2017/05/18

Mátrix

A brüsszeli Darth Vader

Raszputyin, Darth Vader, a Szörny - így nevezik Brüsszelben Martin Selmayrt, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnökének kabinetfőnökét. Az 1970-es születésű Selmayr a német kereszténydemokrata párt, a CDU tagja, s jó barátságban van Angela Merkel kabinetfőnökével, Peter Altmaierrel. 

Márix

Atom és nap - a magyar recept 

Szinte teljesen megtisztulhat a magyar energiakosár a század közepéig – derül ki hazánk klímastratégiájából. A kormány a megújulók, elsősorban a napenergia és az atom kombinációjával száműzné a széndioxidot.

Mátrix

Ki támadja román részről a Trianon-kutatócsoportot?

Kommunista-nacionalista politikai nevelőtiszthez hasonlítja Ioan Aurel Pop történészt kolozsvári kollégája, Lucian Nastasă-Kovács.

Kirohanást intézett Ioan Aurel Pop román akadémikus, a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektora az MTA „Lendület” Trianon 100 Kutatócsoportja ellen, amely – a történész és egy ismert bukaresti elemző szerint – nem más, mint a magyar kormány főosztálya, s az a célja, hogy a Románia és Erdély egyesülését kinyilvánító 1918-as román nemzetgyűlés centenáriumi megemlékezését ellensúlyozza.

A Figyelő megkérdezte Lucian Nastasă-Kovács kolozsvári román történészt, aki szerint Pop nem először rukkol elő „mindenféle képtelenségekkel”.

Mátrix

Szerb olajmezőbotrány 

Szomszédolás rovatunkban szólunk a NIS kőolajipari cégtől kiszivárgott belső információkról, amelyek alapján rossz orosz privatizációt emleget a sajtó. A 2008-ban orosz többségi tulajdonba került NIS kőolajipari cég nagy iramban aknázza ki a szerb fekete aranyat, miközben a magánosítás fő ígérete - a Déli Áramlat gázvezeték megépítése - bizonyára sohasem fog teljesülni. A Gazpromnyeft által irányított vállalat a vajdaságiak szerint a Delibláti-homokpuszta természetvédelmi területen is engedély nélkül kutat.

Pénz beszél

Szárnyra kapott Budapest

Miután itthon bezárt a MALÉV elkezdett visszafejlődni néhány légiközlekedéshez kapcsolódó iparág oktatása. A negatív trend viszont úgy tűnik, hogy most véget ér, hála a Lufthansa Technik magyarországi terjeszkedésének. Egy magyar pályakezdő mérnök akár 300-500 ezer forintot is kereshet. Aki pedig már 10 éve a pályán van, akár 1 millió körüli bérre is szert tehet – derült ki a Hays Hungary egyik kutatásából. Ezek az összegek régiós szinten is jónak számítanak. Épp ezért a hazai szakemberek többsége, ha Magyarországon el tud helyezkedni, már nem is gondolkodik az ország elhagyásán. Ezért is olyan jó hír, hogy a Lufthansa Technik egyre nagyobb fantáziát lát Budapestben és egyre több mérnöki pozíciót hoz az országba.

Pénz beszél

Egy erdélyi vezető a Perzsa-öbölben

Csuzi István, Nagyvárad tömegközlekedési vállalatának volt vezérigazgatója májustól az abu-dzabi-i City Transportot vezeti. A szakember arra is vállalkozott, hogy közreműködik a helyi villamoshálózat kiépítésében. Csuzi István másfél hónapja jelentette be, hogy pályázat révén elnyerte az Egyesült Arab Emirátusok fővárosi tömegközlekedési vállalatának vezérigazgatói tisztségét.

A Figyelő megkeresésére leszögezte, hogy ugyan mindenki szenzációként kezeli kinevezését, de az nem a véletlenen múlott. 

Pénz beszél

Óriási a tét

A magyar agrárvilág legnagyobb kihívása most a versenyképesség – állítja interjúnkban a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója, Gyuricza Csaba.

- Siker vagy kudarc volt az MVH?

- Azt gondolom, becsülettel helytálltunk: a gazdatársadalom érdekeit szem előtt tartva intéztük az agrár- és a vidékfejlesztési támogatások ügyeit. A bizalom visszaszerzése mellett célom a gazdatársadalommal történő jobb együttműködés kialakítása volt, miközben le kellett zárni egy uniós ciklust, elindítva az újabbat. Ez nagyrészt sikerült. A helyzetet nem egyszerűsítette, hogy az agrártámogatási rendszer és a vidékfejlesztési programok kezelése két tárcához tartozott, míg az MVH a Földművelésügyi Minisztérium felügyelete alatt működött. Az átalakítása pedig elsősorban politikai döntés volt.

Pénz beszél

Így adózhatunk jövőre

Finomhangolások, jogharmonizációk, gazdaságfehérítés kellő szigorral – ezek a jövő évi adócsomag tervezetének legfőbb jellemzői. A május elején a parlament elé benyújtott adócsomag az adózás rendjéről szóló törvényt (ART) is érinti. A jövő évi költségvetésben azzal kalkulál a kormány, hogy a 2013 óta az európai uniós átlagot meghaladó gazdasági növekedés most és jövőre is fennmaradhat. Ez teremti meg a fedezetet azokhoz az adócsökkentésekhez illetve többletkiadásokhoz, amelyeket a jövő évi költségvetés tartalmaz. A változások összességében 35 milliárd forintot hagynak a családoknál, a lakosságnál és a vállalkozásoknál.

A jelenlegi tervezet nagy része jogtechnikai és szövegpontosító céllal született, néhány adókönnyítésekkel fűszerezve. A jogalkotó korábban szinte minden „patront ellőt” - jövőre a tavaly már elhatározott adócsökkenéseken túl a kiadásnövelésre koncentrál - mondta a Figyelőnek Hegedüs Sándor, az RSM adópartnere.

Pénz beszél

Az OTP horvát tortája

Horvátországban a Splitska Banka megvásárlásával az OTP egy pillantás alatt a nyolcadikról a negyedik helyre ugrott a hitelintézeti rangsorban. Közben az OTP további akvizíciókat készít elő.

Tavaly decemberben derült ki, hogy az OTP megvásárolja a Société Générale francia bank horvátországi leányát, a Splitska Bankát. Akkor, amikor az ezzel kapcsolatos bejelentés megtörtént, nagy volt az öröm a befektetők körében, hiszen érdemben tudta piaci részesedését növelni Magyarország legnagyobb bankja. A korábbi akvizíciók - a román Banca Millennium vagy éppen a magyarországi AXA Bank megvásárlása - volumene jóval kisebb volt.

A Splitska Banka Horvátország ötödik legnagyobb pénzintézete, piaci részesedése - mérlegfőösszeg alapján - mintegy hét százalék, a hitel- és betéti piacon pedig 5-7 százalékot hasít ki a tortából. Száz bankfiókkal, s mintegy 260 ATM-mel van jelen országszerte. A Splitska honlapjáról kiderül az is, hogy erős a jelenléte a horvát tengerpart déli részén, de vannak fiókjai az ország belsejében is.

Ami pedig az új tulajdonost, az OTP-t illeti, kilenc országban van jelen, 13 millió ügyfelet szolgál ki negyvenezer munkavállaló segítségével, közel 1500 bankfiókon és 4000 ATM-en keresztül.

Való Világ 

Cél a versenyképesebb Magyarország

A Nemzeti Versenyképességi Tanács számos érdemi intézkedéssel kezdte munkáját. Ennek apropójából a Figyelő TOP 200-as listáról néhány nagy termeléssel-gyártással fogalakozó nagyvállalat vezetőjét kérdeztük meg a versenyképesség témájával kapcsolatban. Kérdéseink az alábbiak voltak a cégekhez:

1. A közelmúltban megalakult Nemzeti Versenyképességi Tanács. Ön szerint mi az a két-három legfontosabb (konkrét, tényszerű) intézkedés, amelyet az ország versenyképességének javítása érdekében haladéktalanul meg kellene tenni?

2. Mi az a konkrét tény, ami a leginkább rontja az Ön cégének versenyképességét és nap, mint nap találkozik vele, s amin a lehető leghamarabb változtatni kellene?

3. Van-e esetleg tapasztalata a régiós versenyképességi helyzetről, olyan cégeket érintő intézkedés, amely összehasonlítva a magyarral kedvezőbb, s amely gyakorlat átvétele könnyítené a cégek helyzetét Magyarországon?

Való Világ

Hajsza a lítiumért

Krimibe illő harc dúl az akkumulátorgyártók között a Föld lítiumkészleteinek megszerzéséért. Az igények és az árak az egekbe szöknek.

Társadalom

Játék határokkal

Egy új kutatás szerint a magyar lakosság csaknem fele nem tartja betegségnek a szerencsejáték-addikciót. „Maguk a betegek is gyakran úgy vélekednek magukról, hogy jellembeli hiányosságaik vannak, akaratgyengék, ezért nem fordulnak segítségért” – mondja Figeczki Tamás, az Ökumenikus Segélyszervezet munkatársa, a „Játék Határokkal” program szakmai vezetője.

Figeczki szerint szükséges annak tudatosítása, “hogy ez egy betegség, amit kezeltetni kell”. Arra a kérdésre, hogy a környezetükben lévő szerencsejáték-függőnek szüksége lenne-e a gyógyulásához szakember segítségére, a megkérdezettek közel 90 százaléka válaszolt igennel.  

Sport

Csallóközi csoda 

Tizenöt forduló óta veretlen a szlovák ligában a DAC 1904. A dunaszerdahelyi focicsapatot a gödörből hozta fel az élvonalba a székelyföldi László Csaba, s ha jól alakulnak az eredmények a hátralevő két fordulóban, akkor már idén játszhatna az Európa-ligában a felvidéki csapat. A sok országot és csapatot megjárt László Csaba megtiszteltetésnek tartja, hogy Világi Oszkár klubjában dolgozhat. A csallóközi életérzésről és csapata határok fölötti nemzetegyesítő erejéről nyilatkozott a Figyelőnek.  

KULTÚRA

A közszolgálatiság nem értéksemleges

Aggódó nagymamák, boldog és kétségek közt vergődő édesanyák, családok, akiknek az életét, dilemmáit napról napra sokszázezres hallgatóság követi egy emblematikus rádióműsorban, a Kossuth Rádió hullámhosszán. Keresztes Ilonával, a negyedszázados, Vendég a háznál című műsor felelős szerkesztőjével beszélgettünk életbevágó kérdésekről.

– A közszolgálatiság számomra azt jelenti, hogy mindenkit szolgál, aki a közösségbe tartozik. Foglalkozik minden témával, amely a közösség tagjait érinti, érdekli. Például egy közszolgálati adón nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt, miszerint a társadalom jelentős része vallásos.

KULTÚRA

Soha nem látott mennyiségben készülnek magyar filmek

A Mecenatúra Program ez alkalommal öt készülő dokumentumfilmet támogatott összesen 102 millió forint értékben. Film készül a Rózsafa fedőnevű akcióról, az Árpád-vonalról, Szabó Magda életéről születésének 100. évfordulója alkalmából, Ujszászy István hírszerző vezérőrnagy életéről, Az utolsó nagyasszony nyomában címmel pedig Ugron Zsolna és Bertha Lívia rendez dokumentumfilmet gróf Mikes Johannáról; az arisztokrata nő fiatal évein keresztül bemutatva a politikai elit hétköznapjait és titkos játszmáit a 30-as és a 40-es években.

– A Mecenatúra Program kivételes és méltányos lehetőséget biztosít az egész magyar audiovizuális szakmának arra, hogy elkészíthesse alkotásait – mondta Lajos Tamás, producer.

 

Korábbi lapszámok