Vegyesen fogadott egészségügyi béremelés

Hosszú évek óta felgyülemlett adósság törlesztésbe fogott a kormány, ami az ágazatban dolgozók jövedelmének emelése mellett kiterjed a képzésre és a szakképzésre is. A béremelés 30 milliárd 500 millió forint összegének felét a népegészségügyi termékadóból, a másik felét az ágazat intézmény rendszerének átalakításától nyert megtakarításokból nyerik – tájékoztatta ma délután a sajtó munkatársait Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter. Szócska Miklós egészségügyi államtitkár, utalva a pár évvel ezelőtti chilei bányakatasztrófára, kijelentette: „bányamentésbe fogtunk, és senkit sem hagyunk lent.”



Ám egyelőre csak az alkalmazott egészségügyi dolgozók kaphatnak a pénzből, köztük a gazdasági társaságként működő intézményekben dolgozók is. Az alapellátás most kimarad, ám mint az államtitkár emlékeztetett: tavaly év végén egy havi többlet kártyapénzt kaptak a háziorvosi szolgálatok, 300 millióról 3 milliárdra emelték a különféle indikátorok alapján kapható többletforrás összegét, s ismét jár számukra havi 50 ezer forintoseszközfejlesztési összeg.

Szócska Miklóstól megtudtuk, hogy az orvosok számára rendelkezésre álló 15 milliárd forintból a bruttó 350 ezer forint fizetésig egységes, a számítások alapján bruttó 65 823 forint emelés valósulhat meg, a bruttó 350– 450 ezer forint közötti bérrel rendelkezők esetében 10 ezer forintos, sávonként ötezer forinttal csökken az emelés mértéke, míg a 450 ezer forintnál többet keresők egységesen 10 ezer forint emelésre számíthatnak. Az egyéb diplomások egységesen 31 435 forint béremelésben részesülnek.
A szakdolgozók béremelésére fordítható 15 milliárd felosztása a jelenlegi struktúrát alapul véve, több szempont együttes figyelembe vételével történik. Ugyanakkor lényeges, hogy minden fizetési osztályban és fokozatban lesz emelés,  mértéke az egyes fizetési osztályokban arányos a pályán töltött idő előrehaladásával. A fizetésemelés nem egyszeri juttatás, hanem beépül az egészségügyi ágazati bértáblába. Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke érdeklődésünkre úgy válaszolt: 67 ezer szakdolgozó alapbére, illetve az ez alapján járó műszakpótléka emelkedik. Ezzel ugyan nem elégedettek, de „ha felidézzük, hogy tíz éve nem volt általános béremelés az egészségügyben, bizakodóak lehetünk”. Az elnök ugyanakkor kritikusnak tartja az emberi erőforrás helyzetet, nő az ápolók átlagéletkora, évente 500 szakképzett dolgozó hagyja el az országot, ám bizonyára többen lehetnek, hiszen sokan legálisan vállalnak házi ápolói munkát a nyugati országokban.
Arra, hogy elégedettek-e a rezidensek a kormány béremelési határozatával, Papp Magor a Magyar Rezidens Szövetség (MRSZ) elnöke azt válaszolta: első lépésként elfogadják a kormány döntését, ami alapja lehet az ágazatban dolgozók béremelésének. Ezért döntött úgy a szövetség, hogy a 2700 letétbe helyezett felmondólevelet nem „élesítik be”, helyette – vélhetően a jövő héten – az államtitkárral együtt megsemmisítik. Mint korábban beszámoltunk róla, a MRSZ a rezidenseknek kezdő 200, a kezdő szakorvosoknak pedig 300 ezer nettó bért kérnek. Követelésük érdekében országos kampányt indítottak, s mára 2700 doktor helyezte letétbe felmondólevelét azzal, ha a kormány nem rendezi az orvosok bérét, március 31-én beélesedhetnek a felmondások. Ez az akció egyelőre befejeződött, ám a falusi háziorvosok méltatlannak tartják, hogy ők kimaradnak a fizetések emeléséből. Selmeczi Kamill a falusi háziorvosok szövetségének elnöke úgy fogalmazott: ha áprilisban nem lép a kormány, lépnek a doktorok, ám egyelőre nem árulta el, milyen eszközt alkalmaznak majd érdekeik védelmére, bár nem zárta ki a esetleges sztrájkot sem.