozik a KAVOSZ?

- A hazai kisvállalkozói kör számára átmeneti forráshiány, vagy bármilyen likviditás szűke, beruházási igény mögé kedvezményes, állami kamat- és garanciadíj támogatásban részesített hitel konstrukciót nyújtunk, amely mostanra Széchenyi Kártya Program néven ismert a magyar vállalkozók körében. A Széchenyi Kártya 2002-ben indult el, amikor Demján Sándor a VOSZ elnöke, és Parragh László, mint a kamara elnöke természetes partnerekként keresték meg Orbán Viktort, hogy megnyerjék a kormány támogatását az ügyhöz.

Az indulást követő években sokszor változott a konstrukció, hisz a gazdaság sem állandó, és a Kártya minden mozgást le akar követni. Nem öncélú módosítások ezek, hanem a vállalkozások - amelyek mostanra havi 2300-2500 közötti számban keresik fel irodáinkat- állandóan jelzik problémáikat, s javaslataikat, felvetéseiket mi állandóan és folyamatosan beépítjük mind a termékbe, mind új termékeken keresztül a Program elemei közé. Cégünk három szereplő, az állam, a bank és a vállalkozó között közvetít, ahol az állam a keretrendszereket és az állami támogatásokat biztosítja, a bankok forrást nyújtanak, a vállalkozónak pedig a számára legkedvezőbb konstrukciót kell megtalálnia, amelynek segítségével likviditáshoz, vagy akár működő tőkéhez jut.

Sajnos hosszú ideje húzódó disszonancia van a bankok és a vállalkozások között, régóta nincsenek jóban egymással. A rendszerváltás környékén néhány kókler becsapta a bankokat, és tetemes veszteséget okozott a pénzintézeteknek. Ez kiváltotta azt a reakciót, hogy a „vállalkozó valami olyasmi, amivel vigyázni kell". A másik oldalról a vállalkozó érzi ezt, és ő sem bízik a bankban, és egyben azt gondolja, hogy a bank ellehetetleníti, s ha kér például 10 milliót hitelbe, végül úgyis 20 milliót kell visszaadnia. Elveszett a bizalom a felek között, s ez végső soron a gazdaságélénkítés eszközeit lehetetlenítette el. A válság - ami ezen felül a bankok hitelezési készségét és képességét is rettentően megnyirbálta - pedig abszolút elmélyítette ezt az eleve kényes kapcsolatot. Ilyenkor van kiemelt fontossága, hogy egy bizalmi elven működő szervezet - azaz a cégünk, valamint tulajdonosai, a Kamara és a VOSZ- el tudja hitetni a vállalkozókkal, és bizonyította is az elmúlt 10 évben, hogy rajta keresztül valós, jó árú, kiemelten vállalkozószerű, vállalkozói nyelven íródott, vállalkozói igényekre készített lehetőség érhető el.

- Mi az állam szerepe ebben a helyzetben?

- Mindig csak azt kértük a kormányzatoktól az elmúlt egy évtizedben, hogy ne tegyenek semmi mást, csak adják meg a kereteket a munkához és adjanak kamat és garancia támogatást az ügy mögé. 2000 környékén, talán emlékszünk még rá, két nagy probléma volt a hitelezésben. Részben iszonyú magas, 18 százalék feletti hitelkamatok voltak, amire kértünk, és kaptunk is a vállalkozásoknak szóló direkt 5 százalék kamattámogatást. Így le tudtunk menni havi 1 százalék alatti kamatszintre, ami akkor csoda volt, tekintve, hogy nem egyszer havi 10 százalékos uzsorakamaton mentek a zsebhitelezések. Nálunk nem voltak a szerződésekben apróbetűs, eldugott, később előkerülő költségek sem.

Másrészt volt még egy baj: a bank félelme a vállalkozásoktól. Ez abból a szempontból indokolt is, hogy a banknak a betétesek pénzére - az Ön és az én pénzemre is- vigyáznia kell, viszont az nem mindegy, hogy prudens egy bank, vagy túl szigorú. Tehát a banki félelmeket kivédendő, azt kértük az államtól, hogy porlasszuk el a bank kockázatát, és kapjanak a bankok állami viszontgaranciát. Először 73, majd 80 százalékos állami kezességvállalást kaptak a bankok a Széchenyi kártya mögé, ami azt jelenti: ha probléma van a visszafizetéssel, akkor az állam helyt áll a bank felé ilyen mértékben. De a Széchenyi kártya egyik legfontosabb eleme is itt érhető tetten, hiszen az állami garancia mellett a vállalkozó is felelős saját magáért, felvett hiteléért, a cégéért, ezért neki is magángaranciát kell adnia, hiszen ő felveszi ezt a hitelt, és felelősséget is kell vállalnia érte. Nem lehet azzal játszani, hogy a kft a felelős, amelyet előtte kiürítettek. Igazolni kell továbbá legalább kétéves vállalkozói múltat és van még több feltétel ami szükséges, hiszen a Programot meg kell védeni a rossz vállalkozóktól, és most itt nem az önhibájukon kívül problémával küzdő cégekről beszélek.

- A vállalkozó nyilván minél hamarabb és minél kedvezőbb hitelhez szeretne jutni, akinek ez sikerül, eleve versenyelőnybe kerül a társaival szemben, nagy tétje van tehát annak, hogy milyenek a szűrőfeltételek.

- A vállalkozók a válság harmadik évében már annak is örülnek, ha egyáltalán bármilyen hitelt kapnak. Ez persze nem zárja ki, hogy továbbra is az legyen a fő vezérelvünk, hogy a „Best of" kondíciókat kaphassák meg a Széchenyi Kártya Programban a kisvállalkozók. Egyébként a cégek jó része nem ennyire tudatos, nehezen tudja megbecsülni a piacot - ami egyébként teljesen megváltozott a válság őrületében -, nehezen tudja kiszámolni a saját igényeit, sokszor nem látja át a saját korlátait, lehetőségeit.

- Nálunk a cégben nem használjuk a KKV-kifejezést mert az túlságosan szűkít. Nálunk MKKKV a belső terminológia, és nem játék a betűkkel alapon, hanem mert van a mikro-, van a ténylegesen nagyon kicsi, van a kisközepes- és van középvállalkozások köre. Ezeket azért kell ennyire elválasztani egymástól, mert mindegyiknek más a problémája, mások a gondjai, mások a lehetőségeik, másra van szükségük, így más és más stratégiai és pénzügyi eszközöket kell nekik ajánlani. Más kell egy épp most induló egyszemélyes mikrocégnek, mint egy már működő, tízéves 30 fős vállalatnak. Megint más kell egy 150 fős kisüzemnek, amelynek már nem feltétlenül csak a pénz a baja, hanem a piac, a vevők, a körbetartozás és még számtalan egyéb specifikus probléma. Nos, ezeknek megfelelően kell a tényleges problémákra tényleges válaszokat adnunk, valódi és érthető megoldásokkal.

- A KAVOSZ nagyon komoly informatikai háttérrel rendelkezik és az országban 300 irodánk működik. A vállalkozók felkeresnek bennünket -napi 100-150 cég jön be hozzánk -, és mi megkérdezzük tőlük, hogy mi a konkrét igényük, mi a problémájuk és mire kell nekünk megoldást találni. Azt gondolom, hogy nálunk problémamegoldó javaslatot és ehhez illeszkedő hiteltermék javaslatot kap. Megvizsgáljuk, hogy az ő megoldandó ügye számára melyik hiteltípus lenne a legmegfelelőbb a Széchenyi Kártya Program 6 konstrukciója közül. Hatalmas adatbázisunk van, és ebből az is látható, hogy általánosan milyen gondokkal küzdenek a vállalkozók. Ekkora statisztika már komoly következtetések leszűrésére képes.

- Mire használják ezt az adatbázist?


- Folyamatosan fejlesztünk,és azt gondolom, hogy az elsők között reagálunk szinte minden, a gazdaságban beinduló folyamatra, mozgásra. Mivel az adatbázisban nemcsak a vállalkozások teljes objektív adatsora érhető el, hanem szubjektív profil is készül, nagyon pontos és komoly információnk van arról, hogy mi is folyik ma a vállalkozók életében. Mára büszkén mondhatjuk, hogy több mint 230 ezer igénylésünk volt, ebből 170 ezer a létrejött hitelügylet, és meghaladtuk az 1100 milliárd forint kihelyezett hitelösszeget, ami azért pestiesen szólva, nem semmi. A Széchenyi Kártya - és ezt még büszkébben valljuk - a vidék hitele, hiszen a kiadott hitelek 80 százaléka a vidéki vállalkozásoknál hasznosul.

- Van- e a piaci más szereplőktől eltérő sajátos KAVOSZ szolgáltatás?

- Mindig van valami egyedi, de ezek mindig a munkát és a gyors reakciót segítik elő. Van olyan előminősítő matematikai valószínűség függvényünk, amely 78-83 százalékos pontossággal megmondja bármely vállalkozásról, hogy az hitelezhető-e vagy nem, azaz bedől vagy megmarad. Egy normál banki minősítő rendszer 60-65 százalék pontossággal már jónak minősül, így talán látszik, hogy a miénk kiemelkedően jó. De ez sem öncélúan kifejlesztett játékszer, hanem ezzel megelőzhető, hogy a vállalkozást a hitellel kapcsolatosan fölösleges költségekbe verjük, hiszen az már az elején megmondjuk neki, hogy a cége nem lesz hitelezhető, keressen más megoldást. Magunknak, a VOSZ és Kamarai irodáknak és a résztvevő most már 10 bankcsoportnak is megspórolunk rengeteg munkát, a vállalkozónak meg rengeteg adminisztrációt,és futkározást, költséget- no meg olykor a bukást is-, mert mi azt is megmondjuk kereken: „ön erre nem lesz alkalmas". Ezt persze néha nem jó hallani, de melyik a jobb, fizetni a semmiért vagy kicsit szembesülni a helyzettel?

- De elég rugalmas-e a rendszer az egyéni igényekhez képest?

- Nem, de nem is ez a cél. Mi nem privátbanki szolgáltatók vagyunk, akik személyre szabják és komoly arccal eladják a nagy ígéreteket, hanem egy valós, nagyon gyors, lényegesen alacsonyan tartott költségszintű, sztenderdizált rendszeren keresztül - a gazdaság változásaira azonnal reagálva - kínálunk előre csomagolt, tiszta feltételű, világos termékeket. Nem jobb ez így? Nálunk két héten belül, ingatlanfedezet nélkül is akár, termékekenként 1-25 millió forint hitelt kaphatnak a cégek. Folyószámlahitelt, forgóeszközhitelt, beruházási hitelt, agrár kártyát, és uniós pályázatokhoz használható önerő kiegészítő hitelt vagy az elnyert uniós támogatási pénzek megelőlegezésére szolgáló hitelt. Akár összevontan is. Szerintem ez nem rossz ajánlat. Az elmúlt évben jött ki például az Agrár Széchenyi Kártya. Korábban az agrárvállalkozók nem tudtak részt venni a konstrukcióban, most már ők is igényelhetnek. A beruházási hitelek nem mennek jól sehol, így nálunk sem, de ennek okai nem a termékben keresendőek, hanem a hit hiányában. A vállalkozó ma egyszerűen nem tud gondolkodni tízéves beruházási távlatban, amikor a jövő hónapját sem látja tisztán.

- A másik nagy probléma a teljes pénzhiány. A piacok összeszűkültek, a kereslet lassul, hiányos a hazai büdzsé, óriási gondot jelent a körbetartozás. Egyetlen helyen van pénz, az uniós forrásokban. Azt látjuk, három nagy baj van, abból kettőre kezdeményeztünk megoldást, reméljük, ez tud segíteni. Két szakaszra osztható egy uniós pályázat pénzügyi része: önerő, és az elnyert támogatási rész. A magyar vállalkozások teljesen kivéreztek a válság lassan már negyedik évében, sem likvid pénzük, sem tőkéjük nincs. Kellett megoldást találni az önerőre, ezért néhány hónapja bevezettük az erre a problémára választ adó, az uniós pályázatokhoz szükséges önerő kiegészítésére szolgáló hitelünket. Ezzel az önerő 50 százalékát -, maximum 25 millió forintot - biztosítjuk a vállalkozásnak, neki csak a szükséges összeg másik felét kell előteremtenie. Csakhogy a másik probléma is fennáll még, hiszen az unió az elnyert támogatási összeget a projekt végén fizeti ki. Ennek megoldására készült el a már elnyert uniós támogatási pénzt megelőlegező cash-flow hitel.

- Sokáig vitás volt, hogy aki megnyerte az 50 százalékos önerő-támogatást, kaphat- e még ehhez 2 százalék kamattámogatást is, mert az akkor már 52 százalék lenne. Komoly harc volt, mire az unió elfogadta, hogy nem kell egybevonni a támogatásokat.

- A KAVOSZ által létrehozott Vállalkozásfejlesztési leánycég pedig egy új termékkört hozott be a Széchenyi Kártya Programban betöltött eddigi hitelközvetítő tevékenység mellé. Ezzel beindítottuk a vállalkozások direkt hitelezését is, azt gondolván, hogy van annyi szakmai hitelünk és elfogadottságunk a vállalkozások felé mind kamarai, mind VOSZ és KAVOSZ oldalon hogy bizalommal veszik, ha közvetlenül szállunk be a vállalkozók hitelezésébe, jelen esetben egy hitellel kombinált vissza nem térítendő támogatással. A Kombinált Mikrohitel konstrukcióban (KMH) 10 millió forint vissza nem térítendő uniós pénz mellé legalább ugyanilyen összegű hosszú távú hitelt nyújtunk, ami felhasználható szinte minden kisvállalkozói célra. Legyen az gép, eszközvásárlás, ingatlan - iroda, üzlethelyiség, telephely - vásárlása, felújítása, bővítése.

- A vállalkozók még mindig panaszkodnak arra, hogy túl bürokratikus a rendszer, sok a papírmunka, s nagyon hosszú a folyamat, mire forráshoz jutnak.

- A kombinált mikrohitel sokkal pörgősebb az elődeinél és ezért óriási is rá az igény.A budapesti keret már ki is fogyott, most a vidéki pénzek felhasználása folyik, ahol még van forrás. Ebből látszik, hogy ha van jó pályázat, akkor igény is lesz rá. Mi pedig azon dolgozunk hogy megértessük a gazdaságpolitikával a vállalkozók igényeit. Abszolút feltétel nélküli célja a kamarának mint köztestületnek, és a VOSZ-nak, mint érdekvédelmi szövetségnek, hogy a vállalkozásokat segítse és lobby erejét latba vesse minden előrevivő javaslatra. Persze ettől még a rendszer rettenetesen lassú és teljesen túlbürokratizált. Nagyon sok javaslatunk volt és van is a helyzet oldására, de ehhez kell a fogadó oldal is. Azt gondolom egyébként, hogy mára világos az uniós pénzek fontossága, a kérdés, hogy hagyja e magát az adminisztráció felülről befolyásolni. Minden eszközzel ezen a célon kell dolgozni. Most nagyon komoly helyzet van, Magyarország nem engedheti meg magának, hogy elveszítsen uniós pénzeket. És hadd legyek most nagyon nyílt, ha lesz is egy pár vállalkozás, amelyik esetleg nem jól használja fel a pénzt, vagy akár még kicsit játszik is a lehetőségekkel, még mindig jobb néhány ilyen ügyet kezelni és kontroll ágon megfogni, mint ha az egész rendszert agyonpapírozom, lefogom mindenféle bürokratikus fékekkel. Nekünk az a legfontosabb, hogy ez a pénz itt maradjon, itt hasznosuljon és ne menjen vissza a francia borásznak, az osztrák gazdának és a német vállalkozónak.

- Hogyan látja, a vállalkozók tényleg tudják használni ezt a forrást arra, hogy hosszú távon működjön a vállalkozásuk?

- Magyarországon az az egyik nagy probléma, hogy mindenki szolgáltat, mindenki kereskedni akar, de senki nem akar termelni. Amikor pedig válság van, mindig a beruházáson spórol a vállalkozó. Saját zsebből nem mernek tíz-húsz évre előre gondolkodni. Azt gondolom, hogy a kombinált mikrohitel azért nagyon jó, mert beindítja a hosszú távú gondolkodást, a beruházási szándékot.

- Mennyire hallgat Önökre a kormányzat?


- Mindannyian egyetértünk abban, hogy az uniós pénzeket meg kell tartani az országban, mert más forrása nincs a hazai gazdaság felpörgetésének. Mi azt mondjuk, hogy ennek érdekében érdemes akár még is harcolni saját érdekeink mentén az unióval. Most kell elérni, hogy a feltételeket felpuhíthassuk, és most fog eldőlni az is, hogy a következő hét év támogatása mennyi lesz és milyen területekre. Ha most nem használjuk ki az elkövetkező másfél évet, akkor nagyon beszorulhatunk a jelenlegi pénzekkel, és ez rossz előjel a következő csomag tárgyalásai során. Jó irányvonal, hogy a döntést feltették legfelső szintre, ahol a miniszterelnök vezetésével megalakult az uniós pályázati rendszer felett diszponáló „szuperteam". Javasoltuk is ezt már jóval korábban, és úgy látom, hogy a problémák feltérképezése már előrehaladott állapotban van. Számunkra egyfelől az a lényeg, hogy a legtöbb pénz itt maradjon, másfelől, hogy az a gazdaság, a vállalkozások dinamizálásába menjen és ne betonba öntve díszterekben és fenntarthatatlan uszodákban testesüljön meg.

- Azt is mondják: így központosítható a korrupció.

- Ez nem így működik, az unió intézményei rutinosak már az ellenőrzésben és azt is nagyon megnézik, hogy mire adjak a pénzt.

- Csakhogy a „szuperteam" fölött már nincs semmi kontrol. Ez nagyon aggályos.


- Szerintem eminens érdek most, hogy gyors döntések legyenek és hasznosuljon a pénz. Nem tudunk évekig várni arra, hogy pénzhez jussunk. Azt gondolom, van egy határ, amikor felső döntéshozónak kell pontot tennie arra, hogy a meglehetősen bürokratikus intézményrendszer ne mondja azt mindenre, hogy „ezt ezért meg azért nem lehet megcsinálni". Létezik olyan szükséghelyzet, amikor nem lehet arra várni, hogy minden hivatal egymás között tologasson ügyeket, mert akkor nem kell dönteni. Most dönteni kell, mert az idő nagyon rövid. Erre kell egy felső döntéshozó, aki azt mondja: „én értem a kifogást, de nem érdekel". Az a pályázat már nagy veszélyben van, amelyiket nem írják ki 2013. március végéig, hiszen kérdéses, hogy végig tud- e futni a pályázat lebonyolítása az év végéig.

Az is komoly kérdés, és legfelső döntést igényel, hogy mi lesz azokkal a már megnyert támogatásokkal, amelyekből nem lett beruházás? Sok projekt még el sem indult, és félő, hogy ha idejében nem hívják vissza azokat, akkor nem lesz elég idő azon források újbóli kiírására és elvesznek ezek a pénzek. Lehet, hogy egy huszárvágással azt kellene mondani: „Elkezdted a beruházást? Nem. Volt rá három éved. Add vissza a pénzt, mert máshol van rá szükség."

Minden fórumon elmondjuk: minden forrást a legagresszívabb módon át kell csatornázni a termelés beindítására fordítható pályázatokba. A mi szerepünk az, hogy a Széchenyi Kártya kapcsán kialakult vállalkozói bizalommal élve, olyat tudjunk a vállalkozásoknak mondani, amitől a holnap túlélésén túl, távlatokban is elkezdenek gondolkozni. Itt 650 ezer vállalkozásról és három millió emberről van szó, akik közvetlenül érintettek a hazai vállalkozásokban.

Ez a vállalkozói kör pedig hálás közönség, ha valaki jót tesz vele, azt értékeli.
mail
nyomtatás

Hozzászólások

A Fidesz azt állítja zéró tolerancia van érvényben a korrupcióval szemben

A párt szerint a mostani kormány minden kétes ügyben vizsgálatot indított.

600 új munkahelyet hoz létre a Samsung Gödön

Az európai piacra szánt elektromos autók akkumulátorainak gyártását hozzák Magyarországra

Elítélték a terrorcselekménnyel vádolt Budaházyt

Tizenhárom év fegyházbüntetésre ítélte a testi sértéssel, kényszerítéssel vádolt Budaházy Györgyöt elsőfokú ítéletében a Fővárosi Törvényszék.



Cáfolja a Mediaworks, hogy eladtak egyes médiumokat

Hangsúlyozták: a sajtóban a feltételezett tranzakcióval kapcsolatos híresztelések alaptalanok

Szűkebb sávban mozognak az üzemanyagárak

Kisebb lesz a mozgása a kiskereskedelmi üzemanyagáraknak az új rendszerben

600 új munkahelyet hoz létre a Samsung Gödön

Az európai piacra szánt elektromos autók akkumulátorainak gyártását hozzák Magyarországra

üzleti innováció
SAP

Kihirdették a „Digitális Esély 2015" pályázat nyerteseit

Tavaly hagyományteremtő jelleggel indult az SAP szoftvercég és az NHIT együttműködése, a Digitális Esély pályázat meghirdetése.